Air Power Blog

Először szerepeltek a varasdi légi találkozón a Horvát Légierő nemrégiben beszerzett OH-58D Kiowa Warriorjai. A térségünkben terjedő felfegyverzett könnyűhelikopterlázra tekintettel is ott kellett lenni, megnézni az "öreg kipróbált biztosat". Ahogy a kipróbálatlan csúcstechnikával való összevetésére, a kategória létjogosultságára és korlátaira (lásd: US Army Kiowa-kivonás) mihamarább időt kell szentelnie a szakmának, hogy világossá váljék: mitől lehet mégiscsak működőképes?

Hát, pofás egy jószág! Minden szöglete megérne egy misét, hogy hogyan vált mindenki 206-asából harctéri  mindenes.

Zord 

Ezen a héten is folytatódik a Airbus Helicopters H145M HForce NIR-tesztje a Körös-hegyi lőtéren. A múlt heti LHSN-kapás példáját a LégierőBlogger is követte.

Egy rácsapás, több rakéta. A honvédség eljövendő könnyű forgószárnyasának tesztelése láthatóan halad a egyszerűtől a komplexebb felé. A gépre gyakorolt hatások tekintetében márpedig jelentős különbség van/tud lenni a rakéták egyes- illetve sorozatindítása között.

Videó a sorozatról.

A lőtéren több porpamacs jelzi, hogy ezúttal már nem magányosan indultak utolsó útjukra a reaktív lövedékek.

Alkonyati visszatérés egy "száraz" feladatról...

...melyről a teljesen üres rakétakonténerek is tanúskodnak.

2129. Készülődés az első éjszakai feladatra.

Felszáll feladatára a H145M a körös-hegyi figyelő mellől...

...majd géppuskakonténerével dolgozza meg a lőtéri célokat.

Zord

Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának (HRB) idén, még a választás előtt volt már egy "rendkívüli" ülése, melyen a kormánypárti képviselők mintegy 600 milliárd forint értékben adtak felmentést a belügyi és a honvédelmi tárcának, hogy a közbeszerzési szabályok mellőzésével költhesse az adófizetők pénzét - értelemszerűen hosszú távon. Abból a csomagból a BM alá behúzandó Légimentők használt norvég helikopterbeszerzését (mint lényegében elenyésző tételt) sikerült a LégierőBloggernek konkrétan feltárnia. Az ülésen elhangzottak minősítése miatt egyébként ismeretlen tartalmú csomag "tagságára" jelöltként persze más is felmerült: például a honvédség új nyugati helikopterbeszerzése, mely aztán - láss csodát -, június 29-én kezdetét is vette a 100 milliárd forintos H145M-ügylettel.

A húsz darabos H145M-beszerzés vélhetően az előző, a HRB-ben márciusban szentesített mintegy 600 milliárdos felmentési csomag egyik programja lehet.

Akkor kevesen gondolták volna, hogy a példátlan összegű beszerzési szándékot exponáló döntést überelni fogják, méghozzá alig néhány hónap elteltével. Mint a gyakorlatot a legmesszebb menőkig bíráló Demeter Márta alelnöknek (LMP) hála megtudhattuk, ez történt a HRB eheti, július 11-i ülésén, ahol túlnyomóan a HM számára, mintegy 800 milliárd forint értékben adott közbeszerzés alóli mentességet a kormánypárti többség. A minősítés miatt részleteket ezúttal sem tudhattunk meg, persze az egyéb forrásokból származó információmorzsákkal korrelálva számos "beszerzési programjelölt" kínálkozik.

Mivel sokat beszéltek róla, s 75 milliárdos kormányhatározatot is láttunk róla, a rámpás szállítógép bizonyosan a felmentett tételek egyike. Sajnos az egy szem Ancsánk utódját már nem lehet olyan gyorsan beszerezni, hogy ki tudja szolgálni a BAP50-et 2019-ben. Mert az nyilvánvaló, hogy mindent (pl. MAGG konténer) nem lehet megoldani az A319-essel.

Az SzT-68U a maga korában nagyszerű telepíthető lokátor volt, és még ma is az lenne, ha nem jelentene ukrán függést. Egy lehetőleg AFAR családdal kell felváltani a mobil radarcsoportok centiméteres technikáját, amit a lérak helyi RL korszerűsítésével kell összehangolni. Mindkét csapatnál ezen kívül fenn kell tartani a VHF sávot is, erre a hazai P-18MH2-nél reálisan nem lehet jobbat kívánni.

Az egy tűzcsatornás, első generációs félaktív Kub rendszerek felett akárhogy is nézzük, eljárt az idő, nem beszélve az alkatrészellátásról és a rakétaélettartamról. Pótlása egy korszerű, többcsatornás MRAD (legalább 50 km HMZ) rendszerrel a hiteles légvédelem alapját képezi - mivel egy esetleges magas intenzitású konfliktusban az egyszázados vadászerőnk perzisztenciáját semmiképpen sem szabad túlértékelni. Azt mondani sem kell, hogy ez az eszközkategória a SHORAD és VSHORAD fejlesztés nélkül könnyen pénzkidobássá degradálódhat. 

