Od sredstava koja su stigla od mesnog samodoprinosa i zahvaljujući novcu dobijenom na konkurskima, bačkotopolska mesna zajednica trenutno ostvaruje više projekata paralelno. U toku je uređenje divlje deponije otpada kod nekadašnje ciglane Horvat, a zahvaljujući pomoći pokrajinskog Sekretarijata za rad, zapošljavanje i ravnopravnost polova, mesna zajednica može uposliti radnike u okviru programa javnih radova.
- Divlja deponija koja se nalazi na mestu nekadašnje ciglane Horvat i koja se prostire na šest hektara zemljišta u vlasništvu lokalne samouprave se trenutno čisti i uređuje. Ovaj projekat se finansira iz pokrajinskih sredstava; Sekretarijat za uređenje, građevinu i zaštitu životne sredine je na konkursu odobrio 1.100.000 dinara za ovaj posao. Uređenje zemljišta u vrednosti od 816.000 dinara izvodi DOO Lukač Putevi iz Temerina, koji je dao najpovoljniju ponudu tokom javne nabavke – izjavio je za „Mađar so” Mihalj Satmari, predsednik izvršnog odbora bačkotopolske mesne zajednice naglašavajući da je uređenje dela teritorije na veličini od jednog hektara već ranije izvršeno, i tada su posađena i stabla na tom delu.
- U okviru sadašnjih radova otpad koji se nalazi na licu mesta će biti bačen u jamu na mestu nekadašnje ciglane, a nakon toga će se površinski sloj izravnati, a u cilju onemogućavanja ponovnog bacanja smeća će se iskopati jarak dužine 300 metara. Nadamo se da će i građani pokazati dobru volju i prestati sa bacanjem otpada. Zamolićemo i inspekciju za građevinu, odnosno policiju, da češće patroliraju ovim delom grada – dodaje predsednik.
Među planovima mesne zajednice je i postavljanje humusa na izravnanu površinu da bi se već ove godine moglo nastaviti sa sadnjom drveća, a ubuduće bi se pored ozelenjavanja napravili i sportski tereni. U ostvarivanju ovog projekta će sarađivati i radnici koje će u okviru programa javnih radova biti uposleni od prvog juna.
- Zahvaljujući programu javnih radova tokom pet meseci biće uposleno 16 radnika za šta nam je Sekretarijat za rad, zapošljavanje i ravnopravnost polova osigurao milion i po dinara, a istu sumu je izdvojila i mesna zajednica za izvođenje programa. Želimo da povećamo broj radnika na 20, uz pomoć lokalne samouprave. Radnici održavaju javne površine, njihov zadatak ja da skupljaju otpad, pokose travu, održavaju obalu jezera, parkove i okoline škola, odnosno cvetnih leja. Fokusiraćemo se i na održavanje kanti za smeće, klupa i dečijih igrališta. Na održavanje gradskog štranda mesna zajednica je izdvojila milion dinara od kojih planiramo uređenje zelenih površina, popravku klupa i korpi za otpadke – dodao je predsednik.
U Budimpešti je juče otvoren sajam knjiga pod nazivom „Svečana nedelja knjiga” iliti „Ünnepi Könyvhét”; manifestacija se održava 86. put, a na njoj će se predstaviti više od dve stotine mađarskih izdavača, kao i izdavača mađarskih knjiga van matice. Iz Vojvodine će se, u glavnom gradu Mađarske, sa svojim najnovijim izdanjima predstaviti četiri izdavača, sa svojih 20 naslova.
Manifestacija je svečano otvoren u četvrtak popodne na jednom od najlepših trgova Budimpešte, na trgu Veresmarti, gde će se pisci sledećih dana susretati sa svojom publikom, odnosno gde će zainteresovani moći prisustvovati raznovrsnom i bogatom programu.
Mađarske izdavače iz Vojvodine će predstaviti Forum, Zenta, Eletjel i Zavod za kulturu vojvođanskih Mađara.
