Pályázatok

A 2025 őszén megjelenő pályázat keretében a vállalatok 10 millió és 1 milliárd forint közötti vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek energiatároló létesítmények telepítésére, illetve saját felhasználási célú megújuló energia- és hőtermelő rendszerek kiépítésére. A támogatás mértéke a vállalat méretétől függően 30–50% lehet és elérhető például napelemes rendszerek, hőszivattyúk, szélenergiás megoldások, valamint az ezekhez kapcsolódó energiatárolási, vezérlési és monitoring rendszerek kiépítésére. 

Megjelent a biogáz és biometán termeléshez kapcsolódó beruházások támogatását célzó felhívás, amely keretében akár 5 milliárd Ft támogatás igényelhető októbertől vállalkozások számára. 

Megjelent az Élelmiszeripari és feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása című pályázati felhívás, amely keretében akár 100 millió forint támogatás igényelhető novembertől. 

Megjelent a "Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával" című pályázati felhívás, amely keretében akár 20 millió forint támogatás igényelhető. 

Sommaire

Actualité
- Le désastre sahélien
- La crise du pétrole africain
Histoire : La guerre du Rif
- Le front espagnol
- La France et la guerre du Rif
GénétiqueLes Carthaginois étaient des Berbères


Editorial de Bernard Lugan
Afrique du Sud et Algérie, les dernières buttes témoin de l’idéologie anti-impérialiste des années 1960
Buttes témoin de la période des luttes tiers-mondistes, l’Afrique du Sud et l’Algérie, deux pays sans passé national et créés par la colonisation, ont leurs références historiques et leurs définitions diplomatiques bloquées sur les années 1960. L’anti-impérialisme était alors le moteur central de nombreux mouvements politiques, culturels et intellectuels à travers le monde. Dans le contexte de la décolonisation et de la Guerre froide, le bloc de l’Est utilisait l’anti-impérialisme comme argument idéologique. L’URSS et la Chine se présentaient alors comme alliées des luttes du tiers-monde (Vietnam, Algérie, Cuba, Afrique du Sud). 
Depuis, le monde a changé, l’Union soviétique est redevenue la Sainte Russie et les Gardes rouges chinois se sont transformés en capitaines d’industrie…Le train de l’histoire est donc passé, mais l’Algérie et l’Afrique du Sud sont restées sur le quai de la gare… en compagnie de quelques pays dont l’horizon diplomatique est également bloqué sur une horloge arrêtée au siècle dernier, à la décennie 1960.
Dans l’affaire du Sahara occidental, l’alignement de l’Afrique du Sud sur les positions algériennes est parfaitement compréhensible. Il s’inscrit en effet dans la permanence de liens politiques et idéologiques noués à l’époque de la lutte contre l’apartheid, lorsque des militants de l’ANC s’entraînaient militairement à Tindouf aux côtés des membres du Polisario.
Dans sa politique anti-française, la vie politique algérienne semble quant à elle être obstinément bloquée sur le rétroviseur de la guerre d’indépendance des années 1954-1962.
Dans les deux pays, l’histoire n’est pas tant la connaissance du passé, qu’une thérapie nationale à travers l’addition de mythes et d’affirmations péremptoires de nature idéologique destinés à valoriser, ou même à inventer un passé glorieux.
Ecrire l’histoire de l’Algérie et celle de l’Afrique du Sud contraint à un choix. Soit suivre la trame de l’histoire officielle écrite par les plumitifs du FLN ou de l’ANC, ou bien s’en affranchir, mais en acceptant alors par avance les attaques et les procès d’intention. En Algérie comme en Afrique du Sud, l’historien est d’abord un vengeur de l’histoire dont la fonction est de s’affranchir d’un traumatisme existentiel. Et il le fait en s’accrochant à un passé reconstruit et même fantasmagorique, toujours inscrit dans le contexte des définitions idéologiques des années 1960. D’où l’impossibilité de réviser une histoire devenue dogme, toute critique étant vue comme du néo-colonialisme ou comme du racisme.

Dans la guerre mémorielle qu’il mène contre la France, le « Système » algérien aux abois vient de franchir un niveau supplémentaire dans le mensonge. Le président Abdelmajid Tebboune a en effet osé déclarer publiquement dans les médias d’Etat que, de 1830 à 1962, la France avait tué 5 millions d’Algériens, soit 3,5 millions avant 1954, et 1,5 million de 1954 à 1962, durant la guerre d’indépendance.  Avant de réfuter par le détail ces propos aussi mensongers qu’irresponsables, il est nécessaire de rappeler deux choses au président Tebboune : 
1) En 1830, quand la France débarqua à Alger, la colonie turque était un désert humain à peine peuplé d’un peu plus d’un million d’habitants, chiffre s’expliquant par la totale absence de médecine, d’où l’effarante mortalité, notamment infantile et post-natale.
2) En 1961, les Algériens étaient 11.628 883, soit dix fois plus…
Dans ces conditions, où le président Tebboune est-il allé chercher le chiffre de cinq millions d’Algériens tués par la France ? Dans cette mise au point, la réfutation chiffrée des propos insensés du président Tebboune se fera en deux parties, à savoir la période 1830-1954, et la période 1954-1962.
La suite de cette analyse (86%) est réservée aux abonnés à l'Afrique Réelle.
Pour vous abonner, cliquer ici