A Gripen AIM-9L/I-1-es Sidewinderjeit, nemcsak elavultságuk miatt, hanem üzemidejük lejárta miatt is haladéktalanul le kell váltani, valós alternatíva nélkül az IRIS-T-vel (és természetesen a vele "együtt járó" Cobra sisakkijelzővel) . Az AMRAAM-nél pedig van egy jobb, nagyobb teljesítményű, európai típus, a Meteor. Azt is mondhatnám, hogy nincsenek kérdések, csak válaszok, az idő pedig szorít.

A D-20-as vontatott tarackok segítették fenntartani a tábori tüzérkultúrát Magyarországon. Valós tüzérképességhez önjáró eszközök beszerzésére van szükség. A korábbi kormányhatározatban allokált 10 milliárd forint legfeljebb kezdeti lépésként értékelhető, így valószínű, hogy a HRB döntéseiben is van a fegyvernemre vonatkozó. Az ugye elég egyértelmű, hogy az olyan "extrák", mint a korszerű FAR tüzérségi lokátor ma alapfelszerelésnek számít ebben a képességben.

Az UAV/RPV kérdésben először is végre el kell dönteni, hogy a magyar fejlesztéstől mit vár a HM. Ha széles körben (értsd: a dandárok saját felderítő alegységei, nemcsak a 24. BGFE) rendszeresíthető eszközt, akkor hozzá kell tenni a szükséges fejlesztési pénzt. A másik fontos kérdés a manpack/over the hill kategórián túli világ, a MALE-ig bezárólag. Nem mellesleg a politikailag oly fontos Közös Akarat felderítőfeladataira is ez szakmailag korszerű/költséghatékony megoldás. NEM az alapkiképzőgép, és NEM a helikopter.  

Az ellenzéki képviselő szerint így már 1450 milliárd forint értékű mentesítést kézenfekvő összevetni Benkő Tibor honvédelmi miniszter pénteki nyilatkozatával. Ebben a 2019-es HM-büdzséről azt mondta, hogy a 86 milliárd forintos növekedésnek hála jövőre már 150 milliárd forint áll rendelkezésükre fejlesztésre. Noha a tárca költségvetésének transzparenciája mindezzel együtt sem lesz értelmezhető, azaz tételesen reménytelen számot vetni vele, az azért látszik: a tervezett növekedési pályát (2024-re GDP 2%) bekalkulálva vannak tényleges tervek, programok.

Korunk háborúi is megmutatták, hogy a Fagot/Konkursz páncéltörő rakétarendszerek mind eredeti funkciójukban, mind általános tűztámogatási értelemben a mai napig használható eszközök, különösen a máig gyártott tandem harci részes rakétákkal, esetleg éjszakai irányzékos korszerűsítéssel - egyszerűen a hatékony ellentevékenységi rendszerek elterjedése nem olyan széles körű, még a legmodernebb haderőkben sem. A LégierőBlogger szerint a tartalékos lövészerők támogatására megfontolandó rendszerben tartásuk. Ezzel együtt az első vonalbeli dandároknál egy új, korszerű páncéltörő/általános tűztámogató irányított rakétacsalád rendszeresítése szükséges.

Ahogy azonban eddig is, a LégierőBlogger ezen túl is az átláthatóságban látná a beszerzési hatékonyság garanciáját. Nincs valós nemzetbiztonsági oka, hogy a haderőfejlesztési koncepciót, az abban szereplő képességcélokat és azok beszerzési vetületét ne hozzák nyilvánosságra - természetesen ésszerű mértékben. Annál is inkább, mert a jövő terveinek ismertetése már jelen időben is növelné a nemzeti biztonság- és katonapolitikai érdekérvényesítő képességet. A hangzatos politikai kijelentések hitelességét biztosító szubsztanciaként ennek ott kell lennie a háttérben, a stratégiai kommunikáció második vonalában.

BMP-1-esek és Gvozgyikák a kalocsai inkurrenciaraktárban 2007-ben. Az önjáró tüzérség és a lánctalpas gyalogsági harcjármű két eszközkategória, melyet a 0-ról kell újjáépíteni a Magyar Honvédségben.

Zord

A forgószárnyasban mindig aktuális LHSN ma ügyesen elcsípte a körös-hegyi lőtérrészen a HForce fegyverrendszert tesztelő gyári Airbus Helicopters H145M-et (ezúttal a D-HMBE lajstromút)...azaz a honvédség 2019-től húsz példányban rendszeresítendő jövőbeli könnyű többfeladatú típusát. S ha már bevetésen voltak, a fiúk lerándultak Balatonfüredre is, ahol a Légimentők (hamarosan a BM által beszerzett ex-norvég EC135P2+ gépekkel felváltandó) bérelt EC135T2-ese tartott bemutatót.

A matt sötétszürke D-HMBE június 30-án érkezett Pápára, onnan jár le a Bakonyba az éleslövészetet is magába foglaló tesztekre. Hasonlóan a tavaly nálunk járt D-HADX-hoz, ez is cápafogas festést kapott a tesztekre (a berlini vásáron még nem volt rajta).

A BK117/EC135/EC145 típuscsalád a mentőrepülésben csinálta meg a szerencséjét. Magyar Honvédségben első vonalbeli katonai forgószárnyasként kell bizonyítania.

Zord

Mivel mással lehetne illusztrálni ezt a hírbejegyzést, mint a Gripenek júniusban végre kikerekített levegő-föld képességével? A képek a HM videójának grabjei.

