Lavrov azt követően nyilatkozott erről, hogy részt vett a normandiai négyek – Oroszország-Ukrajna, Németország és Franciaország – külügyminisztereinek videokonferenciáján. Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta a minszki megállapodások maradéktalan teljesítése és a konfliktusban értintett felek – az ő értelmezése szerint Kijev és a Moszkva pártfogolta délkelet-ukrajnai szakadárok – közötti párbeszéd fontosságát.
Rámutatott, hogy a Párizsban elfogadott listából végrehajtott egyetlen pont a fogolycseréről szólt, amelynek keretében Kijev és a szakadár köztársaságok összesen 230 embert cseréltek ki.
Lavrov kifogásolta, hogy nem történt haladás az úgynevezett Steinmeier-formulának az ukrán törvényekben való alkalmazásában. Mint mondta, az orosz fél emlékeztette a többi felet, hogy a Donyec-medence Ukrajnán belüli különleges státusának biztosítása a minszki megállapodások kulcseleme.
“Ez a konfliktus rendezésének célja és alapja is”- hangsúlyozta Lavrov, hozzátéve, hogy a különleges státus biztosítása megteremtené a biztonsági, a gazdasági, a szociális és a humanitárius kérdések megoldásának feltételeit is.
A Franz-Walter Steinmeier volt német külügyminiszterről és hivatalban lévő elnökről elnevezett forgatókönyv értelmében Ukrajnának törvényt kell elfogadnia a Donyec-medence különleges státusáról. Ennek ideiglenes jelleggel a szakadár területeken megtartandó választások napján, állandó jelleggel pedig azt követően kell hatályba lépnie, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) törvényesnek minősíti és kihirdeti a választások hitelesített eredményét.
Lavrov nehezményezte, hogy Kijev továbbra is kerüli a közvetlen párbeszédet a szakadárokkal, holott szerinte éppen ennek keretében lehetne megállapodni az állandósított különleges státus jogi vonatkozásairól. Elmondása szerint német és francia hivatali partnerével együtt arra hívta fel Kijevet és a szakadárokat, hogy hozzanak pótlólagos intézkedéseket a még mindig nem megteremtett tűzszünet fenntartása érdekében.
Lavrov az EBESZ megfigyelőcsoportjának statisztikájára hivatkozva azt hangoztatta, hogy amíg az ukrán fegyveres erők a normandiai négyek párizsi csúcsa óta több mint húsz alkalommal “bombázták” a szakadár területeket, addig a Kijev ellenőrzése alatt álló területen egyetlen lakott területet sem ért támadás. Az orosz külügyminiszter szóvá tette, hogy amíg a szakadárok egyetértésükről biztosították az EBESZ által a tűzszünet fenntartása érdekében javasolt intézkedések többségét, addig Kijev elutasítja ezek aláírását.
Az EBESZ megfigyelői indítványozzák egyebek között a tűzszüneti parancsok publikálását, a támadó, valamint a felderítő és diverziós műveleteknek, továbbá a nehézfegyverek polgári objektumok közelében való elhelyezésének betiltását.
Lavrov szerint a négy külügyminiszter megállapodott a következő fogolycsere előkészítéséről. Rámutatott, hogy a minszki megállapodások értelmében “mindenkit mindenkire” kellene kicserélni, amihez elsősorban meg kellene előzetesen állapítani, hogy ez kit is érint pontosan. Elismerte: előfordult, hogy egyes, a cserébe bevonni kívánt személyek – korábbi híradások szerint ukrán fogságba esett szakadárok – inkább ott akartak maradni, ahol éppen voltak. Kifejezte reményét, hogy az érintett felek a kontaktcsoportban megállapodásra tudnak jutni erről a humanitárius kérdésről.
A tárcavezető tájékoztatása szerint az orosz, a német és a francia fél sürgette, hogy a kontaktcsoport – Ukrajna, az EBESZ, Oroszország és a szakadárok megfigyelőként jelen lévő képviselői – aktívabban és hatékonyabban lépjenek fel a nyugdíjak folyósítása érdekében Donyec-medencében.
Lavrov a hatályos ukrán nyelv- és oktatási törvénnyel, valamint az előkészületben lévő médiatörvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az orosz nyelv használatának korlátozása ellentétes a minszki megállapodásokkal.
“A nemzeti kisebbségek nyelvének, adott esetben pedig az orosz nyelv használatának ezekbe a törvényekbe foglalt korlátozása egyenesen ellentétes a minszki megállapodásokkal, és aláássa a megállapodások azon részének teljesítését, amelyek Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges státusát részletezik” – mondta Lavrov.
Az orosz külügyminiszter “politikai indíttatásúnak” nevezte azokat a vádakat, amelyeket az EBESZ a szakadárok által a Covid-19 terjedése ellen bevezetett óvintézkedésekkel kapcsolatban megfogalmazott. Lavrov szerint ezek gyakorlatilag azonosak az ukrán oldal által foganatosítottakkal, és nem akadályozzák a Donyec-medence területére való belépést. Hangsúlyozta, hogy az európai szervezet pártatlansága nélkülözhetetlen a konfliktus megoldásához.
