Feed aggregator

Allgemeines : Das erste Halbjahr 2015 ist bereits um. Es ist Zeit, eine Zwischenbilanz zu ziehen. Welche Persönlichkeiten haben das EU-Parlament besucht? Welche Gesetze wurden beschlossen? Wir haben für Sie eine Bildergalerie mit den wichtigsten Ereignissen zusammengestellt.

Quelle : © Europäische Union, 2015 - EP

Bonn, 03.08.2015. Der amerikanische Doppelkontinent ist in den letzten Wochen vor allem durch die Annäherung zwischen den langjährigen Erzfeinden USA und Kuba in die Schlagzeilen deutscher Medien geraten. Nach Jahrzehnten der Konfrontation zeichnet sich hier eine nachhaltige Entspannung ab. Aber Havanna ist seit geraumer Zeit auch Schauplatz eines anderen Prozesses. Seit November 2012 finden hier Verhandlungen zwischen der Regierung Kolumbiens und der FARC (Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia) statt, die Anlass zu vorsichtiger Hoffnung auf die Beendigung des längsten Krieges in der Region geben. Dabei finden die Verhandlungen in einem schwierigen Umfeld statt. Die FARC und das Militär kämpfen vornehmlich auf dem Land gegeneinander. Die Regierung lehnt eine Feuerpause ab, um den Eindruck von zu großer Nachgiebigkeit zu vermeiden. Bei früheren Verhandlungen Ende der 1990er Jahre war den Rebellen sogar eine ganze Region überlassen worden, was letztendlich zu einer Stärkung der Guerilla geführt hatte. Diese Entwicklung soll mit der harten Haltung unterbunden werden. Die Guerilla ihrerseits hat ihre Angriffe seit Mai erneut intensiviert, nachdem sie einen einseitigen Waffenstillstand aufgekündigt hatte. Vor allem die ländliche Bevölkerung leidet unter den nie beendeten Kämpfen. In der kolumbianischen Öffentlichkeit ist die Zustimmung zu den Friedensverhandlungen gleichwohl recht niedrig, da die städtische Bevölkerung weniger von den Auswirkungen des Guerilla-Krieges betroffen ist. Auch ist die vormals politische Ausrichtung der FARC mit ihrem Kampf um Landreformen und sozialer Inklusion mit den Jahren verblasst. Etwaige politische Ziele sind somit immer weiter in den Hintergrund gerückt. Mit den Jahren hat sich bei der FARC eine Kriegführung um des schieren Profitstrebens breitgemacht. Mit den Angriffen auf Ziele, vor allem der Energieversorgung, in den großen Städten des Landes haben sich die FARC zwar wieder in das Bewusstsein der Bevölkerung gebombt, die Zustimmung zu einer etwaigen Einigung wird durch die Aktionen jedoch kaum steigen. Rechte der Zivilbevölkerung stärken
Der Konflikt in Kolumbien hat mehr als vier Millionen Menschen zu Flüchtlingen gemacht. Das Land führt mit Sudan und der Demokratischen Republik Kongo die Liste der Länder mit den meisten Binnenvertriebenen weltweit an. Frauen, Männer und Kinder wurden und werden durch Folter, Vergewaltigung, Mord, Entführungen, Erpressungen, aber auch durch die Verleugnung elementarer sozialer Bedürfnisse wie den Zugang zu Land, Bildung oder Wasser zu Hauptopfern dieses Krieges. Die Verhandlungen zwischen der ältesten Guerilla-Gruppe Lateinamerikas und der konservativen Regierung Santos sind alles andere als einfach. Sie werden jedoch, trotz der Rückschläge vor Ort, weiter geführt, was an sich eine gute Nachricht ist. Eine noch bessere Nachricht wäre selbstverständlich, wenn sich die Kriegsparteien auf einen Waffenstillstand einigen könnten, um die Friedensbemühungen für die Menschen in den betroffenen Gebieten tatsächlich fühlbar zu machen. Mut zu Ausgleich und Pluralität
Trotz aller Schwierigkeiten haben sich die Konfliktparteien vorgenommen, dicke Bretter zu bohren. Im Verhandlungsprozess wurden fünf Themen auf die Agenda gesetzt, die nacheinander abgearbeitet werden sollen. Dazu gehören die Lösung der Landfrage, der Drogenanbau, die politische Teilhabe, die Entschädigung der Kriegsopfer und schlussendlich die Beendigung des Krieges. Konfliktlinien, mit denen sich die kolumbianische Gesellschaft seit Dekaden konfrontiert sieht. Mit dem Gesetz 1448 zur Entschädigung und Wiedergutmachung der Kriegsopfer vom Dezember 2011 hat die Regierung Santos erste ermutigende Zeichen für die Aufarbeitung der blutigen Vergangenheit gesetzt. Darüber hinaus ist es auf diesem Themenfeld bei den Verhandlungen zur Einigung über eine Wahrheitskommission gekommen, was ebenfalls positiv zu bewerten ist. Auch bei anderen Punkten, wie der Drogenpolitik oder der politischen Teilhabe gibt es Fortschritte. Allerdings kommt es hier auf die praktische Umsetzung in den einzelnen Departements an. Eine Einigung der Kriegsparteien muss vor allem die brennenden sozialen und ökonomischen Fragen des Landes berücksichtigen, will sie nicht zu einer bloßen Demobilisierungsaktion für die geschwächte FARC werden. Eine solche Farce hatte die Regierung Uribe Mitte des letzten Jahrzehnts mit den rechts gerichteten Paramilitärs veranstaltet, mit dem Erfolg, dass sie wenig später als „Bandas Criminales“ zurückkehrten und ihr blutiges Geschäft bis heute weiter betreiben. Es ist den verfeindeten Akteuren in Havanna Mut bei der Lösung dieses anhaltenden Konflikts zu wünschen. Mut, der die Ausgrenzung und Benachteiligung weiter Bevölkerungsteile auflöst und eine politische Pluralisierung enthält. Denn in erster Linie waren es ökonomischer und politischer Ausschluss, die zum bewaffneten Aufstand der FARC und ähnlicher Gruppen geführt haben.

