Bár a legtöbb ukrán optimistán tekint a 2026-os év elé, a társadalmi hangulat az elmúlt évekhez képest némileg pesszimistábbá vált – derül ki a Gallup International nemzetközi szociológiai szervezet „End of Year Survey” (EoY) felméréséből, amelyet Ukrajnában a „Rating” Szociológiai Csoport készített.
A felmérés szerint a válaszadók 39%-a gondolja úgy, hogy a következő év jobb lesz, szemben a 2023-ban mért 51%-kal. Bár az optimizmus csökkent, ez még mindig a leggyakoribb hozzáállás az ukrán társadalomban.
A megkérdezettek 27%-a úgy véli, hogy semmi sem fog változni (2024-ben ez az arány 20% volt), míg a pesszimisták aránya – a 2024-es szinthez hasonlóan – 25%.
Az optimizmus inkább a vidéki lakosságra és az 51 év feletti idősebbekre jellemző, míg a legnagyobb pesszimizmus a fiatal, 18–35 éves férfiak körében mutatkozik.
A felmérés szerint a nyugati és kelet-európai országokban általában a stagnálás és a romló kilátások érzése dominál. Ebben a kontextusban az ukránok még mindig inkább optimistának számítanak.
Az ukránok gazdasági várakozásai nem sokat változtak az elmúlt évhez képest. Körülbelül kétharmaduk nehézségekre számít 2026-ban, 10% gazdasági fellendülésre, míg 20% úgy gondolja, hogy semmi sem változik. A 2023-as évhez képest az ország gazdasági pesszimizmusa nőtt: míg akkor 52%-ot mértek, most 63–64%-on áll.
A felmérés szerint a nyugati országrészek és a vidéki lakosság valamivel optimistább, míg a fiatal férfiak továbbra is a legnegatívabb gazdasági kilátásokkal rendelkeznek. Ukrajna így a világ öt legpesszimistább gazdasági várakozással rendelkező országa közé tartozik Belgium, Franciaország, Lettország és Németország mellett.
A válaszadók harmada bízik abban, hogy a következő év békésebb lesz a világban, harmaduk szerint ugyanolyan marad, míg harmaduk pesszimistán tekint a jövőre. Ez az arány javulást mutat a 2023 novemberéhez képest, amikor csak a válaszadók 26%-a gondolta úgy, hogy békésebb év várható.
A globális EoY-felmérésben 2025-ben 59 636 embert kérdeztek meg 60 országból. A világ legtöbb országában a válaszadók a biztonsági helyzet romlásától tartanak: Nyugat-Európában 55%, Kelet-Európában 42% gondolja így. Ukrajnában viszont valamivel több az optimista, békés jövőben bízó válaszadó.
Az Ukrinform nyomán.
The post Az ukránok többsége óvatosan optimistán tekint 2026-ra appeared first on Kárpátalja.ma.
Dél- és Kelet-Európában több nő él tartós egészségügyi problémákkal, mint Északon.
Mint az Euronews írja, egészségügyi szempontból nem mindegy, melyik országban él egy nő: az egészségi állapotot ugyanis jelentősen befolyásolja az egészségügyi rendszer minősége, a megelőzéshez való hozzáférés és az életkörülmények. Az Euronews 2025-ös elemzése uniós adatokat hasonlított össze.
Észak és dél közti különbségekAz összehasonlítás figyelembe veszi a krónikus fájdalmat, az önértékelt egészségi állapotot, a mentális jóllétet és az ellátáshoz való hozzáférést. Vagyis a cikk szerint a női egészség javítása nemcsak egyéni életmód kérdése, hanem rendszerszintű döntések eredménye is. A lista azt mutatja, hogy a skandináv országok jellemzően jobban teljesítenek fenti területeken, míg Dél- és Kelet-Európában több nő él tartós egészségügyi problémákkal.
A végső sorrendAz első három helyen Finnországot, Dániát és Ausztriát találjuk, míg a sereghajtók Ciprus, Görögország és Olaszország. A magyarok a tizenegyedik helyet nyerték el.
