Air Power Blog

Függetlenül attól, hogy a megszegést illetően kit milyen felelősség terhel, úgy tűnik, tényleg kimúlik a közepes hatótávolságú nukleáris erők felszámolásáról kötött szovjet-amerikai egyezmény (INF), a hidegháború lezárásának talán legfontosabb lépése. Csak remélni lehet, hogy a nagyhatalmi torzsalkodás fokozódása végül nem Európa - benne Magyarország - biztonságának rovására megy. A tömegpusztító fegyverek jelentette közvetlen fenyegetés visszatérte a kontinensre, ami a nukleáris fegyverek állomásoztatásának esetleges kiterjesztéséből következik, aligha lehet az itt élők érdeke.

(A fenti montázs nyilván nem tökéletes, de részei így vagy úgy meglehetősen szoros kapcsolatban vannak az INF-témával. Így a MAKSZ 2007-en fotózott négyes Klub-Sz indító, mely jóformán megegyezik a Patriot Parkban nemrég bemutatott, állítólag szerződéssértő "9M729-indítóval"; a hajófedélzeti indítású 3M14 Kalibr csapásmérő robotrepülőgép, mely a Novator cégnek ugyanabba a családjába tartozik, ami még a 3M10 Granattal vette kezdetét; a "túloldalon" pedig az AEGIS Ashore Mk 41 VLS indítója; a többfunkciós modul Isztambulban fotózott makettje; végül az ebből immár potenciálisan szárazföldről is indítható TLAM csapásmérő robotrepülőgépnek a Smithsonian Air&Space múzeumben elcsípett példánya)

Zord

Ma hazaérkezett Szentpétervárról a 419. ARZ-ben nagyjavított magyar Mi-24-esek második csoportjának negyedik gépe, összességében a nyolcadik mihu, melyekkel hat év kihagyás után ismét szolgálatba áll a harcihelikopter típus a honvédségben - a Zrínyi 2026 program keretében. Akárcsak a csütörtök óta megérkezett másik három gép (331, 332, 334), a 338-as is most először áll csatasorba, miután az egykori NDK örökségéből Németország a kilencvenes években Magyarországnak ajándékozta. Ezek a gépek alig (pár száz órát) repültek eredeti hazájukban, nálunk pedig még semennyit, így - bár a naptár szerint harminc évesek - repülési élettartamuk jóformán egésze potenciálisan rendelkezésre áll.

Kuriózumok a Lima előtéren. A második négyest megbízható Szentpétervár-Kecskemét ingázással január 4-7 között hazaszállító "kandahári túsz", illetve az egykori NVA "utolsó" harci helikoptere, immár magyar felségjellel.

Háromnegyed órával korábbi pillanat: az Iljusin darupályája alatt lóg a mihu orra a kirakodási koreográfia első mozzanatában.

Ugyanez egy másik szögből.

Második lépés: a mellső szárnycsonk-bekötéseken lógva, főfutóin a rámpán legördítve a gép eddig levegőben lévő orrfutója is betont fog.

Lent a rámpa alján.

A céges szakemberek és a magyar katonák együtt tolják el a Mi-24-est az Il-76-ostól.

Orosz vendég a Gripenek fészkében.

Posztszovjet "giccsművészet", kecskeméti iskola, kora XXI. század :-)

Zord 

Az egyéni lövészfegyver mellett a gyalogos katonáknak szükségük van a lehető legegyszerűbb, vállról indítható páncéltörő/közvetlen irányzású tűztámogató eszközre is. Hogy ez a kombináció jelenti a hadviselés alapját, azt a Kalasnyikov/RPG páros jól illusztrálja világszerte. A korszerű reguláris hadseregeknek azonban ebben is kijár a minőségi fejlesztés, az ergonomikus megoldások, a nagyobb pontosság és a rugalmasabb, szélesebb körű alkalmazhatóság.

