Feed aggregator

La ville de Sétif a connu ce 34e vendredi, une affluence record, un véritable tsunami de manifestants venus des quatre coins de la wilaya pour crier haut et fort : “Makanch intikhabat mâa el-îssabat”.

The post Participation massive des sétifiens au 34e vendredi appeared first on .

France24 - La justice sud-africaine a ordonné vendredi que l'ex-président Zuma soit jugé pour corruption. Il est soupçonné d'avoir reçu des...

Eine Klasse tiefer hat er alles gewonnen, jetzt legt sich Oleksandr Usyk mit den schweren Jungs an. Wie gut ist der Ukrainer wirklich? Die besten Box-Trainer der Welt sind sich uneins.

Gyermekotthonként fog működni a Rozsnyó melletti Berzétén (Brzotín) a régi egyházi iskola felújított épülete – mondta a TASR-nek Mudi Róbert helyi református lelkész.

Fidèles à leur engagement contre le pouvoir en place, les Blidéens sont descendus par milliers dans la rue ce 34e vendredi pour dire non à l’élection présidentielle que tente d’imposer celui-ci le 12 décembre prochain.

The post 34e vendredi : Un tsunami humain engloutit la ville de Blida appeared first on .

Un individu recherché pour complicité présumée dans des braquages de moto a été arrêté, mardi 1er octobre 2019, par les éléments du commissariat de Glo-Djigbé. Son mode opératoire consiste à porter des coups violents à ses victimes avec un marteau avant d'entrer en possession des motos.
Plusieurs objets ont été retrouvés au domicile de ce braqueur. Il s'agit entre autres : des habits tâchés de sang, un pistolet de fabrication artisanale, une importante quantité de pièces de rechanges, 08 motocyclettes et des téléphones portables.

A lire aussi : Lutte contre l'insécurité à Tori : Un militaire et un prête de Fâ arrêtés A lire aussi : Savè : Un braqueur présumé arrêté avec ses complices

A.A.A

Macron a leendő bizottsági elnököt is okolta biztosjelöltje elbukásáért. Szerinte Sylvie Goulard politikai játszma áldozata lett.

The Ethiopian prime minister has won the Nobel Peace Prize, but how successful has he been?

Condamné et libéré de prison le mardi 07 septembre 2019, un braqueur est à nouveau dans les mains de la Police Républicaine. Le jeudi 03 octobre 2019, le repris de justice a été arrêté à Savé en flagrant délit de vol de motocyclettes ainsi que 03 autres individus présumés complices.
La bande de braqueurs est spécialisée dans les vols de motos et de cambriolages de boutiques. Les investigations se poursuivent pour arrêter le reste de la bande.

A lire aussi : Glo-Djigbé : Un présumé braqueur arrêté

A.A.A

Les villes tirent leur épingle du jeu, ainsi que certains cantons très politisés, comme le Valais.

Le roi du Maroc, Mohammed VI, a prononcé, ce vendredi 11 octobre 2019, un discours devant les membres des deux Chambres du Parlement dont voici le texte intégral en vidéo.  

L’article Maroc, Vidéo : discours du roi Mohammed VI devant les membres des deux Chambres du Parlement marocain est apparu en premier sur Afrik.com.

Tabellenführer in der Bundesliga. In der Nati etabliert – und dickes Lob vom Coach. Denis Zakaria läuft es momentan prächtig.

Un homme, condamné par le TF pour soutien au terrorisme, a abusé le PS. Christian Levrat présente ses plates excuses

Ein Lamborghini, der im Juni in Zürich gestohlen wurde, ist wieder aufgetaucht – in Ghana! Der neue «Besitzer» protzt mit dem Luxuswagen hemmungslos im Internet. Und der bestohlene Luxuswagen-Vermieter ist stinksauer.

Pour ce 34e vendredi, les manifestants Jijeliens ont tenu leur promesse. Et pour cause, ils sont sortis nombreux dans les rues de la ville. Tout en dénonçant l’élection présidentielle du 12 décembre.

The post Grandiose démonstration de force du Hirak à Jijel appeared first on .

Aknagránát csapódott be pénteken egy lakóházba a délkelet-törökországi Sanliurfa tartomány Suruc településén, két civil meghalt, ketten pedig megsebesültek - jelentette az Anadolu török hírtelevízió.