Zord

Alig egy órája, hogy furcsa zajra kaptam fel a fejem itt a Balaton nyugati végében. Az égen egy összetéveszthetetlen, elegáns sziluett rajzolódott ki a majdhogynem zárt dekk előterében: a kéttörzsű, kétmotoros (húzó és tolósrófos), behúzható futós Cessna 337 egyik példányához volt szerencsém, mely sármelléki felszállást követően iparkodott északi irányba.

Ennek a pár perces benyomásnak persze így önmagában még nem lenne itt a helye. De ha a típust, mint a FAC-A feladat egyik korai (O-2, Vietnam) eszközét nézem, a véletlen impulzusból azonnal adódik a kérdés a LégierőBlogger fejében: a fedélzeti (légi) előretolt repülésirányítás, illetve annak modern megfelelői (értsd: egy airborne sensor to shooter rendszer) nem jelenthetnének-e egy következő képességcélt idehaza? A megfelelő szenzor és kommunikációs-adatátviteli eszközök révén ez úgy a Gripen, mint a H145M vonatkozásában, esetleg egy eljövendő LIFT illetve komolyabb (MALE) drón esetében kézenfekvő szinergiák realizálása lehetne. A hatás kiterjesztése mélységbe, természetesen a szárazföld érdekében, és akár annak a tűzeszközeit is célokkal ellátva (joint fires).

A gondolatébresztő N118GF.

Zord

Húsz darab H145M könnyű többfeladatú felfegyverzett helikoptert szerez be a HM az MH-nak. A ma tulajdonképpen meglepetésszerűen tett bejelentéssel hosszú távon eldőlt a tervezett negyven darabos flotta felének a sorsa. Az sem lehet véletlen, hogy 20 H145M+3 Mi-8+5 Mi-17+12 Mi-24=40. Ebből az következik, hogy a most Oroszországban nagyjavított, 7-8 év üzemidőt biztosító helikoptereknek is lesz utódja, vélhetően a H145M-nél nehezebb szállító és/vagy harci kategória.

Az Airbus Helicopters D-HADX tesztgépe a HForce fegyverrendszer tavaly októberi magyarországi próbái alkalmával a körös-hegyi figyelő felett.

Az Airbus Helicopters közleményéből kiderül az is, hogy a magyar gépek a HForce fegyverrendszerrel (értsd: fegyverzet függesztéséhez, alkalmazásához szükséges rendszerek) lesznek felszerelve. Konkrétan említést tesznek gyorsköteles rendszerről, nagy teljesítményű kameráról (értsd: multispektrális szenzortorony), tűztámogatási rendszerről, ballisztikai védelemről, és elektronikus ellentevékenységi (értsd: önvédelmi) rendszerről. Megjegyzik, hogy HForce révén Magyarország nem irányított és irányított levegő-föld és levegő-levegő fegyverek széles skálájával szerelheti fel és alkalmazhatja a H145M-eket.

Zord

Ma este ment, és sokat tekert kis magasságban az A-SCR géppár (32,36) Nyíregyházától keletre.

Zord

A texasi Nemzeti Gárda F-16-osai, a típusátképzésre fókuszáló 149. vadászezred San Antonióból vendégeskedik újra Caslavban a Sky Avenger gyakorlat keretében. A cseh haderő 21. légibázisán azonban nemcsak a kétoldalú rendezvényről, hanem a cseh Gripenek fejlesztéséről, folyamatban lévő feladatbővítéséről is kaptunk tájékoztatást.

Visszatérés és oszolj a reptér fölött egy délutáni "shadow" bevetésről, melyen vélhetően a 2v1-et gyakorolta a helyi 211-ik század pilótája és két amerikai vendég, előrehaladó kiképzési feladatként. A rendelkezésre álló gépek nagy részét felvonultató COMAO-k délelőtt zajlottak.

A gyakorlat felvarrója.

A telepíthető századszintű műveleti központ konténerei és felfújható sátrai. Az egyes elemek ballisztikai védelemmel is elláthatóak, ám ettől az időigényes lépéstől a gyakorlat során eltekintettek.

Készülnek a tervek a kék csapat sátrában...

...míg a piros sátorban éppen zajlik a met brief...

...az egyik asztalon pedig brosúra figyel a szimulált ellenség Fox 2 képességeiről. Mint itt is, a gyakorlat során az érzékeny adatkategóriákban generic, azaz nem minősített változatokkal dolgoztak.

Hogy mire nem jó a 21. században a kissé mohás harckocsiakasztó!

A csehek az északi, az amerikaiak a déli apronról üzemeltek. Itt két cseh Gripen gurul felszállóra a párhuzamos TWY-on.

A csehszlovák légierő és légvédelem századik születésnapjára készült díszfestésű Gripen gurul el a caslavi torony előtt.

A gép svancának másik oldala leszállóban. Persze nemcsak színeikért figyeljük a helyi Gripeneket...

...hanem a megváltozott dolgok miatt is: ilyen a póttartály nélküli keszi (talán a gyakorlatba való bevonás miatt)... 

...illetve a törővégi Sidewinder, ami korábban nem volt a cseh gépek sajátja.

De változott a szubsztancia is. Márciusban a cseh gépek korszerűsítése MS20-as standardra befejeződött és folyamatban van a 13 éve biztosított A-A-képesség mellé az A-G megteremtése, TGP, és bombák beszerzésével (szintén napirenden vannak a Link 16-terminálok). A cseh parancsnokok szerint (a képen Jaroslav "Gyro" Mika és Petr Tománek ezredes, illetve Radoslav "Sniper" Matula alezredes) jövőre ebben a tekintetben elérik a kezdeti műveleti képességet. Mivel az ALCA amúgy is rendelkezésre áll CAS-ra, a Gripennél a hangsúly inkább a mélyebb, AI típusú feladatokon lesz.