Forrás: hazipatika.com
The post Hol élnek Európa legegészségesebb női? appeared first on Kárpátalja.ma.
Jelentős időjárásromlás várható Kárpátalja hegyvidéki térségeiben január 1–2. között – figyelmeztetnek a meteorológusok.
Január 1-jén a reggeli és nappali órákban Kárpátalja hegyvidékén jelentős havazás várható: 12 órán belül 7–19 milliméter csapadék hullhat. A nap második felétől, valamint január 2-án éjszaka megerősödik a szél: a hegyekben 15–20 m/s-os széllökésekre kell számítani, míg a magashegységi területeken a szélsebesség elérheti a 25 m/s-ot is.
Január 1–2. folyamán a hegyvidéken hóviharok alakulhatnak ki, amelyek időtartama meghaladhatja a 3 órát. Az utak mentén továbbra is jegesedés várható, a hegyekben hótorlaszok és hóátfúvások nehezíthetik a közlekedést.
Az előrejelzések szerint a hótakaró vastagsága a hegyvidéken 7–12 centiméterrel, az alföldi területeken pedig 2–6 centiméterrel növekedhet.
A kedvezőtlen időjárási körülmények következtében fennakadások lehetnek az áramszolgáltatásban, a közlekedésben, valamint a kommunális szolgáltatások, a hírközlés, az építőipar és a turisztikai-szabadidős ágazat működésében is.
A hatóságok első fokozatú (sárga) riasztást adtak ki, és fokozott óvatosságra intik a lakosságot, különösen a hegyvidéki térségekben közlekedőket és kirándulókat – áll a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ) kárpátaljai kirendeltségének tájékoztatásában.
The post Figyelmeztetés: romlanak az időjárási viszonyok Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.
A Kárpátaljai Református Egyház 2026-os éve a „Magvetés éve” lesz, a KRE Zsinatának jóváhagyásával és a Missziói Bizottság döntése alapján. Az év vezérigéje így hangzik: „Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem.” (Példabeszédek 11, 6a)
A „Magvetés éve” folytatása a 2025-ös „Szolgálat évének”, hiszen a szolgálat legfőbb formája az evangélium hirdetése és Krisztus parancsának való engedelmeskedés. A gyülekezetekben tapasztalható létszámbeli csökkenés ellenére a magvetés szolgálata továbbra is kiemelt feladat marad, hiszen sokan élnek a gyülekezeteken kívül, akiknek ugyancsak szükségük van Isten igéjére.
A 2026-os évben a magvetés témája havi bontásban is megjelenik majd, hangsúlyozva, hogy Isten igéje, mint a jó földbe eső mag, sok gyümölcsöt teremhet, ha rendszeresen és kitartóan hirdetik.
Az egyházmegyék misszióinak bizottságai és az egyházkerületi missziói ágazatok már dolgoznak a konkrét tervek és programok kidolgozásán, hogy a „Magvetés éve” minél szélesebb körben és a mindennapokban is megvalósulhasson.
Pocsai Sándor, a KRE Missziói Bizottságának elnöke hangsúlyozta: „A magvetés szolgálata nemcsak feladat, hanem felelősség is, hiszen Isten igéje minden ember életében gyümölcsöt teremhet.”
A Kárpátaljai Református Egyház hívja mindazokat, akik szeretnének részt venni ebben a küldetésben, hogy csatlakozzanak a helyi gyülekezeti programokhoz, és legyenek aktív részesei a magvetés szolgálatának.
The post 2026 a „Magvetés éve” lesz a Kárpátaljai Református Egyházban appeared first on Kárpátalja.ma.
2025-ben az édesanya szót jelölte meg az Év szavaként a közmédia Montágh Testülete. A szép magyar beszéd és a helyes nyelvhasználat felett őrködő szervezet indoklása szerint a kifejezés egyszerre hordoz nyelvi, kulturális, érzelmi és nemzeti jelentéstartalmat, amely a kihívásokkal teli jelenben különös hangsúlyt kap.
