Klaus Iohannis államfő tegnap kihirdette azt a törvényt, amely egyebek mellett megtiltja, hogy a nemzeti kisebbségek arányát megváltoztató módon módosítsák a megyék, városok és községek közigazgatási határait. Az RMDSZ által benyújtott törvénymódosítás azért fontos, mert Romániában a nemzeti kisebbségek lakosságarányától függ a közigazgatási anyanyelvhasználat joga. Korábban az államfő formai okok miatt alkotmányossági óvást emelt a jogszabály kisebbségvédelmi előírása ellen, az alkotmánybíróság viszont elutasította Klaus Iohannis kifogásait.
Tegnap a kormány Gyulafehérvárra kihelyezett ülésén Viorica Dăncilă miniszterelnök elmondta, hogy megállapodott a kormány a tanügyi szakszervezetekkel abban, hogy 2022-ről 2020 szeptember 1-jére ütemezzék a pedagógusok fizetésemelését. A megállapodás szerint minden évben legalább 15 százalékkal emelik az oktatásra szánt költségvetést az előző évhez képest, úgy hogy végül elérje a bruttó hazai termék 6 százalékát. Ezen kívül a tanárok évente két bruttó fizetésnek megfelelő összeget kapnak kiegészítésként segédanyagokra, és személyes fejlődésük érdekében. Az is tervben van, hogy azok a tanárok, akik 30 év tanítás után vonulnak nyugdíjba, a bruttó országos átlagbér hatszorosának megfelelő juttatásban részesülnek. A vidéken oktató pedagógusok 5000 eurós lakásvásárlási vagy –felújítási támogatást kapnak. Emellett a címzetes tanári állás megszerzésekor a bruttó országos átlagbér háromszorosának megfelelő egyszeri juttatásban részesülnek.
Az Európai Bizottság tegnap bejelentette, hogy 12 ezer fiatalnak biztosít ingyenes vasúti bérletet a Discover European Union nevű kezdeményezés második fordulójának keretén belül. A bérletekre minden olyan fiatal pályázhat, aki betöltötte a 18-ik életévét és az Európai Unió valamelyik tagországának állampolgára. A jelentkezőket a brüsszeli testület rangsorolja, a nyertesek pedig 2019. április 15. és október 31. között,legfeljebb 30 napon keresztül használhatják a vasúti bérletet. Idén már az első körben 15 ezren élhettek a lehetőséggel, erre 12 millió eurós keret állt rendelkezésére. Az Európai Bizottság javaslata alapján a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklusban 700 millió eurót szánnak erre. További információkat az europa.eu oldalon olvashatnak az érdeklődők.
A Mentsétek meg Romániát Párt elsőként tette közzé a jelöltek listáját, amelynek vezető helyezettje Christian Ghinea parlamenti képviselő, és őt követi biztos befutóként Clotilde Armand bukaresti városi tanácsos. Dan Barna pártelnök szerint ezúttal minden bizonnyal meghaladják a 2016-os parlamenti választásokon elért 8,7 százalékos eredményt. A pártelnök azt sem zárta ki, hogy az USR listájára felkerüljenek a Dacian Cioloș volt miniszterelnök körül szerveződő Románia Együtt párt jelöltjei is. A tavasszal megrendezésre kerülő választások után Romániának 33 helye lesz az Európai Parlamentben.
Az Egyesült Államok elnöke Twitter bejegyzésben közölte, hogy nem kíván találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a holnapi G 20 csúcstalálkozón. Az amerikai elnök azzal indokolta döntését, hogy az oroszok nem szolgáltatták vissza az ukrán hajókat és legénységüket. Azt is hozzátette, hogy készen áll egy érdemleges találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de csak miután rendeződik az orosz-ukrán konfliktus. A Kreml még nem kapott hivatalos értesítést a találkozó lemondásáról. Vasárnap egy orosz határ-őrhajó szándékosan nekiment egy terv szerint haladó ukrán hadihajónak, és három hadihajót foglyul ejtettek. Petro Porosenko ukrán elnök tegnapelőtt 30 napos hadiállapotot rendelt el. Amerika szerint Oroszország az egész európai térségre veszélyt jelent.
Codrin Ștefănescu,a Szociáldemokrata Párt főtitkára közleményben kifejti, hogy még nem tudja, milyen formában, de a PSD-ALDE kormánykoalíció vállalni fogja a felelősséget az amnesztia és a közkegyelem gyakorlatba ültetéséért. Liviu Dragnea még szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen kormányrendelet helyrehozná azt a katasztrófát, amit az okozott, hogy a titkosszolgálatok beavatkoztak az igazságszolgáltatásba. Klaus Iohannis államfő ellenzi az amnesztiáról és közkegyelemről szóló sürgősségi rendelet lehetőségét. Szerinte Liviu Dragnea PSD-s pártelnök ilyen módon szeretne megszabadulni a börtönbüntetéstől, és egy ilyen rendelet példátlan politikai válságot okozna az országban.