Feed aggregator

Es ist ein kurioses Phänomen: Früh am Morgen werden die Liegestühle am Pool mit Handtüchern reserviert. Aber ist das überhaupt erlaubt, oder kann man die Tüechli einfach wieder wegnehmen. Ein Rechtsexperte erklärt.

Mit dem Sommer kommt auch die grosse Hitze. Dieses Jahr ist es aber vielerorts heisser als gewohnt. Wo die Bewohner und Bewohnerinnen am meisten zu kämpfen haben, hat Blick TV recherchiert.

Lionel ist in seiner Heimatstadt Basel unterwegs und auch dort ist die Hitzewelle das grosse Thema. Der Zürichsee kommt aber als Abkühlung überraschenderweise nicht in Frage.

«DSDS» kehrt 2023 mit der 20. Staffel zurück! Dieter Bohlen übernimmt wieder die Rolle des Chef-Jurors. Im Interview erzählt der Pop-Titan, warum er seinen Ruhestand beendete.

Für eine allerletzte Staffel von «Deutschland sucht den Superstar» kehrt Dieter Bohlen zurück ans Jurorerpult. Der Poptitan hat erzählt, wie gut ihm die Pause zu Hause eigentlich getan hat. Ein Vorgeschmack auf die Rente?

Putyin számára még az elődjeinél is fontosabb, hogy egyenrangú hatalomként kezeljék, és Ukrajna pedig azért kulcskérdés, mert Oroszország számára az egykori Szovjetunió 1989-es felbomlása stratégiai katasztrófa, és nem tudja elfogadni, hogy a Berlin és Oroszország közti terület egésze a NATO része lett – fogalmazott Henry Kissinger, az Egyesült Államok 99 éves, volt külügyminisztere a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjúban, amelyben a többi között az ukrajnai háborúról és a Közel-Keletről is szó esett.

Kissinger – aki Richard Nixon republikánus elnök külügyminisztere volt – kifejtette: a mai napig számos politikus fordul hozzá tanácsért, s már számos kötete jelent meg történelmi-politikai témában. Legutóbbi kötete hat politikai szereplő arculatát és különböző metódusait mutatja be. A Der Spiegel újságírójának kérdésére hangsúlyozta, hogy ezek nem “követendő példák”.

“Nem receptkönyvet írtam a nemzetközi kapcsolatokhoz” – fogalmazott Kissinger, s hozzátette: minden krízishelyzet más, hiszen minden országnak más történelme van. “A világban mindig van konfliktus, ez nem újdonság, de mindig lehet tanulni mások helyzetéből”. Szerinte például Putyin leginkább Nyikita Szergejevics Hruscsovra, a Szovjetunió volt vezetőjére hasonlít elődei közül. Hruscsov ugyanis – így Kissinger – arra vágyott, hogy figyeljenek rá és őt egyenrangú félként, országát pedig egyenrangú nagyhatalomként kezeljék. Putyin azonban, Kissinger szerint, “kevésbé impulzív, mint Hruscsov volt, de sokkal sértődöttebb és kimértebb”.

A kérdésre, miszerint – filozófiailag is, de leginkább Ukrajnára vonatkozóan – jobbnak látja-e az erőviszonyok stabilitását szem előtt tartani a “normatív erkölcsi alapelvekkel” szemben, Kissinger az úgynevezett status quo ante példáját húzta elő, mint a háború lehetséges lezárását. Ez azt jelenti, hogy a megtámadott ország a területének 93 százalékát megőrzi, ami jelzi, hogy az ország elleni agresszió nem volt sikeres. A maradék hét százalék tárgyalási alap, s Ukrajna esetében ezt a február 24-ei frontvonal állapotához kellene mérni: eszerint a keleti-ukrajnai Donyec-medence és a Krím-félsziget képezné az egyeztetések tárgyát.

Ezeken a területeken ugyan kérdéses volna a tűzszünet megvalósíthatósága, fogalmazott Kissinger, ám emlékeztetett arra, hogy Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij is hasonlóan gondolkodott a háború kimeneteléről. A The Financial Times brit napilapnak nyilatkozva az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy a status quo visszanyerése “hatalmas győzelem” lenne Ukrajna számára, s diplomáciai eszközökkel harcolnának tovább a kérdéses térségekért.

