Air Power Blog

Mivel is lehetne jobban illusztrálni egy 2016 augusztusi légierő hírbejegyzést, mint az F-35A kezdeti műveleti képességének deklarációjára utaló képpel?

Zord

Szliács, Pápa, Cerklje, Szlovákia, Magyarország, Csehország, Szlovénia és a "jó öreg" USA. Ezek a keretei az amerikai légi haderő nemzeti gárdista egységei által térségünkben végrehajtott, összehangolt, és immár határokon átívelő hadgyakorlatoknak.Panther Strike, Slovak Thunder.

Perspektíva 1.: kis magasságú A-10-es manőverezés a szliácsi statikus bemutató és sajtótájékoztató felett.

Perspektíva 2.: MiG-29 svancára festett tigrisszem kíséri a varacskost.

Perspektíva 3.: kísérő követi a felszállás után kiforduló vezért.

Perspektíva 4.: erre mondják, hogy torzít a kabintető?

Pápáról érkezett coloradói F-16-os távozóban alacsony áthúzással búcsúzik a Zólyom és Besztercebánya között fekvő repülőtértől, ahová a DV-nap keretében látogatott.

Elrugaszkodik az anyabetontól az egyik Fekete Kígyó.

Párából a nagy állásszöggel húzott fordulózgató A-10-esek szárnyvégére is jutott.

Felettébb gyanús Maverick függesztés az egyik belső fegyvertartón, a hajtóművel egy vonalban.

Az ANG alakulatok felszerelése több ponton eltér az aktív századok normáitól. Block 30-asaikon például az izraeli DASH sisakra szerelt megjelenítő rendszer található, nem JHMCS.

RF radiation hazard felirat a ROVER antenna közelében az AN/AAQ-28 (NG által gyártott Litening) konténerén.

Slovak Warthog patch az egyik indianai tiszt vállán.

Egy váratlan látogató a NATO sürgés-forgás közepében: orosz felségjelű An-32-es. Bár a kovácsfalvai Hron (Garam) salas sztrapacskáját fogyasztva lemaradtunk a leszállásáról, így közeli képpel nem szolgálhatunk, minden jel és logika, utólagos kutakodás szerint ez a Rossziszkaja Szamoljotosztroityelnaja Korporacija "MiG" gépe (48119), mely a helyi 29 esekkel összefüggésben járhat itt.

Amerikai ima a Három Tölgy temploma oltárjának három aktuális főalakja előtt :-)

F-16 Block 30-A-10C-MiG-29UBS orrtalálkozó az egyik szliácsi apronon.

A bázis jelenlegi és közelmúltbeli típusai: L-39ZA, MiG-29 (eredeti csehszlovák példány) és MiG-21MF.

Érdekesség: íme a szlovák földi célok elleni gyakorló képesség. CP-100-70 gyakorlóbomba dupla tartón a külső pilonon, UB-16 (itt leponyvázva) a belsőn.

Zord

Az amerikai légierő CONUS/ANG egységeinek egymással párhuzamos, OAR/ERI/TSP fejezet alatti európai, elsősorban közép-kelet-európai, oroszellenes telepítésének lehetünk ismét tanúi. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a magyar aviatikai szpotter közösség hatósugarában úgy a pápai F-16, szliácsi A-10-es és gyéresi F-15-ös kontingens megtalálható. Tomnak köszönhetően a felvidéki fürdőhely repülőterén dagonyázó varacskos disznókról közölhetek itt két, fájnelen készült, gyönyörű képet. Ezek a jószágok az elmúlt héten a Slovak Warthog gyakorlat cross border jellegéből fakadóan az elmúlt héten Magyarországon, az Északi-Középhegységben is CAS-oltak, magyar JTAC-ekkel együttműködésben.

A 122. vadászezred parancsnoki gépe bejövetel közben a szliácsi 36-os pályára.

A 163. (a település idején expedíciós) század egyik mezítlábas gépe oldalról ugyanott. A TF34-es hajtómű gondoláján jól látszik a Blacksnakes felirat, a gép orrára festett kígyófej, a függőleges vezérsík tetején pedig sárga-fekete szalagon az indianai alakulat állomáshelyének neve, Fort Wayne.

Zord 

A LégierőBlogger a napokban az északkeleti országrészben járt, és random belefutott pár hadtörténeti emlékbe.

