Nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az Adevărul élő műsorában. Elmondása szerint érzékelte, hogy vannak elégedetlenkedők a választók körében, ami az RMDSZ-t illeti, viszont a román pártok még soha nem voltak ennyire népszerűtlenek a magyar választók körében, így a magyarok az elégedetlenségek ellenére sem fognak az ellenzékhez csatlakozni, mert nincs hova. Kelemen Hunor biztos abban, hogy elérik majd a választási küszöböt, attól függetlenül, hogy a felmérésekben mi szerepel, mivel szerint azok nem tükrözik hűen a magyarok akaratát. Arra a felvetésre, amely szerint az RMDSZ európai parlamenti képviselői Magyarország érdekeit tartanák szem előtt az EP-ben, Kelemen Hunor azzal reagált, hogy ők nem egy ország, hanem az erdélyi magyar közösség és Európa érdekeit szolgálják. A szövetségi elnök azokat, akik ezt állítják, hazugnak nevezte és diverziókeltéssel vádolta.
A Guardian lap szerint a Külkapcsolatok Európai Tanácsa által megrendelt felmérés alapján az európaiak több mint fele gondolja úgy, hogy az Európai Unió valószínűleg össze fog omlani egy generáción belül, annak ellenére, hogy a gazdasági és politikai egyesülés támogatottsága negyedszázada nem volt ilyen magas. Franciaországban például különösen magas a szkeptikusok aránya, a megkérdezettek 58 százaléka gondolja úgy, hogy az EU nagyon valószínű vagy meglehetősen valószínű, hogy 20 éven belül szét fog esni. Svédországban ez az arány 44 százalék, Dániában 41, Spanyolországban pedig 40 százalék. Franciaországban és Lengyelországban a válaszadók harmada gondolja azt, hogy kitörhet egy háború, legfőképp azok gondolják így, akik a távolmaradást vagy a szélsőségesekre való szavazást fontolgatják az EP-választásokon. A közvélemény-kutatást 14 országban, többek között Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, Hollandiába, Ausztriában, Szlovákiában, Romániában, Görögországban és Lengyelországban végezték el.
Megszavazta tegnap este az osztrák parlament azt a jogszabályt, amely betiltja az osztrák általános iskolákban az olyan ideológiai vagy vallási jellegű ruhadarab, fejkendő viselését, amely a hajat vagy annak nagy részét elfedi. Az indoklás szerint a fejkendőviselési tilalom bevezetésének célja, hogy a muszlim lányok könnyebben integrálódhassanak. A tilalom nem vonatkozik az orvosi kötésre, illetve az időjárási viszontagságok ellen viselt fejfedőkre. Nem érinti a szabályozás a zsidó vallásúak által hordott kipát, illetve a szikh vallásúak által hordott pátkát sem.
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium ma az MTI-nek nyilatkozott az ügyben. Elmondásuk szerint az ukrán nyelvtörvény ellentétes Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és sérti a nemzeti közösségek jogait. Elmondásuk szerint bíznak abban, hogy Volodimir Zelenszkij, az új ukrán elnök segítségével Magyarország és Ukrajna között ismét kiegyensúlyozott és baráti lehet a kapcsolat. Petro Porosenko leköszönő elnök tegnap írta alá az ukrán nyelvtörvényt, amely a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, valamint az ukrán nyelv megsértéséért jogi felelősségre vonást, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.
Az ukrán parlament ma úgy határozott, hogy május 20-án, hétfőn lesz Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök ünnepélyes beiktatása a törvényhozásban. A beiktatás dátuma azért is fontos, mert a törvény értelmében május 27-éig – legalább fél évvel a törvényhozás mandátumának lejárta előtt – dönthet Zelenszkij arról, hogy feloszlatja vagy sem idő előtt a jelenlegi parlamentet, utána már erre nem lesz lehetősége, hanem ki kell várnia az október 27-én tartandó választást. Állítólag Zelenszkij azért is sürgette mihamarabbi beiktatását, mert egyre inkább hajlik arra, hogy beiktatása után rögtön feloszlassa a parlamentet, és már kész is az erről szóló előterjesztés. Döntése attól függ, mennyire lesz együttműködő vele a parlament.
