Air Power Blog

Az újszülöttnek minden vicc új - ezzel a mondással vezetném be képriportomat az Armija 2017 szárazföldi demonstrációs szegmenséről, az alabinói lőtérről. Mert a LégierőBlogger számára a mai orosz hadsereg technikája javarészt újdonságnak számít, már ami legalábbis a fotózást illeti. Azt is jelezném, hogy szokásom szerint most sem feltétlenül időrendi sorrendben haladok, hanem valamilyen fontossági sorrend, illetve tematikai csoportosítás szerint.

9M723 rakétáit függőleges helyzetbe emelve tüzelőállást foglal az 9K720 Iszkander-M harcászati-hadműveleti ballisztikusrakéta-komplexum 9P78-1 indító járműve.

Kiegészítés: az Armija 2017-nek Oroszország déli részén sorra került fiókrendezvényén készítette a  Minoboroni fotósa ezt a képet az Iszkander indítójárműről, mely a vegyes (9M723 ballisztikus rakéta és 9M728 robotrepülőgép) konfiguráció eddigi legtisztább bizonyítéka.

A fotóim jobb átnézése után a felfedezés: a 9T250 szállító-töltő jármű rakterében két 9M728 robotrepülőgépindító konténer.

A sorrendben következő legnagyobb puska a 2Sz7M Malka volt.

Tűzkész állapotban néhány perc után a 203 milliméteres önjáró löveg és személyzete.

A laikus megfigyelőkben kisebb zavart okozott, hogy a 2Sz4 Tyulpan a tribünnel szemben állt meg...

...pedig a 240 milliméter űrméretű, (a Krugéhoz hasonló) GM-123 alvázra telepített aknavető értelemszerűen a fő lőiránnyal szemben foglal tüzelőállást.

Betöltött BM-21 Grad rakéta-sorozatvető tart a tüzelőállás felé, természetesen távolabb a tribüntől...

...az orrunk előtt állást foglalt legnagyobb tüzérségi eszközökkel szemben ezek tüzet is nyitottak.

2Sz19 Mszta-Sz önjáró tarackágyú csapja fel a poligon sarát...

....hogy pár lövést megeresszen a nagyérdemű kedvéért.

A 2Sz34 Hoszta a 2Sz1 Gvozgyika bázisán létrehozott önjáró 120 milliméteres tarack-aknavető.

A légimozgékonyságú erők 2Sz25 Szprut-SzD önjáró harckocsivadásza/könnyű harckocsija.

MT-LB alvázra telepített Sturm-Sz páncéltörő rakétarendszer 9P149-es járműve.

Működésben az automata töltőberendezés, hogy aztán 9M114 vagy 9M120 rakéta van az állványon, azt innen nem lehet eldönteni. Az biztos, hogy a korszerűsített SzM (9K132) rendszerrel szemben ez az eredeti változat csak a rádió-parancsközlő rávezetési csatornát tudja használni, az új Ataka rakéták kiegészítő lézeres vezetősugaras csatornáját nem.

Szállnak a szikrák, indul a rakéta. Látható a láng a csőnél, a kivető tölteten, illetve a menethajtómű indulásánál (kivételesen nagyítható felvétel).

Érdekes, hogy 1/2000 s zársebességgel a rakéta indítását és kirepülését fotózva a rávezető rendszer lámpája csak néhány felvételen van meg, miközben a keresőben folyamatosan láttam. Itt közvetlenül a kitett kemény cél előtt látható az éles fehér fény...

...találat.

Az elhasznált üvegszálas rakétakonténert az indítást követően rögvest ledobja a rendszer, készen a következő "tubus" fogadására a forgó tárból.

BMP-3 gyalogsági harcjármű.

T-80UE-1 tüzet nyit 2A46M sima csövű 125 milliméteres harckocsiágyújával.

A T-90-esből több megoldás átvevő korszerűsített T-72B3 közepes harckocsi. 

T-72-es alvázra telepített MBPT-72 „Terminator 2” harcjármű, négy Ataka rakétával, két 30 milliméteres 2A42 ágyúval, két AG-17D gránátvetővel és egy PKTM géppuskával.

Ismerős, de mégsem teljesen. BTR-82A tüzel a bal szárnyon.

