„Fölment a mennybe, és Isten jobbjára ült” (Mk 16,19) – A mennybemenetel napján a Föld összekapcsolódik a Mennyek Dicsőségével.
Ascensio Domini – az V. század óta, a kereszténység egyik főünnepe, amelyet húsvét után a 40. napon, csütörtökön ünnepel a katolikus egyház, melyet a népi és az egyházi hagyomány áldozócsütörtöknek is nevez.
Jézus Krisztus feltámadása után negyven nappal a mennybe emelkedett, ezzel lezárva földi küldetését visszatérve az Atyához, mely egyben a Vigasztaló Szentlélek eljövetelének ígérete.
Az Újszövetségben a Lukács 24,50-53, az Apostolok Cselekedetei 1,4-11 és a Márk 16,19 versekben olvashatunk az eseményről.
Jézus valójában húsvétkor már testében is megdicsőülve átment az Atyához, de negyven napon át megjelent az apostoloknak, hogy megerősítse őket hitükben, megmagyarázza nekik az ószövetségi Írásokat, a róla szóló jövendöléseket.
A XII. századtól elterjedt az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig.
Szép hagyomány, hogy sok helyen ezen az ünnepen megáldják a zöld búzaszárakat vagy kenyérszentelést tartanak. Eleink határjáró körmeneteket is tartottak, hogy a szentelt lobogók alatt felvonulva biztosítsák a jó termést.
Egy palóc hiedelem szerint a hegyek akkor keletkeztek, amikor a mennybe szálló Krisztus után emelkedni kezdett a föld is, de az Úr intésére megállt. Erdélyben még ma is él a szokás, hogy a hegyeken ezen a napon örömtüzeket gyújtanak.
Az ünnep liturgikus színe a fehér. Témáját az evangélikus liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.” A liturgia az Úr utolsó rendelkezéseit, a Vigasztaló megígérését és a mennybemenetelt beszéli el.
„Mennybemenetelekor Jézus egyetlen feladatot bízott az apostolaira: az evangélium hirdetését.
A tanítványok elfogadták a küldetést, és mentek hirdetni az evangéliumot. A mi mennybemenetelünknek is ez a feltétele: mindennap elfogadni és megcselekedni azt, amire küld minket az Úr.
A misszió kezdete búcsúzás, elválástörténet, amelyben nincs zokogás és fájdalmas elköszönés. Itt nagy öröm van, hiszen az apostoli közösség nem a magára maradottságot éli át, hanem azt, hogy az Úr vele van, mindörökké velünk marad és munkálkodik” – írja Németh Norbert teológus, egyetemi tanár.
Forrás: Felvidék.ma
Nyitókép: Rembrandt van Rijn: Mennybemenetel (részlet), 1636
The post Urunk mennybemenetelének ünnepe – népi nevén áldozócsütörtök appeared first on Kárpátalja.ma.
Mindent meg fogunk tenni a Kárpátalján élő magyarok egészségéért, békességéért és biztonságáért – jelentette ki Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Facebook-oldalára szerda este feltöltött videóban a kárpátaljai dróntámadással összefüggésben.
A tárcavezető Ópusztaszeren, a kormány első ülésénének szünetében felvett videóban azt mondta:
„most arról szeretnék szólni a Kárpátalján élő magyar testvéreinknek, hogy aggodalommal követjük azokat az eseményeket, amelyek a mai napon történtek, hogy Oroszország dróntámadást intézett kárpátaljai létesítmények ellen”.Figyeljük és próbáljuk megérteni, hogy mi történt: azzal együtt, hogy a kormány már elítélte az orosz támadást, szeretnénk mindenben segítségére lenni magyar testvéreinknek, az ott élőknek, hogyha bármiféle szükségük van – fogalmazott.
Kapcsolatban vagyunk a magyar közösséggel, konzulokkal, és ha bármi olyan helyzet merül fel, amelyben Magyarország segítségre lehet, akkor segíteni fogunk – tette hozzá Tarr Zoltán.
Forrás: hirado.hu
Kiemelt kép: Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés magyarságpolitikai bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 11-én (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
The post Tarr Zoltán: Mindent meg fogunk tenni a Kárpátalján élő magyarok egészségéért, békességéért és biztonságáért appeared first on Kárpátalja.ma.
2,4-es magnitúdójú földrengés volt a Zala vármegyei Nagykanizsa térségében szerda este negyed nyolckor – közölte a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium a Facebook-oldalán.
Mint írták, eddig két bejelentés érkezett Nagykanizsáról, egy Zalamerenyéről és egy Fűzvölgyről, károkról nem számoltak be.
Az obszervatórium kéri azokat, akik érezték a földrengést, hogy töltsék ki a www.seismology.hu oldalán elérhető kérdőívet – olvasható a bejegyzésben.
The post Földrengés rázta meg Nagykanizsa térségét appeared first on Kárpátalja.ma.
Száztíz éve, 1916. május 14-én született Székelyudvarhelyen Méhes György író, műfordító.
Nagy Elek néven látta meg a napvilágot. Családja 1917-ben Kolozsvárra költözött. A jogi egyetem
elvégzése után egy ideig az Új Cimbora című lapnál dolgozott, majd 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjasaként néhány hónapot Budapesten töltött.
1938 és 1944 között a Pásztortűz és a Keleti Újság munkatársa volt, eleinte színikritikái, később politikai publicisztikái, rövidebb humoros, szatirikus írásai is megjelentek. A második világháború alatti évek eseményeit az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című önéletrajzi ihletésű regényében idézte fel.
1944 őszétől 1952-ig több újságnál is dolgozott, ebben az időben pártonkívülisége miatt több támadás is érte, ezek közül a legkomolyabb a neve megváltoztatására irányult;
állítólag a kommunista író Nagy Istvánt zavarta a névrokonság.Az író egy matematikus-filozófus őse után vette fel a Méhes György nevet.
Az író, műfordító 1952-től szabadúszó lett, minden idejét az írásnak, s családjának szentelte. Ekkor jelent meg első ifjúsági regénye Verőfény címmel.
Az 1950-es években Méhes György elsősorban mese- és ifjúsági íróként vált híressé, sorra jelentek meg a gyermekeknek szóló munkái, például a Gyöngyharmat Palkó és más mesék, a Kárpátok kincse, a Szikra Ferkó, a Gyémántacél, a Virágvarázsló és a Világhíres Miklós.
Az 1960-as évek elejétől az író visszatért a színházhoz, igaz, első darabja, az Oroszlán a kastélyban című abszurd dráma megbukott. Ez egy időre visszariasztotta, de mikor a 33 névtelen levél című vígjátékával visszatért, sikert aratott. Sorra születtek drámái és vígjátékai, amelyek a társadalomban meglévő feszültség kimondására törekedtek.
Méhes György első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolyát 1977-ben publikálta.1982-es Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című munkájára már felfigyelt a közönség. 1986-os kisregényeit,
köztük a Gina címűt, valamint az 1977-ben megjelent A kolozsvári milliomosok című regényét a kritika figyelemre sem méltatta. Magyarországi felfedezése csak az elmúlt években kezdődött, sorra jelentek meg írásai.
Méhes György munkásságát 2002-ben Kossuth-díjjal ismerték el, a bécsi Európai Akadémia díjával pedig 2005-ben tüntették ki.
91 évesen, 2007. április 10-én hunyt el.
Forrás: MTI
Nyitókép: liget.ro
The post 110 éve született Méhes György író appeared first on Kárpátalja.ma.