Az 1956-os forradalom legfiatalabb mártírja, Mansfeld Péter az október 23-i forradalom idején még csak tizenöt éves volt. A megtorlás viszont nem kerülte el: a Széna téri „pesti srácok” egyikét mindössze tizennyolc évesen, 1959. március 21-én végezték ki.
Mansfeld Péter 1941. március 10-én született.Családi élete nem volt kiegyensúlyozott: négyéves volt, amikor férfi családtagjait málenykij robotra vitték. Szülei 1953-ban elváltak apja alkoholizmusa miatt, két testvérével az édesanyjával maradt.
1956-ban Csepelen vasesztergályos szakmunkásnak tanult, majd a MÁVAG-nál kapott munkát.
A forradalom idején a Széna térnél harcolt, és bár jogosítványa nem volt, ő lett a csoport gépkocsis összekötője. November 4-e után fegyvereket gyűjtött, és bízott abban, hogy lesz még egy, sikeres forradalom.1957-ben a MOM gyárban dolgozott. Közben röpiratokat terjesztett, és újabb forradalmat tervezett társaival. A csapat legnagyobb „húzása” Vekerdi Elek rendőr törzsőrmester elrablása volt. Egy sikertelen gépkocsilopás után fogták el társaival. A vád ellenük két gyilkosság kitervelése volt.
Több vádpontban ítélték el: népi demokratikus államrend vagy népköztársaság elleni szervezkedés és az erre irányuló szövetkezés, robbanóanyag, fegyver- és lőszerrejtegetés , két rendbeli lopás, gyilkosságra való szövetkezés, rablás, hatósági közeg elleni erőszak, személyes szabadság megsértése, fogolyszöktetés, és veszélyeztetés vádjával.
Előbb elsőfokon életfogytiglanra, másodfokon pedig halálra ítélték.
Mansfeld Pétert tizennyolcadik születésnapja után 11 nappal akasztották fel Budapesten.A fiatal pesti srácot a kommunista rezsim saját propagandájához használta fel. A fiatal mártírról a mai napig megoszlanak a vélemények azon a téren, hogy mennyire volt tudatos forradalmár. Azt viszont senki sem vitatja, hogy a fiatal bátran és méltósággal viselte a sorsát. Mansfeld Péter mára a megtorlások jelképévé vált.
Emlékére Budapesten szobrot avattak 2004-ben, utca viseli a nevét Budapest két kerületében, a Pest megyei Taksonyban és a lengyelországi Poznanban. 2006-ban Mansfeld címmel film, valamint Jegyzőkönyv – Mansfeld Péter emlékére címmel animációs film készült róla.
Nyitókép: mult-kor.hu
The post 66 éve végezték ki Mansfeld Pétert appeared first on Kárpátalja.ma.
Громадська організація Pro Cultura Subcarpathica щотижня запрошує відвідувачів на різноманітні заходи.
12 березня гостями будинку-музею були учні Реформатського ліцею в с. Великі Береги. Молодь ознайомилася з інтер’єром будинку, його характерними предметами, а також відвідала ботанічний сад імені Йожефа Сікури.
Під час програми увага була зосереджена на нанизуванні бісеру та обробці фетру. Учні виготовляли значки в національних кольорах з бісеру, а також квіти з фетру, такі як тюльпани та троянди, переважно в національних кольорах. На кухні готували справжній делікатес — давно забутий десерт: кукурудзяні коржики, тобто бісквіт з кукурудзяного борошна з родзинками та вишнями.
Наступне заняття відбулося 19 березня і було присвячене обробці пряжі. На програму приїхали близько 30 школярів з Чонкапапі. У будинку-музеї неодноразово проходили заняття з ткацтва, щоб групи, які приїжджають здалеку, могли ознайомитися з основами виготовлення полотна та берегівського ткацтва. Більшість учасників групи з Чонкапапі вперше сідали за ткацький верстат. У коморі будинку-музею на встановленому обладнанні учні ткали смугасту хустку.
Під час ткацтва вони також знайомилися з інструментами для прядіння — м’ялкою, залізною щіткою, ножними та колісними прядками. У той же час в кімнаті для занять учні знайомилися з обробкою пряжі. Багато хто взяв у руки голку, щоб спробувати оволодіти основами вишивки хрестиком, вишиваючи берегівські мотиви на маленьких закладках. Деякі обрали прядіння, вивчаючи один із способів виготовлення мотузки.
