Pro-environmental behaviour (PEB) is known to reflect people’s social preferences, time preferences and risk preferences. Previous research has tended to consider these in isolation, which means they may proxy for omitted ones, leading to biased estimates. Moreover, it has not considered ambiguity preferences, which for some PEBs is conceptually more relevant than risk preferences. Using a survey module from the Global Preference Survey (GPS), we investigate the role of a large range of preferences for PEB in a sample of 900 middle class households in Lima, Peru. The PEBs we consider are habitually saving energy, avoiding the use of plastics, and limiting expenditures on electricity. We find that social preferences matter mainly for saving-energy behaviour; time, risk and ambiguity preferences matter mainly for the consumption of plastics; and time and ambiguity preferences matter for expenditures on electricity. The insight that particular preferences matter for particular PEBs has important policy implications.
Pro-environmental behaviour (PEB) is known to reflect people’s social preferences, time preferences and risk preferences. Previous research has tended to consider these in isolation, which means they may proxy for omitted ones, leading to biased estimates. Moreover, it has not considered ambiguity preferences, which for some PEBs is conceptually more relevant than risk preferences. Using a survey module from the Global Preference Survey (GPS), we investigate the role of a large range of preferences for PEB in a sample of 900 middle class households in Lima, Peru. The PEBs we consider are habitually saving energy, avoiding the use of plastics, and limiting expenditures on electricity. We find that social preferences matter mainly for saving-energy behaviour; time, risk and ambiguity preferences matter mainly for the consumption of plastics; and time and ambiguity preferences matter for expenditures on electricity. The insight that particular preferences matter for particular PEBs has important policy implications.
Pro-environmental behaviour (PEB) is known to reflect people’s social preferences, time preferences and risk preferences. Previous research has tended to consider these in isolation, which means they may proxy for omitted ones, leading to biased estimates. Moreover, it has not considered ambiguity preferences, which for some PEBs is conceptually more relevant than risk preferences. Using a survey module from the Global Preference Survey (GPS), we investigate the role of a large range of preferences for PEB in a sample of 900 middle class households in Lima, Peru. The PEBs we consider are habitually saving energy, avoiding the use of plastics, and limiting expenditures on electricity. We find that social preferences matter mainly for saving-energy behaviour; time, risk and ambiguity preferences matter mainly for the consumption of plastics; and time and ambiguity preferences matter for expenditures on electricity. The insight that particular preferences matter for particular PEBs has important policy implications.
En mars dernier, les autorités sanitaires de la Côte d’Ivoire avaient pris une série de mesures strictes pour essayer de contenir la pandémie du Coronavirus qui se propageait très rapidement dans le pays. Après plusieurs semaines d’application, il a été décidé d’assouplir ces mesures. La décision a été prise par le président de la République, […]
L’article Coronavirus en Côte d’Ivoire : Alassane Ouattara allège certaines restrictions est apparu en premier sur Afrik.com.
A magánvállalatoknak és közintézményeknek kötelességük úgy megszervezni a tevékenységet, hogy az alkalmazottak távmunkában dolgozhassanak. Ha erre nincs mód, gondoskodniuk kell a járványtani szűrés biztosításáról. Az alkalmazottak belépéskor fertőtlenítsék a kezüket és tartsák be az irodai munkavégzésre vonatkozó szabályokat. Az 50-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál és közintézményeknél több időpontot kell megszabni a munkaidő elkezdésére és befejezésére. Személyes ügyfélfogadás esetén minden ügyfélre legalább 4 négyzetméteres terület szükséges, hogy tudják tartani egymástól a 2 méteres távolságot. Nem engedhetik be azokat a személyeket, akiknek a testhőmérséklete meghaladja a 37,3 Celsius-fokot; fertőtleníteniük kell a felületeket, és meg kell előzniük a torlódásokat.
Jelentette ki Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter. Azt is hozzátette, hogy hivatalosan nem írhatják elő, viszont szeptember előtt nem ajánlatos 1000 főnél nagyobb közönséget megmozgató rendezvényeket szervezni. A kulturális minisztérium azt kérte, hogy második körben nyithassanak ki a színházak és mozik is, de a járványügyi szakértők ezt nem támogatták. Azt is elmondta a miniszter, hogy a minisztérium támogatja a szabadtéri színházi előadások ötletét, továbbá a filmipar újraindításáról is folynak a tárgyalások. Egyébként szerdán több mint 230 filmgyártó és filmipari szolgáltatásokat végző cég, 35 filmrendező és közel 20 filmes egyesület levélben kérte Klaus Iohannis államfő támogatását és a „kulturális vészhelyzet” kihirdetését. Ebben az állami filmtámogatási rendszer sürgős újraindítását kérik, emellett a jogi keret kidolgozását arra, hogy a Romániában is elérhető nemzetközi internetes tartalomszolgáltatók bevételeiből hozzájáruljanak a helyi filmgyártáshoz.