Emmanuel Macron aura donc coché toutes les cases de son bréviaire de la repentance. Il ne lui manquait que le Cameroun, mais voilà qui vient d’être fait… Dans un courrier daté du 30 juillet au président camerounais Paul Biya et rendu public mardi 12 août 2025, le président de la repentance a ainsi officiellement reconnu que la France avait mené « une guerre » au Cameroun, avant et après l’indépendance de 1960, marquée par des « violences répressives ».
 
Retour sur l’histoire qui fait une fois de plus litière de ce singulier ethno-masochisme présidentiel qui finit par ressembler à une fêlure psychologique.
La suite de cette analyse (79%) est réservée aux abonnés à l'Afrique Réelle.
Pour vous abonner, cliquer ici

Le gouvernement algérien ose demander à la France une réévaluation de la valeur locative de ses emprises diplomatiques en Algérie et le remboursement de loyers prétendument « sous-payés », alors qu’il s’agit de bâtiments construits par la France avec l’argent des Français sur des terrains qui appartenaient à la France avant 1962...
 
Sans parler des centaines de milliers d’immeubles, d’appartements, de villas, de fermes, de commerces, d’entreprises, de véhicules et de machines volés aux Français lors de l’indépendance de 1962.
Sans parler non plus de l’héritage exceptionnel  que la France légua à l’Algérie en 1962, à savoir 54 000 kilomètres de routes et pistes (80 000 avec les pistes sahariennes), 31 routes nationales dont près de 9000 kilomètres étaient goudronnés, 4300 km de voies ferrées, 4 ports équipés aux normes internationales, 23 ports aménagés (dont 10 accessibles aux grands cargos et dont 5 qui pouvaient être desservis par des paquebots),  34 phares maritimes, une douzaine d’aérodromes principaux, des centaines d’ouvrages d’art (ponts, tunnels, viaducs, barrages etc.), des milliers de bâtiments administratifs, de casernes, de bâtiments officiels, 31 centrales hydroélectriques ou thermiques, une centaine d’industries importantes dans les secteurs de la construction, de la métallurgie, de la cimenterie etc., des milliers d’écoles, d’instituts de formations, de lycées, d’universités avec 800 000 enfants scolarisés dans 17 000 classes ( soit autant d’instituteurs, dont deux-tiers de Français), un hôpital universitaire de 2000 lits à Alger, trois grands hôpitaux de chefs-lieux à Alger, Oran et Constantine, 14 hôpitaux spécialisés et 112 hôpitaux polyvalents, soit le chiffre exceptionnel d’un lit pour 300 habitants. Sans parler d’une agriculture florissante laissée en jachère après l’indépendance, à telle enseigne qu’aujourd’hui l’Algérie doit importer du concentré de tomates, des pois chiches et de la semoule pour le couscous…
 
Tout ce que la France légua à l’Algérie avait été construit à partir du néant, dans un pays qui n’avait jamais existé et dont même son nom lui fut donné par la France. Tout avait été payé par les impôts des Français. En 1959, toutes dépenses confondues, l’Algérie engloutissait 20% du budget de l’Etat français, soit davantage que les budgets additionnés de l’Education nationale, des Travaux publics, des Transports, de la Reconstruction et du Logement, de l’Industrie et du Commerce !
 
La seule réponse à l’arrogance des dirigeants algériens serait donc de leur présenter la note…
 

Sommaire
Actualité :- Algérie : règlements de comptes chez les janissaires- Boualem Sansal condamné à cinq années de prison pour avoir rappelé qu’avant la colonisation, l’ouest algérien était marocain - La CIJ donne raison à la Guinée Equatoriale dans son contentieux avec le Gabon au sujet des îles de Mbanié
Dossier :L’embrasement du SahelHistoire :- Les Berbères ont toujours peuplé l'Afrique du Nord- Madagascar : l’insurrection de 1947 entre vérité et propagande
Editorial de Bernard Lugan

