Feed aggregator

Dans les hautes montagnes du nord de l'Albanie, la population appauvrie n'a que peu d'options, si elle veut survivre : le trafic de cannabis, ou bien l'émigration. Pour des histoires de clientélisme politique, le Kelmend se meure et ses enfants s'en vont. Reportage.

- Articles / Gratuit, Une - Diaporama, Courrier des Balkans, IJ4EU, Migrants Balkans, PS Albanie, Albanie, Economie, Environnement, Populations, minorités et migrations, drogues, Une - Diaporama - En premier

Une pétition demande l’annulation des deux dates suisses des Berlinois, dont le chanteur est accusé d’avoir abusé de plusieurs dizaines de fans.

Július 7-8-án kezdődik meg az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba telepítése – jelentette ki Putyin a fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával folytatott megbeszélésén.

„Minden a terv szerint halad a legérzékenyebb kérdésekben, amelyekben Önnel megállapodtunk. Mint tudja, július 7-8-án befejezzük a megfelelő létesítmények előkészítését. És azonnal megkezdjük a vonatkozó fegyvertípusoknak az Önök területén történő telepítésével kapcsolatos tevékenységet. Tehát minden a terv szerint halad, minden stabil” – mondta Putyin.

Putyin a találkozó informális részéről készült felvételen elmondta, hogy a nap folyamán később „szemtől szemben” fog biztonsági kérdésekről tárgyalni Lukasenkával. „Egészében véve a helyzet stabil, sőt, azt mondanám, hogy jó. Ezen a területen magabiztosan működünk együtt” – mondta.

Putyin március 25-én jelentette be, hogy Oroszország Fehéroroszország kérésére taktikai nukleáris fegyvert telepít a köztársaságba, úgy ahogyan azt az Egyesült Államok már régóta teszi szövetségesei területén. Az orosz államfő akkor azt mondta, hogy a tervek szerint július 1-jén fejeződik be az ezen fegyverek tárolására szolgáló létesítmények kiépítése Fehéroroszországban.

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Moszkva már átadta Minszknek az Iszkander rakétarendszert, amely nukleáris fegyver hordozására is alkalmas lehet, és segítséget nyújtott ahhoz, hogy fehérorosz repülőgépeket képessé tegyenek speciális lőszer használatára.

A Kommerszant című lap közölte, hogy az orosz fél pénteken hivatalosan értesítette az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló (CFE) szerződés részes államait, hogy Oroszország november 7-én lép ki véglegesen a megállapodásból. Az értesülést az orosz külügyminisztérium megerősítette. Putyin május 29-én látta el kézjegyével a CFE-szerződés ügyében rendelkező orosz törvényt.

A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján elfogadták a dokumentum aktualizált változatát. A módosított szerződést azonban csak négy ország – Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna – ratifikálta.

Oroszország 2007-ben felfüggesztette a CFE-szerződésben való részvételét mindaddig, amíg a NATO-országok nem ratifikálják a kiigazításáról szóló megállapodást, és nem hajtják végre „lelkiismeretesen a dokumentumot”. Moszkva 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Az orosz fél ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.

A felmondás hivatalos orosz indoklása szerint a CFE-szerződés „az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások – elsősorban a NATO bővítése – következtében „sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát a valósággal”.

Moszkva érvelése értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. „A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott” – olvasható a szövegben.

A dokumentum szerint „az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár”.

 

The post Putyin: július 7-8-án kezdődik meg az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba telepítése appeared first on .

La population slovène ne cesse de vieillir et un tiers des citoyens du pays aura plus de 65 ans en 2100. Le pays va même commencer à perdre des habitants dès 2026.

- Le fil de l'Info / Slovénie, Une - Diaporama, Populations, minorités et migrations, Exode, Courrier des Balkans

Polt Péter legfőbb ügyész kitüntette Franz Plöchl osztrák legfőbb ügyészt és Bánáti János ügyvédet az ügyészség napja alkalmából.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint Polt Péter a Pro Cooperatione Emlékérmet adományozta a magyar és osztrák ügyészi szervek közötti magas színvonalú szakmai együttműködésért az Osztrák Köztársaság legfőbb ügyészének, valamint a magyar ügyészséggel való szakmai együttműködés érdekében nyújtott kiemelkedő munkásságáért a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnökének.