Mindazonáltal NATO-pilonokra még szükségük lesz, a cseh gépek ugyanis máig egytől-egyig svéd fegyverfelfüggesztőkkel repülnek...

...márpedig ezekről bombákat nem, csak a JAS 39A fegyvereit lehet alkalmazni.

A 6053-as oldalszámú ALCA a második világháború során a RAF-ban szolgált csehszlovákok egyik századának, a 312-esnek a pilótájára, Frantisek Perinára emlékezik, az által repült Spitfire MkVc (C-DU, AD572) "megszemélyesítésével".

Négy pótossal jön vissza a CAS-feladatról ez az ALCA.

Viszonylag ritkán látható a helyén az L-159-as Vinten (ma már Thales) Vicon 78 Series 455-ös zavarótöltet szórója.

És akkor jöjjenek a vendégek. A 149FW 182FS egyik 1987-es Block 30-asa indul...

...a texasiak települése idén azért érdekes, mert hoztak magukkal egy anonim, a még meglévő felirata alapján (The Green Mountain Boys) korábban vermonti ANG gépet (az ottaniak lesznek az első gárdisták, akik 2020-ban átülnek az F-35-ösre)...

...illetve egy volt alabamait (City of Opelika) is...

..aminek Tim Madden ezredparancsnok szerint az az oka, hogy 18-ról 24 gépesre bővülnek és más alakulatoktól kapnak gépeket, melyeket viszont a település előtt még nem tudtak a saját színeikre átfesteni.

Egyébként az alakulat eredeti gépein nem volt, az újakon viszont van "madárszeletelő" interrogátor. Míg 2009-ben még LANTIRN konténer volt a texasiak gépein, addig ma már Litening.

A strukturális problémák jelei az F-16-osokon: utólagos megerősítések a kabin peremén...

...nyúlásmérő szenzor az egyik D függőleges vezérsíkjának tövében.

Zord

A  nemzeti légi szállító képesség folyamatban lévő helyreállításának első lépéseként - a második, a business-jet alapú futár-felderítőgépeké küszöbön áll - beszerzett Airbus A319-esek egyik példányának bemutatkozása volt a RB Air Race zárásaként sorra került honvédségi légi parádé fénypontja. A Gellért-hegyről követtük a "katolikus" áthúzást, és a többi elemet.

Épp nívó fölött suhant el az a LégierőBlogger által a múlt héten "megrepült" 605-ös.

Zord

A Vertoljoti Rossziinál történt nagyjavítás után, de nem a Volga Dnyepr jóvoltából érkezett ma haza a 701-es Mi-17-es. A gépet a kilencvenes évek fénykorát idéző, sejtelmes küllemű Il-76-os hozta Kecskemétre (direkt) Vnukovóból.

A RA-76846 érkezése a 30-as pályára.

Előbújik az utolsónak nagyjavított magyar közepes szállítóhelikopter az ikonikus Iljusin klasszik hátsójából.

Emberhajtású helikopter mozgásban a Limán.

Daruzásra várva.

Zord

Régóta nem vették (nyilvánosan) igénybe a bakonyi gyakorló- és lőtérkomplexum tótvázsony-nagyvázsonyi szekcióját. A közeli szovjet atomtároló, más néven "kis Moszkva" alakulatai, illetve más JuGV és MN egységek által a rendszerváltozásig sokat használt területre most viszont az EDA ETAP-T gyakorlatán légideszantot dobtak.

Lengyel Herky az ikonikus vöröstéglás lőtéri torony mögött.

A dobás előtt pár órával az ETAP-T résztvevőinek bérelt autói, illetve honvédségi járművek jelentek meg a DZ-ben, bejárva azt, majd elekronikus és vizuális navigációs eszközöket telepítve.

Ejtőernyősök ugranak a Powidzból érkezett C-130E-ből.

A fotó koordinátabélyegének alternatívája, ha látszik, hol készült :-)

Ejtőernyős földet érés előtt. A háttérben jól látszik a DHCS központi atomtároló objektuma, melyet tótvázsonyi mellett zsófiapusztaiként is szoktak emlegetni. Jobbra a fűben felsejlik a "fogadóbizottság" által kihelyezett neonnaracssárga jelzőpanel.

Luftwaffe C-160D a rárepülés utolsó másodpereceiben...

...amely során egy teherimitációt juttatott a földre, mint a minap, Szolnokon.

Szpottervárakozás. Csendélet rádióval, objektívvel, ájtatos manóval :-)

A tótvázsonyi lőtérrész az úrkúti út mindkét, keleti és nyugati oldalára kiterjedt. Több helyütt beton szekciók tették lehetővé a nehéz (láncos) eszközök áthaladását.

Ez a beton megfigyelőkupola a nagyvázsonyi oldalon lapul a fűben.

Zord

Ezúttal Nap nélkül, mindenféle maradékfényekkel követtük az ETAP-T gyakorlatot Szentkirályszabadján.

Olasz Hercules közelít a képzeletbeli dobózóna felé.

Jól látható a nyitott rámpa.

An-26-os áthúzás a kísértetjárta bázis felett.