Novosadski Forum će predstaviti devet novih naslova u Budimpešti. Gabor Virag, direktor izdavačke kuće Forum je za „Mađar so” ispričao da će se programi održavati čak i pre zvaničnog otvaranja. „To je prvenstveno manifestacija za mađarsku publiku, ali je za nas važno da nekog odjeka ima i ovde, u Vojvodini. Forum je već u sredu u Segedinu predstavio nov roman Roberta Hasa, a na centralnoj manifestaciji u Budimpešti ćemo biti prisutni sa novim i nedavno objavljenim naslovima: sa zbirkom dramskih tekstova Roberta Lenarda, sa zbirkom pesama Ferenca Mauritsa, prozom Atile Širbika, esejima Agneš Pisar, romanom Abduhaha Sidrana i izdanjem Rolanda Orčika. Predstavićemo i više izdanja koja su objavljena u saradnji sa drugim izdavačima. U petak, 12. juna, ćemo u Senti, u okviru programa Vojvođanska mađarska nedelja knjiga, takođe predstaviti svoje naslove. Planira se celodnevni program u okviru kojeg će se pre podne predstaviti knjige za decu, a posle podne izdanja za odrasle. Na ovoj manifestaciji će biti prisutni Laslo Geber, Robert Lenard, Marta Patak, Agneš Posar, Atila Širbik i Viktorija Toma – izjavio je Gabor Virag.
Zavod za kulturu vojvođanskih Mađara sa sedištem u Senti će na manifestaciji u Budimpešti predstaviti zbirku narodnih pesama koju je sastavila Aniko Bodor iz okoline Kupusine, i koja je objavljena u saradnji sa Forumom – naglašava u izjavi za „Mađar so” Angela Kasaš, saradnica Zavoda. Ovaj izdavač će pored toga predstaviti izdanje koje se bavi biciklizmom, a koje je uredio Imre Tot, zatim knjigu koja se bavi pogromom Mađara u Srbobranu tokom 1944. i 1945. godine, te knjigu eseja Lasla Gebera i zbirku radijskih eseja Nandora Nađa.
- Tokom godina se uspostavio neki red koji pokušavamo ispoštovati iz godine u godinu: svoja izdanja treba da objavimo početkom juna, jer ako je ikako moguće, svoje nove naslove predstavljamo na sajmu knjiga u Budimpešti zajedno sa autorima. Ove godine ćemo održati sa svojim autorima svojevrsnu turneju, sa svojim novim izdanjima, koja će obuhvatiti Tornjoš, Solnok, Budimpeštu i Sentu. Proteklih deset godina smo uvek bili prisutni na Svečanoj nedelji knjiga u Budimpešti, ali se trudimo da posetimo i druge mađarske gradove, jer se ova manifestacija posvećena mađarskoj knjizi obeležava širom cele zemlje. Ove godine ćemo posetiti Solnok, ali ćemo se predstaviti i u Tornjošu i u Senti – izjavio je za „Mađar so” Ištvan Besedeš, rukovodilac Zetne. U budimpešti će ovu izdavačku kuću predstavljati Monika Čik, Zoltan Šandor i Erne Verebeš, odnosno pet naslova.
Monika Čik i Zoltan Šandor će predstavljati i izdavačku kuću Eletjel.
On 2-3 June 2015 the meeting of the Heads of Medicines Agencies (HMA) Working Group of Quality Managers (WGQM) took place in Riga, Latvia. The agenda of the meeting included implementation and ensuring of the uniform quality management principles in European medicines agencies.
Az ész a fontos, nem a haj címmel a Kádár-rendszer könnyűzenei politikájáról írt könyvet Csatári Bence. A történész, újságíró, a korszak szakértője alapos munkájában a fellelhető források és személyes interjúk segítségével járta körül a tilt-tűr-támogat kultúrpolitikai felfogás működését.
"Tudományos alapokon álló ismeretterjesztő műnek nevezhető a kötet, amelynek gerince a témában 2008-ban írt doktori értekezésem. A korszak könnyűzenei politikájáról az elmúlt 25 évben mások, például Sebők János, Jávorszky Béla Szilárd és Szőnyei Tamás is jelentkeztek könyvekkel, igyekeztem eddig még nem publikált levéltári iratokat felhasználva kicsit finomítani, cizellálni az eddigi ismereteket" - mondta a szerző az MTI-nek a Jaffa Kiadó gondozásában megjelent könyvről.
Csatári Bence megemlítette, hogy az iratanyagok még ma is bővülnek, nem olyan régóta kutathatók például az egykori Országos Rendező Iroda (ORI) dokumentumai. Mint megjegyezte, a Kádár-korszak könnyűzenéjének számos fontos szereplőjével személyesen készített interjút, köztük volt mások mellett Bródy János, Benkő László, Kemény Győző (Bojtorján), Kovács Kati és Nagy Feró, vagy Pentz Zsolt, a Nemzetközi Koncertigazgatóság (NKI) könnyűzenei osztályvezetője.