Jelentette be a kabinet tegnapi ülése után Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes. Bizonyos ágazatok esetében június 1-je után is érvényben maradhat a támogatás, a járványhelyzet alakulásának függvényében. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelet előírja, hogy a családorvosok, illetve a járóbeteg-rendelők szakorvosai továbbra is folytathatják a távkonzultációt. További összegeket különítenek el a koronavírus-fertőzött és a karanténban levő személyek betegszabadságának mielőbbi rendezésére. Minden Románia területén élő személy térítésmentesen részesül a koronavírus kezelését célzó orvosi szolgáltatásokban és gyógyszerekben, függetlenül attól, hogy van-e egészségügyi biztosítása vagy nincs. Elfogadtak továbbá egy rendeletet melynek értelmében a tanulók ingyen utazhatnak a tömegközlekedési eszközökön.
A járvány kezdete óta 108 egészségügyben dolgozó személy fertőződött meg. A közegészségügyi igazgatóság jelentése szerint a megbetegedettek közül egy személy életét vesztette, 65 személyt pedig gyógyultnak nyilvánítottak. Egy hét alatt a fertőzöttek száma nyolccal emelkedett. Korábban egy hét alatt több, mint húsz egészségügyben dolgozóról derült ki, hogy megfertőződött. A közegészségügyi igazgatóság jelentése szerint azoknak, akik jelenleg még kórházban vannak az egészségügyi állapotuk jó. A Maros megyei prefektúra jelentése szerint tegnapig 638 személynek lett pozitív a koronavírus tesztje Maros megyében. Az aktív, jelenleg is kórházban kezelt betegek száma 172, miután a betegek közül 407-et gyógyultnak nyilvánítottak, 59-en pedig életüket vesztették.
A Transindex tájékoztatása szerint a kormány tegnapi sürgősségi rendelete értelmében az elkövetkező 30 napban a szolgáltatók nem vághatják le a vizet, az áramot vagy a gázt a fogyasztóktól, ha ezek nem fizetik a rezsit. Ugyanakkor arról is döntöttek, hogy június 15-ig tolták ki a részletek és kamatok kfizetésének halasztására vonatkozó igénylés határidejét. Florin Cîțu pénzügyminiszter szerint eddig 126 493 fizikai és jogi személy élt ezzel a lehetőséggel.
A Krónika tájékoztatása szerint a román kormány eltörölte az idei érettségi szóbeli vizsgáit a koronavírus-járvány miatt. A tanügyi törvény módosítását célzó kormányrendelet értelmében ehelyett a középiskolai átlagot fogják figyelembe venni, vagy speciális tanúsítványt fognak kibocsátani. Mint ismeretes, az iskolák ebben a tanévben zárva maradnak a járvány miatt, és csak a nyolcadikos és tizenkettedikes diákok térnek vissza kéthetes felkészítőre a tanintézetekbe júniusban. A nyolcadikosok képességvizsgája június 15-én, a tizenkettedikesek érettségije pedig június 22-én kezdődik
Közölte tegnap este a Stratégiai Kommunikációs Csoport. A legutóbbi 7 áldozat 49 és 90 év közötti volt és Bukarestből, Galac, Suceava, Maros, és Bákó megyéből származtak. A Bákó megyei nő esetében nem ismertek a kórelőzmények, de a többiek mind más betegségekben is szenvedtek.
Az országos vészhelyzeti bizottság tegnap este kidolgozta a mától 30 napig tartó vészhelyzetre vonatkozó szabályokat. Mától tehát a településeken belül nem kell nyilakozatban megnevezni a lakhelyelhagyás célját.A településekről csak indokolt esetekben lehet elutazni, saját felelősségre kitöltött nyilatkozattal. Az üzletekben, tömegközlekedési eszközön, a munkahelyen és más nyilvános, zárt térben kötelező a védőmaszk viselése. Kinyitnak a parkok, de a játszóterek zárva maradnak. A vendéglők, kávézók, és panziók zárva maradnak, viszont kinyitnak a szállodák. Kinyitnak még a szépségszalonok, a műzeumok, a szakorvosi rendelők és a fogászatok is. A járóbeteg-rendelőintézetek ezután ellátják a nem sürgősséginek minősülő eseteket is, de csak előzetes időpontfoglalással. A kórházak is fogadhatják a nem sürgősséginek minősülő eseteket is, a látogatási tilalom azonban továbbra is érvényben marad, és az egészségügyi intézményeknek meg kell találniuk a módját, hogy tájékoztassák a hozzátartozókat a beutalt páciens állapotáról A külföldről érkező személyek kötelezően 14 napos otthoni elkülönítésbe vonulnak. Mivel a parlament által elfogadott törvény törvény legkorábban hétfőn lép hatályba, ezért Csoma Botond jogász-politikus szerint mától hétfőig a hatóságoknak nincs jogalapjuk sem a kijárás és a gyülekezés korlátozására, sem a bírságolásra.
Az országos vészhelyzeti bizottság döntése értelmében a polgárok csak indokolt esetben, saját felelősségű nyilatkozat birtokában hagyhatják el a lakhelyük szerinti települést. A település elhagyása lehetséges többek között szakmai tevékenység, önkénteskedés mezőgazdasági tevékenység, ingatlan karbantartása, bizonyos jogokat nyújtó dokumentumok beszerzése, gyógykezelés, családtagok ellátása,haláleset, szabadtéri kikapcsolódás-sportolás legtöbb három fő részvételével, családi események, gépkocsi beszerzése, vagy szervizelése céljából. Az országos vészhelyzeti bizottság vonatkozó határozata nem ír elő szankciókat a korlátozások megszegéséért.