Tűzoltókocsik a torony körül.

Húzza a csíkot a leszálló Hercules (fényszóró) és a géppárja (piros villogó) leszállás közben a 34-es pályára. A háttérben Balaton-parti települések fényei látszódnak.

Zord

Ezúttal Nap nélkül, mindenféle maradékfényekkel követtük az ETAP-T gyakorlatot Szentkirályszabadján.

Olasz Hercules közelít a képzeletbeli dobózóna felé.

Jól látható a nyitott rámpa.

An-26-os áthúzás a kísértetjárta bázis felett.

Tűzoltókocsik a torony körül.

Húzza a csíkot a leszálló Hercules (fényszóró) és a géppárja (piros villogó) leszállás közben a 34-es pályára. A háttérben Balaton-parti települések fényei látszódnak.

Zord

Érdekes mozzanatokat tartogat az ETAP-T mindazok számára, akik jó pozícióból figyelik, jókor. Tegnap a sportrepülőtéren zajló ejtőernyős deszantot fotóztunk a szolnoki katonai repülőtérről, majd az orrunk előtt zajló fűreszállások zaj- és porélményében történő immerzió következett. Közben azon morfondíroztunk, hogy anno az An-26-osok számára sem volt idegen (például a kenyeri) fű.

Míg a kontinenslakók beérték egy-két teher dobásával gyakorlásként, a RAF szokás szerint komolyan vette a feladatát. Train as you fight, fight like a train.

A britek által dobott hat teher, immár szétválva libeg ejtőernyője alatt a sportrepülőtér füve felé.

Honvédségi Rába viszi vissza Pápára az összegyűjtött terheket (víztartályok, traktorabroncs-kötegek) és ejtőernyőiket.

A norvég Herky a fájnelen a szolnoki kényszerplacc felé, a rövidfalon egy másik hosszú J-30-as következik...

...akarom mondani, éppen a brit C.4-es. Ők voltak talán az egyetlenek, akik a füves pályán elsőre a földön maradtak, és elpattanva azonmód nem szálltak le másodjára is :-)

Zord

Érdekes mozzanatokat tartogat az ETAP-T mindazok számára, akik jó pozícióból figyelik, jókor. Tegnap a sportrepülőtéren zajló ejtőernyős deszantot fotóztunk a szolnoki katonai repülőtérről, majd az orrunk előtt zajló fűreszállások zaj- és porélményében történő immerzió következett. Közben azon morfondíroztunk, hogy anno az An-26-osok számára sem volt idegen (például a kenyeri) fű.

Míg a kontinenslakók beérték egy-két teher dobásával gyakorlásként, a RAF szokás szerint komolyan vette a feladatát. Train as you fight, fight like a train.

A britek által dobott hat teher, immár szétválva libeg ejtőernyője alatt a sportrepülőtér füve felé.

Honvédségi Rába viszi vissza Pápára az összegyűjtött terheket (víztartályok, traktorabroncs-kötegek) és ejtőernyőiket.

A norvég Herky a fájnelen a szolnoki kényszerplacc felé, a rövidfalon egy másik hosszú J-30-as következik...

...akarom mondani, éppen a brit C.4-es. Ők voltak talán az egyetlenek, akik a füves pályán elsőre a földön maradtak, és elpattanva azonmód nem szálltak le másodjára is :-)

Zord

A korunkra jellemző társadalmi-technológiai változások egyik fontos hozadéka a funkcionális analfabetizmus illetve a beszédértés gyengülésének terjedésével párhuzamosan a képi információközlés jelentőségének fokozódása. A közlő egyre inkább direkt képi információk útján kénytelen közlendőjét megfogalmazni és továbbítani a (nagy)közönsége felé, hogy a kívánt hatást elérje, hiszen a társadalom egyre kisebb hányada képes az olyan önkényesen rejtjelezett átviteli formák dekódolására, mint az írás, illetve a beszéd.

Ebben a helyzetben a képi tömegtájékoztatási médiumokra - melyek működése egyelőre sajnálatosan humán operátorokra támaszkodik - fontos feladat hárul. Ha ők sikeresen megalkotják a képi információt, lehet esélye annak, hogy a megrendelő által megfogalmazott üzenet célba talál.  

A képalkotás alapvető fizikai feltétele a fény, melynek a természetben, nappal a Nap nevű égitest a legfontosabb forrása. A kívánt képi információ tárgyát fény kell hogy érje, hogy az láthatóvá váljon. A másik fontos tényező, hogy a fény honnan érkezik. Bár a megvilágítás forrásából közvetlenül érkező fény mellett rendszerint indirekt (reflexiós, vagy szórt) sugárzás is rendelkezésre áll, a képalkotás akkor a legsikeresebb, ha az direkt fényben történik. Ez az oka, hogy képi tömegtájékoztatási médiumok operátorai tárgyuk napsütötte oldalát preferálják az árnyékos oldalával szemben. A kedvező képalkotáshoz tehát arra kell törekedni, hogy a fényforrás a képalkotó háta mögött, a tárggyal szemben helyezkedjen el. Abban az esetben, ha a fényforrás a képalkotóval szemben, a tárgy pedig a fényforrás és a képalkotó között helyezkedik el, a képalkotás a legjobb esetben is csak szuboptimális jelzővel illethető. A szuboptimális képalkotás alacsony hatásfokú információátvitelt eredményez, mely megrendelőoldali kielégületlenségben és az ezáltal triggerelt irracionális cselekvéssorban kulminálódhat.