L’Algérie du Père Ubu
L’Algérie manque de tout. En dehors des hydrocarbures et des dattes, elle ne produit rien. Pas même le grain pour le couscous ou le concentré de tomates. Aussi, afin d’éviter l’explosion sociale, le gouvernement vient-il de légaliser la contrebande. Par le décret n°25-170 du 28 juin 2025, les « auto-importateurs », lire les « trafiquants-entrepreneurs », sont désormais autorisés à importer jusqu’à 24.000 euros de marchandises par mois. Certes, mais comme il est interdit de sortir de son compte bancaire plus de 7.500 euros par an, le « trafiquant-entrepreneur » va donc acheter sur le marché parallèle ses euros à un taux deux fois supérieur au taux officiel. Début juillet, la Banque d’Algérie affichait ainsi un euro à un peu plus de 150 dinars quand le marché parallèle le proposait à un peu plus de 270 dinars.Puis, le « trafiquant-entrepreneur » va déposer ses précieux euros sur un compte régulier ouvert en devises, et sans que la banque l’interroge sur l’origine de cet argent.Or encore, dans ce royaume du Père Ubu qu’est l’Algérie, le décret du 28 juin 2025 impose aux auto-importateurs de ne pas être salariés, commerçants ou bénéficiaires d’aides sociales.Conclusion, seuls les inactifs sont donc autorisés à devenir officiellement « trafiquants-importateurs ».Mais comment des chômeurs ou des inactifs peuvent-ils justifier d’être porteurs de 24.000 euros en espèces ? En réalité, c’est le blanchiment et le recyclage des fonds occultes qui est donc désormais officiellement possible... Enfin, comme l’Algérie doit importer tout ce qui permet de nourrir, habiller, soigner et équiper sa malheureuse population, et alors que l’urgence serait de soutenir la diversification et les productions locales, des milliers de « trafiquants-entrepreneurs » vont donc achever de tuer ce qui reste de commerce licite puisque la contrebande officialisée est plus rentable que l’entreprise...
Dans ce numéro, un article est consacré à une découverte importante au sujet de l’indigénéité des Berbères. L’analyse génétique de deux momies naturelles datées de 7000 ans montre ainsi que :
1) Ces proto-Berbères n’ont aucune trace génomique sud-saharienne, c’est-à-dire avec les actuelles populations noires.
2) Qu’ils sont génétiquement apparentés à l’homme de Taforalt qui vivait au Maroc il y a environ 15000 ans, et dont l’ADN ne montre aucune trace de gènes sudsahariens ou associés à des populations du Levant, mais qui, en revanche, avait des liens légers avec l’homme de Néandertal européen.
Comme ils remplissent tous les critères de l'ONU, à savoir l'antériorité, l'identité distincte, l'auto-identification par rapport au territoire, leur statut de Peuple autochtone qui est une évidence scientifique, vient encore d'être renforcé par la génétique.
Conclusion : les Berbères forment bien le socle ancien de la population de l’Afrique du Nord.

L’arabisation de l’Algérie entreprise après l’indépendance de 1962 se heurte à la résistance berbère (soulèvement kabyle de 1963, Printemps Berbère de 1980-1981, « grève du cartable » de 1994, etc.). Face à cette volonté de survie, le régime algérien use de l’arme de la répression. Ses résultats étant nuls, il a donc défini une nouvelle stratégie : tenter de soutenir avec l’aide des idiots utiles de l’extrême gauche française que le problème n’existe pas puisque les Berbères sont en réalité une création coloniale destinée à diviser les Algériens.

Le 1er mai 2025, Mohamed El Amine Belghit, historien officiel et porte-parole de l’institution militaire algérienne déclara ainsi sur la chaîne émiratie Sky News Arabia, que « l’amazighité est un projet idéologique sioniste-français par excellence visant à saper les piliers de l’unité du Maghreb arabe (…) puisque les Berbères (…) sont d’origine arabe. »

Ce faisant, l’auteur de ces propos à ce point outranciers qu’ils furent dénoncés par le pouvoir algérien lui-même, était fidèle à la ligne suivie par les idéologues du courant « arabo-islamo-conservateur » qui dirige l’Algérie depuis 1962. Selon ces derniers, l’islamisation a marqué la fin de l’histoire des Berbères puisque leur conversion à l’Islam, il y a quatorze siècles, les a inscrits de façon irréversible dans l’aire culturelle de l’Islam, donc de l’arabité.

D’autres propagandistes officiels estiment qu’il est faux de parler d’arabisation des Berbères puisque la langue berbère procédant du phénicien (???), les Berbères sont donc des Orientaux, comme le sont également les Arabes. Par conséquent, tout se passant en « famille », où est donc le problème ?