Az ünnepségen a magyar legfőbb ügyész kiemelte: az állam büntetőigényének eredményes érvényesítése elképzelhetetlen nemzetközi bűnügyi együttműködés nélkül. A kölcsönös bizalom megteremtéséhez és erősítéséhez jelentős mértékben hozzájárul, ha az egyes tagállamok alkotmányos szervei a kétoldalú kapcsolataikat külön is fejlesztik, megismerve egymás normatív környezetét, jogalkalmazási módszereit, jó gyakorlatát. Mindennek kiváló példája az osztrák-magyar ügyészi együttműködés.

Polt hangsúlyozta: hasonlóan jelentős szerepe van az egyes hivatásrendek közötti harmonikus szakmai viszonynak; a Magyar Ügyvédi Kamara és Magyarország ügyészsége közötti szakmai kapcsolat a kölcsönös tiszteletre épül.  Plöchl bemutatta az osztrák ügyészség rendszerét és kitért az igazságügyi minisztertől független, autonóm szövetségi ügyészség létrehozására irányuló ausztriai reformtörekvésekre. Bánáti kiemelte: az ügyészség és az ügyvédség közös célja a jogállam működésének biztosítása. Polt az ügyészség napja alkalmából díjakat és elismeréseket adott át a testület tagjainak.

Az első ügyészi törvény 1871. június 10-ei kihirdetésének évfordulója 1991 óta az ügyészség ünnepnapja.

 

The post Magyar ügyészségi elismerést kapott az osztrák legfőbb ügyész és Bánáti János appeared first on .

In einem Gespräch mit EURACTIV in Astana sprach der ehemalige Präsident der Europäischen Kommission, José Manuel Barroso, über Russland, die EU-Sanktionen und ihre Auswirkungen auf Kasachstan, aber auch über einige wichtige Entscheidungen, die er in seiner Zeit als EU-Kommissar getroffen hatte - eine Zeit, die er als die "geopolitische Adoleszenz" Europas bezeichnete.

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba a kijevi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét azzal összefüggésben, hogy Oroszország átadott Magyarországnak tizenegy, kárpátaljai magyar nemzetiségű, ukrán állampolgárságú hadifoglyot – közölte Oleh Nyikolenko.

Az ukrán külügyi szóvivő szavai szerint az ukrán kormány nem kapott tájékoztatást a magyar és orosz fél között erről folyatott tárgyalásokról, Ukrajna pedig Magyarország miniszterelnök-helyettesének nyilatkozataiból értesült a tizenegy hadifogoly átszállításáról Magyarországra.

Közölte, hogy Magyarország ügyvivőjét ezért pénteken bekérették az ukrán külügyminisztériumba „érdemi megbeszélésre”.

„Az ukrán fél átadta megkeresését, amelyben részletes tájékoztatást kér az ukrán állampolgárokról, továbbá azt, hogy haladéktalanul engedjenek hozzájuk egy ukrán konzult egészségi állapotuk megismeréséhez és konzuli segítségnyújtáshoz” – tájékoztatott a szóvivő. Hozzátette, hogy az ügyvivővel folytatott megbeszélésen az ukrán fél külön kiemelte az egyeztetés szükségességét „az olyan kényes kérdésekben, mint a hadifoglyok szabadon bocsátása”.

Nyikolenko hangsúlyozta egyúttal, hogy „az ukrán hadifoglyok szabadon bocsátása mindig jó hír”.

 

The post Bekérették a magyar ügyvivőt az ukrán külügyminisztériumba a Magyarországnak átadott hadifoglyok ügyében appeared first on .

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) lehallgatta orosz katonák telefonbeszélgetését, amelyben az egyik elmondja a másiknak, hogy a Herszon megyei kahovkai vízerőművet nem ukránok, hanem egy orosz szabotázscsoport robbantotta fel.