BARSz-állomás az Ecskend magaslatán az M3-asról nézve. Galgamácsaiként ismerik a legtöbben az 501-est.

A Lillafüredi Szikla.

Zord

2000 óta sok szakmai érdekességet látott a LégierőBlogger Farnboroughban, és persze az ember alkotta körülmények változásai mellett a kiszámíthatatlan tényezők, mint az angol időjárás is mutattak egyet s mást. A mai naptól kezdve azt is elmondhatom, hogy özönvízszerű esőzés miatti programtörlésnek is tanúja lehettem itt, bár a ronggyá ázástól a szorgos pavilonjárás megmentett.

Bokáig álló víz, beázó, tocsogó szőnyegpadlójú pavilonok. Délutáni pillanatkép ázó EC135-össel Farnboroughból.

A példátlan esőzés előtt azért sikerült végrehajtani az "első rárepüléses" körbejárást a statikon és a pavilonok egy részében. Az egyébként rendkívül szimpatikus Embraer KC-390 projekt sajnos példát mutatott abból, hogy hogyan NEM szabad elhelyezni a méregdrága bemutatóhelyre a terméket, hogy az fotózhatatlanná váljon. A tesztelés alatt álló brazil típust a jelenlegi szállítókapacitására sem panaszkodó Csehország megrendelte, de nálunk a vezetés horizontja a legújabb hírek szerint csak használt VIP jetekig terjed, a katonai-taktikai légi szállítás jövője nem fér bele látóterükbe.

Az An-178-as is először járt Farnboroughban, igaz, európai bemutatására már tavaly Le Bourget-ben sor került.

Az An-24/26/32 továbbéltetésére tett kísérlet az An-132-es.

A szállítógép-piacon érdekes "újdonság" a Dornier 328JET, mely a különleges feladatok platformjának is szánt Turkish Regional Jet (TRJ) program keretében éled újjá.

Egy másik eszközkategória, amire egyelőre hiába várunk: a korszerű közepes szállítóhelikopter, esetleg felfegyverezve, mint ahogy Lockheed Martin által megvásárolt Sikorsky lengyel üzemében készült S-70i-n látható.

A honvédségi Konkursz/Fagot/Metisz-M pótlás MBDA-s felső kategóriás megoldási javaslata a francia haderőben rendszeresítés alatt álló MMP (az alsó kategóriás létező nyugati készletből származó Milan).

A HM a nem is olyan rég még "forró" (visegrádi formátumban kudarcot vallott) mobil radar beszerzés ügyében is hallgat. Itt egy a piacról, a Saab Giraffe 4A típusa.

Ami a követelményben reálisan megcélozható "MRAD mínusz" lérak kategóriát illeti, az MBDA fejlesztés alatt álló CAMM ER érdekes megoldás a piacon.

A júniusban a Svéd Légierő elérte a kezdeti műveleti képességet a Meteorral: SweAF, MBDA, Saab összefogás.

Farkáról le-föl szálló kínai drón.

Az ukrán hajtóművel felszerelt Diamond DART 450-es először májusban repült először.

M346-ból T-100-as, azaz a Leonardo (Finmeccanica) nevezése az amerikai légierő T-38-asainak leváltására.

Az orosz eredetű típus másik inkarnációja, ezúttal felfegyverezve. Reccelite, 2xGBU-12, 2xAIM-9.

A Patriot új tűzvezető radarja GaN alapú AESA antennarendszerrel, mely a körköröst megközelítő lefedettséget biztosít a korábban szektoros rendszernek.

Az eső  miatt az F-35 bemutató elmaradt (csak a RA kíséretében került sor áthúzásra). De ma sem maradtunk F-35 nélkül. A RAF színeiben pompázó mokáp kijelzőjének részlete figyelemre méltó fenyegetés-megjelenítéssel.

Standard RAF belső fegyvertér konfiguráció: 2xMeteor, 8xSpear. Akárcsak a Raytheon az AIM-120C esetében, a belső fegyvertérbe szánt Meteor-változat vezérsíkját is meg kell nyirbálni.

A Marvin F-35 pilonjai és felfüggesztői: szárny alatti "heavy" pilon, AIM-9X sín és pilon, illetve a belső fegyvertér tartozékai: balra a nehezebb bombákhoz, jobbra a négyzáras SDB-tartóhoz. Fotózásuk kiváltotta a szerepét túljátszó céges asszonyság fenyegetőzését, egyedül ennek köszönhető a publikációja. A tengerentúli beteges paranoia újabb megnyilvánulása egy NYILVÁNOS rendezvényen.