Az alabinói lő- és gyakorlótéren vízi átkelési mozzanatok is gyakorolhatóak és demonstrálhatóak. BTR-82A és Uralt cipelő PTSz-2 "úszás" előtt.

Katonák hiénáznak az egyik Nerehta távirányítható lánctalpason.

AM1 quad személyzete pihenőben.

Zord

Továbbiak hamarosan.

Az csak természetes, hogy amíg újabb amerikai szankciók és a szövetségesekre gyakorolt nyomások, valamint az orosz reakciók nem teszik lehetetlenné, el kell utazni keletre is, hogy kellő legyen az ember tájékozottsága védelmi ügyekben. Ennek szellemében ment el a Kubinka melletti Patriot Expo területén megrendezett harmadik Armija 2017 kiállításra a Légierő Blogger, aki előre bocsátja, hogy rövid látogatásán bevallottan a szárazföldi erőkre igyekezett fókuszálni, ha a légierő-légvédelmi bőréből kibújni nem is tudott...

A T-14 Armata harckocsiban, távirányított tornyával és példátlan aktív-passziv túlélőképességi megoldásaival magas ambíciószintet céloztak meg...majd meglátjuk, mondta a Zen mester.

Az új páncélos sor gyalogsági harcjárműve a B-10 Kurganyec-25...

...a kerekes megoldást pedig a K-16 Bumeráng képviseli.

Tájfun-K 6x6: az oroszok is kitérnek egyet MRAP-irányba, ha az ő kilengésüknek "megszállási kötelezettségek" híján nem kell olyan eltúlzottnak lenni, mint amerikai kollégáik esetében.

S ha már emlegettem az amerikaiakat, az "orosz Predator" azaz a Kronstadt cég Orionja lassan araszolgat a szolgálatba állás felé. Ez a példány egyelőre csak a plafonról lógott az Armija 2017-en is érezhető UAV-dömping egyik példájaként...

...az eszközkategória másik végén pedig a vetőcsőből indítható BLA-TPK koncepció modellje a Minoboroni robottehnikai részlegétől.

A Tor-M2DT a rövid hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexum DT-30PM utánfutós hernyótalpas alvázra telepített változata, kifejezetten sarki használatra. Mert hogy ott is "fokozódik a nemzetközi helyzet".

Tigr páncélozott járművön a Gibka-Sz, Igla-Sz vagy Verba rakétákkal felfegyverezhető közeli hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexum (elöl a 9A332 indító jármű, hátul a radaros kocsi).

A távirányított toronyban a nagyobb hatótávolságú kamera/lézer távmérő fölé (középen, optikája zárva) érdekes módon elhelyezésre került a Verba kézi indítójáról már ismert 1PN97 éjjeli elektrooptikai irányzék is, méghozzá három példányban. (???)

Ami az Orosz Légierő Mi-17/35M/Ka-52-esén Szíriában kipróbálva Vityebszk (ezen a képen nonszensz módon a DIRCM-torony mellől éppenséggel hiányoznak az indításjelzők)...

...az a KRET pavilonjában, vitrinbe zárva Prezidenszt-Sz. De legalább látjuk "nyitva".

Lőszertorta álcahálósaláta-ágyon :-)

Zord

Az idei év egyik jó hírét ismét a győriek szolgáltatták nekünk sikeres részvételükkel a TOLY17 csehországi szegmensében. Az augusztusi hírbejegyzés kombóképén az egyik indításuk és egyik telitalálatuk a hatból.

Zord

Egy év kihagyás után jó volt ismét visszatérni Aranyosgyéresre, s újfent konstatálni, hogy a Budapestről oly gyakran lesajnált románok fényévekre vannak előttünk légierőben és persze nyílt nap szervezésben is. Ebből persze követezik az is, hogy a haderő társadalmi támogatottsága is összehasonlíthatatlanul magasabb, mint itthon, pedig ott idén már a GDP 2 százalékát költik a védelemre (persze azzal, hogy az egyenruhások nyugdíj-privilégiumait megkurtítják magyar mintára, az egészet le is nullázhatják). Talán nem mellékes, hogy a 71. légibázison szolgálók hozzátartozóit idén is megrepültették...nemcsak azért, mert akarták, hanem azért is, mert képesek voltak rá.

Először láthattuk a Portugáliától beszerzett F-16 MLU-kat.