Zord

Ma elkezdődött az oroszországi nagyjavításon átesett Mi-24-esek második csoportjának hazaszállítása, ami két repüléstörténeti érdekességgel is szolgált. Egyrészt először láthattuk a magyar színekben korábban nem repült ex-NDK-s Mi-24P-k első példányát 331-es oldalszámmal, másrészt a fuvart lebonyolító Aviacon Citotrans Il-76-osa az a példány volt (RA-76842), mely a híres-hírhedt kandahári túszejtés egyik főszereplőjeként vált ismertté.

Zord

Zord

Zord

Csütörtökre sem lankadt az aláírási kedv, mára is jutott belőle: a HM-ben ezúttal a földi (felszíni) telepítésű légvédelem nemzeti (stratégiai) szintű vezetési rendszerének szállításáról kötöttek megállapodást az Airbussal. Ez a SAMOC, a Surface to Air Missile Operations Center, azaz légvédelmi rakéta hadműveleti központ.

Zord

Nem is olyan sok évvel ezelőtt a honvédség expedíciós segélyhaddá degradálásának folyamatában kishíján megszüntették Magyarországon a harckocsizó és a tüzér fegyvernemet. A "racionalzálók" végül szerencsére eltűrték a "fegyvernemi kultúrák megőrzése" szintű vegetálást, ám azt mindenki tudta, hogy a 21. században a megmaradt eszközök mennyisége és minősége semmiképpen sem nevezhető relevánsnak. Ennek a tarthatatlan állapotnak vetett véget a ma reggeli szerződéskötés a HM-ben, melynek nyomán ismét valós katonai képességet tud majd biztosítani a hazai fekete- és piros barettsapkás közösség.

Lengyel modernizált Leopard A4-es az idei kielcei vásáron. A HM által a KMW-vel aláírt szerződés értelmében 44 darab Leopard 2A7+ harckocsit és hat kompatibilis műszaki járművet (három Leguan hídvető és három Wiesent műszaki mentő), valamint kiegészítő anyagokat és szolgáltatásokat vásárolnak a honvédségnek. A rendszeresítés elősegítése (kiképzés gyorsítása) érdekében rövid távon 12 darab A4-es változat kerül lízingelésre, melyek idővel szintén magyar tulajdonba kerülnek. 

Holland Panzerhaubitze (PzH) 2000 Újmajorban 2016-ban. A 155 milliméteres önjáró tarackágyúból 24 darab kerül rendszeresítésre.

Zord

Némi "hakapeszi maki" profilvázlatok kíséretében a LégierőBlogger felteszi a kérdést: vajon az új technikával a Magyar Honvédség végleg búcsút intsen-e repülőeszközei hagyományos, tereptarka festésének, és teljes mértékben álljon át a divatos, uniformizált, nem mellesleg rém unalmas "alacsony láthatóságú" szürkére? Netán - mint arra nem egy légierőben van példa - többféle festést is elbír egy ugyanolyan típusokból álló flotta? (A kérdést ugyan a minapi hírekben szereplő H225M példáján próbálom meg illusztrálni, de lehetne a tervezetten még számosabb H145M-et is segítségül hívni...)

H225M hagyományos magyar színekben. A provizórikus piros 721-es oldalszám a Mi-24V-k (711-720) folytatásaként adódott.

Lo-vis szürkét, a fenti logika szerinti 729-es oldalszámtól, a sorban 9. géptől kaphatnának egy vegyes festésű flotta esetén a magyar Karakálok.

Zord

Precíziós, repülésbiztonság-kritikus forgóalkatrészeket gyártó kelet-magyarországi üzem létrehozásában működik együtt az Airbus Helicopters és a magyar kormányzat. A részletek kidolgozása az elkövetkező hónapokban történik meg - jelentette be a cég főnöke, Bruno Even és Szijjártó külgazdasági és külügyminiszter. 

Zord

A HM és az Airbus Helicopters ma aláírta a szerződést 16 darab H225M többfunkciós, HForce generikus fegyverrendszerrel felszerelt helikopter beszerzéséről a honvédség részére.

