Pályázatok

A Magyar Kormány az általa létrehozott Építészeti Program keretből pályázatot hirdet a védett épületek tulajdonosainak, amelyek népi építészeti értéket képviselnek, melyben akár 20 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak, szeptember közepéig a védett épületek tulajdonosai – szervezetek és magánszemélyek. 

Az Európai Unió Kreatív Európa programjának magyarországi koordinátora munkatársat keres programkoordinátor munkakörbe.

A programkoordinátor feladata a Kultúra ággal kapcsolatos pályázati tanácsadás, kapcsolattartás, tájékoztató anyagok előkészítése, fordítása, hírlevelek szerkesztése és kiküldése, közösségi média felületek kezelése, rendezvények szervezése.

A pozíció betöltésének feltétele a felsőfokú végzettség és kiváló angol nyelvtudás. Előnyt jelent további idegen nyelv(ek), valamint az Európai Unió kulturális politikájának ismerete.

Jelentkezni önéletrajzzal a kultura@kreativeuropa.hu e-mail címen lehet.
Jelentkezési határidő: 2022. augusztus 1.

Bővebb információ:
Kreatív Európa Iroda; – Mondik Gábor
E: kultura@kreativeuropa.hu
I: kultura.kreativeuropa.hu

Az összesen 500 millió eurós rendkívüli válságkezelési csomag az ukrajnai háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására használható fel, melynek keretében Magyarország 6,33 milliárd forint egyszeri összegben részesül, amelyből a hazai alapanyagra épülő élelmezésbiztonság fenntartása érdekében a kiemelkedően magas takarmányárak miatt különösen nehéz helyzetbe került abrakfogyasztó sertés- és baromfiágazatok igényelhetnek támogatást.  

Továbbra is elérhető a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázat, amely támogatás révén lehetőség van az öntözőberendezések vízellátását biztosító vízvisszatartás létesítményeinek kialakítására, új öntözőberendezések beszerzésére és öntözővíz-szolgáltató művek létrehozására, vízi létesítmények építéséra, vízkivételi művek kialakítására is, év végéig, akár 3 milliárd forint erejéig. 

A Közbeszerzési Hatóság 2021-ben is következetes és fokozott ellenőrzési tevékenységet folytatott. A számokból az is kitűnik, hogy a gazdaság felpörgetését célzó intézkedések megtették hatásukat a közbeszerzések területén. Az eredményesen lefolytatott közbeszerzési eljárások száma az előző évhez képest mintegy 200 darabbal, értékben pedig 29%-kal nőtt. Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága elfogadta a szervezet 2021-re vonatkozó beszámolóját.

A Hatóság frissen elfogadott beszámolója rámutat (pdf), hogy a piaci verseny 2021-ben is biztosított volt a közbeszerzések területén. A közbeszerzési eljárásokban évente közel 5000 gazdálkodó szervezet vesz részt ajánlattevőként – ez 2021-ben sem volt másként. Az ajánlattevők közül pedig tavaly mintegy 3500 különböző cég nyert a magyarországi közbeszerzéseken, hasonlóan a 2020-as évhez.

A magyar piac nyitottságát és a széles körű verseny megvalósulását bizonyítja, hogy a hazai vállalatok mellett nagy arányban (kb. egyharmad) nyernek külföldi cégek is közbeszerzéseket hazánkban, többek között a nagy értékű építési beruházások esetén, legyen szó akár autópályákról vagy gyorsforgalmi utakról.

Rekordösszegben nyertek közbeszerzéseket a kkv-k

A nyertes mikro-, kis- és középvállalkozásokat tartalmazó közbeszerzések aránya Magyarországon hagyományosan nagyon magas. 2021-ben az ilyen eljárások aránya meghaladta a 85%-ot, azaz minden 100 eljárásból a mikro-, kis- és középvállalkozások 85-öt megnyertek. A kkv-k által megnyert eljárások összértéke pedig elérte a 2500 milliárd forintot, amely rekord összegnek tekinthető.

„Kiemelendő, hogy a magyar közbeszerzési piacon a kkv- szektor részvételi aránya emelkedő tendenciát mutat, míg 2020-ban minden 100 forintból 56-ot vittek, 2021-ben már 60 forint került a kkv-khoz”– hívta fel a figyelmet Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Forrás: KH
Az eredeti, teljes cikket itt olvashatja el.