Cette théorie de l’arabité des Berbères qui va à l’encontre de toutes les preuves scientifiques (archéologiques, épigraphiques, linguistiques, et anthropologiques), vient d’être balayée par la génétique. Cette dernière démontre ainsi que les Berbères ont de tout temps peuplé l’Afrique du Nord et qu’ils n’ont eu que très peu d’apports génétiques extérieurs. L’analyse de momies naturelles datées de 7000 ans [1]  montre ainsi que :

1) Les proto-Berbères n’ont aucune trace génomique tant sud-saharienne, c’est-à-dire avec les actuelles populations noires, qu’orientales, donc avec les Arabes.

2) Que ces momies de proto-Berbères datées d’il y a 7000 ans sont génétiquement apparentées à l’homme de Taforalt qui vivait au Maroc il y a environ 15000 ans, et dont l’ADN ne montre également aucune trace de gènes sud-sahariens ou associés à des populations orientales. Les seules traces de gènes extérieurs seraient celles, en faible nombre, de l’homme de Néandertal européen.

Les Berbères qui remplissent tous les critères de l'ONU, à savoir l'antériorité, l'identité distincte et l'auto-identification par rapport au territoire, ne peuvent donc se voir retirer leur statut de Peuple autochtone par des idéologues arabistes. D’autant plus que ce statut qui est une évidence scientifique, vient encore d'être renforcé par la génétique.

Cette découverte sera étudiée en détail dans le numéro 188 de l’Afrique réelle que les abonnés recevront le 1er août prochain. Pour vous abonner, cliquer ici.

[1] Nada Salem, Johannes Krause et alli .Ancient DNA from the Green Sahara reveals ancestral North African lineage. Nature, 02 April 2025, DOI: 10.1038/s41586-025-08793-7

Az Adony Logisztikai Központ Kft. 793,4 millió forint összköltségű projektje során logisztikai tevékenységének mesterséges intelligencián és szenzortechnológián alapuló fejlesztése valósult meg.

 

A fejlesztési projekthez a cég a Széchenyi Terv Plusz program „Magyar Multi Program - A kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása” című felhívásán nyert el 317,36 millió forint feltételesen visszatérítendő európai uniós támogatást.

Az Adony Logisztikai Központ az ország közepén található, kiváló közúti, vasúti és vízi megközelítéssel rendelkezik. A telep a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által minősített intermodális logisztikai szolgáltató központ. Az integrált megközelítés jegyében a projekt célja az volt, hogy a legmagasabb szintű digitalizációs technológiák alkalmazásával néhány éven belül egy okos logisztikai központ létrehozására tegye alkalmassá a társaságot. A megvalósított projekt fejlesztési elemei egymáshoz szervesen kapcsolódtak. Az intelligens ipari kamerarendszer mesterséges intelligencia segítségével javítja a telephelyen belüli navigáció és az egyes raktárak közötti irányítás hatékonyságát, ugyanakkor a valós idejű forgalmi adatokból keletkező hatalmas adatmennyiség a későbbiekben képes megteremteni annak lehetőségét, hogy a telephelyen belül teljesen önjáró, önvezető járművek és rakodógépek közlekedhessenek. Az inerciális navigáció és szenzor berendezés precíziós giroszkópok és szögsebesség mérők adatai alapján számolja ki a járművek abszolút elmozdulását, és a kiindulási ponthoz képest megtett út alapján megadja az aktuális pozíciót.

A projekt keretében beszerzett ipari rakodógépet is ellátták szenzortechnológiával, ami telemetria adatokat gyűjt a daru mozgásáról, majd azokat eltárolva egy későbbi automatizált rakodó rendszer betanításához nyújthat referencia adatokat. A hőszivattyús rendszerrel kiegészített csarnoképület a prediktív, és preventív karbantartási munkák elvégzésében játszik szerepet, a rakodó és egyéb munkagépekre szerelt szenzorok adatai alapján a berendezések szervizelése és javítása itt történik.

A mesterséges intelligencia, a szenzortechnológia és az Ipar 4.0 elemeinek egy fejlesztési projektbe történő sűrítése olyan mennyiségű és minőségű adattal látja el a vállalkozást, mely alapján a későbbiekben egyrészt további stratégiai jelentőségű beruházásokhoz nyújt biztos hátteret, másrészt olyan technológiák – a logisztikai központ területén teljes értékű önvezetés megvalósítása – bevezetését teszi lehetővé, amivel sem hazai, sem régiós szinten nem rendelkezik egy hasonló profilú vállalkozás sem. A fejlesztés egyaránt szolgál pilot projektként a jövőbeni fejlesztésekhez, illetve egyfajta best practice megoldásként a piac előtt járva. A fejlesztési projekt eredményeként az Adony Logisztikai Központ Kft. növekedési potenciálját tovább képes erősíteni, hozzájárulva ezzel a kkv státuszból történő kiemelkedéshez.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.1.2-21 számú pályázati kiírásán 317 359 524 forint támogatást elnyert, 793 398 810 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. június 6-án indult és 2024. október 30-án zárul.

