Cotonou plus précisément le Foyer des Marins sis au quartier Jak accueille African Vintage Festival du jeudi 19 au dimanche 22 août 2021.
La première édition du "Quartier rétro" ou African Vintage Festival a été lancée jeudi 19 août 2021. Durant quatre jours, le public de Cotonou et environs va se plonger dans l'univers des années 30 à 60. Expositions, vernissages, shooting photos, projection de vidéo, défilé de mode, show sapologie congolaise, soirée bal poussière, et autres sont au programme à African Vintage Festival qui se déroule au Foyer des Marins au quartier Jak à Cotonou.
Les festivaliers qui ont fait le déplacement à l'ouverture ce jeudi ont pu revivre ou vivre le passé à travers des automobiles, des mobiliers, des vinyles, etc.
Des automobiles d'une autre époque notamment la voiture la plus vendue (1930-2003) et restée indémodable, des appareils électro ménagers, des motocyclettes "retro" sont à découvrir sur African Vintage Festival.
LE PROGRAMME
The Eighth Annual Anti-Terrorism Experts Meeting, organized by the Anti-Terrorist Center under the State Committee for National Security of Kyrgyzstan, the OSCE Programme Office in Bishkek, and the OSCE’s Action against Terrorism Unit/Transnational Threats Department, was held from 18 to 21 August 2021 in Issyk-Kul.
The meeting brought together 48 national and international experts, including representatives of relevant ministries, law enforcement agencies, the prosecutor’s office, the United Nations Office on Drugs and Crime, and the OSCE Office for Democratic Institutions and Human Rights. The meeting was held in a hybrid format.
The meeting facilitated an open discussion on various aspects related to preventing and countering terrorism and violent extremism and radicalization that lead to terrorism (P/C VERLT), following a multi-dimensional approach in which respect for human rights and the rule of law is an integral part of security.
Experts shared key aspects, challenges and measures taken by state agencies working in the counter-terrorism field in line with the international legal and policy framework. The meeting aimed at exchanging good practices on the necessary conditions for effective international co-operation and on how Kyrgyzstan can best involve all national stakeholders to prevent and respond to terrorism and violent extremism.
The Annual Anti-Terrorism Experts Meeting is a platform, which provides regular opportunities to share experiences and discussions on all aspects of preventing and countering terrorism among all national partners involved. The Meeting is the result of ongoing contact between the Anti-Terrorist Centre under the State Committee for National Security of Kyrgyzstan and the OSCE Programme Office in Bishkek, with the OSCE Transnational Threats Department contributing to this setting for the second time since 2018.
WARSAW, 20 August 2021 – Governments need to work harder to protect victims of religious hate crimes, and consistently condemn and prosecute all bias-motivated crimes, the OSCE Office for Democratic Institutions and Human Rights (ODIHR) said ahead of the third anniversary of the United Nations International Day Commemorating the Victims of Acts of Violence Based on Religion.
“Covid-19 has caused untold suffering throughout our societies, but we have been seeing intolerance and hatred increasing specifically against people belonging to religious or belief groups since the outbreak of the pandemic,” said ODIHR Director Matteo Mecacci. “Not only does this have a hugely negative impact on individuals and communities, but it also erodes democracy, respect for human rights, and security more broadly. More education and awareness-raising are needed to increase understanding of the right to religious freedom and to counter discrimination and hatred.”
The level of government restrictions during the Covid-19 pandemic has varied across the OSCE region, with some communities able to take part in more of their regular activities and others facing direct or indirect discrimination as a result of the measures. Beyond access to places of worship or home gatherings, restrictions to counter the spread of the pandemic have made it more difficult for many communities to mark important stages of life, religious holidays, and in this difficult time, also death.
Since the outbreak of the pandemic, many religious communities have found themselves scapegoated and blamed for spreading the virus. These accusations are the new faces of old narratives, compounding long-standing biases that have given rise to increasing levels of online hate speech as well as physical hate crimes. The targeting of individuals based on clothing associated with a specific religion or belief or attendance of religious community meetings has left many wary of displaying their religious or belief identity for fear of attack.
Throughout the pandemic, ODIHR has continued to support countries across the OSCE in their efforts to counter hate crimes that target specific religious or belief communities, examining some of the greatest challenges in its publication OSCE Human Dimension Commitments and State Responses to the Covid-19 Pandemic. As a fundamental human right, freedom of religion or belief encompasses the right of each individual to have, adopt, change or leave a religion or belief. At its core is the understanding that diversity of opinion exists in every society, and that respecting our differences is the only way for us to live together peacefully.
