Feed aggregator

Alexandra Brzozowski, EU affairs journalist, outlines how Ukraine enters a dangerously uncertain winter as Russian offensives intensify, energy infrastructure comes under sustained attack, Western support shifts, while unofficial diplomatic initiatives stir controversy.

Read the ELIAMEP Explainer here.

The PM is aiming to support British business on his trip to Johannesburg.

Some historians warn that Sánchez’s framing blurs the facts

The first lockdown in Brussels took place on 21 November 2015. Given the vast reduction in numbers and size of terrorist attacks over the last decade, it is worth reflecting on the successes of the security services in France and Belgium

A Chinese shipping giant bought 67% of the Piraeus port authority in 2016, making it the majority operator

A meeting in Geneva should close with revised global rules for tobacco

In what could be seen as a symbolic warning, fire broke out in the venue as world leaders wrangled over the latest global agreement on climate action

After 30 years, the EU has not yet built a credible strategy to move Bosnia from peacekeeping to nation-building

Brussels needs to restrict imports of Russian uranium before Orano can invest in further enrichment capacity, CEO says

Swedish doctors worry that heavy drug abusers will lack acceptable alternatives

The Greek model demonstrates how smart concessions deliver safer roads with impact on public finances

Nearly 1,000 women were raped and 137 murdered in the first three months of this year.

Jama’at Nusrat al‑Islam wal‑Muslimin (JNIM), az al-Kaida-hoz kötődő csoport, bejelentette első nigériai támadását – egy katona életét vesztette

Egy al-Kaida-hoz kötődő fegyveres csoport, amely a Száhel-övezetben aktív, bejelentette, hogy Nigériában hajtott végre támadást, amelyben egy katona életét vesztette – ez a csoport első ismert akciója az országban.

A csoport egy videó­üzenetben tette közzé, hogy a támadást a nigériai Kwara State államban hajtották végre szerdán hajnalban: egy katonai járőröket érintő támadás során egy katona meghalt, illetve fegyvereket és készpénzt zsákmányoltak.

Egy katonai forrás megerősítette a Reuters hírügynökségnek, hogy a JNIM katonaságot ért támadásában valóban életét vesztette legalább egy katona. Ugyanakkor a nigériai hadsereg nem válaszolt a további kommentárra.

A JNIM eredetileg 2017-ben alakult, főként Maliban tevékenykedik, és tevékenysége Burkina Faso, Niger és más Száhel-övezeti államok felé is terjedt. Az országba való belépése komoly biztonsági kihívást jelent Nigéria számára, ahol már korábban is felléptek fegyveres csoportok – például a Boko Haram és az Islamic State West Africa Province (ISWAP) –, és amelyek több tízezer emberéletet követeltek, valamint több millió embert kényszerítettek otthona elhagyására.

Az újonnan végrehajtott támadás időzítése aggasztó: Nigéria központi-észak-közép régióiban korábban kevésbé volt jellemző ilyen típusú támadás, és ez a fejlemény jelzi, hogy a JNIM megkísérelheti terjeszkedését az országban.

Szerző: Németh Merse

Kenya és Nepál után Madagaszkár: fiatal tüntetők buktatták meg az elnököt

Megfosztották állampolgárságától az egykori madagaszkári elnököt, Andry Rajoelina-t. A rendeletet az új miniszterelnök írta alá, aki hivatkozott a helyi törvényekre, melyek kimondják, hogy aki rendelkezik külföldi állampolgársággal, az elveszítheti a madagaszkárit. Az előző elnök immár 10 éve francia állampolgár is, emiatt felmerült a követelés, hogy zárják ki a 2023-as választásokból. Ő azonban mégis indult és meg is nyerte.

Madagaszkárban szeptember vége óta zajlottak fiatalok által vezetett tüntetések, akik kezdetben a gyakran több, mint 12 órás áram- és vízkimaradások és az ország mintegy 75%-át érintő szegénység ellen tiltakoztak. A demonstrációkat egy magukat ’’Gen Z Madagascar-nak” nevező csoport vezette, akik a nepáli és a srí lankai fiatalok által vezetett felkelésekből inspirálódtak. A tüntetések ezreket vonzottak az utcákra; Rajoelina lemondását és a teljes politikai rendszer átalakítását követelték. A rendőrség a megmozdulásokra keményen reagált, gumilövedéket és könnygázt is bevetettek, aminek következtében több, mint százan megsérültek és 22-en meghaltak (azonban nem minden haláleset köthető a biztonsági erőkhöz). Az október 11-i kormányellenes tüntetés során a CAPSAT elit katonai egység a tüntetők pártjára állt, másnap pedig Rajoelina elmenekült az országból.