Az SZBU közzétette honlapján az általa orosz katonáknak mondott két férfi lehallgatott beszélgetését. „Az oroszok a gát felrobbantásával akarták megzsarolni Ukrajnát, és ember okozta katasztrófát okoztak államunk déli részén” – jegyezte meg az SZBU sajtószolgálata.

„Nem ők (az ukránok) robbantották fel. A mi szabotázscsoportunk volt. Ezzel a gáttal akarták megijeszteni őket. Nem a tervek szerint ment, nagyobb robbanás lett, mint amilyet terveztek” — mondja a felvételen az állítólagos orosz katona. A folytatásban leírja a katasztrófa következményeit, amelyeket szavai szerint Oroszországban próbálnak eltitkolni, vagyis a vízszint emelkedését, az áradások és a pusztítás nagyságrendjét. Elmondja egyebek mellett, hogy egy közeli parkban „állatok ezrei pusztultak el”.

Az ukrán katonai hírszerzés pénteki közleményében azt írta: olyan információk jutottak a birtokába, amelyek arról tanúskodnak, hogy Oroszország új szakaszt indított az ukrán katonai parancsnokság és kormánytisztviselők lejáratására irányuló kampányában. „Ennek keretében egy sor provokatív anyag készült, amelyek szerzői Ukrajnára hárítják a felelősséget a kahovkai vízerőmű felrobbantásáért, és a politikai válság előfeltételeit igyekeznek megteremteni” – fejtette ki a hírszerzés. Rámutatott, hogy a kiadványok előkészített fő címei közvetlen vádakat tartalmaznak a katonai-politikai vezetés, különösen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen. A hírszerzés kiemelt pár példát ezen címek közül: „Kétségbeesésében, hogy sikereket érjen el egy esetleges offenzívában, Zelenszkij átváltott a felperzselt föld taktikájára, ami azonban saját népe ellen irányult”, illetve „A gátrobbanás elmossa Zelenszkijt”.

A hírszerzés értesülései szerint emellett állítólagos ukrán és külföldi olvasók nevében hamis internetes fiókokból kommentárokat helyeznek el minden cikk alatt, ezáltal egy „élő” vita benyomását keltve, hogy valódi hálózati felhasználókat is bevonjanak a beszélgetésbe. Kijevben úgy tudják, hogy a projekt rendelkezésre álló költségvetése körülbelül hatmillió dollár, az összeg további növelésének lehetőségével.

Az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata arról számolt be, hogy a péntekre virradóan végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás megrongált két gázkitermelő létesítményt a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyében, egy gázszállítást irányító állomást a délkeleti Zaporizzsja megyében, és országszerte több elektromos vezetékeket. Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy az orosz erők csapást mértek a zaporizzsjai régióban lévő Huljajpole város kórházára, a támadás miatt két egészségügyi dolgozó életét vesztette, két további civil pedig megsérült. Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy előzetes információk szerint az orosz erők Sz-300-as légvédelmi rakétákkal lőtték a megyeszékhely, Harkiv város peremvidékét. Hozzátette, hogy személyi sérülésekről egyelőre nem érkezett jelentés.

A belga kormány katonai segélycsomagot hagyott jóvá
A belga kormány jóváhagyta az Ukrajnának szánt 14. katonai segélycsomagot, amelynek keretében a védelmi minisztérium 32,4 millió euró értékben 105 milliméteres lőszert vásárol az ukrán fegyveres erők számára. „A belga honvédelem továbbra is minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, hogy megvédje népét és területét az orosz agresszióval szemben” – hangsúlyozta Ludivine Dedonder védelmi miniszter, aki a katonai segélycsomagról szóló javaslatot felterjesztette a kormánynak. A védelmi minisztérium közleménye szerint a lőszereket a belga hadiipartól vásárolják, és a lehető leghamarabb Ukrajnába szállítják.

„A 105 milliméteres lőszerek vásárlása és szállítása Ukrajna kifejezett kérésére történik, és megfelel a helyszíni szükségleteiknek. A 32,4 millió eurós kiegészítő támogatással a védelmi minisztérium eddig 306 millió euró értékben nyújtott védelmi segítséget Ukrajnának, ebből 41 millió eurót üzemanyagként” – áll a közleményben. A belga hadügyminisztérium a háború kezdete óta támogatást nyújt az ukrán fegyveres erőknek, a védelmi és biztonsági ipara készleteiben rendelkezésre álló lehetőségek szerint. Az anyagi támogatás mellett a védelmi minisztérium már több mint hétszáz ukrán katonát képzett ki az Ukrajna segítésére létrejött uniós katonai segítségnyújtási missziója keretében.