Benkő kiemelte, Magyarország déli határának hadviseklés a keresztény kultúra védelmét jelentő lezárásával sikerült azt elérni, hogy területére igazolatlanul senki sem léphet be. Az illegális bevándorlás megállításában kifejtett szerepe mellett ez nagyban hozzájárul az unió terrorizmus elleni küzdelméhez is, ugyanis a migráció megjelenésével nagymértékben növekedett a terrortámadások száma Nyugat-Európában.
Magyarország külföldön szolgáló katonáinak több mint fele teljesít szolgálatot a Nyugat-Balkán biztonságához hozzájáruló EU-s és NATO missziókban – közölte.
A miniszter arról tájékoztatott, hogy kedden, a nem NATO-tag Ausztria aláírta a regionális különleges műveleti erők komponensparancsnokságának (R-SOCC) magyarországi létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot. A parancsnokság Magyarország, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia és Ausztria katonáinak különleges műveleti kiképzését, felkészítését szolgáló parancsnokság központja Szolnokon lesz.
Kiemelte, a partnerség kiváló példája a NATO és az Európai Unió egymás tevékenységét kiegészítő és erősítő együttműködésének. Mint elmondta, a parancsnokság révén az uniót és a NATO-tagországokat keletről, vagy délről érkező esetleges fenyegetettség esetén jelentős szerephez jut Magyarország. A parancsnokság létrehozása azt jelenti, hogy a katonai szövetség elismeri Magyarország hozzájárulását a NATO tevékenységeihez, ezért támogatja a védelmet és biztonságot növelő magyar kezdeményezést.
Benkő a védelmi miniszteri tanácskozás részleteit ismertetve elmondta, a Száhel-övezet G5-országait – Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger – érintően a közép-európai országok egyetértettek abban, hogy nem Európában, hanem helyben kell megoldást találni az emberek problémáira, hogy nyugodt és békés körülmények között tudjanak élni és ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket.
“Magyarország erőn felül teljesít, ha békefenntartói műveletekről van szó, ugyanis a magyar katonák ott vannak Afrikában is, ahol kiképzési feladatokat látnak el” – közölte. Magyarország az év végéig mintegy húszra emeli, a főként Maliban szolgáló katonáinak számát – tette hozzá.
A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson kiemelt téma volt a hibrid hadviselés fenyegetésének kérdése is, ugyanis “nem csak fegyveres eszközökkel lehet egy országot megbénítani, területeit elfoglalni, vagy olyan krízist okozni a politikai és gazdasági életben, amely tönkreteheti az országot”, vagy a biztonságot nagymértékben fenyegeti. Ehhez kapcsolódik a kibertérben megjelenő fenyegetés is, amely a terrorizmushoz hasonló veszélyeket rejt.
Végezetül elmondta, huszonegy ország – Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország – mellett Magyarország is aláírta a határokon átívelő csapatmozgások engedélyezését megkönnyítő megállapodást (EDA). Ennek segítségével fenyegetettség esetén gördülékennyé válik a szövetséges országok hadseregének védelmi segítséget nyújtó egységeinek határátlépése egy másik ország területére – tájékoztatott a honvédelmi miniszter.
A l’instar d’autres secteurs névralgiques, celui de la Santé connait, depuis plusieurs décennies, des dysfonctionnements endémiques. Les professionnels de la santé, tous corps confondus, ont à leur tour exprimé leur volonté pour un changement radical au sein du mouvement populaire enclenché le 22 février. Le professeur Mansour Brouri, ex-chef de service en médecine interne à l’hôpital Birtraria […]
The post Précieux fruit de travail de compétences, la Loi sanitaire a été vidée de sa substance appeared first on .