Annak megállapításához, hogy a Földgolyó tetszőleges koordinátáján adott időpontban a Nap milyen irányból sugároz, csillagászati táblázatok, illetve többek között a suncalc.net internetes oldal nyújt pontos tájékoztatást.

Akinek nincs internetes kapcsolata, vagy hozzáférése a releváns adatbázisokhoz, annak néhány ökölszabály is a segítségére lehet, aminek az a lényege, hogy az északi féltekén a Nap reggel keleties, dél környékén délies, este pedig nyugatias irányból süt. A képalkotóknak tehát ezekben a napszakokban nyugatias, északias illetve keleties irányba kell nézniük az optimális munka érdekében. Bár külön nem hívtuk fel rá a figyelmet, a leírtakból következik, hogy az égitestek egymáshoz képesti elmozdulása következtében a megvilágítási irány folyamatosan változik. Egy adott helyszínen jónak minősülő délelőtti beállítás délutánra elfogadhatatlanná válik, és fordítva. Hasonlóképpen, a délelőtti panaszok délutáni orvoslása sajnos nem vezet eredményre, sőt, ellenkezőleg.

A rendelkezésre álló adatokból az is megállapítható, hogy a kérdést érdemben olyan lépések sem befolyásolják, mint a képalkotási helyszínen történő fűnyírás, illetve a terület körbekordonozása.

Zord

A korunkra jellemző társadalmi-technológiai változások egyik fontos hozadéka a funkcionális analfabetizmus illetve a beszédértés gyengülésének terjedésével párhuzamosan a képi információközlés jelentőségének fokozódása. A közlő egyre inkább direkt képi információk útján kénytelen közlendőjét megfogalmazni és továbbítani a (nagy)közönsége felé, hogy a kívánt hatást elérje, hiszen a társadalom egyre kisebb hányada képes az olyan önkényesen rejtjelezett átviteli formák dekódolására, mint az írás, illetve a beszéd.

Ebben a helyzetben a képi tömegtájékoztatási médiumokra - melyek működése egyelőre sajnálatosan humán operátorokra támaszkodik - fontos feladat hárul. Ha ők sikeresen megalkotják a képi információt, lehet esélye annak, hogy a megrendelő által megfogalmazott üzenet célba talál.  

A képalkotás alapvető fizikai feltétele a fény, melynek a természetben, nappal a Nap nevű égitest a legfontosabb forrása. A kívánt képi információ tárgyát fény kell hogy érje, hogy az láthatóvá váljon. A másik fontos tényező, hogy a fény honnan érkezik. Bár a megvilágítás forrásából közvetlenül érkező fény mellett rendszerint indirekt (reflexiós, vagy szórt) sugárzás is rendelkezésre áll, a képalkotás akkor a legsikeresebb, ha az direkt fényben történik. Ez az oka, hogy képi tömegtájékoztatási médiumok operátorai tárgyuk napsütötte oldalát preferálják az árnyékos oldalával szemben. A kedvező képalkotáshoz tehát arra kell törekedni, hogy a fényforrás a képalkotó háta mögött, a tárggyal szemben helyezkedjen el. Abban az esetben, ha a fényforrás a képalkotóval szemben, a tárgy pedig a fényforrás és a képalkotó között helyezkedik el, a képalkotás a legjobb esetben is csak szuboptimális jelzővel illethető. A szuboptimális képalkotás alacsony hatásfokú információátvitelt eredményez, mely megrendelőoldali kielégületlenségben és az ezáltal triggerelt irracionális cselekvéssorban kulminálódhat.

Annak megállapításához, hogy a Földgolyó tetszőleges koordinátáján adott időpontban a Nap milyen irányból sugároz, csillagászati táblázatok, illetve többek között a suncalc.net internetes oldal nyújt pontos tájékoztatást.

Akinek nincs internetes kapcsolata, vagy hozzáférése a releváns adatbázisokhoz, annak néhány ökölszabály is a segítségére lehet, aminek az a lényege, hogy az északi féltekén a Nap reggel keleties, dél környékén délies, este pedig nyugatias irányból süt. A képalkotóknak tehát ezekben a napszakokban nyugatias, északias illetve keleties irányba kell nézniük az optimális munka érdekében. Bár külön nem hívtuk fel rá a figyelmet, a leírtakból következik, hogy az égitestek egymáshoz képesti elmozdulása következtében a megvilágítási irány folyamatosan változik. Egy adott helyszínen jónak minősülő délelőtti beállítás délutánra elfogadhatatlanná válik, és fordítva. Hasonlóképpen, a délelőtti panaszok délutáni orvoslása sajnos nem vezet eredményre, sőt, ellenkezőleg.

A rendelkezésre álló adatokból az is megállapítható, hogy a kérdést érdemben olyan lépések sem befolyásolják, mint a képalkotási helyszínen történő fűnyírás, illetve a terület körbekordonozása.