Az autóüveg-gyártó vállalat 993,63 millió forint összköltségű projektje során újgenerációs innovatív hátsóüveg termékcsaládok kifejlesztése valósult meg. A projekthez az AGC Glass Hungary Kft. a Széchenyi Terv Plusz program „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése” című felhívásán 399,91 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A projekt keretében olyan újgenerációs hátsóüveg termékcsalád és gyártási technológiájának kifejlesztése történt, ami az AGC versenytársainak termékeinél magasabb minőséggel és funkcionalitással rendelkezik, valamint megfelel a rendkívül magas vevői igényeknek és tömeggyártásra érett. Az új modellekhez használható újgenerációs hátsóüveg típus kifejlesztéséhez, teszteléséhez, prototípusok gyártásához az eddigi termelési rendszer önmagában nem volt alkalmas a vevők által megkövetelt technikai, műszaki tartalommal, így a sikeres termékfejlesztéshez, a sorozatgyártás elindításához vált szükségessé a technológiai háttér megfelelő fejlesztése is.

A gazdaságban általánosan és így az autóiparon belül is az utóbbi években felgyorsultak az adatok feldolgozását segítő technológiai fejlesztések. Az AGC eddigi infrastruktúrája ezt még nem tette lehetővé, ezért mindenképpen elengedhetetlen volt az ezirányú fejlesztések elvégzése. A projekt megvalósításához olyan adatokra is szükség volt, amik eddig nem voltak mérhetőek, így szükségessé vált a megfelelő mérőeszközöket kifejleszteni, telepíteni és rendszerhez illeszteni, mert a projekt céljainak eléréséhez nem álltak rendelkezésre kész, piacon kapható megoldások.

A K+F projekt egyik fókuszpontja az üveg minőségének a javítása és a kieső selejtek csökkentése volt azzal, hogy az AGC a termelési folyamatában olyan paramétereket monitorozzon, amikről pontosan kideríthető, hogy milyen összefüggésben vannak a termék minőségi mutatóival és még a termelési folyamat során közbe tudjanak avatkozni, ha szükséges.

A korábban alkalmazott, PLC-re alapozott technológia nem volt képes nagy mennyiségű adatot megfelelő sebességgel feldolgozni, ezért szükségessé vált egy olyan architektúra, ami IT-s eszközöket használ a termelésből gyűjtött nagy mennyiségű adat (“big data”) elemzéséhez. Ezektől a fejlesztésektől azt várják, hogy az új, gyártás szempontjából nagyobb kihívást jelentő termékeket is megfelelő minőségben és darabszámban tudnak gyártani, így a K+F tevékenységük részét képező modelleket is.

A fejlesztéseknek köszönhetően már a tervezett próbagyártás előtt – akár már az árajánlatadásnál vagy az első gyártás előtt – “offline” módon fel tud készülni a Társaság (termelés, mérnökség, minőségügy és a projektvezető) a gyártásra egy hasonló modell adatait felhasználva. Ezzel a próbagyártásra felhasznált időt csökkenteni, a próbagyártás hatékonyságát növelni lehet és jobb minőségű üveget lehet gyártani.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-2.1.1-21 számú pályázati kiírásán 399 910 040 forint támogatást elnyert, 993 633 319 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. február 1-én indult és 2024. június 30-án zárul.

A cég 178,88 millió forint összköltségű projektje során kunmadarasi fióktelepének technológiai korszerűsítése valósult meg. A CornMill Hungary Kft. a beruházáshoz a Széchenyi Terv Plusz program pályázati felhívásán 125,22 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A CornMill Hungary Kft. kukorica feldolgozással, mezőgazdasági termékek, termények nagykereskedelmével foglalkozó, dinamikusan fejlődő, több, mint 30 éves vállalkozás, amely tevékenységét a nagyigmándi székhelyén, és fióktelepén, Kunmadarason végzi. A cég a projektben csomagolási, kereskedelmi, disztribúciós tevékenységének fejlesztését a kunmadarasi telephelyén valósította meg, ahol többek között a csomagolási, raktározási, kiszállítási folyamatok zajlanak.

A vállalkozáshoz az elmúlt időszakban egyre több olyan megkeresés érkezett, ami külső cég által behozott csomagolandó áruk lecsomagolását, zsákolását igényelte. A csomagolás bármilyen szemes, darabos termékre vonatkozhat – nem csak mezőgazdasági terményre –, melyet zsákos csomagolásban lehet szállítani, értékesíteni, ilyen lehet pl. a fapellet, a műtrágya, vagy a műanyag-granulátum is.