Організатори прагнуть забезпечити різноманітні та цікаві програми, які відповідають віковим групам учасників. Важливо, щоб час, проведений у будинку-музеї, був одночасно приємним, розважальним та пізнавальним. Крім того, учасники мають можливість забрати додому власноруч виготовлені вироби. Спостерігаючи за ентузіазмом молоді, можна сказати, що кожна група знаходить для себе найцікавіші заняття. У сфері рукоділля вони можуть обирати з принаймні двох видів діяльності, а найзавзятіші пробують себе в усіх запропонованих техніках. Крім того, групи можуть вільно користуватися народними іграми будинку-музею, а в гарну погоду спільні заходи на подвір’ї також важливі для відвідувачів.
Заняття в будинку-музеї в с. Великі Береги організовує Pro Cultura Subcarpathica за підтримки Фонду Чоорі Шандора та у співпраці з Будинком Традицій.
Folytatódnak a programok a Nagyberegi TájházbanThe post Програми в етнографічному будинку-музеї в с. Великі Береги продовжуються appeared first on Kárpátalja.ma.
Elhunyt Vitold Fokin, a független Ukrajna első miniszterelnöke – hozta nyilvánosságra unokája, Marija Fokina a Facebookon csütörtökön.
A korábbi politikus 92 évesen hunyt el. Fokin 1991. augusztus 24-től – Ukrajna függetlenségének kikiáltásától – 1992. október 1-ig volt Ukrajna miniszterelnöke.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2020 augusztusában felvette Fokint a Donyec-medencei fegyveres konfliktus rendezésére életre hívott háromoldalú – Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló – minszki összekötő csoport ukrán delegációjába, amelynek 2020. szeptember 30-ig volt a tagja, amikor Zelenszkij menesztette egymásnak ellentmondó, illetve az orosz agressziót igazolni próbáló nyilatkozatai miatt – emlékeztetett az RBK-Ukrajina hírportál.
Vitold Fokin 1932. október 25-én született a Zaporizzsja megyei Novomikolajivka faluban, szülei tanítók voltak. A Dnyipropetrovszki Bányászati Intézetben szerzett diplomát ásványlelőhely-fejlesztő szakon 1954-ben, ettől az évtől 1967-ig a bányaigazgatásban dolgozott, bányaüzemek vezetői pozícióit töltötte be.
Később, 1971-től kormányhivatalokban tevékenykedett. Még a Szovjetunió fennállása alatt, 1990. október 23-án őt bízták meg az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának vezetésével; 1990-1991 között tagja volt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának.
Forrás: MTI
Nyitókép: Vitold Fokin. Forrás: argumentua.com
The post Elhunyt a független Ukrajna első miniszterelnöke appeared first on Kárpátalja.ma.
Hétfőn Rijádban orosz-amerikai tárgyalások lesznek Ukrajnáról – közölte Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
Usakov, aki erről szerdán állapodott meg Michael Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, elmondta, hogy az orosz felet Grigorij Karaszin, az orosz parlementi felsőház külügyi bizottságának elnöke és Szergej Beszeda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatójának tanácsadója fogja képviselni.
Az orosz elnöki tanácsadó elmondta, hogy
Waltzcal megvitatta az orosz és az amerikai szakértői csoportok találkozójának kérdését, elsősorban a fekete-tengeri hajózás biztonságára vonatkozó amerikai kezdeményezés perspektíváiról.Forrás: MTI
Nyitókép: korábbi felvétel.
The post Kreml: hétfőn orosz-amerikai tárgyalások lesznek Rijádban appeared first on Kárpátalja.ma.
A magyar labdarúgó-válogatott az ezredik mérkőzésén 3-1-re kikapott csütörtökön a török csapat vendégeként Isztambulban a Nemzetek Ligája osztályozójának első felvonásán.
A nagy lendülettel kezdő hazaiak korán vezetést szereztek Orkun Kökcü révén, ezt követően kiegyenlítetté vált a játék, az első félidő derekán pedig Schäfer András egyenlített. A második félidőben is magas színvonalon futballozott a két gárda, a lassan fölénybe kerülő hazaiak Kerem Aktürkoglu és Irfan Can Kahveci góljával harcolták ki a győzelmet a második félidőben.
