Az IEP, amelynek Sydneyben, New Yorkban és Oxfordban is vannak kutatóműhelyei, 163 országot és területet vizsgáló, Londonban közzétett felmérésében kimutatta, hogy a szélesebb értelemben vett erőszakcselekmények világgazdasági kihatása – e kategóriába sorolja a cég a katonai kiadásokat is – 2020-ban 14 960 milliárd dollár volt, 0,2 százalékkal magasabb, mint az előző évben.
Ez a globális hazai össztermék (GDP) 11,6 százalékával egyenlő, és azt jelenti, hogy a világ minden lakójának átlagosan 1942 dollárjába került tavaly a békétlenség. Az IEP kimutatása szerint ebben elsődleges szerepe volt a globális katonai kiadások 3,7 százalékos emelkedésének, jóllehet a terrorizmusból eredő gazdasági károk 17,5 százalékkal csökkentek 2020-ban. A gazdasági hatás az erőszaktól leginkább érintett országokban a GDP-érték átlagosan 36 százalékát emésztette fel; az erőszakcselekményektől legkevésbé sújtott országokban ez az arány nem érte el a 4 százalékot.
Tavaly Szíria fizette a világon a legmagasabb árat: a fegyveres konfliktus gazdasági költsége elérte a szíriai hazai össztermék 82 százalékát. A tanulmány szerint tavaly 86 országban javult a szervezet által 23 mennyiségi és minőségi kritérium alapján összeállított békeindex, 75 országban azonban romlott. Az IEP kiemelte azt is, hogy az elmúlt 13 évből kilencben romlott az átfogó globális békeindex.
A cég hangsúlyozza azt is, hogy a hazai össztermékhez mért katonai kiadások globális átlagban immár második éve emelkednek, és ebben szerepe volt a koronavírus-járvány okozta GDP-visszaesésnek. A tanulmány szerint a GDP-arányos katonai kiadások jelzőszáma tavaly 105 országban emelkedett. Az IEP kimutatta azt is, hogy 2020 januárja és 2021 áprilisa között ötezernél több olyan erőszakcselekmény történt a világban, amely a koronavírus-járványhoz köthető. A fegyveres konfliktusok közvetlen világgazdasági kára 2020-ban az IEP számítási módszertana alapján 448,1 milliárd dollár volt, 7,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Ez 2013 óta a legalacsonyabb összeg.A legrosszabb átfogó indexet az idén Afganisztán kapta, és a sereghajtó ötös mezőnyben szerepel Jemen, Szíria, Dél-Szudán és Irak is. A legbékésebb felső ötös csoportban van Izland, Új-Zéland, Dánia, Portugália és Szlovénia. Ezek az országok az IEP meghatározása szerint a “nagyon magas” békeindexű csoportban vannak. A közép-és kelet-európai EU-térségen belül Csehország került a legjobb helyre: a kilencedik a 163 országot számláló listán.
A közép-európai uniós mezőnyön belül a második legjobb hely Magyarországé, amely a 19. helyre került. Lengyelország a 24., Románia a 25., Szlovákia a 26., Bulgária a 27. helyen szerepel az idei globális békeindexen. Az Egyesült Államok ugyanakkor a 122. helyen áll, Ukrajna a 142., Izrael a 143. helyre került.
The post Globális Békeindex: békétlenebbé vált a világ a koronavírus-járvány alatt appeared first on .
Elmondta, hogy a két külügyminisztérium kérdések széles körében tárgyalásokat fog indítani. A felek megállapodtak, hogy konzultációkat kezdenek a kiberbiztonságról is. Putyin a tárgyalásokat konstruktívnak nevezte, amelyeken nem volt ellenséges a hangulat. Közölte, hogy a felek igyekeztek megérteni egymás álláspontját, ugyanakkor óvott az illúzióktól.
Közölte, hogy kielégítette az a magyarázat, amelyet Biden április 13-án telefonon adott neki arra, hogy egy márciusi televíziós interjúja során igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, vajon gyilkosnak tartja-e őt. Az amerikai elnök ekkor tett javaslatot a csúcstalálkozóra.
A két nagykövet egyébként a Biden-interjú után utazott haza konzultációra, ami a kapcsolatok megromlásának látványos jele. A “gyilkos” kifejezéssel kapcsolatban Putyin a szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden nap megöl valakit, és egy csapással százakat ölt meg Afganisztánban.
“Azt hiszem, egészében véve ugyanazt a nyelvet beszéljük, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy feltétlenül egymás lelkébe és a szemébe kell bele néznünk, és örök szerelmet és barátságot esküdnünk. Egyáltalán nem” – nyilatkozott az amerikai elnökről.