Kedden az F-35B két produkcióját is láthattuk: itt egy KC-130J kíséretében az egyik amerikai STOVL gép.

Közelkép a tankert követő gép szárnyvégéről és a flaperonról induló örvényekkel.

Ez már a brit gép manőver közben. Jól látszik az emelőlégcsavar körül kiszélesedő kabin mögötti szekció.

A Kratos cég UTAP-22 drónjának makettja. Megtévesztő cél másodlagos SEAD/DEAD feladattal.

Zord

Fairfordból üdvözlettel!

Együtt az amerikai légierő 5. generációs összetevői.

A brit GBAD-alájátszók (RAF Speadham) felfújható Sz-300-asa, alig pár száz méterre a statikuson lévő F-35-ösöktől...

Az egyik közel ötven éves mildenhalli tanker mögött tépi magát a Langleyből érkezett Raptor.

Párafüggöny 2.

A VMAFT-101 egyik F-35B-je statikon néhány másodperces napsütésben fürdőzve.

Ugyancsak egy Bravo változat, de ezúttal a vendéglátó RAF színeiben éppen függőleges leszállás közben. A szükséges "ajtó ablak" mellett a fegyverterek ajtajai is nyitva vannak.

Pár perccel korábban még javában hasította a levegőt, szép szárnyvég-örvényeket hagyva maga mögött.

Ismét az Amerikai Légierő Heritage Flightja, itt nem két ötgenerációs típussal, hanem az egyik helyett egy klasszikus Warbird-del, azaz egy kékfarkú P-51D Mustanggal.

Zord

Az európai fegyverzetellenőrzés rendszere már jóval azelőtt válságjelenségeket mutatott, hogy az a katonapolitikai fordulat elkezdődött volna, amit napjainkban megélünk. A CFE válságban, a Bécsi Dokumentum megújításra vár, az egyetlen előrelépés az OS-nél tapasztalható, ahol folyamatban van a digitális átállás. A mai napon Kecskeméten, nemzetközi megfigyelőknek (köztük a budapesti attaséi testület tagjainak) megrendezett bázislátogatás annak a mintája, ahogyan a bizalom megtartása érdekében engedni kellene egymás katonai objektumaiban az erre hivatott más országbeli szakembereket tevékenykedni.

A fő mozzanat, mellyel a meglátogatott alakulat feladatrendszerét mutatták be egy QRA-I által végrehajtott elfogás-igazoltatás-lekényszerítés volt.

Indul az egyik elfogót imitáló 38-as. Hogy ilyenkor miért nem lehet tangózni az éles keszi gépekkel, rejtély.

A másik bemutató egy kis magasságú műrepülés volt, a Kassát megjárt 40-essel, pilótafülkéjében Sztalival.

Az NTM-re készült díszfestést a média idehaza most láthatta először. Jobb később, mint soha.

Lendületvétel.

Halo.

A lekényszerített 406-ost a bázis földi készenléti erői fogadták.

A protokoll része a lekényszerített idegen gép CBRN felderítése is.

Érdekességek a bázison 1. Nagyüzem a hangárban: a 37-esnek még a beömlőnyílás-szívócsatorna elsőrészét is eltávolították a munkálatok idejére.

Érdekességek a bázison 2. WizzAir Airbus a Lima apronon. Sajnos nem ezzel játszották el a fenti szcenáriót.

Zord

Reppülő, lérak, EW egy képen. Mi kell még?

Zord

A LégierőBlogger ha ritkán is, de szívesen közöl a hazai katonai repülés, légierő, légvédelem emlékeivel, civil társadalmi leképeződésével kapcsolatos bejegyzéseket.

Ezúttal az Albatrosz Repülő Egyesület Öreg Sasok szakosztálya kérésének teszek eleget.

Június 11-én a délelőtti órákban Vértestolnán újraavatták az 1943 január 2-án lezuhant Ju-52-es repülőgép áldozatainak emlékére állított emlékkeresztet.

Újraavatás, június 11.