"A kultúra többi ágához képest a legnagyobb hiánycikk a szakemberekből talán a könnyűzenében volt. Bors Jenő, aki 1965-től 1990-ig a hanglemezgyártó vállalat igazgatója volt, nem igazán értett a könnyűzenéhez, Erdős Péter, a fő ideológus pedig inkább a dolgok menedzselési részét ismerte. Csak feltevés, de ha egy keményvonalas moszkovita került volna az MHV élére, akkor nálunk is csak szinte illegálisan működhetett volna a rockzene, ugyanúgy, mint a Szovjetunióban. Az Erdős-Bors tandem nagyjából szabad kezet kapott és a középutat választotta, az ő tevékenységükbe nem igazán szóltak bele felülről" - fejtette ki a szerző.
Könyvében egy kevéssé ismert funkcionárius, Barna Andrásné szerepére is kitér, aki 1956 után a Művelődési Minisztérium zene- és táncművészeti főosztályát vezette, előtte, még a harmincas években a spanyol polgárháborúban harcolt és ortodox kommunista volt. Csatári Bence leírja, hogy a hivatalnok, aki lenézte a könnyűzenészeket és szerette raportra hívni őket, megpróbálta Borsékat is irányítani, de ez nem igazán sikerült neki. Legjobb barátnője, egyben helyettese Biszku Béláné Behringer Éva volt, és egészen a volt belügyminiszter 1978-as nyugdíjazásáig pozícióban volt.
"A tények szerint mégsem igaz, hogy Magyarország minden tekintetben a legvidámabb barakk volt. A tehetséges zenészek tekintetében nagyon jól álltunk, a Magyar Rádió stúdiói a hetvenes évek közepétől világszínvonalúak voltak, de ha azt nézzük, milyen nagy számú besúgó tevékenykedett zenész körökben, a kép elkeserítő. Az egész rockszakma be volt hálózva, és a mai napig mindenki számon tartja, ki jelentett kiről. Szerintem az is sokat mond, hogy nemzetközi táncdalfesztivált mindenhol rendeztek a keleti blokk országaiban, csak nálunk és Albániában nem" - sorolta a szerző.
Csatári Bence történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos kutatója, az MTI volt újságírója. A Kádár-rendszer könnyűzenei politikájáról számos publikációja jelent meg, az ő nevéhez fűződik a Múlt-kor című történelmi magazin kilencrészes rocktörténeti sorozata. Egyik állandó résztvevője a Cseh Tamás Program könnyűzenei örökség alprogramja által megvalósuló Azok a régi csibészek című beszélgetés-sorozatnak.
Magyarországon már a hatodik országos bajnokságot szervezték belőle, Vajdaságban, így Zentán is még csak ismerkednek a legújabb „kocsmasporttal”, amelynek bevezetésekor a magyarországi ötletgazdák arra próbáltak választ találni, hogy lehet-e a kocsma a kulturált szórakozás színhelye.
Nos, az elmúlt napokban lezajlott hatodik bajnokság, illetve az agytörő játék sikere azt mutatja, hogy a szórakozóhelyeken nemcsak a bánatunkat vagy örömünket fojthatjuk alkoholba, hanem akár általános műveltségünket is megcsillogtathatjuk egy-egy kvízjátékban.
A népszerű „kocsmasport” a közelmúltban hódítani kezdett tartományunkban is, s így Zentán is megszervezték már a második próbabajnokságot.
A játék az angolszász területeken méltán népszerű bárkvíz vagy kocsmakvíz műfaj magyarországi változata. Egy kvízjáték, amit bárokban, kávézókban rendeznek meg hetente, s annyiban különbözik a nálunk is oly népszerű vetélkedőktől, hogy nem egyéni játékosok nevezhetnek be, hanem csapatok versenyeznek egymással. A játékba minden kötelezettség nélkül, akár a játék közepén is be lehet szállni, így a későn érkezőknek is remek szórakozást jelent.
Veréb Lóránt zentai pedagógus barátnőjével, Orsival együtt Budapesten ismerkedett meg a játékkal, és nagyon megtetszett nekik, ezért cimborájával, Szepesi Zoltán pszichológussal együtt eldöntötték, hogy idehaza is meghonosítják ezt a „kocsmakulturológiai műfajt”. Időközben fölvették a kapcsolatot egy hasonló gondolkodású magyarkanizsai társasággal, és a zentai Rin-Tin-Tin kávézóban együtt szervezték meg az első játékot, ami nagy sikert aratott, ugyanis a nemrég megtartott következő próbabajnokságon már új csapatok is részt vettek. A szervezők azt szeretnék, hogy tartományszerte kialakuljanak az egymással vetélkedő közösségek, így egyfajta tétje is legyen a vetélkedőnek. Mielőbb be szeretnék járatni a rendezvényt, hogy őszre már Vajdaságból is csatlakozni lehessen a hivatalos bajnoksághoz, amely során a magyarországi szervezők által összeállított kérdésekkel egy időben az egész Kárpát-medence területén együtt játszanak a versenyzők.
