Az előterjesztést 168 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament. A jogszabály a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.
Ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő. Bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül.
Magasabb büntetési tétel, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor.
Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amelyet szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek. Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a résztvevőket is büntetik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel. Rögzítették: állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit – különösen a megsemmisítést – nem kell elvégezni.
A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lép hatályba.
The post Szigorítottak az állatvédelmi szabályokon appeared first on .
A tárcavezető francia újságírónak elmondta: nem megoldás az, hogy az Egyesült Királyság Franciaországgal kössön megállapodást a La Manche-csatornán átkelő menekültek visszafogadásáról, ahogyan azt Boris Johnson brit miniszterelnök javasolta csütörtökön. Hozzátette, hogy a brit kormányfőnek kedden francia kollégája, Jean Castex fog levelet írni a francia megállapodási javaslatról.
Darmanin jelezte, hogy Franciaország nem kívánja felmondani a két ország között 2003 februárjában Le Touquet városában aláírt és 2004-ben életbe lépett kétoldalú határőrizeti egyezményt sem, amelynek értelmében a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik.
A két ország azért tett az elmúlt napokban egymásnak javaslatokat a kérdésről, mert múlt héten legalább 27 menekült, köztük hét nő és három gyermek fulladt a tengerbe, miközben gumicsónakokkal próbáltak átkelni a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába.
Franciaország vasárnap az észak-franciaországi Calais-ban európai szintű egyeztetést szervezett az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem összehangolásáról a német, a holland és a belga kormány, valamint az Európai Bizottság, az Europol és a Frontex képviselői között. Bár a brit felet kizárták a tanácskozásból, a zárónyilatkozatban az szerepel, hogy az európai felek “javítani kívánják az együttműködést az Egyesült Királysággal” az embercsempészek elleni küzdelemben.
A francia belügyminiszter vasárnap este azt is bejelentette, hogy az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex egyik repülőgépe december 1-től éjjel-nappal támogatni fogja a francia, a holland és a belga rendőrök munkáját az illegális bevándorlás elleni küzdelemben a La Manche-csatorna európai partjainál.
Az illegálisan érkező bevándorlók gumicsónakokon próbálnak átkelni a La Manche-csatornán 2018 óta, amikor a calas-i kikötő és a csatorna alatti alagútba vezető infrastruktúra védelmét megerősítette Franciaország. Korábban elsősorban gépkocsikban és teherautókban elbújva jutottak át a menekültek a brit oldalra.
A francia belügyminiszter szerint az év első tíz hónapjában harminc embercsempész-hálózatot számoltak fel a hatóságok a tavalyi 22-vel szemben, és január 1. óta 1500 embert vettek őrizetbe, aki ezekben a hálózatokban tevékenykedett. Párizs szerint az embercsempészek hátországa immáron Németországba helyeződött át.
Hivatalos francia adatok szerint az elmúlt három hónapban megduplázódott az átkelési kísérletek száma. Az év eleje óta 31 500 illegális migráns próbált meg átjutni a francia oldalról Nagy-Britanniába, közülük 7800-at felvett hajójára a francia parti őrség. London szerint az év első tíz hónapjában csaknem 25 ezren keltek át sikeresen a brit partokra.
The post Menekültválság: Párizs megállapodást sürget az EU és Nagy-Britannia között appeared first on .
Mint írták, a meghosszabbított oltási akcióhét keretében további több mint hatvannal nő a kórházakban, egészségügyi intézményekben folyamatosan szolgálatot teljesítő katonák létszáma, hogy segítsék a koronavírus-járvány elleni védekezés során az egészségügyi feladatok ellátását, tehermentesítsék az egészségügyi dolgozókat.
Így jelenleg 95 helyszínen mintegy 870 katona támogatja az egészségügyi ellátórendszer munkáját a járványkezeléssel összefüggésben.
Felidézték: a Magyar Honvédség, ahogyan ezt a járványhelyzet előző hullámai során tette, most is részt vesz a koronavírus elleni védekezésben. A kórházakba vezényelt katonák részt vesznek a logisztikai feladatokban, segédkeznek az érkező betegek testhőmérséklet-mérésében, a betegirányítási, betegkísérési és útbaigazítási, valamint adminisztrációs és szállítási feladatokban.
A Magyar Honvédség számára kiemelten fontos a magyar állampolgárok biztonsága, ezért a katonák mindent megtesznek azért, hogy segítsék a járvány elleni védekezést, és tehermentesítsék az egészségügyi intézményekben dolgozókat – közölte a HM.
The post A Magyar Honvédség tovább növeli a katonák létszámát a kórházakban appeared first on .