65 % des jeunes Africains actuellement scolarisés exerceront des métiers qui n’existent pas encore ! Dans un tel contexte, il faut dès à présent contextualiser l’éducation et sortir des seuls modèles classiques pour inclure l’éducation numérique. Dans son article Lisa James incite vivement les pays africains à revoir, dès à présent, le contenu de leurs […]

L’article Afrique : l’urgence d’investir dans l’éducation numérique est apparu en premier sur Afrik.com.

A Balkáni út, amin a menekültek a Közel-Keletről próbálnak az Unióba eljutni, 2018-tól Bosznia-Hercegovina északi részén vezet át. Két éve Una-Sana kanton viseli a migrációs krízis legnagyobb terhét. A kanton a térképen úgy néz ki, mint egy kinyújtott kéz Horvátország felé. Ez a szűk keresztmetszet Európa felé áthalad a hatvanezer lakosú Bihaćon. Bihać egy igazi képeslapváros, ám az utóbbi időben inkább az Európában zajló vita szimbóluma: kinek kellene gondoskodni az Unió külső határán feltorlódott menekültekről? A felelősséget mindenki másra hárítja: Brüsszelre, Szarajevóra, a humanitárius szervezetekre, a származási országok kormányaira, vagy közvetlenül magára a városra. 

Az év eleje óta a Nemzetközi Föderációs Vöröskereszt több mint tízezer menekültet regisztrált Una-Sana kantonban. Többnyire Pakisztánból, Afganisztánból, Algériából és Szíriából érkeztek. Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR információi szerint csak öt százalékuk adott be menekültkérelmet, mert az ide érkezők tovább akarnak menni. Az ő célországuk Németország, Olaszország és Ausztria, Bihać csak tranzitváros. „Frusztráltak vagyunk – mondja a város polgármestere. – Itt van három-négyezer menekültünk, és nem tudjuk, hogyan kezeljük őket.” Volt, hogy verekedés tört ki közöttük, amit egyesek szerint éppen a rendőrök provokáltak, a városlakók panaszkodnak a szemét és a közbiztonság romlása miatt, ezért a polgármester egy távolabbi tábor létesítését rendelte el.

Vučjak menekülttábor 10 km-re fekszik Bihaćtól. 2019. júniusban hozták létre. A valamikori szeméttelepen létesült menekülttáborban rettenetes állapotok uralkodnak. „A feltételek elfogadhatatlanok, ami ott folyik, az becstelenség” – mondta a Föderációs Vöröskereszt szóvivője. Az IOM és a boszniai ENSZ képviselet nem akarja elismerni hivatalosan menekülttáborként, mert a hely a minimális nemzetközi előírásoknak sem felel meg a menekültek és menedékkérők gondozására, így szinte semmilyen támogatást sem kaphat.  

„Ez a maximum, amit tudunk nyújtani”- mondta Fazlić polgármester, de a tél beálltáig a helyzetre megoldást kell találni, mert Vučjak nincs felkészülve a hideg időre. „Tavaly százötven menekült érkezett hajóval Spanyolországba. Napokig ezzel foglalkozott egész Európa. Bihaćra naponta érkeznek ennyien”- mondta keserűen a polgármester. Úgy érzi, Európa magukra hagyta őket.  

Az Európai Bizottság júniusban ígért Boszniának 15 millió eurót a menekültkrízis enyhítésére, a pénzt nemzetközi szervezeteken, pl. az IOM-en keresztül juttatják el. Élelmiszerre, vízre, sátrakra, vagyis alapvető igények kielégítésére fordítható. Összehasonlításként: az EU 534 millió eurót irányzott elő a 2019. évi költségvetésben a külső határok védelmére. Fazlić júliusban volt Brüsszelben, ahol elutasították a vučjaki táborban élő menekültek segítését, mert az nem adekvát tartózkodási hely. A polgármesternek erre egész más magyarázata van: Horvátország vétója miatt nem érkezik pénz az EU-ból, mert a menekülttábor túl közel van a határhoz…

Boszniának és Horvátországnak kilencszáz kilométer közös határa van, menekültek százai próbálkoznak minden éjszaka a legkülönfélébb helyeken átjutni, a mobiltelefonjukat használva iránytűként. A horvát határőrök, rendőrök gyakran brutális módon akadályozzák meg őket. Elveszik a mobiltelefonjaikat, a pénzüket, és volt rá példa, hogy a cipőjüket, ruhájukat a szemük előtt égették el és még meg is verték őket. Akik nem vállalkoznak az útra, azok Bihaćon maradnak akár hónapokig is. A befogadóállomások telítettek, sokan ideiglenes sátrakban keresnek menedéket az utcákon. A város túlterhelt.   