Két póttartállyal zajlottak a bemutatkozó manőverek.

Az egyik kétüléses egy hagyományos Sidewinder gyakorlóval - a pilótán azért JHMCS-sisak volt. Az is érdekes, hogy senki nem hiénázott a hátsó ülésen.

Utasrepültetésen az egyik C-130B Hercules...

...melyet önvédelmi rendszerrel (RWR/MWS) is felszereltek. Az antennát és a szenzort a flight deck egyik ablakába építették be.

Szép programot repültek a kiképzőezredtől áttelepült Soimok is...

...egy nem korszerűsített példány oktatója "ősi" GS-3 sisakban.

IAR 330 SOCAT Puma az egyik F-16-ossal.

A román Pumák által (ritkán) használt porszűrők egyik fajtája.

Eddig a LégierőBlogger által nem fotózott Spike-indító a statikusra kitett Pumán. Ezekkel a rakétákkal és a gép fegyverrendszerével (FLIR-torony, sisakcélzó) Románia 15 éve térségi vezető szerepben van a helikopter fedélzeti minden idős páncéltörő/precíziós tűztámogató képesség terén.

Betöltött zavarótöltet szóró kazetta (a felsőből a felső két sor, 20 töltet) az egyik Pumán (Terjék Tamás fotója, köszönet)...

...és használat közben. Ezt a ziccert az mno-n sem hagyhattam ki.

A LanceR-ektől már láttunk hasonlót korábban is, de a gép mögötti örvénylésnek köszönhetően a látvány minden alkalommal lenyűgöző...arról nem is beszélve, hogy a gép túlélőképességét sem bízták a véletlenre azért "mert már nem érdemes".

 Romániában a már ismert Opeartion Biloxi RAF Typhoon-jai mellett ezen a nyáron a floridai és a louisianai nemzeti gárdák F-15C-i tanyáznak. Nem mintha kellene, de még egy Sasnak is jól áll a gyéresi táj-háttér.

 A földön sem maradtunk látnivaló nélkül. A tordai légvédelmi alakulat ex-Bundeswehr Gepard önjáró légvédelmi gépágyúit is bevonták az erődemonstrációba. Ezen a példányon rajta van az indukciós gyújtóprogramozó a cső végén...

...ami közelről így néz ki.

Vaklőszerrel tüzel az egyik Gepard, repülnek a 35 milliméteres Oerlikon ágyúk masszív lőszerhüvelyei. Füst van, torkolattűz nincs.

Jól látható, hogy a csőszáj mellett az oldalsó furatokon is távozik a füst.

Tiszteletét tette Aranyosgyéresen a kolzsvári lérak-dandár egyik Oszája is, meg az anyaországból a következő generáció.

Utólagosan beépített IFF-antenna a felderítő lokátoron.

Zord

Örömteli rendezvényre került ma sor Szolnokon. Úgymond ceremoniálisan is visszaadták szolgálatra az alakulatnak Oroszországban nagyjavíttatott Mi-17-eseit. Örömteli, mert egy abnormális, mulasztásokkal terhelt, előrelátó tervezéstől mentes időszakot zár le, mely a hazai katonai forgószárnyas repülés mélyrepülése is volt egyben. A rendszerben álló technikát, az azon dolgozókat éppúgy cserben hagyta a második-harmadik Orbán-kormány, amikor 2010 után a nyugati helikopterbeszerzés gondolatával játszadozott, a megfelelő ajánlatot várva, ami aztán nem érkezett be. A rendszeres, ütemezett nagyjavítás ennek a technikának éppúgy a természetes velejárója kell, hogy legyen, mint az emberi erőforrás, az infrastruktúra, az alkatrész, és a keró. Évi átlagban a mostani hazai helikopterflotta fenntartása egy-két nagyjavítás megrendelését igényli, ehhez képest 2008 után ilyenre nem került sor, ehelyett nyugatiról vizionáltak, ajándék finnekkel és másodkézből származó civil minyókkal „áthidaltak”. Szégyen, hogy a hazai helikopteres közösség egyes sokcsillagosai asszisztáltak ehhez az agóniához, és szerencse, hogy senki nem döglött bele.

Az emberi nagyság egyik ismérve a korrekcióra való hajlandóság. Akármi is történt a múltban.