Le groupe algérien Sonatrach et l’italien ENI ont signé jeudi à Alger deux accords portant respectivement sur le renouvellement du contrat de vente/achat de gaz naturel à long terme destiné au marché italien, et sur les nouvelles conditions pour la poursuite du partenariat relatif à l’exploitation du système de transport TMPC. Les deux accords ont […]
The post Sonatrach et ENI signent deux accords dans le domaine gazier appeared first on .
L’ancien présentateur vedette du JT de la Télévision algérienne des années 70, Harrath Bendjeddou est décédé mercredi soir à Alger, à l’âge de 84 ans, des suites d’une longue maladie, a-t-on appris auprès de sa famille. Le défunt moudjahid était un des pionniers des services de l’information de la télévision nationale au lendemain de l’indépendance […]
The post L’ancien journaliste de la Télévision nationale Harrath Bendjeddou n’est plus appeared first on .
Május 23-a és 26-a között nagyjából négyszázmillió európai választópolgár dönthet arról, hogy ki fogja képviselni őket a következő öt évben az Európai Parlamentben. Hollandiában és az Egyesült Királyságban kezdődik meg a leghamarabb a választás, hazánk a hagyományokhoz híven, vasárnapi napon, május 26-án bonyolítja le a szavazást. A tét jelentős, hiszen a leadott voksok befolyásolják, hogy merre haladjon Európa a következő 5 évben, milyen lépéseket tegyen az Unió annak érdekében, hogy garantálni tudja az emberek biztonságát, megfékezze az éghajlatváltozást, intézkedéseket hozzon a munkahelyek világában és döntsön a migrációról. Ezenkívül a nyertes képviselők jogszabályalkotásban, és a többi uniós intézmény munkájának felügyeletében is részt fognak venni. A választási folyamat menetéről a nemzeti jogszabályok rendelkeznek, ezek szerint minden 18 év feletti jogosult a szavazásra, kivéve Görögországban, ahol 17 év, míg Ausztriában és Máltán már 16 év felett is szavazhatnak az uniós állampolgárok. Magyarország 21 képviselőt delegálhat, a legtöbbet Németország (96 főt) a második legtöbb képviselőt Franciaország (74 főt) és végül az Egyesült Királyság (73 főt), akik a brexit káoszában mégis rákényszerültek, hogy részt vegyenek az európai választásokon.
A választások és a brexit kérdése
Az idei választások politikai hátterét tekintve, az Egyesült Királyság történelmében a legvitatottabb és kiszámíthatatlanabb európai választások lehetnek. Előzményként meg kell említenünk, hogy mikor 2017. március 29-én bejelentették a lisszaboni szerződés 50. cikkelye alapján a kilépési szándékot, Theresa May brit miniszterelnök 12 pontos tervezetet készítettet (a dokumentum főleg jövőbeni gazdasági, kereskedelmi megállapodásokat tartalmazott, az EU-s jogszabályok ratifikálását az Egyesült Királyság jogrendszerébe, illetve a kilépési dátumként 2019. március 29-ét jelölték meg), amelyet a brit parlament alsóháza végül harmadszorra is leszavazott. Mivel megtörtént az elutasítás, és nem történt meg a kilépés, az Egyesült Királyságot továbbra is az Európai Unió tagállamának tekinthetjük, és tagállamként köteles lebonyolítani az európai parlamenti választásokat. Érdekességként megemlítendő, hogy az európai parlamenti választásokon való részvétel becsült költsége a britek esetében 109 millió fontot is elérheti. Ez az adat a 2014-es választás költségén alapul, amikor a választás 108,7 millió font volt. 2019. április 10-én megtartott EU-csúcstalálkozón döntöttek arról, hogy egy új időpontot biztosítanak a kilépésre, a haladékot október 31-re tolták ki. Theresa May miniszterelnök remélte, hogy elkerülheti a szavazáson való részvételt.