Az új elnökre nem kellett sokat várni; október 17-én a CAPSAT parancsnoka, Michael Randrianirina ezredes tett esküt átmeneti államfőként (amely tisztséget elmondása szerint 18-24 hónapig fog betölteni) és bejelentette, hogy a CAPSAT átveszi a hatalmat. A fiataloknak pedig külön kifejezte köszönetét. Három nappal később Randrianirina ki is nevezte az üzletember Herintsalama Rajaonarivelo-t kormányfőnek. A ’’Gen Z Madagascar” örömmel fogadta Rajoelina bukását, viszont az új miniszterelnök kinevezése ellentmondást váltott ki. Szerintük a kinevezés „konzultáció nélkül és átláthatalan módon történt” – írták egy Facebook posztban. A választásokat legfeljebb két év múlva megrendezik, addig is az új elnök biztosította a fiatalokat arról, hogy azonnal nekilátnak a Z generáció tiltakozását kiváltó okok kezeléséhez.

Szerző: Bánfi Zita

Elefántcsontpart: folytatódik a vita az elnökválasztás körül – hivatalos adatok szerint az elnök negyedik mandátumot nyert

Abidjan – Az Elefántcsontpartban lezajlott 2025. október 25-i elnökválasztáson az előzetes eredmények alapján Alassane Ouattara 83 éves államfő negyedik mandátumát szerezte meg, miután a szavazatok közel 89,7%-át kapta.

A részvételi arány körülbelül 50% volt az összes regisztrált választó közül.

Főbb részletek

• A két legerősebb ellenzéki kihívó, Laurent Gbagbo és Tidjane Thiam, nem vehetett részt a választáson – az ellenzék szerint ez a választás tisztaságát vetette alá, támogatóik szerint pedig a rendszer demokratikus deficitjét jelzi.

• Az elnök több korábbi kampányban is gazdasági növekedést és stabilitást hangsúlyozott – rendszerkritikusok azonban azt vetik fel, hogy a politikai verseny korlátozott és a választási szabályok átláthatósága kérdéses.
• Az eredmények jogerőssé válása előtt még az ország alkotmánybírósága is vizsgálhatja a választást – a belső feszültségek és az ellenzéki tiltakozások miatt nem zárható ki további politikai reakció.

Mi várható?

Ouattara negyedik mandátumát arra hivatkozva nyerte el, hogy „átadja a stafétát a következő generációnak”, miközben tovább kívánja fejleszteni az infrastruktúrát és a befektetéseket.

Ugyanakkor a választás körüli feltételezett korlátozások és az ellenzék kizárása miatt az ország demokráciájának jövője témaként marad.

Szerző: Németh Merse

Szerkesztő: Németh Merse

A Afrika, 2025. október 2. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Al-Fashir elesett: tömegmészárlás Szudánban

Al-Fashir Szudán nyugati részén helyezkedik el, az Észak-Dárfúri régió fővárosa. E város volt az utolsó bástya, amelyik a dárfúri régióban még a szudáni hadsereg (SAF) irányítása alatt állt.
A 2023. áprilisa óta ostrom alatt lévő város pár nappal ezelőtt, október 27-én esett el és került az RSF kezébe, viszont a városban zajló mészárlás az elfoglalást megelőző napon kezdődött. A városfoglalást követően az RSF katonái legalább 2000 ártatlan, fegyvertelen civilt gyilkoltak meg, főleg nőket, időseket és gyermekeket. A lemészárolt civilek nagy része a zaghawa etnikumhoz tartozik, akik bár muszlimok, de nem arabok. Az RSF-ről tudvalevő, hogy számos atrocitásokat követtek el nem arab kisebbségek ellen. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk erre reagálva kijelentette, hogy Al-Fashirban egyre nagyobb a kockázata az „etnikai alapú jogsértéseknek és atrocitásoknak”.
Az egyetlen, még részben működő kórházat negyedjére támadták meg a hónapban és több, mint 460 beteget és kísérőiket öltek meg, a háború kitörése óta pedig 46 egészségügyi dolgozót, csak Al-Fashirban – állítja a WHO, amely leghatározottabban elítéli a támadásokat az egészségügyi ellátás ellen. A Yale Egyetem Humanitárius Kutatólaboratóriuma a 2025. október 27-én gyűjtött műholdas képek elemzése után bizonyítékot talált az RSF által elkövetett tömeggyilkosságra. Becslésük szerint a halálesetek száma alábecsült és az áldozatok száma több tízezer főre tehető. Csak az elmúlt napokban a brutális atrocitások miatt mintegy 26 ezer ember kényszerült elhagyni a lakhelyét.