A HForce tesztelésére szolgáló céges H225M. (Fotó: Airbus Helicopters)

Zord

A honvédelmi törvény módosítása kapcsán tartottak ma a tárcavezető részvételével rendkívüli állománygyűlést Szolnokon, ahol a személyügyi és szervezeti változásokkal párhuzamosan a haditechnikai fejlesztések eddig megtett és jövőben tervezett lépéseiről is szó esett. És persze statikus és dinamikus bemutatót, melyen szélesebb körű nyilvánosság előtt először szerepeltek a "halottaiból feltámasztott" Mi-24-esek - a SOF-ra épülő forgatókönyvből akár a típus hazai feladatrendszerének változó hangsúlyaira is következtethetünk.

A célobjektum egyik őre rezignáltan figyeli, ahogy a 711-es Mi-24V, fedélzetén a felderítő előőrs szerepét is betöltő mesterlövész párossal leszálláshoz helyezkedik....a valóságban az ilyen "insertion" természetesen olyan távolságban történik meg, ahonnan minimális az esélye, hogy az ellenség észlelje az érkezést.

Nem sok időt töltöttek a földön a gépek.  Itt a géppár másik tagja elemelkedés után gyorsítás közben, a lapátvégeken láthatóvá vált örvénysorral.

 A 704-es Mi-17-essel érkezik a rajtaütő főerők csoportja.

Füstölnek a riadóztatott ellenséges járművek...a Mi-24-esek a SOF csoport légi támogatásában is szerepet játszottak, a HMMWV-k a rajtaütés helyszínét biztosították.

Megkülönböztetett figyelem a 711-es operátorától.

A géppár másik tagja ma a 336-os P volt.

Helikopteren kívül is van élet: itt nem forgószárnyú, hanem egy emrézer érkezett a rajtaütésben részt vevő egyik csoportért.

Ez pedig már a hangár, az állománygyűlést követő, a Zrínyi 2026 eredményeit bemutatni hivatott statikus kiállítás. A 335-ös mellé példásan, szó szerint mindent kipakoltak, még a KMGU aknaszóró konténert is (erre tökéletesen jó angol kifejezés az "everything but the kitchen sink")

A LégierőBlogger szívügye természetesen a Sturm irányított fegyverrendszer, melyből ma a Kokon 9M114 rakéta üres TPK-it láthattunk függesztve...

...valamint a Raduga-S irányítórendszer optikai...

és rádiótechnikai egységét - ez utóbbit egy  újkeletű RNAV antennával kiegészítve, ami remélhetőleg nem ment az eredeti funkcionalitás rovására.

Zord

A Budaörsi úti Petőfi laktanyában megrendezett ceremónián ma hivatalosan átadták az újrainduló magyar kézifegyvergyártás első termékeit a felhasználónak, az MH Katonai Rendészeti Központ katonáinak. Az CZ-től vásárolt licensz alapján, először cseh alkatrészekből magyar (HM Arzenál) összeszerelés révén létrehozott, később növekvő hányadban hazánkban gyártott maroklőfegyverekről (P-07, 09), géppisztolyokról (Scorpion EVO3) és gépkarbélyokról (Bren 2) van szó. Mint arról a légierőblogger korábban beszámolt, a stratégiai fejlesztés helyszíne a Kiskunfélegyházán létrehozott fegyvergyár.

Jelképes átadás:  Kránicz Roland, a HM Arzenál vezérigazgatója Böröndi Gábor altábornagy vkfh-nak nyújtja át az egyik Scorpion EVO3 A1-est.

Zord

Bármennyire is járt el felette az idő, a P-37-es azon haditechnikai eszközök közé tartozik, melyek helytálló konstrukciójáról az optimálisat több mint kétszeresen meghaladó szolgálati idejük, az általuk máig biztosított képességek tanúskodnak. Magasra rakták hát a mércét eljövendő utódaik számára...