Grèce : Les Roms, les « anges blonds » et le racisme de tous les jours
Agression anti-Roms en Grèce : « une première condamnation historique »
Grèce : 300 Roms d'Athènes menacés d'expulsion
Minorités en Grèce : les discriminations se poursuivent toujours
Állásfoglalását az orosz diplomáciai tárca arra időzítve tette közzé, hogy pénteken lesz egy éve annak, hogy Navalnij Omszkban életveszélyes állapotban kórházba került, majd a Berlinbe való átszállítása után három nyugati laboratórium is egybehangzóan arra a megállapításra jutott, hogy megmérgezték. Ezt Moszkva valótlan állításnak tartja.
Péntekre várják egyébként az orosz fővárosba Angela Merkel leköszönő német kancellárt.
A moszkvai külügyminisztérium szerint a Navalnij-ügyet legelejéről kezdve “agresszív” külső és belső “propagandakampány” kísérte, amelynek központi eleme az az “alaptalan állítás”, hogy az ellenzéki politikust az orosz titkosszolgálatok mérgezték meg. A tárca kifogásolta, hogy Berlin, titkosításra hivatkozva, a mai napig nem tárta a nemzetközi nyilvánosság az üggyel kapcsolatos, “elképesztő gyorsasággal” nyert bizonyítékait, és érdemi válasz nélkül hagyta az orosz főügyészség nyolc információigénylését.
A szerda este kiadott közlemény szerint az Omszkba Navalnijért augusztus 21-re virradó éjjel érkezett repülőgépen egy német állampolgár tartózkodott, akinek foglalkozását a német fél a mai napig titkolja, valamint ott volt “a brit titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló” Marija Pevcsih is, akinek jelenlétét Berlin “egyelőre érthetetlen okokból” nem erősítette meg.
Az orosz külügyminisztérium aprólékos jogtechnikai részletekbe bocsátkozó állásfoglalásában “szándékos rosszindulattal” vádolta meg a német diplomáciát és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) titkárságát, azt állítva, hogy “esetenként kafkai vonásokat öltő”, összehangolt együttműködés alakult ki közöttük, mert a Navalnij-ügyben egymásra hivatkozva utasították el az orosz fél felvilágosítását és a vele folytatott együttműködést.
Navalnij, Vlagyimir Putyin egyik legismertebb bírálója, 2020. augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint Novicsok típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. A médiában megjelent az az állítás, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg, Navalnij pedig személyesen Putyint vádolta meg a merénylet elrendelésével.
Az OPCW október 6-án kiadott nyilvános jelentésében azt írta, vizsgálata “megerősítette”, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészteráz-gátló anyag biomarkereit találták meg, amelynek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. A konkrét kolinészteráz-gátló azonban a szerződés függelékében nem szerepel.
Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket mindeddig nem kapta meg.
Navalnijt január 17-én Moszkvában őrizetbe vették, amikor hazatért a berlini kórházi és rehabilitációs kezelés után. Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta a Navalnijra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében az ellenzékinek a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie.
Navalnij őrizetbe vételét követően a politikus által alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a világhálón közzétett egy, a százmilliós nézettséget meghaladó dokumentumfilmet, amely szerint Putyin egy százmilliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. Ezt a Kreml valótlanságnak nevezte.
Egy moszkvai bíróság júniusban szélsőségesnek minősített és betiltott három Navalnijhoz kötődő szervezetet, köztük az FBK-t. Egy ugyanebben az időszakban hatályba lépő törvénymódosítás évekre megfosztotta passzív választójoguktól az ilyen csoportosulások tagjait, akik így nem lehetek jelöltek például a szeptemberi parlamenti választáson sem.
The post Paranoia: Moszkva szerint a Navalnij-ügy az orosz parlamenti választás megzavarására kitervelt provokáció appeared first on .
L'Albanie et le Kosovo vont accueillir « plusieurs milliers » de réfugiés d'Afghanistan
Albanie : les moudjahidins du peuple d'Iran ont les yeux braqués sur Washington
Crise des réfugiés : la longue marche des Afghans à travers les montagnes de Bulgarie
Privatisation, corruption et pollution en Serbie : le bradage d'Azotara Pančevo
« Retour des djihadistes » : Emmanuel Macron fait scandale en Bosnie-Herzégovine
Élection américaine : Joe Biden veut séduire les diasporas des Balkans
L'Albanie et le Kosovo vont accueillir « plusieurs milliers » de réfugiés d'Afghanistan
Albanie : les moudjahidins du peuple d'Iran ont les yeux braqués sur Washington
Crise des réfugiés : la longue marche des Afghans à travers les montagnes de Bulgarie
Privatisation, corruption et pollution en Serbie : le bradage d'Azotara Pančevo
« Retour des djihadistes » : Emmanuel Macron fait scandale en Bosnie-Herzégovine
Élection américaine : Joe Biden veut séduire les diasporas des Balkans