A zentaiak jelenleg a bajnokság előző kérdéseit kapták el a magyarországi szervezőktől, ezeket újrajátszva készülnek az éles megmérettetésre.
Egy-egy kvízest több játékrészből áll – mesélte Szepesi Zoltán. Az első körben a részt vevő csapatok beküldött kérdéseiből válogatnak a vetélkedő összeállítói, majd egy 10 kérdéses kapcsolatkör keretében a pontos válaszok közötti összefüggésre kell rájönniük a csapatoknak. A játék második fordulójában anagrammákat kell megoldani, majd általános műveltséget felmérő rész következik, a játék pedig úgynevezett „szívatós körrel” végződik.
A vetélkedőn 3–5 tagú csapatok vehetnek részt, ez a szám lehet hét is, de a további két tag részvétele pontlevonással jár. A zentai kvízesteket hétfői napokon este fél nyolctól szervezik meg a Rin-Tin-Tin kávézóban, s a szervezők mindenkit várnak, aki el szeretne tölteni egy hangulatos, mókával teli agymegmozgató estét.
A zentai kvízestek csoportja a www.facebook.com/groups/841683002569280 címen érhető el.
Szombaton kezdődik Kanadában a 2015-ös esztendő egyik legrangosabb labdarúgó-eseménye, a 7. női világbajnokság, amelyen a sportág történetében először huszonnégy válogatott vesz részt. A világ legjobb női válogatottjai június 6. és július 5. között hat kanadai városban mérik össze erejüket, a vb a Kanada–Kína mérkőzéssel veszi kezdetét Edmontonban, a döntőre pedig a montreali Olimpiai Stadionban kerül majd sor.
A várhatóan sok szurkoló érdeklődését kiváltó torna előtt történtek érdekes dolgok, nemi diszkrimináció miatt ugyanis női válogatott labdarúgók egy csoportja pert indított a FIFA és a kanadai szövetség ellen, mivel a világbajnokság mérkőzéseit műfüves pályákon rendezik, a torna egyik állandó ázsiai résztvevőjét, az észak-koreai csapatot pedig kizárták a versenyből, mivel a 2011-es németországi vb-n öt játékosuknak is pozitív lett a doppingtesztje. A világbajnokság csoportbeosztásának elkészítése sem ment zökkenőmentesen, a sorsolást végző Jerome Valcx, a FIFA szóvivője ugyanis összesorsolta a brazilokat Kolumbiával, ez pedig ellenkezett a szabályokkal, mivel azonos kontinensbeli együttesek – az európaiakat kivéve – nem kerülhettek egy csoportba. A komoly baki után a nemzetközi szövetség elöljárójának arcára fagyott a mosoly, de végül is sikerült javítani a hibát, és Dél-Korea válogatottja került a seleção csoportjába. A Németországban megrendezett legutóbbi női világbajnokságot egyébként Japán nyerte meg, a távol-keletiek egy parádés fináléban 2:2-es döntetlen után a tizenegyesek jobb értékesítésével győzték le az Egyesült Államok csapatát.
A csoportok, A csoport: Kanada, Kína, Új-Zéland, Hollandia. B csoport: Németország, Elefántcsontpart, Norvégia, Thaiföld. C csoport: Japán, Svájc, Kamerun, Ecuador. D csoport: USA, Ausztrália, Svédország, Nigéria. E csoport: Brazília, Dél-Korea, Spanyolország, Costa Rica. F csoport: Franciaország, Anglia, Kolumbia, Mexikó.
Eddigi győztesek: kétszer az USA és Németország, egyszer-egyszer Norvégia és Japán.
À l'occasion d'une visite du roi Mohammed VI à Abidjan, quatre conventions relatives au projet de sauvegarde et de valorisation de la baie de Cocody ont été signées. D'un coût de 137 milliards de F CFA (209 millions d'euros) et d'une durée de quatre ans, il est piloté par un comité mixte ivoiro-marocain.