Zord

Ha valaki nem ismerné a brevity kódokat: június 13-14-én történelmi pillanatokra került sor a svédországi Vidsel lőterén. Közel 17 évvel az első magyar Gripen-lízingszerződés aláírása után megtörtént a repülőgép releváns földi célok elleni fegyverzetének (értsd: nem gépágyú) első valós használata. Bár a kecskeméti (MH59), szolnoki (MH86 ERICS) és ÖHP állomány által végrehajtásra kerülő Légi Fölény 2018 fedőnevű gyakorlatból még egy hét hátra van, a LégierőBlogger a helyszínről azt jelentheti kedves olvasóinak: néhány AGM-65H és G2 levegő-föld irányított rakéta (ez utóbbi esetében "fahegyi gyerek" nyomta a gombot :-) , illetve GBU-12 lézerirányítású, valamint Mk 82 irányítás nélküli bomba már felhasználásra került - a hot debrief szerint  teljes sikerrel.

Videó a főbb függesztési mozzanatokról.

Függesztik a fegyveresek az egyik éles GBU-12-est.

GBU-12 és AGM-65G2 együtt a bal szárny alatt.

Mark 82 modifikáció és modularitás. A legtávolabb gyakorló bombatest alapkonfigurációban, aztán inert bombatest teljes Paveway II kittel, legközelebb pedig az éles bombatest a felszerelt lézeres irányítófejjel (Computer Control Group)...

...a ledobás után kinyíló szárnyszekció (Airfoil Group) pedig most érkezik hozzá. Az MXU-kat szerelés előtt a baloldalt látható légmentes hordókban tárolják.

Ez bizony éles.

Inert Mk 82-es várja a dobást tároló-szerelőhelyen cápapofával díszítve. Miként máshol a világon, a bombafegyverzet itt is megihlette a személyi állomány képzőművészeti hajlamú tagjait.

Ugrik tábornok kecskeméti bázisparancsnok, gyakorlatvezető tájékoztatója. Aki figyel: Müller Adrien, hazánk stockholmi nagykövete, Sáfár tábornok ÖHP pkh, légierő haderőnem főnök és Kilián tábornok véderőattasé.

A 31-es kismagasságú útvonalra indul 11-es irányba, háttérben a régi, immár használaton kívüli torony.

Ez már a díszfestésű 40-es és az új torony. Talán a megváltozott körülményeknek köszönhetően, de jelentős építkezések vannak folyamatban az északi tesztbázison, ahová a LégierőBloggernek most sikerült harmadszor eljutnia az LF12 és az EDA HTIC13 után.

Helyi sajátosság: meglepően sok port vernek fel itt a repülőgépek úgy általában, de most az építkezések miatt pláne.

A lassú közelítés jegyében most már sikerült egész közelről megcsípni a ROVER DL antennát a podokon. Az éles fegyverhasználatok alkalmával maximalizálták a szolnoki JTAC közreműködését, de történtek száraz rávezetések, a második héten pedig tervben van svéd irányítók bevonása is.

Hogy némi perspektívába helyezzük a fenti tényközlést, mindez azt jelenti, hogy hosszas hiátust követően pótlásra került a magyar honvédségben korábban rendszerben állt szovjet harci típusok inherens, és többé-kevésbé realizált (nem irányított) bombavető képessége; helyreállt a Szu-22-es 1997-es kivonásával elvesztett, az 1980-as évek közepén először megteremtett precíziós (nagy pontosságú levegő-föld) képesség; végül pedig a honvédség repülői bekerültek azon (köztük térségi, például román) légierők közé, amelyek ténylegesen képesek a napjainkban is még korszerűnek mondható módon földi célok elleni tevékenységre. Csak emlékeztetőül: a direct attack precíziós levegő-föld fegyverzet elterjedése éppen az elektrooptikai önirányítású Maverick, illetve a félaktív lézeres Paveway családdal az 1960-as évek végétől kezdődött meg az amerikai légierőben.

Bár az elmúlt években sokan keverték a szezont a fazonnal, a Gripen-fegyverrendszer technikai lehetősége csak ezekkel a lépésekkel lépett elő valós katonai képességé. Mondhatnánk úgy is: a százmilliárd forintos nagyságrendű JAS-beruházás újabb harmadát (a J után az A betű által jelöltet) sikerült realizálni.

Köszönet a munkáért azoknak, akiket illet, nem feledve természetesen, hogy az LF18 során az újdonság A-G mellett a szokásos A-A gépágyúlövészeti, illetve Sidewinder (Rb74) rakétalövészeti, valamint kis magasságú navigációs feladatokra is sor kerül.

...sem jöhetett volna létre a Teve-század nélkül, mely Luleába, az F21 ezred bázisára repítette a szemlélő elöljáró mellett a LégierőBloggert és a katonai sajtó képviselőit is.

Irány észak, fütyülnek a...CFM56-osok a honvédség Airbus A319-esének szárnyai alatt. Diszkrét hidegháborús nosztalgiaként megjegyezném: a távolban látható Gotland, kb. abban a pozícióban vagyunk (csak persze úgy 12 kilométerrel alacsonyabban) ahol az amerikai SR-71-esek anno ellentétes, déli irányban átdörrentek a Baltic Express feladatok során a semleges svéd szárazföld és sziget közti keskeny nemzetközi "légtérfolyosón".

Belső- és külső toborzással töltik fel a légikísérő-állományt. Egyikük mutatja az új Teve-patchet.

Zord

Ps: köszönet azoknak, akik az elmúlt hetekben tettek azért, hogy erről a fontos fejleményről a helyszínről tudósíthassak.