A tavalyelőtti jegesedés miatt kidőlt fák az emlékkeresztet több darabra törték. Sándor Zita egyetemista egy weboldalon hívta fel a figyelmet szomorú állapotára. Ezen információk alapján az Albatrosz Repülő Egyesület Öreg Sasok szakosztálya tagjának, Brotesser Zoltánnak kezdeményezésére együttműködve a Vértestolna  Önkormányzatával, Német Hadisírgondozó Népi Szövetséggel, a Vértesi Erdő Zrt-vel, Kocsis Balázs szobrászművész-restaurátor szaktudásával sikerült kijavítani illetve felújítani az emlékkeresztet. Felújítási munkában Budán Zoltán és ifj. Brotesser Zoltán, az Öreg Sasok tagjai is tevékenyen részt vettek.
Az újjáavatási rendezvényen körülbelül 40 résztvevő jelent meg. A Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetsége képviseletében Uwe Clemens alezredes  véderőattasé jelent meg. A Magyar Honvédség képviselőin kívül különböző veterán  és hagyományőrző repülős egyesületek, illetve Vértestolna németországi partner településéről érkezett delegáció vett részt az újraavatáson.

Az eredeti kereszt.

Uwe Clemens attasé magyar és német nyelven elmondott beszéde és Jákob János dandártábornok tábori püspök imája és áldása után a megjelentek megemlékezés virágait helyezték el. Az ünnepélyes ceremónia után a megjelentek a katolikus templom melletti kertbe vonultak, ahol  Vértestolna Önkormányzatának kezdeményezésre felállított másolati emlékkeresztet avatták fel. A rendezvény kezdetén a régi és az új emlékkereszt felett az Albatrosz Repülő Egyesület Moran típusú repülőgépe hajtott végre tisztelgő átrepülést.

A LégierőBlogger ha ritkán is, de szívesen közöl a hazai katonai repülés, légierő, légvédelem emlékeivel, civil társadalmi leképeződésével kapcsolatos bejegyzéseket.

Ezúttal HA5KDR Budapest Fővárosi Rádióamatőr Klub kérésének teszek eleget.

Különleges tárlattal készül a június 25-i Múzeumok Éjszakájára Szentendrén az MH Altiszti Akadémia és HA5KDR Budapest Fővárosi Rádióamatőr Klub közös csapata. A nagyközönség a tárlaton működő kémrádiót, második világháborús radarvevőt és úgynevezett Hellschreiber katonai szalagírót ép úgy láthat, mint három méteres légvédelmi optikai távmérőt vagy üzemelő rádióamatőr berendezéseket. Ezen túl kísérőkkel egyéni igény alapján a laktanya rádióállomása is megtekinthető, ahol a legmodernebb digitális technikákat tárjuk a látogatók elé. A fő útról elérhető művelődési ház délelőtt tízkor nyit, s várhatóan este tízig, nagy tömeg esetén éjfélig tart nyitva.

Különleges csemegének ígérkeznek a háború előtti magyar rádiók, azaz az R/3a és az R/1a kiállított teljes példányai, amelyekből idehaza ezeken kívül egyetlen példány sem maradt.

Mindezeken túl drónok és más katonai technikai eszközök, a rétsági vegyivédelmi múzeum berendezései és számos előadás is várja az érdeklődőket. Szakavatott kollégáink minden kérdésre igyekeznek majd a legjobb tudásuk szerint felelni.

Kísérő mellett és igény szerint minden készülék megfogható, tekergethető, használható.

A laktanya címe: Szentendre, Dózsa György út 12-14.
Parkolni a főbejárattal szemben lehet, míg a Pannónia-telep HÉV megállója tíz-tizenkét perc sétára esik. A városközpontból a fő úton kell Budapest irányába indulni, s mintegy tíz perc gyaloglás után balra áll a laktanya.

A tárlat látogatása ingyenes.

www.ncoa.hu/
‎www.ha5kdr.hu

Néhány kedvcsináló videó:
A Hellschreiber írógép: https://www.youtube.com/watch?v=nXLPUbGYDp4
A légvédelmi távmérő: https://www.youtube.com/watch?v=Wu49p74egEA
És egy korábbi kiállítás filmje: https://www.youtube.com/watch?v=bjI8YeI5b8Y

Összevont rendezvényen örülhettünk Szolnokon a januárban létrehozott 2.KRE új amerikai eszközeinek és a SOCEUR-ral kötött együttműködési megállapodásnak, illetve a 86. SZHB két "új" könnyűhelikopterének. Míg a különlegesek esetében egy megkezdett út folytatásáról, egy hosszú ideje kitüntetett figyelemben részesített alakulatnak adott további támogatásról beszélhetünk (mely központi eleme az amerikai-magyar katonai együttműködésnek, s mint ilyen politikai prioritást képez), addig a helikoptereseknél legfeljebb fuldoklónak dobott mentőövről, amivel még nem jön ki a vízből, de legalább életben marad.

