« Coup d'État » au Monténégro : le « procès du siècle » s'enlise déjà
« Coup d'État » au Monténégro : un message adressé à Donald Trump ?
« Coup d'État » au Monténégro : la Russie a-t-elle vraiment voulu liquider Milo Đukanović ?
La Serbie a arrêté deux auteurs présumés du « putsch » manqué au Monténégro
Monténégro : le chef présumé des « terroristes » du 16 octobre avait combattu en Ukraine
Monténégro : les mystères du « coup d'Etat » raté du 16 octobre
Vrai faux putsch raté au Monténégro : l'ancien chef de la gendarmerie serbe dénonce un coup monté
« Coup d'État » au Monténégro : le « procès du siècle » s'enlise déjà
« Coup d'État » au Monténégro : un message adressé à Donald Trump ?
« Coup d'État » au Monténégro : la Russie a-t-elle vraiment voulu liquider Milo Đukanović ?
La Serbie a arrêté deux auteurs présumés du « putsch » manqué au Monténégro
Monténégro : le chef présumé des « terroristes » du 16 octobre avait combattu en Ukraine
Monténégro : les mystères du « coup d'Etat » raté du 16 octobre
Vrai faux putsch raté au Monténégro : l'ancien chef de la gendarmerie serbe dénonce un coup monté
LONDRES – Deux tiers des plus longs cours d’eau du monde sont entravés par des barrages et autres infrastructures, menaçant les écosystèmes et les communautés qui en dépendent, selon une étude parue dans la revue Nature. Utilisant des données satellites et des modèles informatiques, une équipe internationale de scientifiques a analysé près de 12 millions […]
The post Deux tiers des plus longs cours d’eau entravés par l’Homme appeared first on .
Demain, sera le premier vendredi «ramadhanesque» de la mobilisation du peuple contre le système. Pour maintenir la mobilisation intacte, des appels sont lancés sur les réseaux sociaux pour participer aux marches du 12e acte des manifestations massives. Karim Aimeur – Alger (Le Soir) – A côté des appels à manifester, des initiatives sont lancées pour […]
The post Au 12e vendredi de Hirak : Essoufflement ou nouveau souffle ? appeared first on .
Az úzvölgyi haditemető körül kialakult helyzet rendezése egész Székelyföld számára kiemelt ügy, és közös fellépést követel. A székelyföldi tanácselnökök Kolozsváron egyeztettek a lehetséges lépésekről, miután Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét személyesen tájékoztatták az ügy részleteiről. A rendkívüli helyzet kapcsán alakult kezdeményező bizottság, amelyben a politikum mellett a civil szféra és a történelmi magyar egyházak képviselői is részt vállalnak, május 12-ére ökumenikus istentiszteletet hirdetett: mindenkit szeretettel várnak az úzvölgyi haditemetőbe vasárnap 15 órakor.
Azért akarta, hogy Nagyszebenben tartsák az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcsértekezletét, hogy megmutassa, hogy az EU nem csak Brüsszelt jelenti – mondta Nagyszebenben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki tegnap Klaus Iohannis államfővel együtt fiatalokkal találkozott. Hozzátette: minden ország és minden nemzeti parlament “Brüsszel részét képezi’. A Brexittel kapcsolatban úgy fogalmazott: mindenki ért angolul, de senki sem érti az angolokat.Az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójának a nagyszebeni városháza ad otthont.
Ezt ma jelentette ki Klaus Iohannis államfő Nagyszebenben. Az EU-csúcsra való érkezésekor az elnök rámutatott, számtalan tárgyalást folytatott már az európai vezetőkkel Románia schengeni csatlakozásáról, de a mai nap folyamán is egyeztet még a témáról. Iohannis hangsúlyozta, a román állampolgárok európai állampolgárok kívánnak maradni. Az államfő nyomatékosította, hogy megígéri, hogy rövidesen – valószínűleg nem ma, de rövidesen – csatlakozik az ország a schengeni övezethez és az MCV-től is megszabadul.
Április 11-én a londoni Metropolitan rendőrség őrizetbe vette Julian Assange-ot, a Wikileaks alapítóját, miután Lenin Moreno, ecuadori elnök bejelentette, hogy országa nem hajlandó tovább biztosítani az exhacker menedékjogát. Moreno a döntést a nemzetközi egyezmények sorozatos megszegésével és a londoni ecuadori követség házirendjének megsértésével indokolta twitterén.
Áruló vagy az igazság őre? A Wikileaks–alapító ausztrál hacker megítélése sokak által rendkívül eltérő és vitatott kérdés. A szervezet 2006-os megalakulását követően, olyan titkosított, a nemzeti kormányok számára kellemetlen adatok, dokumentumok és akták láttak napvilágot, amelyek létezése önmagában megváltoztatta az emberek által elképzelt képet saját országaik kormányairól és azok valódi céljairól.
A Wikileaks számára a nemzetközi hírnevet 2010-ben az amerikai Chelsea Manning (született Bradley Manning) által kiszivárogtatott (391 832 db) iraki, valamint afganisztáni (91 000 db) háborúról szóló titkosított dokumentum hozta meg. A Pentagon hálózatának, a SPIRNet (Secret Internet ProtocolRouter Network) jelszavainak feltörésében Julian Assange segítette Manninget, aki az adatok sikeres dekódolása után közzétett minden iratot a Wikileaks-en keresztül. A jelentésekben az amerikai hadsereg eltitkolt, vagy rosszul elsült akció találhatóak meg, amelyek közül a leghíresebb és legnagyobb visszhangot keltő „ColleteralMurder” nevű felvétel volt. Egy Bagdadban szolgáló, amerikai Apache típusú katonai helikopter tüzet nyitott egy 18 fős, mint később kiderült, magukat megadni akaró embercsoporta, köztük a Reuters hírügynökség két újságírójára is. A videó kiszivárgása rendkívüli tiltakozást váltott ki az iraki és afganisztáni intervenció szükségszerűségével és legitimitásával szemben. A katonai dokumentumokon túl Manning titkosított diplomáciai iratokat is továbbított Assange számára, amellyel az Egyesült Államok és szövetségesei kellemetlen és kiszolgáltatott állapotba kerültek.