Június 13-14-én történelmi pillanatokra került sor a svédországi Vidsel lőterén: közel 17 évvel az első magyar Gripen-lízingszerződés aláírása után megtörtént a repülőgép releváns földi célok elleni fegyverzetének (értsd: nem gépágyú) első valós használata. Bár a kecskeméti (MH59), szolnoki (MH86 ERICS) és ÖHP állomány által végrehajtásra kerülő Légi Fölény 2018 fedőnevű gyakorlatból még egy hét hátra van, a LégierőBlogger a helyszínről azt jelentheti kedves olvasóinak: néhány AGM-65H és G2 levegő-föld irányított rakéta (ez utóbbi esetében "fahegyi gyerek" nyomta a gombot :-) , illetve GBU-12 lézerirányítású, valamint Mk 82 irányítás nélküli bomba már felhasználásra került - a hot debrief szerint  teljes sikerrel.

Függesztik a fegyveresek az egyik éles GBU-12-est.

GBU-12 és AGM-65G2 együtt a bal szárny alatt.

Mark 82 modifikáció és modularitás. A legtávolabb gyakorló bombatest alapkonfigurációban, aztán inert bombatest teljes Paveway II kittel, legközelebb pedig az éles bombatest a felszerelt lézeres irányítófejjel (Computer Control Group)...

...a ledobás után kinyíló szárnyszekció (Airfoil Group) pedig most érkezik hozzá. Az MXU-kat szerelés előtt a baloldalt látható légmentes hordókban tárolják.

Ez bizony éles.

Inert Mk 82-es várja a dobást tároló-szerelőhelyen cápapofával díszítve. Miként máshol a világon, a bombafegyverzet itt is megihlette a személyi állomány képzőművészeti hajlamú tagjait.

Ugrik tábornok kecskeméti bázisparancsnok, gyakorlatvezető tájékoztatója. Aki figyel: Müller Adrien, hazánk stockholmi nagykövete, Sáfár tábornok ÖHP pkh, légierő haderőnem főnök és Kilián tábornok véderőattasé.

A 31-es kismagasságú útvonalra indul 11-es irányba, háttérben a régi, immár használaton kívüli torony.

Ez már a díszfestésű 40-es és az új torony. Talán a megváltozott körülményeknek köszönhetően, de jelentős építkezések vannak folyamatban az északi tesztbázison, ahová a LégierőBloggernek most sikerült harmadszor eljutnia az LF12 és az EDA HTIC13 után.

Helyi sajátosság: meglepően sok port vernek fel itt a repülőgépek úgy általában, de most az építkezések miatt pláne.

A lassú közelítés jegyében most már sikerült egész közelről megcsípni a ROVER DL antennát a podokon. Az éles fegyverhasználatok alkalmával maximalizálták a szolnoki JTAC közreműködését, de történtek száraz rávezetések, a második héten pedig tervben van svéd irányítók bevonása is.

Hogy némi perspektívába helyezzük a fenti tényközlést, mindez azt jelenti, hogy hosszas hiátust követően pótlásra került a magyar honvédségben korábban rendszerben állt szovjet harci típusok inherens, és többé-kevésbé realizált (nem irányított) bombavető képessége; helyreállt a Szu-22-es 1997-es kivonásával elvesztett, az 1980-as évek közepén először megteremtett precíziós (nagy pontosságú levegő-föld) képesség; végül pedig a honvédség repülői bekerültek azon (köztük térségi, például román) légierők közé, amelyek ténylegesen képesek a napjainkban is még korszerűnek mondható módon földi célok elleni tevékenységre. Csak emlékeztetőül: a direct attack precíziós levegő-föld fegyverzet elterjedése éppen az elektrooptikai önirányítású Maverick, illetve a félaktív lézeres Paveway családdal az 1960-as évek végétől kezdődött meg az amerikai légierőben.

Bár az elmúlt években sokan keverték a szezont a fazonnal, a Gripen-fegyverrendszer technikai lehetősége csak ezekkel a lépésekkel lépett elő valós katonai képességé. Mondhatnánk úgy is: a százmilliárd forintos nagyságrendű JAS-beruházás újabb harmadát (a J után az A betű által jelöltet) sikerült realizálni.

Köszönet a munkáért azoknak, akiket illet, nem feledve természetesen, hogy az LF18 során az újdonság A-G mellett a szokásos A-A gépágyúlövészeti, illetve Sidewinder (Rb74) rakétalövészeti, valamint kis magasságú navigációs feladatokra is sor kerül.

A posztot rövidesen további, szakmai képekkel bővítem.

...sem jöhetett volna létre a Teve-század nélkül, mely Luleába, az F21 ezred bázisára repítette a szemlélő elöljáró mellett a LégierőBloggert és a katonai sajtó képviselőit is.

Irány észak, fütyülnek a...CFM56-osok a honvédség Airbus A319-esének szárnyai alatt. Diszkrét hidegháborús nosztalgiaként megjegyezném: a távolban látható Gotland, kb. abban a pozícióban vagyunk (csak persze úgy 12 kilométerrel alacsonyabban) ahol az amerikai SR-71-esek anno ellentétes, déli irányban átdörrentek a Baltic Express feladatok során a semleges svéd szárazföld és sziget közti keskeny nemzetközi "légtérfolyosón".

Belső- és külső toborzással töltik fel a légikísérő-állományt. Egyikük mutatja az új Teve-patchet.

Zord

Ps: köszönet azoknak, akik az elmúlt hetekben tettek azért, hogy erről a fontos fejleményről a helyszínről tudósíthassak.