A normandiai négyek legutóbbi csúcstalálkozóját 2019. április 9-én tartották. A három elnök és a német kancellár következő megbeszélését az akkor meghirdetett szándék szerint áprilisban Németországban kellett volna megtartani.
Balkans : la crise du coronavirus accélère la crise de la démocratie
Penser au temps du Covid-19 • Svetlana Slapšak : « nous aurons besoin d'une nouvelle idéologie »
Croatie : les défis politiques de l'après-coronavirus
Balkans : la culture, suspendue pendant l'épidémie, sûrement sacrifiée après
Les Balkans selon Miljenko Jergović
Balkans : la crise du coronavirus accélère la crise de la démocratie
Penser au temps du Covid-19 • Svetlana Slapšak : « nous aurons besoin d'une nouvelle idéologie »
Croatie : les défis politiques de l'après-coronavirus
Balkans : la culture, suspendue pendant l'épidémie, sûrement sacrifiée après
Les Balkans selon Miljenko Jergović
Monténégro : non aux forages dans l'Adriatique !
Monténégro : les forages pétroliers en Adriatique font polémique
Pétrole, gaz : le Monténégro est-il le nouvel « émirat » de l'Adriatique ?
Le Monténégro, nouvel émirat pétrolier ?
S.O.S. Adriatique : la Croatie se mobilise contre les forages pétroliers
Monténégro : non aux forages dans l'Adriatique !
Monténégro : les forages pétroliers en Adriatique font polémique
Pétrole, gaz : le Monténégro est-il le nouvel « émirat » de l'Adriatique ?
Le Monténégro, nouvel émirat pétrolier ?
S.O.S. Adriatique : la Croatie se mobilise contre les forages pétroliers
Au revoir politique d'élargissement européen, bienvenue au processus d'adhésion, du moins pour certains...
Le rapport annuel de la Commission européenne sur les Balkans occidentaux, rendu chaque mois de février, pour la première fois cette année, ne parlait plus de « politique d'élargissement », mais de « processus d'adhésion », visant à en améliorer l'efficacité et la mise en œuvre en l'ancrant davantage dans les pays candidats, « afin qu'il [le processus] soit mieux à même de remédier aux faiblesses (...)
Alors que la Guinée-Bissau, aux dernières nouvelles officielles, a enregistré 74 cas positifs au nouveau Coronavirus, dans ce lot, figure le Premier ministre Nuno Gomes Na Biam, le ministre de l’Intérieur Botché Candé et deux autres membres du gouvernement. En Guinée-Bissau, le nouveau Coronavirus a frappé au cœur de la République, avec la positivité du […]
L’article Guinée-Bissau : le Premier ministre et 3 de ses ministres positifs au Covid-19 est apparu en premier sur Afrik.com.
Martin Bíly államügyész szerint az érintett, akiről semmiféle személyes adatot nem hoztak nyilvánosságra, telefonon, illetve skype-on keresztül fenyegetett és zsarolt különböző intézményeket, ezért terrorista cselekmények elkövetésével, zsarolással és társadalmi zavarkeltéssel vádolják. A rendőrség a névtelen bejelentések miatt több alkalommal is felesleges óvintézkedések megtételére kényszerült.
A hatóságok eredetileg két személyt vettek őrizetbe az ügyben, de az egyik ellen ejtették a vádat. Az orvosi ellenőrzéseknél ugyanis kiderült, hogy az illető beszámíthatatlan – mondta Bíly. Csehországban nem ez az első eset, hogy bíróság elé kerülnek a szándékos társadalmi zavarkeltők. A múltban leggyakrabban az iskolákban és a pályaudvarokon jeleztek ismeretlen telefonálók bombát vagy más robbanószerkezetet. Az elkövetőket számos esetben sikerült kinyomozni, kiderült azonban, hogy többségük még kiskorú volt.
A prágai államügyészség honlapján megjelent közlemény szerint további nyolc cseh állampolgár ellen pedig azért emeltek vádat, mert ők az elmúlt években az interneten jóváhagyólag és támogatólag nyilatkoztak az Új-Zélandon, Norvégiában és Afganisztánban elkövetett terrorista merényletekről. A gyanúsítottakat ebben az esetben akár 15 év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Hárman például azért kerülnek bíróság elé, mert 2018-ban helyeselték a több cseh katona életébe kerülő afganisztáni merényletet. Az érintettek szerint olyan zsoldosokról volt szó, akik pénzért vállaltak szolgálatot az afganisztáni NATO-misszióban, és ismerték az ottani helyzetet, munkájukkal járó kockázatokat is. A cseh hatóságok szerint azonban békemisszióról van szó, s a katonák ellen elkövetett robbantás terrorcselekmény volt.