A másik üröm, ami az örömbe vegyül, hogy a végre-valahára elvégeztetett oroszországi nagyjavíttatást nem használták ki képességfejlesztésre: ez alatt ASZO-k, páncélzat felszerelését és az NVG-kompatibilitásnak a teljes ötgépes flottára történő kiterjesztését értem. Pártunk és kormányunk, mely a Nyugattal hangjáték és plakát formában annyi konfrontációt vállal, nem tudta volna a nemzeti katonai érdeket szem előtt tartva rugalmasan értelmezni a ránk oktrojált oroszellenes szankciós rezsimet? De ha már így esett, itt az idő a korrekcióra, megnézni, hogy a Léjü mit tudna bepótolni a mulasztásból. A honlapjukon büszkélkednek, hogy „az üzem készítette el annak az An-26 típusú repülőgépnek a vállról indítható rakéták elleni infracsapdás védelmét, amely rendszeresen szerepet vállalt az iraki kontingens szállítási feladataiban”. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a Mi-17-esek esetében is meg tudnák tenni, de a többi fejlesztés is esélyes, és nem gondolnám, hogy ehhez az orosz OEM nem nyújtana dokumentációs támogatást.

A harmadik a még kiküldendő gépek, a Mi-17-es és a Mi-24-esek kérdése. A mintegy 21 milliárd erre szánt forint képességnövelés nélkül kidobott pénz. Pontosabban egy békeidős/katasztrófavédelmi állami helikopterflottát eredményez csak. Könyörgöm, katonai, harci helikopterekről van szó, a háborúzás alapvető funkció. Önvédelem, éjjeli alkalmazási képesség, fegyverzet. Ezek nélkül a dolognak a megnyert nyolc év/kétezer óra tartamban nincs értelme. Akkor már néhány igazán korszerű nyugati könnyű gép, mellyel legalább a különlegesek kinn lennének a vízből, és végre lenne egy komplett, szuverén és korszerű képessége a honvédségnek.

Zord

Az USAREUR Saber Guardian 2017 gyakorlatának legnagyobb magyarországi rendezvénye a visegrádi bázisú, román, horvát és brit erőkkel kiegészített Brave Warrior 2017 volt. A legszínesebb hazai szf. felvonulásnak lehettünk tanúi Hajmáskéren.

A KFOR-misszióba, karhatalmi feladatra felkészített bocskaisok befűzése a gyakorlatba ugyan nem várt kényszer eredménye volt (az eredetileg tervezett, Baltikumba települt klapkások helyét kellett a BW17-en elfoglalniuk), de így egy teljes konfliktus eszkalációs skálát sikerült végigjátszani a DV-nap vendégei számára. Itt a DeHoHa (Debrecen, Hódmezővásárhely, Hajdúhadház) település demokratikus polgármesterét elmozdítani akaró, az agresszor állam által fellázított tüntetőket kell megfékezni a helikopterrel helyszínre szállított, rohamrendőrbőrbe bújt honvédeknek.

Magyar BTR-ek "okkupációs" konfigurációban, tábori frontális tüntetőfelmászásgátló módosítással :-)

Az antidemokratikus lázadók Molotov-koktélt is bevetnek a demokratikus polgármestert védelmező szövetséges karhatalmisták ellen.

A lázító szomszéd ellen a határra vezényelték az ohiói nemzeti gárda HMMWV-vel felszerelt felderítő járőrét...

...de előre vontak szlovák BVP-2-eseket...

...lengyel Rozomakokat...

...és román TAB-77-eseket is...

...mire a további eszkalációt hozó incidens meg is történt, a lázadóknak fegyvert csempésző konvojt megsemmisítette a szövetséges kötelék.

A Gripenek először erődemonstrációba kezdtek alacsonyan, infracsapdákkal...

...aztán a földön elhelyezett piropatronok segítségével bombáztak is.

Az eszkalációval tarthatatlanná vált a NATO-védenc polgármester helyzete. A brit készenléti egység (Land Roverek) hivatalából a DeHoHa mellett LZ-hez szállította, ahonnan – a nyilvánosság előtt először itt bemutatkozó – 705-ös evakuálta.

Rövidesen meg is indult az ellentámadás, melyben a 4-10 páncélos felderítő ezred Bradley harcjárművei és horvát M-84-esek vettek részt.