Az eset után az ausztrál származású Julian Assange hatalmas népszerűségre tett szert. Világszerte előadásokon, konferenciákon és különböző workshopokon vett részt, ahol a Wikileaks által kiszivárogtatott információk valódiságáról és ezek közvéleményformáló szerepéről beszélt. 2010-ben Svédországba utazott, ahol szervezete központját akarta létrehozni. Augusztusban azonban a helyi hatóságok elfogatóparancsot adtak ki ellene szexuális bántalmazás és molesztálás vádjával, amit tételesen cáfolt. Állítása szerint az őrizetbe vétele politikai ürügyként szolgált arra, hogy kiadhassák az Egyesült Államoknak, ahol akár 5 évnyi szabadságvesztést is kiszabhattak volna rá az adatlopásban való részvételéért. Decemberben azonban önként feladta magát és óvadék ellenében ideiglenesen szabadlábra helyezték. 2012-ben a brit Legfelsőbb Bíróság döntött Assange kiadatásáról a svéd hatóságoknak, azonban idézése ellenére nem jelent meg a Scotland Yardnál. A hacker félve a kiadatástól Ecuador londoni követségén kért menedékjogot, amit a nézeteivel rokonszenvező ecuadori elnök, Rafael Correa végül biztosított számára. A Wikileaks irányítását és közéleti tevékenységét ettől kezdve egészen 2019. április 11-ig a nagykövetség épületéből, a világhálón folytatta.
Forrás: https://www.livetradingnews.com/truth-betrayed-wikileaks-founder-julian-assange-to-be-handed-to-americans-98210.htmlA 2016-os amerikai elnökválasztás alkalmával újra fellángoltak Julian Assange mielőbbi elfogatását sürgető vélemények az USA-ban. A választás előtt a Wikileaks beharangozta a Demokrata Párt számára kellemetlen levelezések és információk megosztását, melyet végül meg is tettek. A napvilágra hozott e-mailek nagy része Hillary Clintonhoz és kampányfelelőséhez, John Podestához voltak köthetőek. Assange-ot az eset után többek között az oroszokkal való összejátszással, Donald Trump, a republikánus jelölt szándékos segítésével és a választások befolyásolásával gyanúsították meg. Az adatok nagy részét a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) rendszereinek feltörése után hozták nyilvánosságra, amelyek egyfajta válaszként is szolgálhattak Trump szexuális botrányányának hírére nézve. Az adatlopásért és kibertámadásért Oroszországot tette felelőssé az USA, emiatt felvetődött a Wikileaks orosz befolyásolása is. Julian Assange cáfolta a vádakat, állítása szerint, ha az oldal birtokába jut bármilyen terhelő információ a republikánus jelöltről, akkor ezeket is haladéktalanul közzé fogják tenni.
A fordulópont az új ecuadori elnök, Lenin Moreno 2017-es megválasztásával következett be. Az új elnök kapcsolata nem volt felhőtlen Assange-dzsal, akit „örökölt problémának” nevezett. A szivárogtató oldal továbbra is titkosított és kényes adatokat hozott napvilágra, amellyel Ecuadort nagy nemzetközi (elsősorban amerikai) nyomás alá helyezte. Az oldal nyíltan kiállt a 2017-ben Spanyolországtól függetlenedni akaró Katalónia oldalán, amely negatívan hatott Ecuador és Spanyolország kapcsolatára. Moreno többször is sérelmezte, hogy a menekültstátuszt élvező Assange gyakran kritikával él a nagykövetségi állapotokkal szemben, miközben folyamatosan megszegi annak házirendjét és engedély nélkül kamerákat szerel fel az épületben. Az ecuadori elnök 2018 tavaszán korlátoztatta Assange internethozzáférését és megtiltotta számára bármilyen fajta további politikai aktivitást.
2019 tavaszára az ecuadori elnök és Assange szembenállása személyessé vált, amikor az elnök magánéletéről szivárgott ki több kép a világhálóra. Moreno a háttérben a Wikileaks-et sejtette és kijelentette, országa nem hajlandó tovább garantálni Julian Assange menedékjogát. A londoni Metropolitan Police végül április 11-én őrizetbe vette a követségen hét évig bujkáló exhackert. Theresa May, brit miniszterelnök parlamenti megszólalásában üdvözölte Assange elfogását és megköszönte a rendőrség gyors és szakszerű munkáját.
A bíróság bűnösnek találta a szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésében és 50 hetes börtönbüntetést szabott ki rá. Nagy-Britannia a férfi elfogása után azonban garanciát adott számára, hogy nem adják ki olyan országnak, ahol vallatás, vagy esetlegesen halálbüntetés várna rá.
A Wikileaks atyjának letartóztatása óta több mint 40 millió kibertámadás érte Ecuadort a világ minden pontjáról, ami egyfajta tiltakozásként fogható fel a hacker-társadalom részéről. Sokan örömmel fogadták a hírt, míg mások a szólás- és véleményszabadság semmibe vételét emlegetik. Egy azonban biztos: A nemzetközi közösség nagy érdeklődéssel kíséri az ausztrál férfi további sorsát, aki képes volt megváltoztatni a modern társadalmak szemléletét és gondolkodásmódját a világ történéseiről.
Írta: Zernig Csombor