Kedvezményezettek: Jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyek # 113, 114 GFO kóddal rendelkeznek, # kettős könyvvitelt vezetnek és # nem tartoznak a KATA hatálya alá

Keretösszeg: 100 millió Ft

Támogatás összege: max. 4 millió Ft

Támogatás mértéke: max. 100%

Beadási határidő: 2022. október 19-ig

Támogatott régió: országos

Pályázati dokumentáció itt.

Forrás: bkik.hu / nkfih.gov.hu

Megjelent a tervezete a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program pályázatának, amely keretében civil szervezetek hivatásos vadászai nyerhetnek - hivatásos vadászonként bruttó 200 ezer - forint támogatást 2023. február 28-áig, felszerelésének beszerzésére. 

Az év második felében a kormány megköti a partnerségi megállapodást az Európai Unióval, így megnyílik a lehetőség az uniós források kifizetésére – jelentette ki a területfejlesztési miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) közgyűlését követően megtartott sajtótájékoztatón, kedden Budapesten.

Mintegy 10 ezer milliárd forintnyi forrás érkezik az operatív programok keretében, a vidékfejlesztési források pedig további 4 ezer milliárd forintot jelentenek – közölte Navracsics Tibor.

Az a cél, hogy további késedelmet ne szenvedjenek az önkormányzatok által eltervezett fejlesztések – tette hozzá.

A politikus közölte: a megyeszékhelyek nem csupán közigazgatási központok, hanem az adott térség gazdasági központjai, így fontos, regionális szerepet játszanak a foglalkoztatás és a közszolgáltatások biztosításában.

A fejlettségük meghatározza az egész régió életszínvonalát, ezért a megye- és járási székhelyek a területfejlesztés fontos alapegységei – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben fogadta el az Országgyűlés az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót, amely 2030-ig határozza meg az ország fejlesztéspolitikai céljait.

Szita Károly a MJVSZ elnöke, Kaposvár polgármestere közölte, hogy a megyei jogú városi rangra emelkedett Esztergom felvételével 24 tagúra bővült a szervezet, illetve hamarosan döntenek Baja felvételéről is.

Az önkormányzati vezető hangsúlyozta: a szervezethez tartozó városok vezetői megfogalmazták, hogy égető szükségük van az uniós forrásokra, amelyek felhasználására már kész tervekkel rendelkeznek.

Emlékeztetett arra, hogy az ország GDP-jének egyharmada a megyei jogú városokban keletkezik, amelyekben kétmillió ember él és további milliók a települések agglomerációjában.

Példaként említette, hogy a kaposvári munkavállalók, illetve középiskolások 50 százaléka nem a megyeszékhelyen él és ez a helyzet jellemző a többi városra is.

Mindez azt jelenti, hogy a megyei jogú városok feladatai és felelőssége is jóval túlnyúlik a települések közigazgatási határain – tette hozzá.

Felidézte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a közgyűlésen ígéretet tett arra, hogy a legfontosabb pénzügyi feltételeket, a növekvő bérek ellentételezését biztosítja a megyei jogú városok számára a 2023-as költségvetés.

A továbbiakban a legjelentősebb kihívásnak az energiaárak, a gáz és a villamos energia árának emelkedését nevezte Szita Károly. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Varga Mihály biztosította őket, hogy ha szükséges, segítséget nyújt számukra a kormány a rezsicsökkentési alap felhasználásával.

Arról is szólt, hogy a közgyűlésen Lázár János építési és beruházási miniszter a segítségüket kérte az új építésügyi törvény megalkotásához.

Erre annál is inkább szükség volna, mert lehetetlen helyzet, hogy egy település polgármestere, illetve az önkormányzat nem tud arról, hogy a gondjaira bízott településen milyen beruházások történnek, és ne tudja meghatározni a fejlesztések kereteit – mondta Szita Károly.

MTI

Kedvezményezettek:

• Mikro-, kis- és középvállalatok esetében legalább egy lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele),
• nagyvállalatok esetében legalább két lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele) rendelkezik a támogatást igénylő

Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság, szövetkezet, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezet vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság fióktelepe, kettős könyvvitelt vezető egyéni cég és egyéni vállalkozás.