 

The post Ukrán titkosszolgálat: egy lehallgatott beszélgetésben orosz katonák elismerték a kahovkai vízerőmű felrobbantását appeared first on .

Main agenda items, approximate timing, public sessions and press opportunities.

Main agenda items, approximate timing, public sessions and press opportunities.

The presidency of the Council issued presidency conclusions on the safety of LGBTI persons in the European Union. The text was supported by 25 delegations.

The Council agreed its negotiating position for an EU law which introduces criminal offences and penalties for the violation of EU sanctions.

EU member states have reached a common position on a draft law which will protect journalists and human rights defenders against manifestly unfounded claims or abusive court proceedings.

The Council settles on a proposed directive to prevent and combat violence against women and domestic violence.

The Counil has agreed its position on a proposed EU law to better equip member states in their fight against organised crime and their illegal profits.

The Council agreed that forced marriage and illegal adoption will explicitly feature as types of exploitation covered by an update of the EU’s anti-trafficking law.

Indigenous representatives like Raoni Metuktire, an internationally recognized Kaiapó leader, followed the Supreme Court trial on the temporary framework, inside and outside of the courtroom in Brasilia, in a case that will determine whether the land rights of the indigenous peoples of Brazil have extreme limits established by the constitution. CREDIT: Nelson Jr./SCO-STF-FotosPúblicas

By Mario Osava
RIO DE JANEIRO, Jun 9 2023 (IPS)

Children were thrown into the air and stabbed and cut with knives and machetes. The attackers first opened fire on the victims of the massacre before finishing them off with knives so that none of the 244 indigenous people of the village would survive. The 1904 massacre permanently marked the Xokleng people and may play a decisive role in the future of the native peoples of Brazil.

The tragedy is emblematic of the genocide suffered by indigenous people in Brazilian history. There were more numerous and recent killings, especially during the 1964-1985 military dictatorship. But the 1904 massacre is at the center of a trial in the Supreme Court that will determine the progress of the demarcation of indigenous territories in this South American country.

The trial was triggered by a move by the government of the southern state of Santa Catarina. In 2016 the state’s Institute of the Environment (IMA) lay claim to part of the demarcated land of the Xokleng people for a biological reserve.

But in 2019 the Supreme Court recognized that the case had national repercussions, setting a precedent for all demarcations of indigenous lands, because the IMA’s claim cites something that is called the “temporary framework”.

This framework states that native peoples only have the right to the lands that they physically occupied when the current constitution was promulgated on Oct. 5, 1988, creating the present system of demarcation of indigenous reserves.

The trial began in 2021, with the votes of two of the 11 Supreme Court justices, one against and the other in favor of the temporary framework. It was then suspended due to Judge Alexandre de Moraes’ request for more time to analyze the issue. It was not resumed until last month, on May 7, when Moraes issued his vote and argument, before it was suspended again on Jun. 7.

The 1904 massacre was part of his argument against the framework, as an example of the violence used to dispossess indigenous peoples of their land, which showed that it would be “unjust” to demand their physical presence on their traditional lands on any precise date. The Xokleng were “forced to leave their land in order to survive,” the judge argued.

Judge Alexandre de Moraes (C), of Brazil’s Supreme Court, is the shining star of the country’s judiciary. He issued a vote that could be decisive for the future of indigenous peoples’ lands. He also presides over the Electoral Court and is conducting investigations that could sentence former President Jair Bolsonaro to ineligibility for political office or to jail for spreading disinformation and acting against democracy. CREDIT: Alejandro Zambrana/Secom-TSE-FotosPúblicas

Violence

The Ibirama-Laklãnõ Indigenous Land, where 2,300 people live today, almost all of them from the Xokleng community along with a few Guarani and Kaingang families, was demarcated in 2003: 37,000 hectares recognized as their territory by the government of Santa Catarina in 1926, according to official documents in possession of the native residents of that land.