Zord

Nekünk a Mi-24-es a legjobb ellenség! - jegyezte meg egy magyar lérakos a tavalyi csehországi TOLY gyakorlat alkalmával azzal kapcsolatban, hogy a célrepülések résztvevői közül melyik biztosítja számukra a leginkább megfelelő kiképzési lehetőséget. Mint minden kijelentés, nyilván ez is szubjektív. De ettől még tény, hogy mintegy hat évnyi kihagyás után a napokban a győriek visszakapták nagyrabecsült régi partnerüket: az egyik frissen nagyjavított "krakagyila" tiszteletét tette a kubosok és a mistralosok megsemmisítési zónájában. Arról nem is beszélve, hogy ez a lérak-forgószárnyas (és persze merevszárnyas) kiképzési szinergia példaértékű lehet a honvédelmi színtér összes szereplője számára...

A 720-as Likócs fölött.

SzURN és egy M3-as gyakorló rakétával megrakott SzPU várja áldozatát.

Csütörtökön Dongó Five-Six, a 33-as is megfordult Győr fölött.

Zord

Jó látni, amikor a honvédségben egy összetett feladattípus a kezdeti szárnypróbálgatásoktól szorgos, kitartó, koherens erőfeszítésekkel a valós képességek tárházába kerül. Ennek a folyamatnak lehetünk a szemtanúi a kecskemétiek által tavasszal először demonstrált éjszakai NVG-s éleslövészet esetében is - melyet természetesen most is a szolnoki dzsétek közreműködésével hajtottak végre.

Ezúttal géppárban. Az egyik Gripen rácsapása és tűzkiváltása közben a háttérben látszik a köteléktárs villogójának fényfüzére is.

Zord

A  kisebb, olcsóbb, hatékonyabb címszavakba burkolt, szövetségesi bátorítással folytatott önpusztítás évtizedei után a nehéz technika talán újra elfoglalhatja méltó -- persze a 21. században illő és üdvös -- helyét a Magyar Honvédségben. Ez azt hiszem van annyira kivételes ok, hogy a csizma felkerüljön az asztalra, akarom mondani a lánctalp a LégierőBlog ehavi hírbejegyzésének címlapjára.

Viharban, hóban, napsütésben, hőségben, jéghideg éjjelen, poros arccal. De vidáman :-)

Zord

Régi adósságomat tudtam le a napokban, amikor a csitári hegyek legismertebb csúcsára, a Nyitra fölött magasodó Zoborra kapaszkodtam fel. Nemcsak az érdekes panoráma, de két "kincs" is várt odafenn...

A fő látványosság, az 1896-os milleniumi emlékoszlop cseh legionáriusok által felrobbantani nem tudott (erdélyi gránitból készült!) talapzata ma az innen startoló siklóernyősök szélzsákját "hordozza". De várjunk csak! A kép bal alsó sarkában egy másik érdekes objektum figyel...

...ami nem más, mint a P-12-es méteres lokátor vontatott változatának kabinja és antennák nélküli antennaárbóca.

Ez pedig az emlékoszlop információs táblája, meglehetősen korrekt szöveggel. Ha az angol mellett magyarul is meglenne, egy szót sem szólhatna a magyarországi látogató.

Ez pedig a pár kilométerrel keletebbe lévő Alsócsitár községháza, melynek falán...

...emléktábla hirdeti, hogy Kodály Zoltán itt gyűjtötte az A csitári hegyek alatt kezdetű népdalt

Zord

Most, hogy teljes megújulás előtt áll a VSHORAD fölötti SBAD képesség Magyarországon a Zrínyi 2026 jegyében, nem árthat egy kis lérak-nosztalgia ("honnan jöttünk, hová megyünk"). Ez vezérelt régi tervem kivitelezésében, hogy egyetlen nap eltúrázzak az egykori 11. dandár mindhárom pilisi, hegyi TÁS-ába. 