Milos Zeman cseh államfő szerint a Nyugatot kell okolni azért a népvándorlás szerű helyzetért, ami jelenleg az Európai Uniót sújtja. Ha országokat rombolnak le, törvényszerű, hogy több millió bevándorló ostromolja Európát.

Thales UK has been awarded a £125 million contract from General Dynamics UK for the supply of sighting systems and ancillary equipment that will deliver self-protection capability to the combat reconnaissance variant of Scout SV tracked armored vehicles to be supplied to the Brit

The U.S. Marine Corps' F-35B Lightning II aircraft has reached initial operational capability with a squadron of 10 F-35Bs ready for world-wide deployment. Marine Fighter Attack Squadron 121 (VMFA-121), based in Yuma, Arizona, is the first squadron to become ope

The airborne military radar domain has been particularly active over the last few years due to important ongoing programmes for Multi-Role Combat Aircraft (M

Ahead of the 13th annual Military Radar conference (25-27 August, London, UK), Defence IQ caught up with Dr Krishna Venkataraman, a Radar Scientist in the Department of

Thales UK has been awarded a £125 million contract from General Dynamics UK for the supply of sighting systems and ancillary equipment that will deliver self-protection capability to the combat reconnaissance variant of Scout SV tracked armored vehicles to be supplied to the Brit

A British Puma HC2 aircraft during Hot Blade 2014 helicopter training exercise program hosted by the Portugue

Associate Professor  at the University of Athens and  Senior Research Fellow at ELIAMEP Dimitri A. Sotiropoulos wrote an article in The Book’s Journal on negotiations between the Greek government and its creditors.  The article is available here (in Greek).

War der Weg in Richtung Radikalisierung und Diktatur durch die Geschehnisse und Entwicklungen in und nach dem ersten Weltkrieg, bereits zwangsläufig festgelegt? War der Nationalsozialismus eine logische Konsequenz von Versailles? Diese und weitere Fragen behandelte eine Fachtagung für Stipendiaten vom 3. bis 6. August 2015 in Wildbad Kreuth.

(Own report) - The Greek government does not exclude the eventuality of indictments of German companies on charges of corruption, according to recent reports, on a contingency plan Athens has prepared for the event that Berlin forces it into state bankruptcy ("Grexit"). According to this plan, Athens would try to bring German companies to court - who have not or have only partially been subject of bribery investigations - to have them pay at least part of the restitution for damages caused by the alleged corruption, officially estimated in the billions. Siemens is the most famous example. A Greek parliamentary investigating committee estimated that, through systematic bribery, this Munich-based company has caused damages of two billion Euros in Greece. However, Siemens got off cheap in an out-of-court settlement and had to pay only 270 million Euros - hardly one fifth of its current quarterly profit. A court in Munich gave a Siemens manager a suspended sentence - significantly less than what he could have expected from a trial in Athens. Already in the fall of 2014, new legal proceedings had been opened in Athens to comprehensively investigate this systematic corruption.