But in 1965 the military dictatorship limited their territory to just 14,000 hectares. In addition, 10 years later, it ordered the construction of dams in the Itajaí river basin, which crosses the region, to curb flooding in cities and landed estates downstream.

Consequently, it flooded the Xokleng lands and further reduced the area where the indigenous people live and farm, as well as cutting off their roads, aggravating their isolation. An anthropological study conducted in the 1990s recommended that the territory should be expanded to the previous 37,000 hectares, but this was called into question by the local government and by landowners who had invaded part of the land.

Public attention was drawn to the near extermination of the Xokleng people by a book by anthropologist Silvio Coelho dos Santos, “Indigenous people and whites in southern Brazil: the dramatic experience of the Xokleng” ((Indios e brancos no Sul do Brasil: a dramática experiencia dos xokleng, in Portuguese), which includes a report of the 1904 massacre in the newspaper “Novidades”.

Many similar atrocities have been committed in Brazil. But the fact that this massacre in particular was well-documented and proven undermines the temporary framework, defended by many politicians and landowners and used in their legal arguments and in their attempts to reduce conflicts over land.

But it clearly runs counter to the constitution, according to Marcio Santilli, former chair of the governmental National Foundation for Indigenous Peoples (Funai) and founder of the non-governmental Socio-Environmental Institute.

“The basic unconstitutionality is that the articles (on indigenous people) do not address the temporary framework and recognize indigenous territorial rights as ‘original’. According to the constitution, there is no indigenous person without land,” he told IPS.

Thanks to the constitution’s mandate, 496 indigenous reserves, covering 13 percent of the national territory, have been demarcated so far, without taking into account the temporary framework that is now being cited.

And another 238 reserves are in different phases of the demarcation process. Some have already been identified as indigenous lands, while others are still under study, according to the Socio-Environmental Institute, which has a large database on the subject.

In Brazil, according to the 2022 census, there are 1.65 million indigenous people, an increase of 84 percent compared to the 2010 census, although they represent only 0.8 percent of the national population. In this country there are 305 distinct indigenous peoples who speak 174 languages, according to Funai.

Moraes condemned the temporary framework, but his vote worried indigenous leaders because he proposed “full compensation” to “good faith” landowners currently occupying demarcated areas. Until now, only improvements made on property have been compensated and not the land itself, which is considered to have been usurped.

Indigenous people from the metropolitan region of São Paulo block a highway with bonfires, in protest against the temporary framework, which drastically limits the demarcation of territories of native communities. Legislators are trying to give the measure legal status, while the Supreme Court postponed a ruling on the issue for the second time, on Jun. 7. CREDIT: Rovena Rosa/Agência Brasil

Reconciliation rejected

“Moraes wants prior compensation, to pay the landowners first and then demarcate the indigenous land, which can take 10 years. They are looking for a broad compromise to satisfy those who have illegally taken over land,” protested Mauricio Terena, legal coordinator of the Articulation of Indigenous Peoples of Brazil (Apib).

“Why is it always our rights that have to be chipped away at? Our rights are always compromised, we’re always the ones who lose out,” he said while speaking to the indigenous people present in Brasilia to follow the Supreme Court trial.

Nearly 1,500 indigenous people from all over the country camped out in the capital and there were demonstrations against the temporary framework in dozens of cities and towns and along highways in the country, reported Dinamam Tuxá, executive coordinator of Apib.

Moraes also proposed that, in the event of practically insurmountable difficulties, such as the existence of towns in areas recognized as indigenous land, compensation should be offered – in other words, they should be given land in other areas, if accepted by the indigenous community.

“Our territories are non-negotiable,” Terena said. “Our relationship with them runs deep, it is where our ancestors fell.”

His complaint was also due to the new interruption of the trial. Another judge, André Mendonça, a former justice minister in the far-right government of Jair Bolsonaro (2019-2022), asked for more time to study the case. He has up to 90 days to issue his vote, which would reactivate the trial, but he promised to do it sooner.