A 256/2021 (V. 18.) Korm. rendelet 95. § (2) bekezdése, valamint az 1300/2016. (VI. 13.) Korm. határozat alapján a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságok csak akkor nyújthatnak be támogatási kérelmet, ha a Kormány előzetesen hozzájárult.

Keretösszeg: 15 Mrd Ft

Támogatás összege: Mikro-, kis és középvállalkozás: max. 75 mFt. Nagyvállalat: max. 150 mFt.

Támogatás mértéke: max. 50% / 100%

Beadási határidő: 2022. február 15-től 2022. augusztus 31-ig

Támogatott régió: Konvergenciarégiók (Közép-Magyarországon és Budapesten kívül eső területek!)

Pályázati dokumentáció: itt

Forrás: BKIK/palyazat.gov.hu

 

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven július 1-jétől új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére - jelentette be szerdai közleményében az Agrárminisztérium. 

A kormányzati szerkezetátalakítás nyomán a KÖZOP, IKOP, IKOP Plusz, a KEOP, KEHOP, KEHOP Plusz, a GOP, GINOP, GINOP Plusz, a TÁMOP, TIOP, EFOP, RSZTOP, EFOP Plusz , a ROP, TOP, VEKOP és a TOP Plusz programok végrehajtásáért felelős irányító hatóságok a Miniszterelnökség keretében működnek tovább.

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet hatálybalépését követően az érintett irányító hatóságok által kötendő támogatási szerződésekben és támogatói okiratokban támogatóként a Miniszterelnökség szerepel.

A Korm. rendelet hatálybalépése előtt megkötött támogatási szerződések, támogatói okiratok módosítása a Korm. rendelet 194. § (3) bekezdése alapján nem szükséges. A változás a támogatási jogviszony tartalmát egyebekben nem érinti.

palyazat.gov.hu

Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a mintegy 90 milliárd forint (226 millió euró) keretösszegű magyar programot, amely a kkv-k támogatására szolgál az Ukrajna ellen indított orosz háborúval összefüggésben.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos azt mondta: a támogatás lehetővé teszi, hogy a magyar kormány enyhítse az ukrajnai háború gazdasági hatását és azt a likviditási hiányt, mellyel a különböző ágazatok kis- és középvállalkozásai a jelenlegi geopolitikai válság és az ahhoz kapcsolódó szankciók miatt szembesülnek.

Tekintettel a jelenlegi geopolitikai helyzet által okozott nagyfokú gazdasági bizonytalanságra, a program célja annak biztosítása, hogy a rászoruló vállalkozások továbbra is elegendő pénzforráshoz jussanak – emelték ki a brüsszeli indoklásban. Emlékeztettek: az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes uniós válságkezelési rend keretében bejelentett magyar program célja, hogy az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben ágazatokon átívelően támogassa a kkv-kat. A programot az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezeli, a támogatást új hitelekre adott garanciák formájában legkésőbb december 31-ig nyújtják. Futamideje nem haladhatja meg a hat évet, a kezességvállalási díjaknak pedig tiszteletben kell tartaniuk az ideiglenes válságkeretben meghatározott minimális szinteket – írták.

Az intézkedés nyitva áll a különböző ágazatok vállalkozásai előtt, különös tekintettel a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra és a biogazdasági értékláncra. A hitelintézeteket és a pénzügyi intézményeket kizárják az intézkedésből – közölték. A támogatható kedvezményezettek a hitel 90 százalékát meg nem haladó állami kezességvállalással fedezett új kölcsönökre jogosultak. A veszteségeket a hitelintézetek és az állam arányosan viselik – tették hozzá a brüsszeli közleményben.

Forrás: MTI/BKIK

Az Agrárminisztérium (AM) 10 milliárd forint keretösszeggel meghirdette a méhek állatjóléti támogatását – jelentette be Nagy István tárcavezető az Agrárminisztérium pénteki közleményében. 

Újra elérhető a „Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása” című (VP3-5.1.1.1-21 kódszámú) felhívás, amely keretében mezőgazdasgági termelők akár 100 millió forint vissza nem térítendő 80 %-os intenzitású támogatást igényelhetnek.