Az ellenséget magyar BTR-ek...

...és amerikai M1-esek játszották. A piros füst a résztvevő megsemmisítését jelzi.

A demonstráció utáni seregszemlén közelebb is kerülhettünk a résztvevőkhöz. Itt egy természetes álcázást kapott lengyel Rozomak.

Román TAB-77-es szépséges kamuflázzsal.

Az ohiói nemzeti gárdisták felderítői a 2-107 felderítő zászlóaljból.

A 4-10-esek egyik M113-as aknavetőhordozója...

...Abramsja, az ellenség zászlajával...

...Bradley M2-ese...

...és tüzérségi megfigyelő BFIST-je.

Cseh Iveco LMV, melyet eredetileg az afganisztáni missziókra vettek.

Horvát M-84A4 készülődik a menetre.

Szlovák BVP-2 indul neki.

A brit erők Javelin-indítója.

Részletek az ohiói felderítő Humveekről: LRAS3 felderítő szenzor...

...és ITAS minden idős célfelderítő-tűzvezető rendszerrel felszerelt TOW-indító.

Román 4x4-es TAB-79AR aknavetőhordozó és mellette a felderítő alapváltozat.

Zord

A csehországi Hradistében ma rendezték meg a győri ezred Mistral-osztályának részvételével a Tobruq Legacy szövetségi lérak-gyakorlat éleslövészetét Tobruq Arrow név alatt.

Indul a magyar Taceval egyik Mistralja.

Karjelzések a magyar lérakosokon.

Piropatron villan indtás előtt a strakoniceiek egyik Sztrela-10-esén.

Amerikai Avenger lő 0.5-ös géppuskájával.

Zord

A Saber Guardian nevű fekete-tengeri tengelyű USAREUR-hadgyakorlat légideszantos kísérőrendezvényén ma a HAW egyik C-17-esének fedélzetén vehetett részt a LégierőBlogger, Pápa forward staging base és Bezmer DZ viszonylaton.

A javarészt a vicenzai 173 IBCT(A) ejéseiből álló bezmeri dobás - helyenként kanadai, spanyol, olasz katonákkal - egy része ANG és AFRC C-130H gépekkel jutott el Bulgáriába.

Díjat kap a 21 éve megboldogult McDonell Douglasnál az a mérnök, aki ezt az hajóablakot a flight deck felől a tehertér felé kitalálta.

Ugrás az oldalsó ajtókon. 12 másodperc hosszú volt a DZ, a 48 ejést három kanyarból sikerült kitenni.

Negyedik forduló Pápán naplemente környékén.

Taktikai leszálláshoz készülődve, bevillan a HUD szimbológia.

Pillantás a Bartók 03 űrállomás belsejébe visszatérés után :-)

Zord

A Black Swan 2017 nemcsak forgószárnyasokkal, hanem az amerikai AFSOC merevszárnyú gépeivel is dolgozik. Az angliai Mildenhallban állomásozó 67. SOS MC-130J Commando II gépe vélhetően Pápáról felszállva dobott ejéseket Szolnokra vasárnapra virradó éjjel. A "vélhetően"-t a nyitott források világában oly könnyű és biztos dezinformációs munka miatt éppúgy érdemes hozzátenni, mint a saját lehetőségek korlátozottsága (sötét) miatt.

A fotó rossz minőségű, de a 02-es irányba repülve ugrató amerikai különleges műveleti Herculest ábrázolja. A 30 másodperces expozíción húzott csík és fényfüzér a gépé, a mögötte és alatta látható függőleges árnyak sora alighanem az ejések nyoma a felvételen.

Zajjal igazolva.

Nem volt szinkronban a fentivel, így valószínűleg egy másik volt, de a neten közel egy időben ez a Pápáról felszállt gép is látható volt: a 13-5778 Poke 41 hívójellel, ami egy mildenhalli MC-130J Commando II a 67. SOS-ból. Innen az extrapoláció, hogy egy ilyen döngetett Szolnok felett is.

Más csíkhúzó is akadt ma éjjel: ISS átrepülés a Göncölszekérrel.