A magyarok, akik Osváth Attila személyében újoncot is avattak, öt veretlenül megvívott találkozó után maradtak alul ismét a törökökkel szemben.
A visszavágót vasárnap 18 órától a Puskás Arénában rendezik, a párharc győztese az élvonalat jelentő A divízióban szerepelhet 2026 őszén.
A visszavágót vasárnap 18 órától a Puskás Arénában rendezik, a párharc győztese az élvonalat jelentő A divízióban szerepelhet 2026 őszén.
Nemzetek Ligája, osztályozó az A divízióért, első mérkőzés:
Törökország-Magyarország 3-1 (1-1)
Isztambul, Ali Sami Yen Sportkomplexum, 40 ezer néző, v.: Ivan Kruzliak (szlovák)
gólszerzők: Kökcü (9.), Aktürkoglu (69.), Kahveci (73.), illetve Schäfer (25.)
sárga lap: Kökcü (41.), illetve Schäfer (19.), Nagy Zs. (64.), Kata (77.)
Törökország: Cakir – Ayhan (Müldür, 27.), Akaydin, Bardakci, Elmali – Aydin (Kahveci, 72.), Calhanoglu, Kökcü (Yüksek, 72.), Aktürkoglu (Uzun, 85.) – Yilmaz (Gül, a szünetben), Yildiz
Magyarország: Dibusz – Fiola, Orbán, Dárdai M. – Bolla (Osváth, 93.), Nikitscher (Gazdag, 93.), Schäfer (Kata, a szünetben), Kerkez – Szoboszlai, Nagy Zs. (Csoboth, 78.) – Varga (Szabó L., 70.)
I. félidő:
9. perc: Aydin balról passzolt középre a 16-os előterében helyezkedő Kökcühöz, aki egy igazítás után kilőtte a bal alsó sarkot (1-0).
25. perc: Cakir rossz kirúgásából labdát szereztek a magyarok, majd néhány passzal ziccerig játszották a lehetőséget, a végén Varga fejjel tette vissza a labdát Schäfernek, aki 6 méterről okosan helyezett a jobb alsó sarokba (1-1).
II. félidő:
69. perc: Aydin beadása után Fiola szorításában Aktürkoglu fejelt a magyar kapuba (2-1).
73. perc: Aktürkoglu mellel lekészítette a labdát Kahvecinek, aki külsővel védhetetlenül bombázott a hosszú sarokba (3-1).
A hazai szurkolók korántsem töltötték meg a lelátókat, ellenben angolul olyan politikai üzeneteket aggattak ki, hogy „az emberiség elvesztette a lelkiismeretét Gázában” és „ha Jeruzsálem nem szabad, a világ fogságban van”, a himnuszok alatt pedig az egyik hosszanti lelátót óriási török zászló borította. A magyar drukkerek szektorát egy hatalmas kifeszített zászló díszítette, melyre az volt írva: ezernyi küzdelem.
A törökök igyekeztek az első perctől támadólag fellépni, így a meccs elején nagy nyomás nehezedett a magyar védelemre, amely a kulcspasszokat rendre lefülelte, Calhanoglu kiugratásánál pedig Dibusz mozdult ki jól a kapujából. Az első kapura lövés a magyaroké volt, de Varga próbálkozása jócskán kapu fölé szállt, a túloldalon viszont Kökcü hajszálpontosan célzott, így szűk tíz perc alatt előnybe kerültek a hazaiak.
A bekapott gól rögtön támadóbb felfogásra sarkallta Marco Rossi szövetségi kapitány tanítványait, a hazai kapusnak Nagy lövésénél és Kerkez megpattanó kísérleténél is a rövid saroknál kellett védenie. Az iram kifejezetten nagy volt, a csapatok jószerivel átrohantak a középpályán, ezért mindkét fél veszélyes akciókat vezetett. A nagy rohanásból a magyarok jöttek ki jobban, mert egy rossz hazai kapuskirúgást követően megszerzett labda után a ziccerig kijátszott támadás végén Schäfer talált a kapuba.
Ezt követően kicsit óvatosabbá vált mindkét csapat, de a lendület nem veszett el, a magyarok elsősorban Kerkez és Nagy oldalán, azaz a bal szélen tudták megbontani az ellenfelet, egy ízben előbbi remek beadását Varga fejelte mellé jó helyzetből. Ami támadásban nagy előny volt, az védekezésben kisebb hátrány: a törökök inkább a jobb oldalon veszélyeztettek, újabb gólt azonban ők sem szereztek a szünetig.