Benin nyolcszáz katonával járul hozzá a Boko Haram nigériai iszlamista terrorszervezet ellen harcoló nyugat-afrikai nemzetközi haderőhöz.

Ma a Szekeres József nyugállományú ezredessel készített interjú 3. részét tálaljuk fel a kedves olvasóknak, illetve hallgatóságnak. A főiskolai és akadémiai évek, a T-34/85, a T-54 és a T-55 alkalmazása után rátérünk a T-72 tornyában, parancsnoki beosztásban eltöltött csapatszolgálat időszakára, majd röviden az 1990 utáni főiskolai tanszékvezetői tevékenységre is. Mivel a típus megítélése legalábbis ellentmondásosnak nevezhető, a mai műsorban inkább a haditechnikai jellegzetességekre és az átfegyverzés problémáira, semmint a katonasztorikra került a hangsúly.  

[...] Bővebben!

A líbiai konfliktusról kialakult nemzetközi kép alapvetően elég egyoldalú, a folyamatosan zajló konfliktusoknak egy része alig vagy egyáltalán nem ismert a nagyvilág számára, hiszen például azt tudjuk, hogy milyen véres küzdelem zajlott-zajlik a partmenti nagyvárosokért és az északi területekért a nagyjából két szembenálló félre lebontható háborúban – az már kevéssé ismert, hogy hasonló konfliktus más szereplőkkel, egyáltalán nem barátságosabb körülmények között zajlik Líbia déli, szinte teljességgel sivatagos (az ország területének több mint 90%-a sivatag!) részén, ahol az eléggé megosztott tuaregek vívnak véres harcokat a touboukkal (vagy tubukkal, tebukkal, kinek hogy tetszik). A cél értelemszerűen az olajban és földgázban gazdag déli részek feletti kontroll megszerzése, kiegészítve az évtizedes sérelmek orvoslásával és a két kormányzat (Tobruk illetve Tripoli) irányvonalainak követésével.

A tuaregek sem egységesek, alapvetően egy részük a Haftar tábornok által irányott és a nemzetközileg is elismert tobruki kormány által felhatalmazott katonai küldetést támogatja az iszlamisták ellen, másik részük viszont inkább a tripoli kormány felé húz (főként mert onnan számíthatnak valamiféle támogatásra) – ezzel szemben a túloldalon egy alig pár százezres, klánokba tömörülő, állattenyésztő félnomád törzs áll (akik többségében Csád északi részén élnek), akik Gaddafi egész vezetése során igen erős diszkriminációval voltak kénytelenek szembesülni. Visszaugorhatnánk a kilencvenes évek végén történt eseményekhez is, de inkább maradjunk a közelmúltban, hiszen 2008-ban a toubouk lázadó mozgalma (Toubou Front Líbia Megmentéséért) harcot indított Tripoli ellen, miután Gaddafi utasítására többségüket megfosztották líbiai állampolgárságuktól, sőt otthonuktól is (az indok az volt, hogy ők csádiak, ezért menniük kell az országból) – a harcot alig néhány nap alatt elfojtotta a líbiai hadsereg, de ez és az ezt követő tüntetéssorozat is tökéletesen mutatta a touboukban forrongó feszültséget.

Nem csoda, hogy a 2011. februárjában kezdődő líbiai polgárháborúban ezek a kemény emberek a Gaddafi-ellenes oldal mellé tették le voksukat és jelentős szerepük volt Qatrun és Murzuk elfoglalásában is. És bár később ismét súlyos harcokba bonyolódtak arab törzsekkel (akiket mindig azzal vádoltak, hogy a Gaddafi-rezsim őket részesíti előnyben), a tuaregekkel szemben sokáig egyetlen fegyver sem dördült el, ami főként a múltból eredeztethető “Midi-Midi” alkunak is betudható, azaz a két elnyomott etnikum a közös ellenséggel szemben összefogott. Ez még a polgárháború alatt sem változott meg túlságosan sokszor, hiába támogatták a tuaregek (vagyis egy részük) Gaddafit, a toubouk pedig a lázadókat,azonban rövidesen, tökéletesen illusztrálva a folyton változó líbiai hatalmi palettát, a két törzs egymás ellen fordult egészen fordított szerepben: ezúttal a tobruki kormány állt a toubouk, a tripoli pedig a tuaregek mögé, hogy így próbálják meg a felek megszerezni a déli olajmezők feletti felügyelet és ezáltal a bevétel jogát is.