A Nemzeti Kulturális Alap a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat programjainak támogatására nyílt pályázatot hirdet, a Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat magyarországi színhelyein megvalósuló tevékenységek, akár 10 millió forint vissza nem térítendő összeggel történő támogatására. 

A közép-magyarországi régióval kiegészülve az eddigi négy helyett öt kormánybiztos felel az egyes régiók komplex gazdaságfejlesztéséért a jövőben – ismertette hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor.

A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter elmondta: a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos Bányai Gábor lesz, míg az északnyugat-magyarországi zónáért Czunyiné Bertalan Judit, a közép-magyarországi zónáért Láng Zsolt, a Dél-Dunántúlért Móring József, Északkelet-Magyarországért pedig Szabó Tünde felel majd kormánybiztosként.

Feladatuk továbbra is az, hogy az egyes régiókban aktív fejlesztéspolitika valósuljon meg – hangoztatta a miniszter.

Navracsics Tibor felidézte, hogy 2020-ban négy gazdaságfejlesztési zóna alakult az országban, feladatuk az egyes területek fejlesztési keretének előkészítése és egy területi alapú fejlesztéspolitika megalapozása volt, konzultálva a helyi gazdasági és politikai szereplőkkel.

A választásokra elkészült a négy zóna fejlesztési munkaanyaga, az új kormány pedig folytatja a megkezdett munkát, sőt kibővíti azt, hiszen a regionális felosztásból eddig Pest megye és Budapest kimaradt.

A miniszter továbbra is területi alapú fejlesztéspolitika kialakítását tartotta fontosnak, amely figyelembe veszik a területi különbségeket. A kormánybiztosoknak így fejlesztési terveket is készíteniük kell, amelyeket be kell építeni az országos területfejlesztési politika prioritásai közé. Beszámolt arról is, hogy a zónákat az uniós fejlesztési régiókhoz igazították, hogy a forrásfelhasználás gördülékenyebb legyen.

Czunyiné Bertalan Judit arról számolt be, hogy legfontosabb feladatának az egyes szereplők programjavaslatainak összefésülését és priorizálását tartja az Északnyugat-Dunántúlon, ami szerinte gazdaságfejlesztési szempontból kiugró pályát futott be az elmúlt időszakban.

Szabó Tünde a többi között azt ismertette, hogy hat megyét felügyel majd: Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye tartozik hozzá.

Bányai Gábor elmondta, hogy több mint harminc éve foglalkozik területfejlesztéssel, így reméli, hogy olyan tervekkel tudja majd segíteni a Dél-Alföldet, amely mind a kormány, mind az Európai Unió tetszését elnyeri. Mint mondta, a három megyéjében néhol a szárazság, máshol az utak hiánya vagy a vasúti közlekedés állapota szorul fejlesztésre.

Móring József arra mutatott rá, hogy a hozzá tartozó három megye, Somogy, Tolna és Baranya lakossága harminc év alatt 140 ezerrel csökkent. A gazdasági növekedés is igen alacsony a régióban, ahogy a beruházási vagy ipari teljesítmény is, de a felsőoktatásban is igen kevesen vesznek részt. Ezért arra törekszik, hogy a lehető legtöbb forrást vigye a területre – mondta.

Láng Zsolt azt hangsúlyozta, hogy Budapest és az agglomeráció nincs meg egymás nélkül. Számtalan közös pont van, így a fejlesztéseket is össze kell hangolni, a közlekedéstől az iskolafejlesztésekig. Elmondta, a fővároson kívül 187 település tartozik hozzá.

MTI

A civil állatvédő szervezetek támogatására 500 millió forint keretösszegű pályázat áll rendelkezésre működési költségre, ivartalanításra, állategészségügyi szolgáltatásra és férőhelybővítésre – mondta a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos kedden Budapesten sajtótájékoztatón. 

A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című felhívásán 337,01 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Titán’94 Kft. új termelő kapacitások kialakítására.

A cég 674 millió forint összköltségvetésű komplex beruházása során bővítette eszközparkját, szoftver- és folyamatfejlesztést valósított meg, valamint új csarnokot épített Lőrinciben.