Zord

Amikor az ember tipikus airshow-statik perspektívából részletfotózza a technikát, a vízszintes síkban van, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül van rálátása, vagy legalábbis nem szembetűnő a függőleges síkban dolgozó szenzorok apertúrája. A minapi pápai "vasutas" szpotting, majd a szolnoki SOF-demó olyan fotózási aspektusokat tett lehetővé, mellyel sikerült kilépni ebből az alapértelmezett zónából. Meg is lett az eredménye...

Az amerikai szárazföldi haderő UH-60M-je indításjelzőinek elhelyezkedése. A négy kvadránst a vízszintes síkban lefedő AN/AAR-57-es szenzort kiegészíti egy ötödik, mely függőlegesen lefelé néz. Érdekes a Black Hawk hasán a fekete özvegy szimbólum.

Hátsó aspketusból. Itt jól láthatóak az első képen a stabilizátor által kitakart hátulsó negyed szenzorok, illetve az alsó ötödik.

A "bujkáló ötödik" teljesen alulról. A faroktartó oldalán a zavarótöltet szóró kazetták is megfigyelhetőek.

Az AAR-57-es szenzorok elhelyezkedése egy Longbow Apache-on.

A kép rossz minőségű, de azért itt is felsejlik az ötödik apertúra.

Zord

Ps: A bejegyzésben nem térek ki az Army repülőeszköz túlélési berendezéskészletének (ASE) további standard elemeire, mint a képeken is jól látható AN/APR-39A besugárzásjelző, az AN/ALE-47 zavarótöltet kivető kazetták, illetve az AN/AVR-2 lézer-besugárzásjelző.

Nem használta, nem használhatta, nem merte kihasználni a HM a mai Black Swan 2017 DV-napot arra, hogy elbüszkélkedhessen a volumenében visszaépülő, igaz továbbra is elavult/képességhiányos/modernizációnak hiányát szenvedő helikopterflottájával. Hiába a berepülések és az akár éppen mai repülések a Novoszibirszkben nagyjavított Mi-17-esekkel, a nagyközönség és a csornai C.B. aka Köztársasági Elnök ezeket nem láthatta. Volt ehelyett négy nagytestvéri Black Hawk (normál szállítóhelikopter RWR/MWS/CMDS önvédelmi kombóval), egy szlovén Bell 412, és a csapágyasra hajtott 701-es, valamint a 3304, melynek beszerzésére Mr. Nárcisz ex-HM mostanában már nem is emlékszik. Jöjjenek hát ezek és a rejtett zugba szégyellt régi-új jövevények:

UH-60M húz át a fotósok feje felett. A magasan lévő napon azonnal elbukik a DV-napi direkt szcenárió hihetősége. Egy újdörögdi, cseket-hegyi késő délután, alkony jót tett volna ennek a sztorinak is, bár az meg nem biztos, hogy jól illik az Áder-féle VIP-ek órarendjébe. 

Ez ám a perspektíva. Ponyva alatt az egyik frissen nagyjavított Mi-17N a szolnoki „eldugott sarokban”. A levegőben, a BS17 bemutatóba építve jobban örülhettünk volna neki. Meg persze ASZO-val felcuccolva, hiszen a hasznos teher a MH 2.VBÁKRE állománya, mely a legdrágábban kifejlesztett szárazföldi humán erőforrás (a szövetséges kőevőkről nem is beszélve).

Itt a második.

Itt a harmadik. A negyedik gép a fenti linken.

A különleges műveleti JTAC keze alá ezúttal is Gripenek dolgoztak, persze Rover nélkül, merthogy DL továbbra sincs. De látványban, hangban vitték a pálmát.

Zord

Tegnap ripsz-ropsz beállított hozzánk az al-Furszan, a Egyesült Arab Emirátusok bemutatóköteléke, Aermacchi MB-339-eseivel, és a kísérő avantival és Herculessel. Erkélyperspektíva.

Az élcsapat, az olasz gyakorlógépek törzsféklapja nyitva van a 13-as fájnelen.

Az egész banda.

Másfél órával korábban megérkezett egy UAE AF Hercules is.

Zord

Az USAEUR idei gyakorlatának, a Saber Guardiannak a mozzanataként a szentesi 37-esek biztosították az átkelést a Mosoni-Dunán (mint 2015-ben).