Jelen fejlesztési projekt célja a Társaság csomagolási tevékenységének fejlesztése volt bércsomagolás formájában. Ennek keretében a hatékony anyagmozgatás érdekében 2 db homlokrakodó, 1 db zsáktöltő gép beszerzése, továbbá megújuló energiát jelentő 10 kWp teljesítményű napelemes rendszer beszerzése és üzembe helyezése történt az energiaköltségek csökkentése érdekében. A projekt része volt továbbá informatikai képzés, valamint szervezet-, folyamat és menedzsment tanácsadás is a cég és a projekt hosszú távú sikeres működése érdekében.

A beszerzett eszközök használatával, valamint a kibővülő raktározási kapacitásaiknak köszönhetően raktárkészletük anyagmozgatási tevékenysége, és a hozzá kapcsolódó külső megrendelések alapján érkezett áruk csomagolási feladatainak elvégzése is hatékonyabbá vált, melynek révén a logisztikai folyamatok felgyorsulnak, és a kereskedelmi tevékenységük volumene is javul.

A fejlesztés eredménye, hogy rövidebb határidőkkel, és nagyobb kapacitással tudják végezni a bércsomagolási tevékenységüket, így a beruházást követően piaci pozíciójuk erősödésével, és új vevők megszerzésével is számolnak, ezáltal a cég fenntartható működése válik biztosítottá, melynek eredményeként a foglalkoztatotti létszám hosszú távú megtartása is megvalósul.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.3-21 számú pályázati kiírásán 125 216 826 forint támogatást elnyert, 178 881 180 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. május 1-én indult és 2024. április 30-án zárult.

A cég 172,47 millió forint összköltségű projektje során komplex kapacitásbővítés keretében gépparkját és telephelyét fejlesztette. A beruházáshoz a Forgút Bt. a Széchenyi Terv Plusz program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban” című felhívásán 120,73 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A Forgút Bt. 1998-ban Békéscsabán alakult, 100 százalékban magyar tulajdonú vállalkozás. Fő tevékenysége a mélyépítéshez kapcsolható gyártás és kivitelezés a forgalomtechnika, valamint az útépítés területén. A cég 20 fő dolgozóval, saját tulajdonú telephellyel és jelentős gépparkkal rendelkezik. A magyarországi fő és alsóbbrendű úthálózat folyamatos fejlesztésével a Forgút Bt. jövőbeli fejlődési lehetőségei között szerepelt, hogy kapacitásait bővíti, eszközállományát tovább szélesíti.

A vállalkozás burkolatjelfestési eszközparkja a projekt keretén belül került bővítésre, fejlesztésre. A beszerzésekkel ezen munkálatok most már saját erőből lesznek elvégezhetők. A projekt megvalósítása során az alábbi eszközbeszerzések és eszköz üzembe helyezések történtek meg: 1 db JCB Vibromax CT 260-120 tandem vibrohenger utak, útburkolatok aszfaltrétegeinek egyengetéséhez, tömörítéséhez, 1 db JCB 3CX TT kotró-rakodógép útburkolatok építésénél kotrási és rakodási műveletekhez, 1 db Graco LineLazer V 3900 és 1 db Graco LineLazer V 5900 kézi útjelfestő berendezések, melyek az útburkolati jelek hosszirányú felfestésére alkalmas gépek, 1 db motoros hajtású Graco LineDriver HD, amely az útjelfestő berendezés meghajtásához szükséges berendezés, valamint 1 db Hofmann RM3D-2 nagyfestőgép nagy kapacitású útjelfestő berendezés.

A fejlesztések során a vállalkozás telephelyén lévő, a gépek elhelyezésére szolgáló, korábban három oldalról nyitott, döngölt föld aljzattal rendelkező szín átépítése is megvalósult. A fejlesztések eredményeként a nyitott szín egy zárható, a gépeket a külső időjárási körülményektől megvédő helyiséggé alakult át. A beépítésre került ipari kapuk a gépek könnyebb ki és bejutását teszik lehetővé.

A vállalkozás a stratégiai és üzleti tervezési szolgáltatás bevonásával felmérte, hogy a dél-alföldi régió autópálya és közút fejlesztései hogyan lennének a legjobban kiaknázhatóak a vállalkozás számára.

A beszerzésre került eszközök megfelelnek a mai kor követelményeinek, használatukkal javul a munkavégzés pontossága és hatékonysága. A békéscsabai telep részleges energia ellátását 10,5 kWp-os napelem rendszer támogatja, míg a vállalkozás 2 fő szellemi alkalmazottjára táv- és csoportmunka feladatokat támogató üzleti felhőszolgáltatás került bevezetésre.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.3-21 számú pályázati kiírásán 120 730 985 forint támogatást elnyert, 172 472 837 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. március 1-én indult és 2024. február 22-én zárult.