“They need time. We left here without an answer,” Terena complained. The process has been dragging on for more than seven years and the temporary framework serves as a justification for invasions of land and violence against indigenous people.

In any case, “Moraes’s vote was positive” because it recognized the unconstitutionality of the temporary framework, said Megaron Txucarramãe, chief of the Kaiapó people, who live in the Eastern Amazon region.

“We will return to Brasilia when the trial resumes, we will continue the fight to secure our constitutional rights and the land for our grandchildren,” he told IPS by phone from the indigenous camp in Brasilia.

“We will return to Brasilia to hold demonstrations whenever necessary to defend our lands, the constitution and the rights of our grandchildren,” Chief Megaron Txucarramãe, a well-known leader of the Kayapó indigenous people from the Eastern Amazon region, told IPS from the indigenous camp set up near the Supreme Court. CREDIT: Courtesy of Megaron Txucarramãe

Lawmakers against indigenous people

But their battle is not limited to the judicial front. On May 30 the Chamber of Deputies urgently passed a bill that would make the temporary framework law, by a majority of 283 votes against 155. Its final approval now depends on the Senate.

“The processes are moving ahead simultaneously and influence each other,” Oscar Vilhena, director of the Law School at the private Getulio Vargas Foundation, told IPS from São Paulo. “If the Supreme Court declares the temporary framework unconstitutional, the bill loses its purpose, but that would increase the costs for the Supreme Court.”

By costs he was referring to increased political pressure from right-wing and landowner-linked legislators, known as the ruralists, who have long attacked the Supreme Court for allegedly meddling in legislative affairs.

In addition, if the proposed rule is declared unconstitutional, “the Chamber of Deputies could resume deliberations on a constitutional amendment already approved in the Senate,” Santilli warned by telephone from Brasilia.

This bill, which has languished in the lower house since 2015, when it was received from the Senate, would precisely establish the payment of compensation for land ownership, not only for improvements to property, to landowners affected by indigenous territories demarcated since the current constitution went into effect in October 1988.

Nem minden fotózás sikertörténet, néha még az is előfordul, hogy ugyanazon a rendezvényen két egymást követő évben is kibabrál velünk az időjárás. Így jártunk tavaly után idén is az Adriatic Strike-kal, de a vendéglátók hozzáállásában ezúttal sem kellett csalatkozni. A szlovén légierő és légvédelem várható újdonságairól majd a júliusi Aeróban, itt inkább jöjjön egy csokor az AS23 során látott érdekességekből vagy csak érdekes képekből.

A fegyverzettel kapcsolatos, akár nyílt napi "kiállítási tárgyak", mint ez a földi gyakorlást segítő Mk 82 és a PC-9M Swift korszerűsítéssel "összefüggő" Radom szállítókocsija...

...a konténeréből kiszerelt FN Herstal M2 géppuska...

...a megtévesztő töltetek kazettáit befogadó, szárny alá függeszthető konténer éppúgy érdekes lehet...

...mint a kazetták maguk...

...és a belevaló infracsapdák (hatástalan példány)...

...de a pulzus mégis hevesebben ver, amikor az Adriatic Strike vendéglátóinak és vendégeinek éles pusztítóeszközeit tároló fedezékbe nyer az ember bebocsátást.

Itt a traktor már sárga gyűrűs Mk 82-eseket húz...

...melyet a fegyveres szakág emberei kézi targoncával pakolnak odébb...

...egy másik szállítókocsi mellé...

...melyen a román SOCAT Pumák UB-16 konténereibe való, valószínűleg nem szovjet gyártású S-5 (Sz-5) nem irányított rakéták lapulnak. A rögzítőheveder jelentem szigorúan NATO-kompatibilis CGU-1/B :-)

A sarokban egy másik kocsin a vendéglátók saját 70 milliméteres rakétái...

...egy targonca pedig a spanyolok négyesével csomagolt, CRHE-70 harci résszel szerelt CAT-70 (Expal gyártású) rakétáinak konténereit hozza.

Zord

- Agenda / Monténégro, Dans les Balkans, Agenda - Diaporama

- Agenda / Monténégro, Dans les Balkans, Agenda - Diaporama