Megfogyva bár, de törve nem? A szolnoki forgószárnyas közösségnek nagy segítség a két Ecureuil érkezése, de ez csupán a valós katonai helikopteres képesség helyreállítása irányába tett apró lépésként értékelhető, modernizációként, építkezésként semmiképpen nem. Főleg akkor, ha úgy nézünk rá, mint a kudarcot vallott Robinson-projekt hat évet (a kelleténél másfél évvel többet) késett pótlása.

Simicskó István a kamerák kereszttüzében, Ecureuil-típusülésen. Hoz-e minisztersége valós megoldást a helikopterkérdésre, megkezdheti-e a jelentős beszerzéseket? A válaszra csak az első 100 euromilliós nagyságrendű szerződés aláírása esetén mondhatunk egy bátortalan igent.

A Mókuska hagyományos műszerfala teljesen összhangban van a minyókéval, nincs Hawk/Texan II vs L-39/MiG-29 diszharmónia. Azért reptechnikailag más megközelítést s ezért roppant odafigyelést igényel a bevezetése.

Az egyik "nem létező" helikopterünk, a PP-ből OEM-engedély nélkül átalakított 707-es. Ez a hírek szerint nem megy ki nagyjavításra, bár hogy a Mi-17-es projekt most hogy áll, van-e szerződés vagy ne adj isten jól működik a dezinformációs funkciója, ezúttal sem tudhattuk meg.

A 2/88 állománya az amerikaiaktól kapott vezetési pont sátor és az egyik Mókuska előtt.

A sátor belülről, a vezetési rendszernek összeállított gépek kijelzőin határhelyzettel összefüggő adatokat láthattunk, de felvételről bevillant a különlegesek Raven drónja által lesugárzott kép is.

2015 augusztusában gyártotta a Drash cég a sátrat.

Mesterlövész az egyik új szerzeménnyel, az M113-assal.

Lőtéren dolgoznak a kamerának a 2/34 BMZ katonái.

Schwarz és Orosz aláírja az MH-SOCEUR megállapodást. Vajon mit gondol most Vitéz Bertalan Árpád?

Zord

A LégierőBlogger erőltetett gépesített menetgyakorlat keretében az Anakonda 2016 légvédelmi lövészeti mozzanatait fotózta a Lengyel Légierő jól ismert ustkai központi lőterén.

A szárazföldi erők 15. goldapi (Kalinyingrádhoz legközelebbi) lérak ezredének 3M9ME rakétája indul.

Ezredkarjelzés.

Az üteg harcálláspont egyik kabinja a tengerparti fenyvesben.

Lobogó a zászlórúdon, dolgozik az üteg 532-es számú SzURN-ja a turzás tetején kialakított állásában. A háttérben az állomány lesi a túloldalt lévő két indítót (mindkettő a SzURN jobb oldalára esett, ez megkönnyítette a fotózást is).

Az aktív SzURN előtt a parton volt egy tartalék SzURN (535) és kettő tartalék indító is, az egyik üresen, a másik (426) gyakorló rakétákkal.

Akár a magyarok esetében, a lengyel Kubokat is a WZU 2 modernizálta, de más, mondhatjuk kevébé jelntős mértékben. Itt a 1Sz11 (felderítő) antenna jobb oldalán elhelyezett interrogátor antennája látszik a gyártó Radwar cégjelzésével.

Amit a modernizáció a magyarokkal szemben nem érintett, az az 1Sz31 célkövető/megvilágító antenna oldalán lévő Karát TV-kamera.

A goldapi ezred konyhása a vendégek étkezősátra előtt.

A célanyagok fele Szu-22-esről indított (RSz-2USz bázisú) SRCP-WR volt, a másik viszont a lengyel fejlesztésű Szogun. Ezek egyik példánya keresztezi itt a tengerpartot a lőtéri Wicko-Morskie repülőteréről felszállva.