Amióta a geodéziai toronyra felhúzták a Boldog Özséb kilátót (melynek tájékoztató táblái közé nem sikerült egyet sem elhelyezni a valaha itt dolgozott lérakosokról...), és elhozták ide a zöld csúcs jelzést, a Pilistető és a 11/2 osztály Volhov-tüzelőállása "hivatalosan" hozzáférhető, például a Szántói-nyereg felől. (2004-es légi felvételemen a 11/2)

Ez már az Urak Asztala, a 11/1 Volhov PV-fedezéke a HÁP tetején. Ide a szentlászlói úton lévő Hegytetőről a Pap-réten keresztül lehet eljutni.

Ilyen a kilátás az EÁP elől a fák között keleti irányba, a Duna túloldalán lévő Naszály és a DCM felé. (2004-es légi felvételemen a 11/1)

Lom-hegy: 11/9, a HÁP tetején lévő betonplaccon állt egykor az Nyeva-M rendszer UNV antennaposztja.

Ez az eldobott fémkeret egy P-12-es magassági indikátorjához (E-szkóp) tartozott. (2004-es légi felvételemen a 11/9)

Zord 

A Bátor Harcos hadgyakorlat század éleslövészeti fázisán a harcrendből fotózva sikerült néhány szép pillanatot elcsípni...

A természetes növényzetet hívták segítségül az álcázás érdekében a Bocskai dandár katonái BTR-80/A harcjárműveikre.

A jobb szárnyon érkezik a támogató szakasz BTR-80-asaival. A kezelő a Metisz-M irányított páncéltörő rakétarendszer 9P151-es indítóállványával fut tüzelőállást foglalni.

Tüzelőállásban a támogató szakasz. Innen három indító látható, az előtérben lévő BTR mögött volt a negyedik.

Indul  a bocskaisok 9M131 rakétája. Közkívánatra nagyobb képméretben is.

6-7 másodperces kirepülési idő után szép találat az egyik kemény célon.

Egy másik találat animációja.

Magyar aknavetősök belövést hajtanak végre alkonyatkor. Hátul a keresztben futó gerincen lévő világos fénypont a tüzelési szektorhatár bal oldalát mutatja.

Az OAR keretében rotáló amerikai 1-7 felderítő zászlóalj nálunk települő századának aknavetősei segítették a magyar éjszakai lövészetet: az M113-asra telepített mobil aknavető (M1064A3) feladata ejtőernyős világítóaknák (valószínűleg M930 típus) kilövése volt.

Ilyen fényhatás érhető el két működésben lévő világítógránátnak köszönhetően. A csíkokat a BTR-ek toronyfegyvereinek a mesterlövészek puskáinak (Gepárd, Dragunov) fényjelző lövedékei húzzák a hosszú expozíciós felvételen.

Közelebbi felvétel, melyen látszik a mesterlövészek Mercije, a fegyver torkolattüze és a fényjelző lövedék csíkja. A nagy képen pedig a többi fegyver tüze is a háttérben.

Kivilágított éjszakai munkában a Metisz-M-ek...

...így fest két rakéta repülési pályája, illetve becsapódása hosszú expozíciós felvételen...

...és így nézett ki a Metisz-M1 változat indítója az Armija 2018-on a VTK kiállítócsarnokában. Az irányzótávcsövét kiegészítő 1PN86BVI hűtött infravörös kamerát már a Metisz-M-hez is kínálták (egyszerűen a meglévő nappali optika elé kell helyezni).

És ha már így belejöttem a "típusismertetésbe", íme a 2010-es kecskeméti repülőnapon kiállított magyar 9M131 metszet, melyen jól látszik a tandem harci rész. Hasonlóan beszédes a láda felirata is, ami szerint a vevő (az ügylet 1996-ban köttetett orosz államadósságért cserébe) a Magyar Köztárság Belügyminisztériuma volt.

Zord