A fejlesztési projekt több elemből tevődött össze. Infrastruktúra fejlesztés keretében saját ingatlanon megvalósult egy könnyen megközelíthető, bruttó 1000 négyzetméteres alapterületű fémipari megmunkáló üzem építése. Eszközbeszerzés keretében 3 és 5 tengelyes marógépek, síkköszörű, hőkezelő kemence, furat-szikraforgácsoló, lézerhegesztő, merülős huzal-szikraforgácsoló kompresszor, esztergagép, szerszám-összeszerelő terület, valamint nagy szerszámok mozgatásához szükséges daru beszerzése, valamint Ipar 4.0 megoldások bevezetése, mivel a gyáregység a modern elvárásoknak megfelelően termelésirányítási rendszerrel és a modern szerszám tervezéshez, programkészítéshez szükséges feltételek megteremtésével lehet igazán hatékony.

A 100%-ban magyar tulajdonú családi vállalkozás új gyártócsarnokának létesítésével újabb technológia vált elérhetővé a szerszámkészítés területén, mely kiegészítette, bővítette a cég tevékenységi körét, és munkahelyeket teremtett Lőrinciben, valamint lehetőséget ad a további fejlődésre is. Az 1000 négyzetméteres gyártócsarnok 30 tonnás daruval, belső úthálózattal 4,5 hektáros fejlesztési területen valósult meg. A beruházás eredményeként a lőrinci telephelyen nagy teljesítményű CNC-megmunkáló központ és hőkezelő üzem jött létre, lehetőséget biztosítva a szerszámkészítési, karbantartási munkák megvalósítására.

A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című, GINOP-1.2.1-16 számú pályázati kiírásán 337 013 172 forint európai uniós támogatást elnyert, 674 026 344 forint összköltségvetésű fejlesztés 2019. január 28-án indult és 2022. január 20-án zárult.

A Titán’94 Kft. alkatrészgyártással, szerszámkészítéssel foglalkozó budapesti vállalkozás, amely számos autóipari cég első, másod- és harmadkörös beszállítója, emellett a tevékenységük részét képezi prémium fém szaniter termékek és elektronikai termékek előállítása is.

A fejlesztési projekt több elemből tevődött össze. Infrastruktúra fejlesztés keretében saját ingatlanon megvalósult egy könnyen megközelíthető, bruttó 1000 négyzetméteres alapterületű fémipari megmunkáló üzem építése. Eszközbeszerzés keretében 3 tengelyes marógép, hőkezelő kemence, lézerhegesztő, szerszám-összeszerelő terület, valamint nagy szerszámok mozgatásához szükséges daru beszerzése, valamint Ipar 4.0 megoldások bevezetése, mivel a gyáregység a modern elvárásoknak megfelelően termelésirányítási rendszerrel és a modern szerszám tervezéshez, programkészítéshez szükséges feltételek megteremtésével lehet igazán hatékony.

A 100%-ban magyar tulajdonú családi vállalkozás új gyártócsarnokának létesítésével újabb technológia vált elérhetővé a szerszámkészítés területén, mely kiegészítette, bővítette a cég tevékenységi körét, és munkahelyeket teremtett Lőrinciben, valamint lehetőséget ad a további fejlődésre is. Az 1000 négyzetméteres gyártócsarnok 30 tonnás daruval, belső úthálózattal 4,5 hektáros fejlesztési területen valósult meg. A beruházás eredményeként a lőrinci telephelyen nagy teljesítményű CNC-megmunkáló központ és hőkezelő üzem jött létre, lehetőséget biztosítva a szerszámkészítési, karbantartási munkák megvalósítására.

A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című, GINOP-1.2.1-16 számú pályázati kiírásán 337 013 172 forint európai uniós támogatást elnyert, 674 026 344 forint összköltségvetésű fejlesztés 2019. január 28-án indult és 2022. január 20-án zárult.

Biztosított a verseny és az átláthatóság.

Az Európai Bizottság állításaiban számos esetben ellentmond saját adatainak, valamint figyelmen kívül hagyja az előzetesen hivatalosan tudomására jutott információkat, illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján rendszeresen közzétett, a hazai közbeszerzési piacra vonatkozó statisztikai adatokat.