A térfélcserét követően is nagy iramban folytatódott a meccs. Továbbra is mindkét együttes győzelemre játszott és szép akciókat vezetett, ezért egymást követték mindkét oldalon a veszélyes beadások, kiugratások és lövések, a védelmek azonban az utolsó pillanatban tisztázni vagy blokkolni tudtak, ritkább esetben pedig célt tévesztettek a játékosok.
A hatvanadik perctől fölénybe került a hazai csapat, egyre kevesebb vendégakció futott végig. A törökök aztán egy remek fejessel és egy védhetetlen bombával öt perc alatt magabiztos előnyre tettek szert. A kétgólos vezetés birtokában már kevesebb kockázatot vállalt Vincenzo Montella együttese, a magyarban pedig nem volt elég erő a hajrában a szépítésre. Ennek ellenére a csereként beállt Csoboth előtt adódott egy hatalmas lehetőség, lövését azonban blokkolta az egyik török védő, így a magyarok nehéz de nem reménytelen helyzetből várják a hazai visszavágót.
Forrás: MTI
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
The post Kétgólos isztambuli vereség a magyar válogatott ezredik mérkőzésén appeared first on Kárpátalja.ma.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) az Ukrán Különleges Műveleti Erőkkel (SZSZO) együttműködve hajtotta végre csütörtökre virradó éjjel az Oroszország szaratovi régiójában található Engels település katonai repülőterére mért csapást – közölte az ukrán vezérkar a Facebookon.
A közlemény szerint a helyszínen tüzet és robbanásokat – lőszerek detonációját – rögzítették az ukrán erők.
„Ezt a katonai létesítményt a megszállók légiereje elsősorban Ukrajna területe elleni rakétacsapások indítására és terrortámadásokra használja a polgári lakosság ellen. Az ukrán védelmi erők részletes információkkal rendelkeznek az orosz megszállók stratégiai objektumairól. Betartják a nemzetközi humanitárius jog normáit, miközben lépéseket tesznek a polgári lakosság maximális védelmére és az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziójának megállítására”– írta közleményében a vezérkar.
Egy másik csütörtöki – úgyszintén a Facebookon tett – bejegyzésében a kijevi vezérkar arról is beszámolt, hogy az ukrán légierő kedden teljesen megsemmisítette az orosz csapatok parancsnoki állását az oroszországi belgorodi régióban lévő Demidovka településnél, ahol az északkelet-ukrajnai Szumi megye elleni katonai műveletek tervezése zajlott.
Forrás: MTI
The post Az ukrán erők csapást mértek az oroszországi Engels katonai repülőterére appeared first on Kárpátalja.ma.
jQuery(document).ready(function($){$("#isloaderfor-thrbrm").fadeOut(300, function () { $(".pagwrap-thrbrm").fadeIn(300);});});
On the occasion of Special Rapporteur on trafficking in persons, especially women and children, Siobhán Mullally’s visit to New York during the 69th Commission on the Status of Women (CSW69), IPI, in partnership with the Permanent Missions of Ireland, Sierra Leone, and Switzerland to the United Nations, cohosted a policy forum on “Trafficking in Persons, WPS, and Peacebuilding,” on March 20th.
Despite a recognition of the links between trafficking in persons and conflict, there has been limited attention paid to trafficking in persons in the reporting on and monitoring of the implementation of Security Council Resolution 1325 (2000). To date, the resolutions adopted on women, peace, and security (WPS) have focused primarily on sexual violence in conflict. Trafficking in persons is recognized as a form of sexual violence in conflict. However, it is critical that we now effectively implement all pillars of the WPS agenda in ensuring the participation and leadership of those most affected by conflict-related trafficking in persons; in the design and implementation of peacebuilding measures; and in the recovery programs that ensure economic, social, and cultural rights, as well as civil and political rights. In advance of the twenty-fifth anniversary of both the adoption of resolution 1325 and the Trafficking in Persons Protocol (the Palermo Protocol), there is a need to strengthen these policies by better integrating considerations on trafficking in persons into the WPS agenda.