Kissinger méltatta a szuverenitás fontosságát is, amely szerine az ukrajnai a háborúban is jól érzékelhető, szerinte ugyanis “Putyin egyértelműen alábecsülte, hogy milyen mértékű ellenállással találja majd szemben magát”.

Mint fogalmazott, a szuverenitás eszméjén alapultak az európai nemzetközi viszonyok is, és ebből fejlődött ki a nemzetközi jog legalitása. De aláhúzta azt is, hogy a jelenlegi helyzetben a szuverenitás alapelve “mindent elsöprővé” vált. “Ez pedig már csak a kulturális különbségek miatt is problémás lehet, hiszen a jelenlegi helyzetben is látható, hogy nem csak a világban, de régiónként is eltérő hierarchikus értékrendek léteznek” – fogalmazott.

A volt politikus ugyanakkor aggodalmát fejezte ki Joe Biden amerikai elnök március végi kijelentését illetően, miszerint “Putyin nem maradhat hatalmon”. Kissinger szerint ez “nem volt körültekintő mondat”. Ugyanígy aggasztja őt Irán nukleáris fegyverkezési programja is. A kérdésre, miszerint tart-e attól, hogy a Közel-Keleten nukleáris fegyverkezési verseny alakul ki, Kissinger azt felelte: ő attól tart, hogy be is vetik azokat.

“Amint Irán nukleáris hatalommá válik, az olyan országok, mint Egyiptom vagy Törökország, úgy érezhetik majd, hogy követniük kell Teherán példáját. Tekintve a térség országainak egymás közti kapcsolatait, valamint közös kapcsolataikat Izraellel, a helyzet még bizonytalanabbá válhat” – fogalmazott.

Biden egyébként a szombaton Szaúd-Arábiában, a közel-keleti országokkal tartott tárgyalásain kijelentette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy megakadályozza Irán nukleáris hatalommá válását.

Kissinger a fennálló ukrán-orosz konfliktushoz kapcsolódóan kijelentette, hogy támogatja ugyan a NATO és az Egyesült Államok orosz agresszió letörésére irányuló törekvéseit, s megérti, hogy Ukrajna további kisegítést és eligazítást kér, de bárhogyan is alakuljon az ukrajnai helyzet, Oroszoroszág és Európa viszonyát is rendezni kell.

Hangsúlyozta: különösen fontosnak tartja, hogy Ukrajnában visszaálljon a háború előtti rend. Az erőviszonyok egyensúlyának jelenleg megborulása szerinte nem csak lokális, hanem globális problémává “nőtte ki” magát, és kérdésessé vált, hogy Oroszország képes lesz-e koherens kapcsolatot fenntartani Európával.

 

The post Kissinger már a pszichológiához (IS) appeared first on .

La sélection nationale de handball s’est officiellement qualifiée pour la coupe du monde-2023. Elle a terminé la CAN-2022, qui se déroule en Egypte, à la 5e place, après s’être imposée face à son homologue guinéenne sur le score de 27 à 26. C’est fait ! L’Algérie prendra bel et bien part à la coupe du […]

L’article CAN Handball 2022 : l’Algérie revient de loin et sauve les meubles est apparu en premier sur .

Blick-Reporter Marcel Perren und der Schwing-König von 2001 Arnold Forrer begleiten dich durch den Schwing-Sommer – ein verbaler Schlagabtausch im Sägemehl. Thema sind des weiteren: 70er-Party von Arnold Forrer und Nino Niederreiter, und Walthers ESAF-Königsambitionen.

Nem drágult 2021-hez képest az augusztus 20-i tűzijáték, a rakéták beszerzési ára idén is nettó 1,3 milliárd forint, vagyis bruttó 1,65 milliárd forint - közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

Written by Sebastian Clapp.

On 28-30 June 2022, NATO leaders met in Madrid and adopted a new strategic concept, rewriting their assessment of the threat environment in the light of Russia’s war on Ukraine. NATO also overhauled its defence and deterrence posture, and officially invited Finland and Sweden to join the Alliance.