Az Európai Bizottság április 27-én megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági (feltételességi) eljárást. Annak ellenére, hogy a témával kapcsolatos levél tartalmát a Közbeszerzési Hatóság hivatalosan nem ismeri, a sajtóban megjelent híresztelések kapcsán szükségesnek látja, hogy szélesebb nyilvánosságot kapjanak az alábbi tények:

1. A Hatóság álláspontja szerint az Európai Bizottság közbeszerzési statisztikái elkészítésekor torz adatokkal dolgozik. Az adatbázisa ugyanis nem megfelelő a tagállami összehasonlításokhoz, mivel az uniós országok jelentős része – habár kötelessége lenne – csak változó mértékben jelenteti meg a statisztikai adatok kinyeréséhez szükséges, eredményről szóló tájékoztatóit az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED-en. A Bizottság saját megállapítása szerint is, Magyarország azonban kiemelt figyelemmel tölti fel a lényeges közbeszerzési adatokat tartalmazó hirdetményeit. A Közbeszerzési Hatóság a problémát hivatalos úton több alkalommal – 2018-ban, 2019-ben, majd 2020-ban – is jelezte, ám érdemi válasz a mai napig nem érkezett a Bizottságtól.

2. A Bizottságnak a TED-en megjelentetett – tagállamonként nem egységesen, nem teljes körben feltöltött – hirdetmények adatain alapuló statisztikái szerint a hazai egyajánlatos közbeszerzések aránya – a Bizottság megállapítása szerint – kifejezetten magas. Az Európai Bizottság által közzétett Belső Piaci Eredménytáblán egyrészt azonban jól látszik, hogy az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya nem tipikusan magyar probléma. A Bizottság számítási módszere szerint 19 (!) tagállam jár hasonló cipőben. Az adatokból egyúttal az is kitűnik, értékeink (39 %) jobbak Romániánál (41 %), Görögországnál (42 %), Csehországnál (43 %), Szlovéniánál (47 %) és Lengyelországnál (51 %) is. Ellenük azonban nem indult jogállamisági eljárás. Másrészt az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya nem minden esetben kizárólag a verseny hiányából eredhet. Maga az Európai Bizottság állapította meg a 2019. évi, Ausztriára vonatkozó országjelentésében, hogy az egyajánlatos közbeszerzések aránya az osztrák egészségügyi szektorban kiemelkedően magas, ugyanakkor ezt azzal magyarázta, hogy ennek oka piaci sajátosságokra vezethető vissza. Magyarország esetében azonban – ahol az egyajánlatos eljárások magas aránya ugyancsak alapvetően az egészségügyi szektorra jellemző – a piaci sajátosságokat a Bizottság rendre figyelmen kívül hagyja.

3. A széleskörű verseny meglétét támasztja alá, hogy az elmúlt két évben a hazai közbeszerzésekben évente mintegy 5000 ajánlattevő vett részt, melyből nagyjából 3500 különböző cég nyert. A Közbeszerzési Hatóság 2020-as adatai szerint az 50 legnagyobb értékű közbeszerzési eljárás nyerteseinek 65 %-a hazai, míg 35 %-a külföldi vállalat volt – a magyar piac tehát nyitott minden potenciális résztvevő számára. A Hatóság mindazonáltal egyetért azzal, hogy a minél szélesebb verseny érdekében fontos cél az egyajánlatos közbeszerzések arányának mérséklése, éppen ezért hazánkban a Közbeszerzési Hatóság részéről is szigorú ellenőrzésekre, minden eddiginél erősebb kontrollra számíthatnak az ajánlatkérők.

4. Az Európai Bizottság legfrissebb, 2020-as adatokat is tartalmazó, saját kimutatása szerint is, Magyarországon kiemelkedő, 100 %-os a közbeszerzések átláthatósága. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar ajánlatkérők maradéktalanul eleget tesznek az unió által előírt közzétételi kötelezettségeiknek. Éppen ezért a hazai közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatos kifogások értelmezhetetlenek, hiszen ezt a Bizottság saját kimutatása cáfolja.

5. Végezetül, ami a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyét illeti: az alapítványok főszabály szerint közbeszerzésre kötelezettek. Erre vonatkozóan a Közbeszerzési Hatóság már az előző évi jogállamisági jelentés kapcsán is kifejtette álláspontját, ám az Európai Bizottság ezt nem vette figyelembe a jelentésében. A Közbeszerzési Hatóság álláspontját továbbra is fenntartja: az alapítványok főszabály szerint közbeszerzésre kötelezettek.

Forrás: Közbeszerzési Hatóság