Welcoming Remarks:
Adam Lupel, Vice President and Chief Operating Officer, International Peace Institute
Opening Remarks:
H.E. Fergal Mythen, Permanent Representative of Ireland to the United Nations
Onike Spencer-Coker, First Secretary and Spokesperson, Permanent Mission of Sierra Leone to the United Nations
Speakers:
Siobhán Mullally, Special Rapporteur on trafficking in persons, especially women and children
Awa Dabo, Director and Deputy Head, Peacebuilding Support Office, Department of Political and Peacebuilding Affairs
Aleksandra Dier, Gender Coordinator at the UN Security Council Counter-Terrorism Committee Executive Directorate (CTED)
Brigitte Chelebian, Attorney at Law, Founder and Director, Justice Without Frontiers (virtual)
Delphine Schantz, Director, New York Liaison Office, United Nations Office on Drugs and Crime (UNODC)
Thomas Kontogeorgos, Chief, UN Disarmament, Demobilization and Reintegration (DDR) Section
Moderator:
Phoebe Donnelly, Senior Fellow and Head of Women, Peace and Security, International Peace Institute
The post Trafficking in Persons, WPS, and Peacebuilding appeared first on International Peace Institute.
A kórházban vesztette életét az a 12 éves fiú, aki felmászott és vonatra és áramütést szenvedett még március 13-án – írja a mukachevo.net internetes hírportál.
A tragikus eset a Kijev–Volinszkij állomáson történt. A gyerek eszméletlenül, súlyos égési sérülésekkel került kórházba, ám az orvosok erőfeszítései ellenére 5 nap múlva életét vesztette.
A hírportál megjegyzi, hogy ebben a hónapban már 3 tinédzser halt meg Ukrajnában vasúti szórakozás miatt.
Március 9-én két 13 és egy 16 éves fiatal mászott fel egy tehervonatra Odesszában. Egyikük a helyszínen, egy másik pedig a kórházban vesztette életét.
Ugyancsak hasonló eset történt 2024 decemberében Rivne megyében, ahol egy 14 és egy 15 éves tinédzser szenvedett áramütést egy tehervonat tetején.
Lemberg megyében pedig egy 11 éves lány halt meg, miközben szelfit készített egy vonat tetején.
A rendfenntartók és mentőszolgálat munkatársai kihangsúlyozzák, hogy a vasúton bármilyen szórakozás halálosan veszélyes. Arra kérik a szülőket, hogy magyarázzák el gyermekeiknek a veszélyes játék elkerülhetetlen következményeit.
A vasúti sínek és maga a vasúti közlekedés is fokozottan veszélyeztetett terület, és a legkisebb figyelmetlenség is tragikus következményekkel járhat.
The post Felmászott egy vonatra és áramütést szenvedett egy fiú Kijevben appeared first on Kárpátalja.ma.
Cigarettát és gyógyszereket tartalmazó hordót találtak a határőrök a Tisza partján, a magyar határ közelében – közölte az Ukrán Állami Határőrszolgálat Nyugati Regionális Főosztálya a Facebook-oldalán március 20-án.
A közlemény szerint a műanyag hordóban 480 doboz cigaretta és 250 csomag gyógyszer volt.
A rendfenntartók dolgoznak az illegális csempészakcióban érintett személyek azonosításán.
The post Cigarettával és gyógyszerekkel megrakott hordót találtak a Tisza partján appeared first on Kárpátalja.ma.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a rendeletet, amely megtiltja az ukránoknak, hogy az Oroszország által megszállt területeken maradjanak. Az ukrán állampolgárok szeptember 10-ig kaptak haladékot, hogy elhagyják a szülőföldjüket – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Azok az Orosz Föderációban tartózkodó ukrán állampolgárok, akiknek nincs törvényes alapjuk az Orosz Föderációban való tartózkodásra, 2025. szeptember 10-ig bezárólag kötelesek saját maguk elhagyni az Orosz Föderációt vagy rendezni jogállásukat az Orosz Föderációban”– írja elő a rendelet.
Mindez elsősorban azt jelenti, hogy azokat az ukrán állampolgárokat kényszerítik a szülőföldjük elhagyására, akik Oroszország 2022-ben indított inváziója után orosz megszállás alá kerültek, és nem hagyták el az otthonaikat. A rendelet négy ukrán régióra vonatkozik, Donyeckre, Luhanszkra, Zaporizzsjára és Herszonra. Az orosz elnök évekkel ezelőtt, 2022 júliusában már aláírt egy rendeletet, ami kiterjesztette az egyszerűsített orosz állampolgárság megszerzésének lehetőségét Ukrajna lakosaira.