A 2025-ös Év szava az anyaságra irányítja a figyelmet, arra az értékre, amely köré a család, mint alapvető közösség felépül, és amely a gondoskodás, a biztonság és az érzelmi kötődés elsődleges forrása.
Magyarország – az államalapító Szent István által Szűz Mária oltalmába ajánlott nemzetként – az édesanya szóban nemcsak a személyes, hanem a nemzeti és kulturális biztonság, bizonyosság és szeretetteli kötődés szimbólumát is felismeri, amely a magyar nyelvben egyedülálló módon egyszerre fejez ki rokoni viszonyt és mély érzelmi tartalmat.A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szervezetéhez tartozó tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testület tagjai minden évben kiválasztják azt az egy szót, amely legkifejezőbben utal az adott év történéseire, valamint a változó körülmények és világszintű kihívások között a legfontosabb értékre hívja fel a figyelmet.
A Montágh Testület kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés és értékteremtés támogatása. Az Év szavát 2020-tól minden év decemberében hirdeti ki a közszolgálati média a testület tagjainak szavazata alapján; 2020-ban az egymás, 2021-ben a család, 2022-ben a béke, 2023-ban a gyermek, 2024-ben a hit kifejezést választották.
Forrás: hirado.hu
The post Az édesanya lett az év szava appeared first on Kárpátalja.ma.
Bár Ukrajnában immár negyedik éve tart a háború, vannak hagyományok, amelyek kitörölhetetlenek. Tűzijátékot gyújtani már évek óta nem lehet, ám számos olyan újévi szokás él tovább, amelyeket az ukrán családok ma is megtartanak, hiszen ezek elengedhetetlen részei az ünnepnek. Az újév itt nem pusztán egy naptári forduló, hanem mély gyökerekkel rendelkező hagyományrendszer, amelyben az ősi pogány szokások, a keresztény ünnepkör és a 20. század öröksége fonódik össze.
Ősi hagyományok és hitvilágŐseink az új esztendőt gondosan feldíszített otthonban várták, ahol a karácsonyfa vagy – a tehetősebb családoknál – a diduh, a gabonából készült szimbolikus kéve kapott helyet. A hiedelem szerint az eljövendő év sorsa nagyban függött az előző évben tanúsított viselkedéstől, ezért nemcsak az ünnepi asztalra, hanem a lélekre és a testre is készültek: imával és negyvennapos böjttel.
Az újévet megelőző estét „bőséges, gazdag estének” nevezték. Az asztal roskadozott a húsételektől: kolbász, kocsonya, sült húsok, párolt káposzta, sült hal és különféle piték kerültek az asztalra.
Scsedruválás, vetés és népi játékokAz újévi időszak elmaradhatatlan része volt a scsedruválás (újévi köszöntés) és a vetés szokása. Egykor felnőtt férfiakból álló csoportok jártak házról házra énekelve, jó termést és szerencsét kívánva. A földeken jelképes barázdát húztak, gabonát szórtak, majd január 1-jén a házakban is vetettek – a bőség reményében.
Különösen népszerűek voltak a népi színjátékok, mint a „Kecske” és a „Malanka”. A termékenységet jelképező kecskét egy kifordított bundát viselő legény alakította, fából faragott fejjel. A játék szereplői – az Öreg, az Öregasszony, az Orvos, a Katona vagy a Kereskedő – humoros jelenetekkel szórakoztatták a közönséget. Malankát, az ügyetlen háziasszonyt szintén férfi játszotta női ruhába öltözve.
Fontos hiedelem kapcsolódott ahhoz is, ki lép be elsőként a házba újév napján. A hagyomány szerint férfinak kellett elsőként érkeznie – ő volt a polaznik, aki szerencsét hozott a családnak.