A brit pártokról általánosságban
A legutóbbi választáson az UKIP, azaz az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja a szavazatok 27 százalékát (azaz a mandátumok egyharmadát) és 24 ülőhelyet szerezett meg. Az elmúlt húsz évben a brit politika “lázadó pártjaként” tartották számon. Az UKIP volt az a brit politikai erő, amelynek egyetlenegy programpontja volt: Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. Nigel Farage 2016-ban lépett vissza a párt vezetői helyéről. Azóta egy újabb pártot hozott létre Brexit Párt néven, amire most a legtöbben szavaznának a britek, így az UKIP tábora a felére zuhanna. A második helyen a Munkáspárt állna 22 százalékkal, őket követné a Konzervatív Párt 15 százalékkal, majd a Liberális Demokraták, Zöld Párt és a sort a Change UK zárná.
Az Európai Parlament britek utáni korszaka azonban érvényesen csak akkor fog megkezdődni, ha a brit képviselők visszavonulnak, a Brexit pedig tényleg bekövetkezik. 2018. júniusában megállapodtak abban, hogy ha az Egyesült Királyság végleg kilép az Unióból, akkor az Európai Parlament létszámát 751-ről 705-re csökkentik. A megüresedő többi helyet pedig az eddig alulreprezentált országok között osztják el, akik újonnan szeretnének csatlakozni. Még ezt a határozatot az Európai Tanácsnak is kell elfogadnia, amelyre június 28-29-én fog sor kerülni Brüsszelben.
A várható választási eredmények
Azzal, hogy az Egyesült Királyság mégis részt vesz a választásokon, jelentős változások elé nézhetünk. A brit Munkáspárt képviselői a szociáldemokrata képviselőcsoporthoz (S&D) csatlakoznának, így az 161 képviselővel rendelkezne (az ábrán piros színnel vannak jelölve). A kék színű Európai Néppárt sorait azonban egyetlen brit képviselő sem fogja erősíteni, ennek ellenére a legerősebb frakció maradna, 180 taggal. E kettő párt között lesz igazán szoros verseny. A Europe Elects által készített mandátumbecslés szerint a liberálisok (sárga szín – ALDE) frakciója a dobogó harmadik fokán végezhetnek, 104 EP-képviselőjük lehet. A negyedik helyen a Zöldek végezhetnek, megelőzve az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportot (GUE/NGL).
Forrás: euronews.com“Algerian Metal Collab” est un projet né à travers la “réflexion de dynamiser la communauté de la musique Metal en Algérie”, qui réunit 14 musiciens dans une expérience “inédite”. Dans cet entretien, Zakaria Brahami revient sur cette aventure ainsi que sur la place de ce genre musical dans le pays. Liberté : “Metalgeria” en collaboration […]
The post Zakaria Brahami, membre du projet “Algerian Metal Collab”, à “liberté” : “Le Metal DZ devient l’un des plus pauvres dans la région Mena” appeared first on .
L’écrivain et journaliste Kamel Daoud recevra le prix mondial Cino Del Duca des Fondations de l’Institut de France le 5 juin prochain, pour l’ensemble de son œuvre littéraire, rapporte l’Agence France-Presse (AFP). Cette distinction a pour “vocation de récompenser un littéraire ou un scientifique qui, outre ses talents artistiques ou professionnels, s’impose comme un grand […]
The post Prix mondial Cino Del Duca : Kamel Daoud, premier Algérien distingué appeared first on .
La ville de Chlef croule sous les déchets en tous genres et les amoncellements des ordures dans les rues, les ruelles et même dans les cages d’escalier des immeubles rendent la vie des habitants de plus en plus pénible surtout que les températures estivales commencent à grimper en cette première moitié du mois de mai. […]
The post Grève des éboueurs à Chlef : Saleté et puanteur envahissent la ville appeared first on .
Gyerekcsoportok és oktatási intézmények figyelmébe ajánljuk "Ko nipa Afrika - Taníts Afrikáról" oktatási programunkat és THINKtúra sétaprojektünket.