A szomszéd, keletebbre elhelyezkedő üteg egyik rakétája az indítófokozat "kiköpésének" pillanatában. Jól látható, hogy míg az indítófokozat alig hagy füstöt, a menethajtómű jól látható fehér füsttel ég.

Az általunk meglátogatott üteg két indítója összesen öt rakétával kezdte a napot, és egy szalvó, valamint egy szóló indítással zárta. Itt a háromból két rakétáját felhasznált 516-os SzPU, szépen megpörkölt indítósínekkel.

Amerikai nemzeti gárdista Stinger már elhagyta indítófokozatát, épp elindult menethajtóműve.

A helyszíni tájékoztatás említett Georgia és Illinois államot, a Humveeken lévő feliratok és...

...a karjelzések alapján azonban a lövők az ohiói gárda 174. légvédelmi dandárjához (ADA) tartoztak.

Málházzák a rakétákat.

Az Army Outlaw MQM-170C G2 célanyaga.

A légvédelmi lövész bezárja a dekket.

MPQ-64 Sentinel radar szolgálta ki az Avengereket.

Itt már a .5-ös géppuska dolgozik. Ezektől találatot nem láttunk...

...viszont a szemünk előtt elindított mindhárom Stinger (az egyik, konténerének felirata szerint 1993-as)...

...telitalálatot ért el...

...az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők parancsnoka, Ben Hodges tábornok gratulál a lövészetet végrehajtó légvédelmi lövésznek és gépkocsivezetőjének.

Ábrándozva néz utolsó útjára indult társa után a légierő 3. lérak dandár 34. osztályának 5V27 rakétája.

Szintén a varsói dandár négy ZU-23-2 gépágyúja össztüzet lő.

Útjára indul a dandár egyik Gromja.

Nemcsak SHORAD. Ustka tőszomszédságában van Slupsk, illetve Redzikowo, melynek egykori vadászbázisán kezdték meg nemrégiben a második AEGIS Ashore építését. (Itt a főkapunál lévő helyi típusok sora, köztük a MiG-23-as, ami miatt a helynek magyar vonatkozása is van. A pápai "kajlák" utolsó lövészetére itt került sor, többek között a kilencvenes évek magyar katonai repülésének mártír párosával, Katovics Balázzsal és Mizsei Mihállyal.)

Zord

Egy nálunk járt "szellemmel" nyitnám meg az ehavi hírbejegyzést.

Zord

Idén is megrendezték Kecskeméten a NATO illetékes szerve által biztosított eszközökkel a NATINADS EW integrációs programjának (NEWFIP) gyakorlatát, mely az alföldi helyszín (Cobham DA20, Gripen, a határőrizet miatt rendkívül megcsappant győri lérak csoportosítás) mellett természetesen kiterjedt az 54-esek minden radarjára, illetve környező országokra (Szlovéniára biztosan) is. Fájdalmas volt látni annak jelét, hogy az egyesek számára legnagyobb és legfontosabb szakmai kiképzési rendezvény idejére sem tudják úgy magválasztani a migrációellenes műveletben aktuálisan résztvevő erők összetételét, hogy azon az érintett állomány maximális létszámban részt tudjon venni, és ebből következően a haditechnikai eszközök megszokott számát tudják prezentálni a gyakorlat hatékonysága érdekében. A LégierőBloggernek minden alkalommal nagy öröm látni ennek a szövetségi programnak a folytatását, melyből mindenekelőtt a nemzeti légvédelmi erők profitálnak, de ezúttal nyilvánvalóak azok a jelek, melyek a honvédség magas intenzitású hadviselésre való alkalmasságának degradációját mutatják a politika által diktált belbiztonsági feladat kedvéért. Ez nem jó így! Olyan, mint okostelefonnal szöget beverni.

Akik a nótát húzták...

...és hangszereik. A belső az E/F sávú, a külső az I/J sávú konténer. A szolgáltatás klasszikus PPP-konstrukció.

Nem az a lényeg, amit látunk, hanem amit nem. Sehol P-18, sehol PRV-16.

Nem volt magányos ez a SzURN sem, hiszen vígan ott pöfékelt mellette az agri. Nem is olyan rég még a reptér teljes hosszában felsorakozott mind a négy célcsatorna.