NATO’s new strategic concept

From 28 to 30 June 2022, the NATO Allies’ heads of state or government met for the 32nd time since 1949, to steer a course through current challenges and determine the Alliance’s future direction. The summit’s most important outcome was the adoption of NATO’s new (eighth) strategic concept – a document that sets out the Alliance’s strategy, and outlines its defence and deterrence posture, its core tasks, and the security challenges it faces. NATO’s last strategic concept dated back to 2010, when the security situation in Europe was fundamentally different. The new strategic concept marks a fundamentally new departure:

• Threat environment: The new concept states that the Euro-Atlantic area is no longer at peace, and faces ‘the possibility of an attack against Allies’ sovereignty and territorial integrity’. This is starkly different from the 2010 concept’s assessment, which noted that the area was at peace and the threat of a conventional attack against NATO was low. New security challenges such as space, cyber- and hybrid threats, climate change, and emerging and disruptive technologies (EDTs) are all mentioned. NATO commits to enhancing its cyber-defences and investing in its ability to deter, prepare and defend against hybrid threats. The concept notes that cyber- and hybrid threats could justify invocation of Article 5 (the mutual defence clause). Commentators note the ‘laundry list’ will make prioritising difficult and that it lacks detail on how the challenges should be met.
• Russia: NATO notes that Russia presents the ‘most significant and direct threat to Allies’ security and to peace and stability in the Euro-Atlantic area’. By contrast, in the 2010 concept, NATO sought to pursue ‘a true strategic partnership with Russia’. One expert argues that this is the strongest language on Russia since 1991 and is reminiscent of ‘Cold-War style language’. In arguably a rebuke to Putin, NATO leaders also reaffirmed NATO’s open-door policy and stated that ‘no third party has a say in this process’.
• China: China’s ‘ambitions and coercive policies’ are said to challenge NATO’s ‘interests, security and values’, in this first ever mention of the country in a strategic concept. The concept warns that China’s hybrid, cyber- and disinformation activities are a threat to NATO and raises concerns about the deepening strategic partnership between Russia and China. However, the Allies remain open to constructive engagement with China. It was in this context that the Allies’ Indo-Pacific partners, Australia, New Zealand, Japan and South Korea, attended their first ever NATO summit.
• Core tasks: NATO reaffirms and reinforces its three core tasks: cooperative security, crisis prevention and management (as opposed to simply crisis management in the 2010 concept) and deterrence and defence (collective defence in the previous concept). Importantly, the new concept mainstreams resilience through all three core tasks. According to one analyst, the core tasks remain ‘broadly the same’. However other experts argue that the importance of deterrence has risen compared with other core tasks, even arguing that it now has primacy.
• EU-NATO cooperation: The new concept states that the EU is a ‘unique and essential partner for NATO’. The two organisations share 21 (23 once Finland and Sweden join NATO) Member States in common. EU-NATO cooperation focuses on issues of common interest such as crisis management. It was cemented in a strategic partnership in the early 2000s and expanded through two joint EU-NATO declarations, in 2016 and 2018, that outline areas for strengthened cooperation. A third EU-NATO declaration is expected in the near future. The new concept underlines that cooperation will be enhanced on issues of common interest, such as military mobility, EDTs, the impact of climate change on security, human security, the ‘women, peace and security’ agenda, and hybrid and cyber‑threats. NATO recognises that stronger EU defence will contribute to transatlantic security. This is coherent with the emphasis placed on enhancing EU-NATO cooperation in the EU’s Strategic Compass. A Euro-Atlantic dinner was held on 29 June on the fringes of the summit. Challenges nevertheless remain, owing to tensions between member states (most notably Turkey and Cyprus) and comparatively weak EU military capabilities and defence spending (the latter are improving rapidly).

NATO strengthens its deterrence and defence posture

NATO’s secretary-general announced a ‘fundamental shift’ to deterrence and defence, encompassing:

• Enhanced forward presence: Allies committed to boost the eight multi-national battlegroups, currently deployed on its eastern flank, to brigade-level if necessary. For instance, the United States announced that it would significantly increase US troop deployments to several eastern European Allies and that the permanent headquarters of the US Army’s V Corps would be in Poland.
• Forces boosted to high-readiness: The Alliance’s rapid reaction force, the NATO Response Force, will be increased to 300 000 troops. For the first time since the Cold War these forces will be dedicated to defending a specific Ally. By way of example, the United Kingdom has earmarked an extra 1 000 personnel for rapid deployment for the defence of Estonia.
• Forward deployed equipment: The Allies committed to deploy stockpiles, facilities and military equipment to the Eastern flank to boost the credibility of NATO’s deterrence. For instance, on 30 June, following the NATO summit, France deployed a missile defence system to Romania.