Újév a szovjet korszakban és napjainkbanA szovjet időszakban az újév vált a legfontosabb családi ünneppé. Ekkor terjedt el a karácsonyfa, Gyed Moroz és Hóleány alakja, valamint a közös televíziós műsorok hagyománya. Ezek az elemek máig részei az ünneplésnek, bár egyre inkább keverednek az ősi, nemzeti hagyományokkal.
Kárpátalján ma is jellemző a családi körben való ünneplés. A csendes, békés együttlét sokak számára fontosabb, mint a fényűző lakomák. A nagyobb városokban – például Munkácson – egyre népszerűbbek a könnyű saláták és italok, míg a hagyományos, bőséges asztalok fokozatosan háttérbe szorulnak.
Sokan az ünnepi vacsora után sétára indulnak a város főterére, a központi karácsonyfához. A mondás ma is él: „Ahogyan az újévet kezded, olyan lesz az egész éved.” A családias ünneplés ezért a béke, az egyetértés és a jólét jelképe marad.
Újév a KárpátokbanAz újévet a Kárpátokban tölteni különleges élményt jelent. Míg a karácsony inkább a hagyományokról szól, az újév a vidámság és az aktív kikapcsolódás ideje.
A térségben a legnépszerűbb programok:Az újévi–szilveszteri szokások célja hagyományosan a szerencse bevonzása és a balszerencse elűzése.
Szilveszteri zajkeltés:
A szilveszter mindig is átmeneti időszak volt: lezárásra, számvetésre és újrakezdésre ad alkalmat. Ezért a szokások célja a „régi év elengedése” és egy reményteljesebb, békésebb új esztendő megalapozása.
The post Újév Ukrajnában és Kárpátalján – hagyományok, hiedelmek és modern ünneplés appeared first on Kárpátalja.ma.
A 2026-os év számos pénzügyi változást hoz Ukrajnában, ezek közül az egyik legjelentősebb a béremelés, amely több szakmát is érint. A tervek szerint 2026. január 1-jétől emelkedik a lakás- és kommunális gazdaságban dolgozók bére.
A döntés értelmében a lakás- és kommunális szféra dolgozóinak I. bérkategóriába tartozó minimális tarifabére legalább a megélhetési minimum 260 százalékára emelkedik. Amennyiben 2026-ban a munkaképes lakosság számára megállapított létminimum 3328 hrivnya lesz, úgy a közműszektor dolgozóinak minimálbére legalább 8653 hrivnyát tesz majd ki. Ez közel 40 százalékos béremelést jelent a jelenlegi szinthez képest.
A lakás- és kommunális gazdaság munkatársai kulcsszerepet töltenek be a kritikus infrastruktúra zavartalan működtetésében, különösen a hadiállapot idején. A Közösségek és Területek Fejlesztéséért Felelős Minisztérium szerint a béremelés logikus és indokolt lépés, amely a szektorban dolgozók támogatását szolgálja.
A minisztérium tájékoztatása szerint nemcsak az alapbérek emelkednek, hanem a járművezetők bérszorzói is növekednek a kommunális ágazatban. Ez az alábbi gépjárművezetőket érinti:
Emellett külön bérkategóriát vezetnek be az elektromos járműveket vezető sofőrök számára.
További változás, hogy az idegennyelv-ismeretért járó pótlék mértéke 15 százalékra emelkedik, míg a hadiállapot idején végzett kiemelten fontos munkáért járó juttatás elérheti akár a 100 százalékát is az alapilletménynek.
A tervezett intézkedések célja, hogy javítsák a kommunális szféra dolgozóinak anyagi megbecsülését, és biztosítsák a létfontosságú szolgáltatások folyamatos működését az ország egész területén.
A TSZN nyomán.
The post Közel 40 százalékkal nőhet a bér: kik kapnak magasabb fizetést 2026 januárjától? appeared first on Kárpátalja.ma.
L'arrestation de l'avocat Čedomir Stojković ne constitue pas un événement isolé, mais un signal systémique adressé à la société serbe tout entière.
- Notes et racines. Le blog de Valentin Smoliak / Serbie, Vucic, Blogs - Diaporama