A cég a 178,66 millió forint összköltségű projektje során acélszerkezet gyártó üzemét bővítette, valamint eszközbeszerzést és szervezetfejlesztést is megvalósított. A beruházáshoz a Károlyi és Társa Kft. a Széchenyi Terv Plusz program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban” című felhívásán nyert el 125,06 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást.

A Károlyi és Társa Kft. 1990 óta foglalkozik építőipari kivitelezéssel, középületek, ipari- és lakóépületek építésével.

A fejlesztési beruházás keretében a Mezőberény, Vásártér utca 10. szám alatti üzemcsarnok bővítése valósult meg mintegy 834 m2-el. A csarnoképület utcai végében kiépített új iroda és szociális helyiségek szolgálják a dolgozók megfelelő munkahelyi körülményeit.

A projekt keretében egy 15 kWp teljesítményű napelemrendszer telepítése is megvalósult, melyet az új épületrész tetőzetére helyeztek el.

A vállalkozás a projekt során új termelőeszközöket is beszerzett, melyek a JCB 4CX Pro Stage5 AEC típusú földmunkagép, egy 3 tonna teherbírású dízelüzemű targonca, két db védőgázas Weldi -Míg 4500 W típusú hegesztőberendezés, valamint egy MBS 300 DG PRO típusú fémfűrészgép.

A projekt keretében a Károlyi és Társa Kft. a szervezeti struktúra és tevékenységek optimalizálását segítő szakértői szolgáltatást is igénybe vett, valamint 3 fő angol nyelvi képzése is megvalósult.

A megvalósított fejlesztések a vállalkozás hatékonyabb termelését segítik elő, továbbá a képzés és szervezeti struktúra korszerűsítésére vonatkozó tanácsadás a vállalat irányításában, a munkaerő felkészültségében jelent előrelépést, és hozzájárul a munkahelyek megtartásához is.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.3-21 számú pályázati kiírásán 125 059 300 forint támogatást elnyert, 178 656 143 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. február 28-án indult és 2024. február 29-én zárult.

A cég 370,5 millió forint összköltségű projektje során lőrinci fióktelepének újabb kapacitásbővítő, technológiai korszerűsítését célzó fejlesztése valósult meg. A beruházást a Titán’94 Kft. a Széchenyi Terv Plusz program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című felhívásán elnyert 259,35 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatás felhasználásával valósította meg.

A Titán’94 Kft. egy 1994-ben családi vállalkozásként alapított, alkatrészgyártással, valamint szerszámkészítéssel foglalkozó cég, amely alapvetően belpiacon az autóiparban és az elektronikai iparban beszállítóként szerepel, külpiacra pedig prémium fém szaniter termékeket gyárt.

A mostani projekt egy korábban megvalósított új telephely kialakításának második üteme volt. A szerszámkészítéshez szükséges berendezések egy részének használata eddig csak a budapesti telephelyen vagy külsős partnerek bevonásával volt megoldott, így ezen szerettek volna változtatni a kapacitásbővítéshez szükséges, technológiailag korszerű gépek beszerzésével és a hozzájuk szükséges infrastruktúra kialakításával Lőrinciben.

A már korábban megépített magas belmagasságú csarnokba csak olyan gépeket helyeztek, amelyek esetén az adagolásukhoz daru szükséges. A kisebb gépekkel nem terhelték a csarnok hasznos alapterületét, így ezeket egy korábban raktárnak használt téglaépületbe telepítették, amelyhez ezen épület funkcióváltást célzó átalakítása vált szükségessé.

A kisebb szerszámok elhelyezésére szolgáló helyiségeken túlmenően a fióktelepen dolgozók részére, illetve a további fejlesztési céljaikhoz szükséges helyiségeket alakítottak ki. Az épületet a mai kornak megfelelően szigetelték és gépesítették, hogy időtálló, fenntartható és gazdaságos legyen.

A csarnok egységben a nagy szerszámelemek megmunkálásához és javításához szükséges berendezéseket, a komplex gyártási folyamat támogatása céljából pedig a megfelelő kommunikációt és munkavégzést segítő felhő alapú szoftvereket és szolgáltatásokat szereztek be. A modern szoftverek használatához korszerű új hardver elemeket is üzembe helyeztek, melyekkel a hatékonyság és a versenyképesség tovább növelhető.

Tekintettel arra, hogy a cég erőteljes fejlődés előtt áll, elengedhetetlen, hogy gyártási folyamataik optimális módon legyenek kialakítva a legkorszerűbb automatizálási lehetőségek kiaknázásával. Ennek érdekében nagy szakmai tapasztalattal rendelkező tanácsadók segítségét is igénybe vették.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 számú pályázati kiírásán elnyert támogatásból 259 352 985 forint felhasználásával megvalósult, 370 504 265 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. január 1-én indult és 2023. november 10-én zárult.