According to experts, these steps are an impressive show of resolve to bolster defences and counter Russia’s aggression against Ukraine. However, one analyst cautions that these commitments will be expensive, and if not backed up adequately, could undermine NATO’s credibility.

Support to Ukraine

NATO Allies have supported Ukraine with military equipment and aid since even before the beginning of the Russian invasion. These deliveries have been coordinated inter alia by the EU and the Ukraine Contact Group, which includes 50 nations. At the summit, the NATO Allies confirmed their commitment ‘for as long as it takes’. NATO members also committed to continue with major bilateral military and financial help, and agreed to a comprehensive assistance package for Ukraine, including non-lethal equipment such as ‘secure communications, fuel, medical supplies and body armour’. NATO further committed to help Ukraine transition to modern equipment, enhance interoperability and bolster its defence and security institutions.

Accession of Finland and Sweden to NATO

Finland and Sweden officially submitted their NATO membership applications on 18 May 2022. It was initially unclear whether their application would be accepted (NATO accession requires unanimity), owing to Turkey’s concerns that the countries were harbouring ‘terrorists’. However, ahead of the summit, Finland, Sweden and Turkey signed a memorandum of understanding in which Turkey obtained commitments on counterterrorism (relating to groups it considers terrorists) and on national arms embargoes. On 29 June 2022, NATO formally invited Finland and Sweden to become full members and on 5 July, NATO ambassadors signed the accession protocols, paving the way for ratification by all members. Finland and Sweden can now participate officially in NATO meetings (they had already been attending unofficially since Russia invaded Ukraine). The ratification process could take up to a year and may yet be blocked by Turkey. Once complete, NATO’s secretary-general will officially invite the candidates to accede to the Washington Treaty. Once their instruments of accession have been deposited, Finland and Sweden will be full members.

European Parliament position

In its June 2022 recommendation on the EU’s foreign, security and defence policy following the Russian invasion of Ukraine, Parliament underlined the need to intensify EU-NATO cooperation and the importance of a substantial third EU-NATO joint declaration. MEPs also called for a further boost to NATO’s enhanced forward presence, while acknowledging that NATO is the bedrock of its members’ collective defence. In 2021 the Parliament adopted a resolution on EU-NATO cooperation, in which it emphasised that strong partnership was vital to address today’s security challenges and called for deeper cooperation.

Read this ‘at a glance’ on ‘Outcome of the Madrid NATO Summit, June 2022‘ in the Think Tank pages of the European Parliament.

Wladimir Putin will mit der Energie-Krise den Westen erpressen, einem Waffenstillstand in der Ukraine zuzustimmen. Das sagt ein grosser Gegner von Putin. Seine Aussage geht derzeit viral. Der Schweizer Militärexperte Marcel Berni ordnet ein.

PRISHTINË/PRIŠTINA, 18 July 2022 — The OSCE Mission launched today its latest thematic report Protection of Cultural Heritage in Kosovo, which reviews current practices and offers recommendations to relevant institutions.

Covering the period between 2014 and 2020, the report concludes that the effective protection of cultural heritage in Kosovo should not be limited to physical restoration and that a broader approach is needed. Inclusive management, imaginative spatial planning, awareness raising, and training for  cultural heritage personnel are also required to ensure the preservation of cultural heritage.

The report provides insight into the policy, legal and administrative frameworks of cultural heritage protection and analyses the close interconnectivity between heritage protection, security, infrastructure and spatial planning issues. It notes that, while many provisions are already in place, full implementation requires a better coordinated approach. The report also highlights the need to amend the Law on Cultural Heritage and fully align primary and secondary legislation to ensure a more coherent approach to cultural heritage.

“The OSCE Mission has consistently supported efforts to protect and promote the rich and varied cultural legacy in Kosovo, as the effective preservation of cultural heritage is important for all communities,” said Ambassador Michael Davenport, Head of the OSCE Mission in Kosovo. “We believe the report we launched today, its insights and recommendations, will help the institutions in their efforts to preserve and protect cultural heritage for future generations.”