Orosz fenyegetés egy újraértelmezett (eredetileg pont ellentétes beállítottságú) győri műalkotáson :-)

Zord

Felpörgőben a Saber Guardian, korabeli mércével mérve óriás NATO-hadgyakorlat, benne a magyar leágazások, a Fekete Hattyú, a Bátor Harcos és a Szentesi Fokos. Balaton-É nyaralás közben sem lehetséges kitérni a hazánkban ideiglenesen állomásozók elől.

C-17-es HAW-főnök búcsúrepülésen? Ederics fölött.

Longbow radar, indításjelzők, APR-39A. Pápán tranzitált Apache egyike indulóban...

...ugyanabból a perspektívából visszalátni az első bécsi döntés évébe is.

A nyitóképpel egyidőben egy norvég C-130J is járt Pápán.

Sáskáról a világ.

Dörögdön készülődik egy nyúl.

Zord

Honvédelmi politikusaink és tábornokaink így képzelik el a Mi-24-est. Félelmetes halálosztóként, mely "tömegben" sorozataival elsöpri az ellenséget. Hogy közben eltelt 30 év, és csak úgy semmit nem hagy az ellenség a levegőben, hogy éjszaka is harcolni kellene tudni, hogy ehhez fegyverzet is kellene, az fel sem tűnik ennek a teljességgel alkalmatlan csapatnak, mely az oroszokkal való kokettálás ki tudja még mennyi ideig nyitva hagyott stratégiai lehetőségét pazarolja el anélkül, hogy abból a honvédség, a Haza számára kihozná a maximumot. Korszerűsítés, képességnövelés nélkül ennek a dolognak egyszerűen túl kevés az értelme. Akkor már ugyanebből a pénzből hat új, könnyű felfegyverzett többfeladatú, vagy használt Black Hawk, hogy az amúgy is amerikai emlőkön nevelt különlegesek képessége legalább ki legyen kerekítve.

Zord

A győri ezred Mistral-osztályának lérakosai Újmajor-Jutaszpuszta-Rátóti Nagy-mező térségében a HM Ei rt. köztudottan magas színvonalú célszolgáltatásával folytatják a felkészülést a júliusi hradistei éleslövészetre, melyre a 10. AAMDC rendezte idei Tobruq Legacy (TOLY) légvédelmi gyakorlat égisze alatt kerül sor. A LégierőBlogger a kedvezőtlen hadműveleti-statégiai helyzetnek megfelelően minimális saját, viszont nyugati, tehát köztudottan jó aspektusból származó információval tud szolgálni a tevékenységet illetően...

A Meteor-3MA nagy teljesítményű és feladatoptimalizált céldrónja, mely nagy sikerrel szerepelt 2013-ban és 2015-ben is az éleslövészeteken. Ezek a nehezen feledhető sikerek, a követelményrendszernek való páratlan megfelelés érlelték meg azt a bölcs és megingathatatlan döntéshozatalt, mellyel a mostani bizalmat is sikerült kiérdemelni.

Nemcsak a büféskocsiból reptettek ma, hanem a természetből is. Ez a példány például tökéletesen rám fordította a jobboldali vizuális szenzorát.

Végre látni lehetett a 2014-es rakétakészlet-megújítási és FU modernizációs szerződés egyik eredményét, az Mistral 3 megnövelt indítási zónájának kihasználását lehetővé tevő Safran Matis MP3 multifunkciós (infra/nappali) kamerát felszerelve az egyik Atlas indítóra. Köszönet a fotóért annak, akit illet!

Zord

Ps:

Gyurkovics Tibor: Tankodrom

Van egy falu, ahol minden véget ér.

Porok, utak, havak.

Kőstációk vezetnek a kis dómhoz -elhagyatva-

hepehupás bakonyi földeken.

Rezgő vashíd alatt vonat egypályás sínjén

elrepül.

Marad a domb.

Marad az alkonyat.

Néha feldübörögnek testvéri tankok

s próbalövésekkel forgácsolják a kis falusi

dómocskát"

A LégierőBlogger ma a haderő civil-politikai kontrollja szempontjából formabontó fél napot töltött a kecskeméti tengelyben, ami részéről egyben a Load Diffuser 2017 gyakorlat fotózásának utolsó alkalma is volt. Köszönet akit illet az elmúlt három hétért, illetve a mai napért!