A vállalkozás 98,60 millió forint összköltségvetésű projektje során gépbeszerzés, napelem beruházás, üzleti felhőszolgáltatás és tanácsadás igénybe vétele valósult meg. A komplex fejlesztéshez a BENCS-METÁL Kft. a Széchenyi Terv Plusz program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz pályázati felhívásán nyert el 69,02 millió forint összegű feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást.

A BENCS-METÁL Kft. 2005 januárjában kezdte meg működését, fő tevékenysége kezdetektől fogva a hulladék-nagykereskedelem, elsősorban fémhulladék nagykereskedelme.

A cég tevékenységét eddig meglehetősen elöregedett, 15-17 éves gépparkkal (emelőfülkés rakodógép, targoncák, stb.) látta el, amelyek esetén igen gyakori volt a meghibásodás, magasak voltak az alkatrész beszerzési és a javítási költségek. Az új eszközök beszerzésével a vállalkozás korábbi gépparkját szerette volna fiatalítani. Tekintettel arra, hogy ezen gépek elég jelentős értékűek, az általuk tervezett projektméret figyelembe vételével összesen 4 darab eszközt kívántak megvásárolni, a következők szerint: 2 darab LOGLIFT F150 Z95 típusú ipari rakodódaru, 1 darab MULTILIFT FUTURA18 teleszkópgémes kétkaros konténeremelő, és 1 darab MULTILIFT Ultima 21Z típusú csúszó-törhető horgos konténeremelő.

Az új eszközök beszerzésével mostantól a BENCS-METÁL Kft. kisebb költséggel, hatékonyabban tud dolgozni, ezáltal bővíteni tudta kapacitásait, illetve szolgáltatási területeit.

A cég telephelyén egy konténer iroda működik, amelynek fűtése árammal működik. A kapcsolódó költségek csökkentése céljából, valamint a rájuk jellemző környezettudatos szemléletmód okán már régóta terveik között szerepelt az elektromos energiaigényük legalább részben megújuló forrásból történő kielégítése, ezért jelen projekt keretében egy 5,1 kW-os Complex hálózati napelemes rendszer beszerzése is megvalósult. A napelemet a telephelyen a konténer iroda tetejére telepítették.

Annak érdekében, hogy tevékenységüket folyamatosan fejlesszék, szolgáltatási területüket bővíthessék, az üzletfejlesztéshez, stratégiai üzleti tervezéshez szakértői szolgáltatást vettek igénybe. Tevékenységük fejlesztése, a további bővülés megkívánta továbbá a cég információs technológiai szempontú korszerűsítését is, ezért ehhez kapcsolódóan a projekt keretében üzleti felhőszolgáltatást is igénybe vettek.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.3-21 számú, „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban” című pályázati kiírásán 69 022 864 forint európai uniós támogatást elnyert, 98 604 092 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. március 31-én indult és 2023. december 31-én zárult.

 

A Széchenyi Terv Plusz program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz pályázati felhívásán az OMS 24 Zrt. 121,18 millió forint összegű feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A cég a 173,11 millió forintos összköltségvetésű beruházásból eszközbeszerzést valósított meg.

A projektet a vállalkozás építési terület előkészítésére alkalmas eszközök megrendelésével kezdte meg, és a pályázatot a felhívásban szereplő, technológiai fejlesztést eredményező új "eszközök" beszerzésével valósította meg.

A projekt kiemelkedően hasznos fontosságú, mert a vállalkozás az eddigi tevékenységét újabb korszerű technológiával rendelkező berendezéssel egészítette ki. A projekt keretén belül beszerzett eszközök: 1 db Bobcat E 19 minikotró, 1 db LIEBHERR L1-32 un. önszerelő toronydaru, 2 db Bobcat E27Z Forgó minikotrógép és 2 db Bobcat T590 gumihevederes kompakt rakodógép.

Az OMS 24 Zrt. a termelési értékláncban fejlődő vállalkozás, a meglévő tevékenységét kapacitás és hatékonyság növelő eszköz beszerzésével egészítette ki.

A vállalkozás az új eszközökkel portfólióját, volumenét és a szolgáltatás hozzáadott értékét bővítette, növelte. Az üzembe állított új eszközök hatékonysága minőségben is mérhető. Ez a minőség biztosítja a cég piacképességét, költséghatékony működését és versenyképességét is garantálja.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.3-21 számú, „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban” című pályázati kiírásán 121 179 450 forint európai uniós támogatást elnyert, 173 113 500 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. március 29-én indult és 2023. december 12-én zárult.