Addressing the participants at the launch event, Minister of Culture, Youth and Sports Hajrulla Çeku highlighted the importance of cultural heritage protection as a priority of the Government. “We have an extraordinary cultural wealth, which is a universal value and key to creating social interaction and overcoming differences between communities,” he said. “We are committed to placing culture and cultural heritage at the centre of the fundamental principles of coexistence, mutual respect and development of a democratic society.”

The report lists a number of recommendations to key institutions to enhance the protection and valorization of cultural heritage, including: to introduce management plans for cultural heritage sites, to conduct heritage impact assessments for planned interventions, to adopt a more inclusive definition of cultural heritage, and to enhance the resilience of cultural heritage sites against climate change and intentional destruction.

The full report is available in Albanian, Serbian and English on the website at: https://www.osce.org/mission-in-kosovo/522892

Mit Juho Olkinuora (31) ging dem EHC Biel ein finnischer Star-Goalie verloren. Nun präsentieren sie mit Harri Säteri (32) den nächsten.

Pierin Vincenz braucht Geld. Solange kein rechtskräftiges Urteil vorliegt, sind seine Konten und anderen Besitztümer gesperrt – auch seine Villen. Dennoch versucht er, die Häuser loszuwerden. Bei seiner Villa in Morcote TI ist er damit nun einen Schritt weiter.

La Cour de Répression des Infractions Economiques et du Terrorisme (CRIET) a rendu sa décision dans le dossier de vol de 17 millions FCFA à la Brigade Economique et Financière (BEF) ce lundi 18 juillet 2022.
La fonctionnaire de police en service à la Brigade Economique et Financière (BEF), Dalila Bissaloué Yérima, a été condamnée à 7 ans de prison ferme et 50 millions FCFA d'amende pour « vol et blanchiment de capitaux » dans l'affaire de disparition de 17 millions FCFA à la BEF.
Poursuivi dans la même affaire, Alahassane Moumoui, le compagne de la policière Bissaloué, a été condamné à 5 ans de prison ferme et 50 millions FCFA d'amende pour « vol et blanchiment de capitaux ».
C'est à l'issue de la présentation des prévenus ce lundi 18 juillet 2022 à la Cour de Répression des Infractions Economiques et du Terrorisme (Criet).
Les accusés avaient été arrêtés le 25 avril 2022 à la suite du vol d'une somme de 17 millions FCFA dans les scellés de la BEF par dame Bissaloué. Le mode opératoire la prévenue consistait à remplacer les billets volés par des coupures de papier de mêmes dimensions.
A la barre, dame Bissaloué ne reconnait avoir soutiré que 14 millions FCFA.
La policière et son compagnon retournent donc en prison pour purger leur peine.
D'après les enquêtes préliminaires, il est reproché à la policière Dalila Bissaloué d'avoir soutiré une somme estimée à 17 millions FCFA dans les dossiers scellés de la BEF. Arrêtés le 25 avril dernier, la policière Dalila Bissaloué et son époux retournent en prison après la sentence de la CRIET ce lundi.
M. M.

Előbb teljesen meg kell szüntetni a bányavíz bekerülését a Sajó (Slaná) folyóba, a környezetvédelmi tárca ezután méri fel véglegesen a környezetben keletkezett károkat és dönt a folyó revitalizálásának módjáról – tájékoztatta a TASR-t a tárca sajtóosztálya.

Die Meteorologen warnen vor einer Hitzewelle. Blick TV hat recherchiert, wo es denn am Montag am heissesten ist.

Alors que l’UE s’apprête à imposer un nouveau paquet de sanctions contre la Russie, les ministres des Affaires étrangères du bloc ont insisté lundi (18 juillet) sur le fait que les six vagues de sanctions précédentes ont été efficaces.

Barcelona gehört zu den aktivsten Klubs des Transfer-Sommers. Wie ist das angesichts der gigantischen Schulden möglich?

La coupe d’Afrique des nations de handball 2024 n’aura pas lieu en Algérie, à la suite de la sanction que lui a infligée confédération africaine de handball (CAHB). Cette dernière a décidé de confier l’organisation de la 26e édition de la CAN à l’Egypte pour la deuxième fois consécutive. L’Algérie s’apprêtait à accueillir la coupe […]

L’article CAN Handball-2024 : le pays hôte qui remplacera l’Algérie dévoilé est apparu en premier sur .