A 40-es pumabőrébe bújt Démon indul komplex, a NEWFIP-nek is alájátszó, CAS-t is gyakorló, valszeg JTAC-et is gyakoroltató bevetésre harmincas irányon.

A kísérő. Dögöljek meg, de én ezen még mindig nem látok ROVER DL antennát. (Igen, tudom, lehet máshogy is megoldva - azaz nem a podon magán -, ahogy anno a ROVER-hőskorban az F-14-eseken is volt). Esetleg valaki felhomályosíthatna :-)

Némi rohanással elértük a túloldalon a tangóleckéből visszatérőket is. A kísérő a vezérnél laposabb besiklása, de ahogy mondani szokták, inkább az elejére, mint a végére. Úgy némileg több idő marad gondolkodni, ha valami elfelejtődött ;-)

 Pop-up-os márknyolcvankettes házhozszállítás után kifordulás jobbra a célpont felett...

...egress közben egy hasonlóból, de másik irányba.

Diversitas delectat. A napi második sor, Kobráék már 12-esre jöttek...

...némi tempót itt is be kellett iktatni a feladat sikeres végrehajtása érdekében, de hálistennek elég jó a hátsó út. A Fekete Gólya szolgáltatásainak igénybevétele közben ráadásul kinyílt a felhőzet is, ami miatt a fenti Ghost hívójelű Falcon olyan fakóra sikeredett.

Zord

A LégierőBlogger a napokban a tataiak és tüzérhallgatók lövészetét fotózta a bakonykúti (csörlőházi) lőtéren, mindenekelőtt az irányított páncéltörő rakétatechnika történelmi dokumentálása céljából, későbbi felhasználásra. Köszönet a vkf-nek a lehetőségért, a tataiaknak a felkészítő "foglalkozásért" és a BHK állományának a példaértékű logisztikáért és a biztonsági előírásokat figyelembe vevő, ugyanakkor rugalmas hozzáállásért.

A fedezékből kicsapó D-20 torkolattűz közvetlen irányzású pct. lőfeladat közben a tribün előtt.

Zord

Ma visszatért az NTM 2016-on részt vevő magyar kontingens a spanyolországi Zaragozából, benne a speciális festésű Gripennel, melyet a HM valamilyen rejtélyes okból rejteget, ahelyett, hogy büszke lenne rá. De a szpottertársakban mindig reménykedhet az ember. A képért köszönet Kelének!

Zord

Ma átrepülik a Légi Mentők Ecureuil helikoptereit Kecskemétre. Helyszíni jelentés.

A két Mókuska a keszi 135-össel.

Oldalszám, felségjel, még sárga alapon. Akár így is maradhatna. Elég időt lopott már a bürokrácia.

Mögöttem az utódom. A 102-es Mókus várja pilótáját, a HA-ECA 135-ös bevetésre indul.

Zord

"...Az idei Honvédelem Napja az állománygyűlést követően meglepetéssel is szolgált, ugyanis Dani Zoltán, a szerb hadsereg magyar származású, nyugállományú ezredese tett látogatást a győri alakulatnál, aki a délszláv háború idején véghez vitt, szakmai körökben mára legendássá vált tettéről osztotta meg élményeit a hallgatósággal. 1999. március 27-én, a NATO Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen indított légitámadásakor ugyanis Dani Zoltán, a Belgrádot védő 3. Légvédelmi Rakétaosztály parancsnokaként megsemmisített egy bombázó harci repülőgépet az Észak-atlanti Szerződés szervezetének erőiből.

Noha hazánk ekkor már NATO tagállam volt, de Dani ezredes olyan szakmai felkészültségről, hivatástudatról és leleményességről tett tanúbizonyságot, ami minden légvédelmi rakétás számára tiszteletet parancsol, s egyszersmind hitet is táplál, hogy elavultnak vélt technikával is lehet meglepetést okozni a korszerűbb fegyverrendszerrel rendelkező ellenségnek. Dani Zoltán ugyanis Sz-125M Nyeva légvédelmi rakétarendszerrel, valamint egy átalakított P-18-as radarral semmisítette meg a korábban sebezhetetlennek tartott F-117-es lopakodót, köszönhetően professzionális taktikájának, valamint annak, hogy a támadó fél nem fordított kellő figyelmet a korszerűtlen fegyverrendszerek elleni védelemnek.