A vučjaki táborban különböző nemzeti konyhák működnek, a pakisztáni Ali például naponta készít friss ételt, mert amit adnak, az nagyon kevés, a városba bemenni nem lehet, ott vásárolni nem tudnak. Van üzlet, és van a tábornak egy hallgatólagos vezetője, ő kapja a legnagyobb részesedést a bevételekből.

A menekültek közül néhányan név nélkül mesélnek az ún. „biztonságos házakról”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szerbiai határon való belépéstől a horvát határig, néhány száz kilométeren keresztül Bosznián át bizonyos helyeken vannak biztonságos illegális privát szállások. Bihaćon vagy Velika Kladušán ezeket a személyeket várják, átviszik őket a horvát határon és mehetnek tovább az EU-ba. Ez egy jól képzett, összeszokott csapat. Nyílt titok, hogy Bihaćon és Velika Kladušán magánházakban tartózkodik néhány száz menekült, és a rendőrség nem tesz nagyobb lépéseket ezek felderítésére.

 

De nem mindenki olyan „szerencsés”, hogy magánházakban, privát szállásokon lakjon, ők azok, akik közül négy-ötszázan a Vučjak táborban élnek. Dirk Planert német újságíró és más önkéntesek kezdeményezésének köszönhetően van elsősegélynyújtás és egészségügyi ellátás az ott tartózkodóknak, ám az engedélyezés esetleges, mivel a tábort törvénytelenül hozta létre a bihaći városvezetés, ezért a humanitárius szervezetek elutasítják, hogy ott munkát végezzenek. Pedig a munkájukra szükség van. A táborban lévő sátrak közül most kettő karanténként működik, mert a rühes betegek száma napról napra nő, őket igyekeznek elkülöníteni, de az egyéb betegek is egyre többen vannak és ez a tél közeledtével csak még nehezebb helyzetet teremt.  Hideg van, az ott élőknek már nincs, vagy alig van pénzük, nincs meleg ruhájuk, cipőjük. A körülmények nagyon rosszak, nincs meleg víz, a hideg vízért is közelharc folyik, nincs wc.

 

Amiben mindenki egyetért: ami ott van, az nem helyes. "Nem szabad, hogy számukra a helyzet itt sokkal rosszabb legyen, mint azokban az országokban, ahonnan menekültek. Ennek semmi köze nincs az Európai Unió értékeihez"- mondta az Unió küldöttségének tagja, ám úgy tűnik, hogy sem Brüsszelben, sem az európai fővárosokban nem értik a helyzet sürgősségét, a meglévő problémát a szőnyeg alá söprik.

Selam Midžić, a Vöröskereszt bihaći vezetője minden nap hatszáz adag ételt oszt szét. Ez az egyébként sokat panaszkodó lakosság támogatása nélkül nem lenne lehetséges. Élesen kritizálja a nemzetközi szervezeteket, az IOM-t, az UNHCR-t, akik 2018-tól 28 millió eurót kaptak, de elutasítják a segítségnyújtást a vučjaki táborban élőknek. Tudja, hogy amiért ők segítenek, állandó támadásnak vannak kitéve, mert a segítségükkel a tábor továbbra is fennmarad, ahelyett, hogy evakuálnák. „De mit tehetnénk?- kérdezi.-Hagyjuk magukra ezeket az embereket?”

Mert a táborban a jelenlegi tudás szerint a menekültek száma nem fog csökkenni. Sokan ott várják a megfelelő időt az indulásra, amit maguk között „játéknak” hívnak, vagyis megpróbálják átlépni Bosznia-Hercegovina és Horvátország határát. Ha sikerül, nyertek, ha nem, game over! Vannak, akik már húszszor próbálkoztak meg az átkeléssel, de nem tágítanak.

A bihaći Vöröskeresztnél azt mondják, hogy most nyugalom van, a tábor biztonsági helyzete elfogadható. Azt állítják, hogy minden viszályt el tudnak hárítani, a veszekedőkkel egyenként beszélnek. Ez eddig bevált, de nem jelenti azt, hogy a helyzet egy pillanat alatt nem válhat ellenőrizhetetlenné. Közeleg a tél és a feltételek egyre nehezebbek és nehezebbek.

