A bizottság szerint ez a rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatás – átlagosan havi 1,5 milliárd euró – nagymértékben hozzájárulna Ukrajna 2023. évi finanszírozásának fedezéséhez, amelynek szükséges összegét az ukrán hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap havi 3-4 milliárd euróra becsülik.
A támogatás kedvezményes, hosszú lejáratú kölcsönök formájában valósulna meg, amelyeket 2023-tól részletekben folyósítanának Kijevnek. A hiteleket 2033-tól kezdődően legfeljebb 35 év alatt kell visszafizetnie Ukrajnának. A kölcsönök finanszírozásának biztosítása érdekében a testület a tőkepiacokon történő hitelfelvételt javasolja. A bizottság azt is szorgalmazza, hogy a tagállamok további, az uniós költségvetésbe befizetett hozzájárulások révén fedezzék Ukrajna kamatköltségeit.
“Ennek a csomagnak köszönhetően Ukrajna képes lesz továbbra is fizetni a béreket és a nyugdíjakat, fenntartani az alapvető közszolgáltatásokat és a makrogazdasági stabilitást, valamint helyreállítani az orosz erők által megsemmisített kulcsfontosságú infrastruktúrákat” – közölte az Európai Bizottság. A támogatás feltétele az, hogy Ukrajnának reformokat kell végrehajtania a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, és a korrupcióellenes intézkedések megerősítése végett.
A pénzeszközöket az uniós költségvetésen keresztül irányítanák Kijevbe, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy a támogatást összehangolt módon kapja meg. A részletek kifizetésekor a bizottság ellenőrizni fogja, hogy a kért reformok ténylegesen megvalósultak-e. A bizottság javaslatát az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak is jóvá kell még hagynia.
Magyaroszág Kormánya nem támogatja a hitelfelvételtMagyarország kétoldalú alapon továbbra is kész Ukrajna támogatására – erről írt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán. Mint írja, Annalena Baerbock német külügyminiszter arra hívta fel ma “kedvesen” a figyelmünket, hogy ne hazardírozzunk az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós pénzügyi segély kapcsán – írta a magyar miniszter. “Nos, a külügyminiszter kolléga súlyosan félreérti a helyzetet: az újabb közös európai uniós hitelfelvétel elutasítása a részünkről nem taktikai, hanem elvi kérdés. Szerintünk ugyanis nem a közös európai eladósodás jelenti a közös európai jövőt. Az európai jövő nem a nagy adóssághegyek felé van” – fogalmazott Szijjártó. Hozzátette, “csak a teljes kép kedvéért (bár valószínűleg ez nem érdekli a külügyminiszter asszonyt): mi készen állunk Ukrajna támogatásának folytatására”. Pontosan úgy, ahogyan tettük eddig is: kétoldalú alapon.
The post Az Európai Bizottság 18 milliárd eurós támogatást javasol Ukrajnának a következő évre appeared first on .
Nataša Pirc Musar, une avocate de gauche, ancienne commissaire à la protection des données et néophyte en politique, a été élue présidente, devenant ainsi la première femme à occuper ce poste en Slovénie.