Szerző: Bánfi Zita

Újabb puccskísérletet hiúsítottak meg Guinea–Bissauban – több tábornokot letartóztattak

Guinea–Bissau fegyveres erői pénteken bejelentették, hogy több magas rangú katonatisztet őrizetbe vettek egy „az alkotmányos rend megdöntésére irányuló” kísérlet miatt. A hírt a hadsereg és a kormány is megerősítette.

A puccskísérletet állítólag olyan tisztek szervezték, akiknek nyoma veszett a hét folyamán, és a letartóztatások időzítése kiemelt figyelmet kapott, mivel néhány napon belül indul a novemberi parlamenti és elnökválasztás kampánya.

Kik kerültek őrizetbe?

A fegyveres erők vezetése közölte: az akció irányítójaként Dahaba Nawalna tábornokot, a katonai kiképzőközpont igazgatóját azonosították. Mellette több más tisztet is elfogtak, köztük Domingos Nhankét és Mario Midanát, akiket Bissau fővárosában, otthonaikban vettek őrizetbe.

Mamadou Kourouma altábornagy, a vezérkar helyettes vezetője arról beszélt, hogy a hadsereg „időben közbelépett”, és a puccskísérletet sikerült meghiúsítani. Szerinte az eset „veszélyezteti a békét és a stabilitást, amelyekre az ország jövője és gazdasági fejlődése épül”.

Politikai háttér: feszült kampánykezdet

A letartóztatások érzékeny időszakban történtek. A választásokra készülő országban heves vita zajlik arról, meddig tart Umaro Sissoco Embalo elnök mandátuma: az ellenzék februárt tartja a hivatalos lejáratnak, míg az alkotmánybíróság szeptember 4-ét jelölte meg.

Embalo a kormányülést követően kijelentette:

„Nem fogjuk eltűrni a rendbontást. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kampány biztonságos legyen.”

Az elnök 2023 decemberében már beszélt egy másik puccskísérletről, amely szintén ellene irányult.

Történelmi visszatekintés

Guinea–Bissau 1974-ben vált függetlenné Portugáliától, és azóta az egyik leginstabilabb politikai rendszerrel rendelkező ország Nyugat-Afrikában. Több mint egy tucat puccs, puccskísérlet és katonai beavatkozás rázta meg az elmúlt évtizedekben.

A mostani letartóztatások újabb jelei annak, hogy a hadsereg és a politikai vezetés közötti hatalmi harc továbbra is jelentős tényező az ország életében.

Szerző: Németh Merse

Tanzánia – Véres zavargások a választások után

Tanzániában október 29-én tartották a választásokat, amelyen a hivatalban lévő elnök, Samia Suluhu Hassan – a Tanzániai Forradalmi Párt jelöltje – a szavazatok 97,6-98 százalékát szerezte meg, így újabb öt évig maradhat hatalmon. Az ellenzék szerint azonban a folyamat nem felelt meg a demokratikus normáknak és “előre lejátszott” volt, miután több jelöltet kizártak vagy őrizetbe vettek.

A voksolás napján és azt követően országszerte erőszakos tiltakozások törtek ki, elsősorban Dar es Salaamban és a déli városokban. A biztonsági erők könnygázt és éles lőszert is bevetettek, az internetet lekapcsolták, és kijárási tilalmat vezettek be. A legnagyobb ellenzéki párt, a Chameda azzal vádolta a hatóságokat, hogy több száz tüntetőt megöltek, számos holttestet eltüntettek, valamint éjszakánként titkos “mészárlásokat” tartottak, amelyeket a médiakorlátozások miatt szinte lehetetlen dokumentálni.
Egy tanzániai diplomáciai forrás a BBC-nek elmondta: hiteles bizonyítékok támasztják alá, hogy már legalább ötszáz ember vesztette életét a zavargásokban.