Túlzás nélkül állítható, hogy a lebilincselő – egyszerre humoros, és rendkívül tartalmas – előadás bearanyozta az idei Honvédelem Napját a 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezrednél."

Forrás: MH12/raketaezred.hu/Sályi Gergő törm.

A veszprémi honvédelmi napot, melyen Balogh Ákos Mi-24-ese is testközelből megtekinthető, szeretettel ajánlom olvasóim figyelmébe.

~~~~~~~

Zord

A linköpingi SAAB-gyárban ma bemutatták a Gripen JAS 39E típusváltozatának első (normál gyártósoron épített) tesztgépét, a 39-8-ast. A Svéd Légierő (60 darab) mellett a Brazil Légierő (36 darab, kétüléses F gépek is) megrendelését bíró, jelentősen különböző modifikáció számunkra azért érdekes, mert a típus folyamatos fejlesztését és jövőképét megtestesítve szembesít azzal, hogy mindennapi "kicsinyes" problémáink közepette sem lehet elfeledkezni arról, hogy meglévő Gripenjeink (és fegyverzetük) fölött is ketyeg a technológiai óra. Ami 2006-ban korszerű volt, nem az 2016-ban, és pláne nem lesz az 2026-ban. A kérdésről azért kell beszélni, mert az eddigi fejlesztések automatizmusát követően a következő lépésekhez már újabb döntések és ráfordítások is szükségesek. A kérdésről azért is beszélni kell, mert egy belbiztonsággal kibővülő feladatrendszerű honvédség tekintetében egyáltalán nem biztos, hogy a politikai döntéshozó akar foglalkozni a "high end" illetve "big ticket item" típusú beszerzésekkel.

Hosszas showműsort és beszédeket követően 1604-kor megláthattuk az új Gripent. Első ránézésre nem sok különbség fedezhető fel, a lényeg a jószág bőre alatt van.

Pillanatképek a felvezetésből: Wallenberg...

...Müchler...

...Müchler demója.

És akkor a részletek. 3D-s számítógépes rendszerimázson jól látszik a ES-05 Raven elforgatható AESA-radar (és persze sok minden más).

Film a gyártás folyamatáról, melynek átszervezése, egyszerűsítése fontos része a program idő- és pénzügyi korlátok közt tartására tett kísérletnek. Nincs papír a soron.

Az E/F strukturális újdonságának veleje, a több üzemanyagot befogadni képes, szárny-törzs átmenetet képező szekció egyik "törzskerete" 3D imázson...

...törzs mellső szekció (szívócsatorna, Canard-bekötés) összeszerelés közben...

...törzsközéprész...

...szárnyillesztés függőleges helyzetben (felül jól látszik a főfukótakna),,,

...itt már vízszintes helyzetben, együtt a törzs a mellső, a közép és az orrésszel, illetve a hátsó résszel (ez utóbbi alig látszik)...

...és itt az új rész a kész gépen, a kijjebb került, új főfutókkal és a törzs alatti három pilonnal (a jobb mellső szenzorpilon továbbra is megmaradt).

Új egykerekes (nem fékezhető) orrfutó. Kérdés, hogy az új hidegháborús viszonyok fényében a futómű könnyítése és ezáltal az útbázis-alkalmazhatóság gyengülése nem lesz-e revízió tárgya.

Új főfutó.

És akkor térjünk rá arra, amiért kell egyáltalán a repülőgép. Előröl-hátulra: Skyward G infravörös szenzor mokápja...

...bal mellső indításjelző...

...jóval nagyobb volumenű, alighanem aktív komponenseket, FAR-antennarendszert is rejtő WTU...

...szintén jóval testesebb FPU/RAU...persze a 39-8-ason még mind csak üres imitáció.

A megnövekedett avionikai teljesítményt természetesen egy teljesen átgyúrt ECS-nek kell ellenpontoznia.

Bónusz 1.: legyen itt a tegnapi E-mokápon látott gagyi, "vásári" műanyag SDB I-es makett után egy, ma éles C-n látott sokkal autentikusabb (persze szintén nem működőképes) súlymakett a BRU-61/A négyes tartón.

Bónusz 2.: klasszik roll-out fíling, füsttel és reflektorokkal.

Bónusz 3.: a gépre rávetítették a Gripent repülő országok nemzeti színeit, illetve azét a Brazíliáét, melynek döntése alapvetően befolyásolta a program sorsát.

Zord