 

Amir Hušak Bihaćról menekült el a boszniai háború kezdetén, a new yorki egyetemen diplomázott, már hónapok óta egy menekülteket segítő projekten dolgozik a városban. „Kevesen vannak, akik készek az integrálódásra, bár sok fiatal gondolkodik rajta. Ez egy lehetőség egy olyan társadalomnak, ami egyébként elveszíti a tagjait, mert az emberek kivándorolnak. A városban panaszkodnak, hogy hiányzik a munkaerő, és senki sem beszél róla, hogy jó gazdasági lehetőségek vannak az orruk előtt Ha lenne ok, akkor lennének, akik itt maradnak, annak ellenére, hogy nem Bosznia-Hercegovina volt a célország.” Hušak úgy véli, nyomást kell gyakorolni a nemzetközi közösségekre, akik szemmel láthatóan a perifériára akarják szorítani a menekültkérdést, különben nem hagynák így ezeket az embereket. Szociális, gazdasági, egészségügyi segélyprogramok kellenek és a problémák egy része megoldódna.

 

forrás, fotó: DW, RSE

Written by Suzana Anghel and Ralf Drachenberg,

© Fotolia

The Sibiu Summit of 9 May 2019 and the subsequent adoption of the 2019-24 Strategic Agenda on 20 June 2019 constitute the end of the Future of Europe debate (at least in its current iteration), which was initiated following the June 2016 UK referendum on EU membership. Five milestone moments marked three distinct phases in the Future of Europe debate: 1) diagnostics and reflection (June to mid-September 2016); 2) deliberation and proposals (mid-September 2016 to March 2017); and 3) delivery and vision (April 2017 to June 2019).

One of the main findings of this study is that throughout the Future of Europe process, EU Heads of State or Government reiterated three core messages that also featured prominently in all the milestone documents: the need for unity, priority to EU citizens, and focus on (policy) delivery. Moreover, the three policy priorities – migration, security and the economy – identified in the Bratislava Declaration, have been the focus over the entire period of the Future of Europe process (June 2016 to June 2019), forming the European Council’s ‘rolling agenda’ of policy priorities. Despite developments in the European Council composition in that same period (as a result of the arrival of 16 new Heads of State or Government), the core messages remained almost identical, even though, often, different players were involved in drafting the related declarations and statements.

Another finding of the study is that both the European Council and the European Parliament emerged stronger from the three-year Future of Europe debate. The introduction of the Leaders’ Agenda and of the new working methods allowed EU leaders to ‘take things into their hands’ and to concentrate on solving sensitive issues by debating them well in advance at leaders’ meetings. The Parliament was active throughout the Future of Europe debate. In addition to adopting resolutions and expressing its vision in specific documents, it solidified its role as a forum for open debate by holding a series of plenary debates with EU Heads of State or Government.

An examination of the most recent phase of the Future of Europe debate (April 2018-June 2019) showed that three more or less parallel processes – the activities under the Leaders’ Agenda, the debates in the Parliament, and the citizens’ consultations – lasted throughout that whole phase and shaped the Sibiu Declaration and the subsequent (new) Strategic Agenda 2019-24.

The study identifies strong continuity between the new Strategic Agenda and its predecessor with regard to some policy issues, while also noting that other significant policy issues have been added and there has been a shift in focus within the different policy areas. Both the Sibiu Declaration and the new Strategic Agenda strengthen the policy focus on the EU’s role as a global player in actions related to climate change.

When comparing the 2019-24 Strategic Agenda with other milestone documents that were issued during the Future of Europe debate, a certain degree of continuity on horizontal and institutional issues can be observed. However, the Strategic Agenda envisages that the different EU institutions should revisit their working methods, indicating that some institutional evolution can be expected in the near future. In the case of the European Council, for instance, this could lead to the operationalisation of the 2019-24 Strategic Agenda through a new Leaders’ Agenda under the next President of the European Council.

Read this ‘study’ on ‘Origins of the 2019-24 EU Strategic Agenda: The Future of Europe debate and the Sibiu European Council‘ in the Think Tank pages of the European Parliament.

La commission des institutions politiques du National a une nouvelle fois refusé un projet de loi pour davantage de transparence.