 

Nem is kell nagyon szerintem részletezni, hogy ebből az egy mondatból is nyilvánvalóvá váljon, a tuaregek és a toubouk csak sakkbábuk egy politikai játszmában, amelyben a felek megpróbálják a törzsek megosztásával irányításuk alá vonni ezt a politikailag mindig is feszült, ám gazdaságilag igen fontos régiót – a tuareg és toubou törzsek konfliktusa tavaly szeptemberben kezdődött a délnyugati Ubari oázisában (amely amúgy a világ egyik legszárazabb helyének számít, évtizedek is eltelhetnek két esőzés között) és nagyjából azóta is tart, a turisták által elég sokszor felkeresett, egykoron 35 ezres városka pedig a teljes pusztulás útjára lépett, az üzletek többsége bezárt, sok házat leromboltak, tuareg, toubou és arab családok ezreinek kellett menekülnie és valahogy egyik szembenálló fél sem került még csak a közelébe sem annak, amit anno Gaddafi illetve a másik oldal ígért nekik. Pedig aztán a líbiai konfliktus leginkább sújtott áldozatai a tuareg és toubou emberek voltak, még kevesebb munka, még nagyobb káosz, még kisebb esély a szebb jövőre.

Mindkét oldal kap támogatást “fentebbről”, a tripoli vezetés misratai milíciáin keresztül benzint és egészségügyi ellátást ad a tuaregeknek, a toubouk pedig pénzügyi támogatásban részesülnek Tobrukból – mégis ez a támogatás éppen csak ahhoz elég, hogy a konfliktus megmaradjon, de győzelemre nincs esélye egyik félnek sem. Talán most azonban megváltozhat valami, hiszen ismételten egyezményt írtak alá a felek július 30-án (nem ez az első ilyen alku, úgyhogy kétkedve fogadjuk a hírt), hogy párbeszédet kezdeményeznek Ubari és a két törzs szembenállásának jövőjéről, ami ugyan nem békemegállapodás, de jóval több, mint amire pár hete számítani lehetett.

twitter.com/napiafrika

1 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.Tetszett az írás.

Photo of elaborate cross-border drug smuggling tunnel discovered inside a warehouse near San Diego. U.S. Immigration and Customs Enforcement Photo by Ron Rogers

How to Think About Islamic State
By Pankaj Mishra
Guardian

Is the Islamic State in Iraq and Syria (ISIS), now known as the so-called Islamic State, a medieval or modern phenomenon? In this essay, Mishra looks at the alienation bred by some forms of modernization and Westernization has played in drawing more and more fighters to ISIS.

The Mystery of ISIS
By Anonymous
The New York Review of Books

ISIS’s rise — and indeed, its success — has been shrouded in mystery. Riddled with contradictory explanations for anything from its military success in Iraq to how it draws foreign fighters en masse, many of the accounts that attempt to explain the group’s success in detail are lacking in some way. Whatever the “real” secret is to ISIS’s success, it will do little to quell the fear its rise instills within us.

Against All Odds
By T.A. Frank
National Journal

With such a crowded Republican field, one of the main questions that’s come up this primary season is:  Why even bother running for president when you know you’re not going to win the nomination? In this article, Frank looks at the logic behind George Pataki’s campaign, which has, to the say the least, been received without much fanfare.

Cattle-Camp Politics
By Jérôme Tubiana
Foreign Affairs

Underneath the power struggle among the “big men” of South Sudan (i.e., military leaders), there’s another far more longstanding conflict: that which has been created by inter-tribal tensions. These conflicts have played out over control of land and cattle and represent a far deeper conflict within the country — one that has left Tubiana wondering, “Is no one innocent in South Sudan?”

Underworld
By Montel Reel
New Yorker

The infrastructure supporting the U.S.-Mexican drug trade is vast. Indeed, within the past century, officials have come across over 181 illicit passages between the U.S.-Mexican border. Some are small, offering barely enough space for a single person to travel through; others are far more complex, fitted with electric lights, elevators and ventilator shafts. Reel delves into some of the recent investigations that have shed light on how these so-called supertunnels came to pass and how they have impacted the international drug trade.

Blogs:

How Beijing’s Foreign Policy Can Backfire on its Tourists by Gary Sands
Burundi’s Electoral Quagmire by Eliza Keller
GailForce: Aspen Security Forum Part I by Gail Harris
Syrian Conflict Drags On by Scott Bleiweis