A Block 40/42-re jellemző holografikus HUD az egyik felszálló ohiói F-16-oson. Ma több elemelkedés után alacsonyan megtartott, kerítés környékén belehúzós startot láthattunk.

Egy ilyen beletépés hátulnézetben.

Ez egy áthúzásból történő „non-standard” kifordulás közben.

Ma három póttartályos, másfél óra feletti repidejű (ez 1h 35') F-16-os bevetéssel is találkozhattunk.

Állítólag amerikai utast repültettek a 44-essel. Ezt alátámasztja, hogy a repülés jelentős része pont feletti műrepüléssel, manőverezéssel zajlott. Kár, hogy amerikai részről a viszonzásra kétüléses F-16-os hiányában nem kerülhet sor.

3 óra 40 perces repülése után visszatér az Ohio ANG Herculese a Lima előtérre.

A szliácsi 2. század Otto Smikről elnevezett korszerűsített Albája.

Az eperjesi Mi-17M ma szokatlan módon nagy magasságban körözött a reptér fölött mintegy fél órát.

Időközben elkezdődött a NEWFIP is. A Kecskeméten régi ismerősnek számító G-FRAU (Cobham Falcon-20) indulóban 30-as irányba. Jól látható a zavarókonténerek sugárzóinak srég beállítási szöge.

Zord

Red Air szerepre ruccantak át a Blioxi hadműveletben Romániában készültséget adó brit Typhoon-ok Pápára, a Load Diffuser 2017 utolsó fázisára.

A két gép a NATO-hangár előterében, a kutató-mentő készültség mellett állított le.

Szoros géppár áthúzás, kondenzcsík-háttérrel.

Földet érés előtt az egyik FGR.4-es. A pilótán a jellegzetes "dudoros" Cobra sisak van.

Jól esik a hangár hűsvösének és szárazságának közelsége az európai repülőgépipar csúcsgépe számára. A orrsegédszárny belső oldalán lévő, sötétebb színű belépőél szakasz az EuroDASS Praetorian EH-rendszer mellső antennáit rejti.

Op Biloxi 17 felvarró.

Zord

Két szpottercimborának, Leventének és Tamásnak hála három ügyesen elkapott pillanatot közölhetek itt a Load Diffuserről.

Tangózó keszi géppár nyalogatja a dagadó Holdat. Jobban odafigyelve az égitest fél kettő órájában a gázsugár miatti fénytörés is észlelhető.

Itt a Dunántúlról visszatérő hivatalosan is a gyakorlatban rész vevő Puma 55-58 raj hármas száma "szuperimpozálódik" rendíthetetlen égi kísérőnkre.

A szokásos kecskeméti idillhez képest sok a repülés, de az LD17 szervezői azzal nem vádolhatóak, hogy sokáig tartanának a repülési feladatok, ami az lágy, lapos esti fényt preferáló fotósok számára nem jó hír. Ebben a helyzetben egy kevéssel fél öt előtt leszálló Herky már jó fogásnak számít.

Zord

Az Oroszországban nagyjavított Mi-17-esek hazaérkezésével és a 2017-es pótköltségvetésben a Mi-24-esek talpra állítására szánt pénzekkel bizonyosnak tűnik, hogy még nyolc évig megmaradnak a szovjet-orosz forgószárnyas platformok a honvédségben. Elérkezett a pillanat, amikor a szakmai nyilvánosságnak miszlikre kell szednie ezeket a lépéseket, számon kérve azok tartalmát. Mondjuk azt, hogy Magyarország vezetői 2017-ben hogy ültethetnek hajózó személyzetet, és az általuk szállított magyar és szövetséges katonákat olyan helikopterekbe, melyek semmilyen önvédelmi berendezéssel nem rendelkeznek? Pedig hogy lehet mit tenni, arra ott a 706-os és 707-es ex-PP Mi-17-esek példája, melyen infravörös megtévesztő töltet kivető berendezés, és infravörös zavaróberendezés egyaránt volt. Szögezzük le: a túlélőképesség tekintetében az ASZO az "erkölcsi minimum", az indításjelző által automatikusan aktivált infracsapdaszóró pedig a számunkra is reálisan elérhető megoldás, lásd cseh Mi-171-esek.

(Szólni kell, és lehet is, egzisztenciaféltő tábornoki gyávaságtól szabadon!)

Zord