A TASZSZ szerint az orosz belügyminisztérium utasítást kap arra is, hogy szeptember 10-ig függessze fel az országban való tartózkodás rendjének megsértése miatti büntetőeljárásokat azon ukrán állampolgárokkal szemben, akik ujjlenyomatvételen, fényképezésen vagy orvosi vizsgálaton estek át (de ez alatt kizárólag olyan jogsértéseket értenek, amelyeket a tartózkodás legalizálásának kérelmezésekor észleltek). Az egészségügyi minisztériumot pedig ugyanezen időszakon belül kötelezték arra, hogy el kell végezniük az ukrán állampolgárok orvosi vizsgálatát.
Mint a hírügynökség emlékeztetett, Oroszországban február óta van érvényben az illegális migránsok kiutasításának rendszere. Az ilyen személyeknek alapvetően április 30-ig kell legalizálniuk tartózkodásukat vagy elhagyniuk Oroszországot, ezt a határidőt csak az ukránok esetében hosszabbították meg most szeptember 10-ig.
Vlagyimir Putyin az orosz megszállás alatt élő ukrán állampolgárokra is illegális migránsként tekint.A törvény szerint a külföldiek legális tartózkodásának alapja Oroszországban a tartózkodási engedély vagy az ideiglenes tartózkodási engedély. Az ideiglenes tartózkodás időtartamát a vízum időtartama határozza meg, de meghosszabbítható munkavállalási engedély kiadásával.
Forrás: hirado.hu
The post Putyin: minden ukrán állampolgárnak el kell hagynia a megszállt területeket appeared first on Kárpátalja.ma.
Március 17-én 5 450 grammal és 59 centiméterrel látott napvilágot egy kisfiú az ungvári szülészeten – számolt be róla az egészségügyi intézmény a Facebook-oldalán.
A csecsemő a család harmadik gyermeke. A kisbaba édesanyja, Viktória Maskarinec, az ungvári járási Poroskő lakosa. A nőnek az első két kisfia is nagy súllyal született, de a harmadik gyermeke súlya még az orvosokat is meglepte.
A kisbaba természetes úton jött a világra. A gyermek fiatal édesanyja azt mondta, nem volt könnyű szülés, de tudat alatt felkészült rá, mert napokkal korábban azt álmodta, hogy egy 5,5 kilogrammos gyermeket hoz a világra.
The post Több mint 5 kilogrammal jött a világra egy kisbaba Ungváron appeared first on Kárpátalja.ma.
The recent plan by President Ursula von der Leyen of a €150 billion European joint debt to fund the purchase of arms under the name ReArm Europe has sent shockwaves across the continent and beyond. The press announcement, made on March 4th, followed the infamous Oval Office meeting between US President Trump and Ukrainian President Zelensky. The bullyish scene marked a further decline in the liberal international order established by the US and its allies after the Second World War.
Against this backdrop, European leaders were quick to act. Meetings in the Elysée under the aegis of President Macron, gatherings in London with the British Prime Minister Starmer, or the recent European Council meeting on security policy signal the importance of recent events. However, it was von der Leyen’s announcement that seems to have ushered in a new age of European defence and security, but is that so?
The announcement focused on economic means to achieve a security goal, not on security itself. The EU is proposing to put its market power behind an initiative that will contribute to the long-term stability of that market. This is why the proposal must be seen through the lens of geoeconomics, not just defence or security.
Europe’s geoeconomic turn is nothing new. Even during the first von der Leyen Commission the President vowed to create a more geopolitical Commission, it was actually focused on a geoeconomic one. Geoeconomics are, according to Blackwill and Harris, “the use of economic instruments to promote and defend national (or European) interests, and to produce beneficial geopolitical results; and the effects of other nations’ economic actions on a country’s (or the EU’s) geopolitical goals”. Thus, it is clear that many of the Commission’s initiatives fall under this concept. It is worth mentioning a few that may have a direct bearing on Europe’s security and defence.
The first geoeconomic tool with a defence application that comes to mind is sanctions. These have long been part of the EU’s institutional architecture and rely on the size of the single market to damage the enemy’s economy in the short and medium term. They can take the form of import and export restrictions, asset freezes, or visa bans. Although they are branded as “peaceful tools of diplomacy”, they fit perfectly into the definition of geoeconomic tools provided above.