A történtekkel kapcsolatban több nemzetközi szervezet és ország is aggodalmát fejezte ki: a Human Rights Watch, az ENSZ, az Afrikai Unió, valamint Kanada, Norvégia és az Egyesült Királyság külügyminiszterei elítélték az erőszakot, és önmérsékletre szólították fel a tanzániai hatóságokat.

Szerző: Danguly Ágnes

Bezárták az iskolákat Maliban a súlyosbodó üzemanyaghiány miatt

Mali október 27-től az egész országban átmenetileg bezárta az egyetemeket és iskolákat. A hírt Amadou Sy Savane oktatásügyi miniszter közölte az állami televízióban. Bejelentette, hogy november 9-ig minden oktatási intézmény zárva marad, a fővárosban kialakult üzemanyag-import blokád okozta súlyos üzemanyag hiány miatt. Mali a belföldi üzemanyag-szükségleteit importtal pótolja ki, ezért kulcsfontosságú a külföldről beáramló üzemanyag.

A jelenlegi helyzet a szeptember eleji eseményekre vezethető vissza, amikor az al-Kaidához köthető Jama’at Nusrat al-Islam wal-Muslimin (JNIM) fegyveres csoport felgyújtott és megsemmisített mintegy 100 üzemanyagot szállító tartálykocsit és néhány kocsit vezető sofőr is meghalt – a rokonok állítása szerint. Később ezt az elefántcsontparti CIVOTECH is megerősítette.

Az ország fővárosába, Bamako-ba tartó tartálykocsik Elefántcsontpartból és Szenegálból jöttek és Mali határközeli részén már támadás érte őket. A JNIM egy videóposztban jelentette be, hogy betilt minden üzemanyag-importot a szomszédos országokból. Bár Mali hadereje megpróbált néhány tartálykocsit a fővárosba szállítani, egy részüket a dzsihadista harcosok megtámadták, ezért csak kevés érkezett meg épségben. Így október elejére a bamako-i benzinkutakon kígyózó sorokban várta az összegyűlt tömeg az üzemanyagot, ami most hiánycikk az országban. Az üzemanyaghiány kockázatot jelent az amúgy is törékeny helyi gazdaságra, illetve kihat az áruk és a közlekedés árára is. Az ellátás hiánya az üzemanyag árát az egekig emelte; a drágulás kb. 500%-os.
A mali-i haderő az embargóra válaszul elkezdte bizonyos teherautó konvojok kísérését, nyomon követését Bamako és a két említett ország határai közötti utakon.

Szerző: Bánfi Zita

Szerkesztő: Németh Merse

A Afrika, 2025. október 1. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

President of the European Council, António Costa, addressed the press following the Leaders meeting with President of the European Commission, Ursula von der Leyen and President of South Africa, Cyril Ramaphosa, in the margins of the G20 summit in Johannesburg (South Africa), on 20 November 2025.

President of the European Council, António Costa, addressed the press following the Leaders meeting with President of the European Commission, Ursula von der Leyen and President of South Africa, Cyril Ramaphosa, in the margins of the G20 summit in Johannesburg (South Africa), on 20 November 2025.

President of the European Council, António Costa, addressed the press following the Leaders meeting with President of the European Commission, Ursula von der Leyen and President of South Africa, Cyril Ramaphosa, in the margins of the G20 summit in Johannesburg (South Africa), on 20 November 2025.

Eine Bundesrichterin hat den Einsatz der Nationalgarde in Washington durch die Trump-Regierung für unrechtmässig erklärt. Die Behörden hätten ihre Befugnisse überschritten. Die Regierung kann gegen das Urteil in Berufung gehen.

In Zusammenarbeit mit MySports präsentiert dir Blick die Highlights der Partie HC Davos – Ambri-Piotta (4:6).

In Zusammenarbeit mit MySports präsentiert dir Blick die Highlights der Partie HC Lugano – Fribourg-Gottéron (0:4).