A háborúnak úgy lehet a legegyszerűbben véget vetni, hogy Putyin kivonja csapatait Ukrajnából – emelte ki Stoltenberg a Berliner Morgenpost című lap hírportálján közölt interjúban. Mint mondta, senki sem tudja, hogy meddig tart Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az viszont biztos, hogy „a legtöbb háború tovább tart, mint amire a kitörésekor számítottak”, ezért fel kell készülni arra, hogy „hosszú háború” lesz Ukrajnában.
Hozzátette: „mindannyian azt kívánjuk, hogy gyorsan béke legyen”, de egy békemegállapodást nem használhat fel Oroszország arra, hogy „lélegzetvételnyi időhöz jusson, hogy újra támadhasson… Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse Európa biztonságát” – húzta alá a NATO főtitkára.
Kifejtette, hogy Ukrajna a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján „közelebb került a NATO-hoz”, a háború után pedig biztonsági garanciákat kell adni az országnak, „különben a történelem ismétli önmagát”. Ukrajna a folyamat végén megszerzi a NATO-tagságot, ez „kétségtelen” – jelentette ki Stoltenberg.
Hangsúlyozta, hogy a NATO nem vesz részt közvetlenül a háborúban, és Ukrajna támogatása mellett arról is gondoskodnia kell, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határán. Oroszország és a NATO nem háborúzhat egymással – mondta.
A többi között arról is szólt, hogy Svédország szerinte „a legközelebbi jövőben” a NATO tagja lesz. Recep Tayyip Erdogan török elnök „világossá tette, hogy Törökország a lehető leghamarabb ratifikálja Svédország csatlakozását”, és a török parlament döntése még az idén ősszel várható. Az ügy lezárása „jó Svédországnak, a NATO-nak és Törökországnak is” – fogalmazott Stoltenberg.
Kitért a védelmi kiadások növelésének kérdésére is, aláhúzva, hogy a vilniusi csúcson meghozott határozatok alapján a hazai össztermék (GDP) arányában számolt két százalék „a minimum”, és számos tagállam ennél többet költ majd védelemre.
Amikor a feszültségek erősödnek, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a védelemre. A hidegháború idején, amikor Németországot Konrad Adenauer vagy Willy Brandt vezette, a védelmi kiadások nem csupán a GDP két százalékát, hanem három-négy százalékát tették ki – mondta a norvég politikus, hozzátéve, hogy a hazájában is hasonló volt a helyzet. „Akkor is megoldottuk, és ma is meg kell oldanunk” – mondta Stoltenberg.
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy nyolcra nőtt az előző nap során Kupjanszk város ellen végrehajtott orosz csapás halálos áldozatainak száma. Tájékoztatott arról, hogy a becsapódás helyszínén befejeződtek a mentési munkálatok. Az elhunytak közül hat férfi, kettő nő. Az utóbb megtalált két holttest olyan önkénteseké, akik az emberek kimenekítésében segédkeztek. Közölte azt is, hogy az oroszok Grom-E1 típusú rakétával mértek csapást a városra.
Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összesítésében azt írta, hogy az elmúlt nap során orosz támadások következtében nyolc civil vesztette életét, és tizenegy sérült meg. A hét elején a déli Herszon, a keleti országrészben pedig Harkiv, Donyeck és Zaporizzsja megyét érték orosz támadások.
Dmitro Lunyin, az ország középső részén levő Poltava megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy szerdára virradó éjjel az orosz erők dróntámadást hajtottak végre a régió ellen, és eltaláltak egy olajfinomító üzemet Kremencsukban. Az eddigi információk szerint senki sem sérült meg.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 520-szal 273 980-ra nőtt. Az ukrán erők az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek mellett hét harckocsit, 34 tüzérségi rendszert és 37 drónt.
Az ukrán elnök felszólította Donald Trumpot béketerve közzétételéreZelenszkij felszólította Donald Trump volt amerikai elnököt, hogy ossza meg a közvéleménnyel az ukrajnai háború befejezését célzó béketervét. Erről az ukrán elnök a CNN-nek adott interjújában beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Zelenszkij egyúttal figyelmeztetett arra, hogy Kijevnek elfogadhatatlan minden olyan béketerv, amelyben Ukrajna területet adna fel. „Ha az az elképzelés, hogy területünk egy részét átadjuk Putyinnak, ez nem a béke képlete” – fogalmazott az elnök. Trump több ízben hangoztatta, hogy újabb elnökké megválasztása esetén „24 óra alatt” megoldaná az ukrajnai háborút.
The post Orosz agresszió: Stoltenberg szerint Ukrajnának vége, ha az ukránok abbahagyják a harcot appeared first on .
On 15 September 2023, the OSCE Programme Office in Dushanbe (the Office) in co-operation with Tajikistan’s Border Troops concluded a one-month training course “Sustaining Field Operational Capacities” (SFOC). The course was conducted by a national expert and supported by assistant instructors from the Tajik Border Troops, leveraging local expertise while fostering sustainable internal training capacities.
Twenty-four officers from the Special Units of Tajikistan’s Border Troops were able to improve skills relevant to their vital mission of securing the 1,374 km-long Tajik-Afghan border. The course which was held in the Border Troops Regional Training Facility in Khorog (GBAO) covered a range of topics including map reading, land navigation, pathfinding, reconnaissance and security operations and reporting, first aid, night observation, alpine/mountaineering, gender and human rights-sensitive border security operations, and risk assessment. The participants were also introduced to Google Earth Pro geospatial mapping and analysis software to help plan tactical-level border security operations.
On 8 September 2023, Jon Casey, the project manager responsible for SFOC accompanied Jukka Tuononen, the OSCE Officer in Charge and Head of the Politico-Military Department, and Lillian Langford, Policy Support Officer at the OSCE’s Conflict Prevention Centre in Vienna to visit the Regional Training Facility and observe the ongoing training. The delegation highlighted the importance of practical skills training such as is taught in SFOC in building the capacity of the Tajik Border Troops; and the importance of strengthening the Tajik border as essential for the overall security of Central Asia and the OSCE Region.
To date, 689 officers of the Special Units of the Tajik Border Troops have completed the SFOC course since it first began in 2018. Moreover, 72 course graduates have returned to serve as assistant instructors for the SFOC course, helping to conduct internal training on these important skills. SFOC training is conducted within the framework of the 2nd phase of the Project “Patrol Field Capacity Building of the Tajik Border Troops (PFCB)” financed by France and implemented by the Office. The course is part of the Office’s multi-year efforts to support Tajikistan’s border security response capabilities.