Another geoeconomic tool that can be directly applied to European security policy is the Foreign Direct Investment Screening Mechanism (FDI SM). This mechanism was legislated after Member States saw a worrying increase in Chinese investment in Europe, especially in sensitive industries. The same FDI SM could be directly applied to foreign investment targeting the European defence industry, again relying on the EU’s market power.
A number of strategies also complement these tools by defining what the EU’s priorities should be in different areas, such as 5G, critical raw materials, or energy, to name a few. The common denominator of all these geoeconomic instruments is their reliance on the size of the EU market and its attractiveness to other global economies. The measure recently proposed by von der Leyen on joint debt to buy weapons follows the same line. It has more to do with geoeconomics than with security or defence. From the point of view of competences, it makes sense for the EU institutions to focus on the Common Commercial Policy or the proper functioning of the internal market to guide EU policy, regardless of the specific policy area. Ultimately, these are also power struggles between the EU institutions and the Member States. However, it is unlikely that purely security measures will be led by the Commission in the short term. The creation of a common European army or further decisions to relaunch security integration will have to be spearheaded by the Member States.
All in all, the von der Leyen’s announcement is to be welcomed. The borrowing limit enshrined in the neoliberal rules imposed on the Member States by Maastricht is arbitrary. Its temporary lifting and mutualisation, as was the case during the Covid19 pandemic, is now considered an emergency measure in response to the emergency situation created by the Russian invasion of Ukraine. In the medium term, however, the repeated use of the same geoeconomic tool, the common debt, could become established. The only thing preventing the EU from unleashing its full economic power is the disagreement among member states on debt orthodoxy. It seems, as Monnet put it many years ago, that Europe is still built through crises and that it is indeed the sum of their solutions.
The post An expected surprise? Geoeconomic answers to security problems appeared first on Ideas on Europe.
20. März 2025 – Die europäische Grundstoffindustrie muss investieren, um wettbewerbsfähig zu bleiben. Dabei steht sie vor einem Dilemma: Konventionelle Technologien gefährden die Klimaziele und bergen daher langfristige Risiken. Klimaneutrale Technologien kosten kurzfristig mehr und sind aktuell noch nicht wirtschaftlich. Der CO2-Preis des Europäischen Emissionshandels sollte eigentlich die Wirtschaftlichkeit klimaneutraler Technologien sichern. Um dabei internationale Wettbewerbsverzerrungen zu vermeiden, erhält die Grundstoffindustrie kostenlose Zertifikate im Emissionshandel, was jedoch zugleich die Wirtschaftlichkeit klimaneutraler Optionen verhindert. Der EU-Grenzausgleichsmechanismus soll daher anstelle der Ausnahmereglungen die CO2-Kostenunterschiede ausgleichen und so Investitionen in klimaneutrale Optionen in Europa ermöglichen. Allerdings zeigt sich in der Umsetzung, dass hohe und langfristige internationale CO2-Preisunterschiede nicht ausreichend ausgeglichen werden. Deswegen wird eine pragmatische Übergangslösung benötigt, um Wettbewerbsverzerrungen zu vermeiden, bis CO2 weltweit vergleichbar bepreist wird. Eine Kombination aus drei Maßnahmen wird empfohlen: (1) Der EU-Emissionshandel und die kostenlose Zuteilung von Emissionszertifikaten führen weiterhin zum CO2-Preis und setzen Anreize für Effizienzsteigerungen bei konventioneller Produktion. (2) Ausschreibungen von Klimaschutzverträgen sichern Investitionen in klimaneutrale Grundstoffproduktion ab. (3) Ein Clean-Economy-Beitrag, der auf heimische und importierte Grundstoffe erhoben wird, unterstützt effizienten Materialeinsatz und finanziert Klimaschutzverträge und andere Clean-Economy-Programme.
Le Kosovo, l'Albanie et la Croatie ont signé une déclaration, par laquelle ces pays s'engagent à renforcer leur coopération dans le domaine de la défense et de la sécurité, ce qui n'a pas manqué de susciter des réactions en Serbie, qui a qualifié cette initiative de « provocation ouverte ».
- Le fil de l'Info / Courrier des Balkans, Albanie, Kosovo, Croatie, Serbie, Défense, police et justice, Relations régionales