“Ha megkérdeznék tőlem, hogy milyen tárgyalópartner és partner Biden elnök, azt mondhatnám, hogy nagyon konstruktív, kiegyensúlyozott személyiség, ahogyan azt vártam. Nagyon tapasztalt, ez azonnal meglátszik” – tette hozzá.
Leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Oroszország különleges felelősséget visel a világ stratégiai stabilitásáért, aminek mindkét fél tudatában van. A kibertámadások ügyében Putyin felhívta a figyelmet, hogy a világon a legtöbb ilyen attak az Egyesült Államokból indul ki. Mint mondta, Oroszország nem szerepel azon országok között, amelyek kiberteréből a legtöbb ilyen támadást végrehajtják.
Beszámolója szerint az az Egyesült Államok tavaly 14, idén pedig két alkalommal fordult felvilágosításért Oroszországhoz kibetrámadás miatt, amelyekről kimerítő információt kapott. Azt hangoztatta, Moszkva nem gondolja úgy, hogy az amerikai területről kiinduló támadások Washington érdekeit képviselik.
Elmondta, hogy a kiberbiztonság témáját a csúcson mindkét fél egyformán rendkívül fontosnak nevezte. Putyin értelmezése szerint Biden egyetértett azzal, hogy az ukrajnai rendezés alapját csakis a minszki megállapodások képezhetik. Azt mondta, hogy az ukrán NATO-tagság kérdéséről csak érintőlegesen esett szó.
Alekszej Navalnij ügyéről szólva Putyin azt mondta, hogy az ellenzéki politikus tudatosan cselekedett úgy, hogy őrizetbe vegyék. Szerinte Navalnij – akit csak “kétszer elítélt személyként” és “állampolgárként” emlegetett – szándékosan sértette meg a törvényt azzal, hogy a felfüggesztett börtönbüntetése alatt nem jelentkezett az rendőrségi ellenőrzésen, s tudatosan tért haza külföldről úgy, hogy tudta: körözést adtak ki ellene.
Elmondta, hogy az emberi jogok kérdése Biden kezdeményezésére került szóba a csúcson. Az “külföldi ügynöknek” minősített orosz szervezetekkel kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszországot az Egyesült Államokban hivatalosan ellenségnek minősítették, ezért a Moszkva így ítéli meg az amerikaiak által támogatott politikai szervezeteket. Szót ejtett az amerikai belpolitikai helyzetről is.
“Amerika nemrégiben nagyon súlyos eseményekkel szembesült (…) egy afroamerikai férfi meggyilkolása és a Black Lives Matter mozgalom létrejötte után. Ezt most nem fogom kommentálni, csak azt akarom mondani, hogy láttunk pogromokat, láttunk törvényszegéseket és így tovább, és így tovább. Együttérzünk az amerikaiakkal és az amerikai néppel, de nem akarjuk, hogy a mi területünkön is ez történjen. És mindent megteszünk, hogy ez ne történhessen meg” – mondta.
Putyin lehetségesnek vélte a kompromisszumot a másik fél fogva tartott állampolgárainak ügyében.
A genfi Villa La Grange-ban megrendezett csúcs nettó három és fél órán át – a szünettel együtt négy és fél órán át – tartott. A két elnök először egy szűkkörű, mintegy kétórás megbeszélésre ült össze, a külügyminiszterek társaságában, majd a két delegáció másfél órán át folytatott eszmecserét. A felek megvitatták a stratégiai stabilitás, a kiberbiztonság, a regionális konfliktusok, a kereskedelmi kapcsolatok és az északi-sarkvidéki együttműködés kérdéseit.
Putyin és Biden: egy nukleáris háborúnak nincsenek győztesei
Egy nukleáris háborúnak nincsenek győztesei – szögezte le Putyin és Biden a szerdai genfi csúcstalálkozón a hadászati stabilitásról kiadott közös közleményben. “Ma megerősítjük elkötelezettségünket azon elv mellett, hogy a nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és ilyen háborút soha nem szabad azt kirobbantani” – hangsúlyozta a Kreml sajtószolgálata által ismertetett kommüniké. A közlemény szerint két ország nukleáris fegyverzetellenőrzés iránti elkötelezettségének bizonyítéka a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződés közelmúltbeli meghosszabbítása. “E célok elérése érdekében Oroszország és az Egyesült Államok hamarosan átfogó kétoldalú párbeszédet indít a stratégiai stabilitásról, amely érdemi és erőteljes lesz” -hangzott a dokumentum.
The post Visszatér állomáshelyére az orosz és az amerikai nagykövet appeared first on .
“Feladataimat becsületesen, hűségesen, pártatlanul és lelkiismeretesen fogom végezni” – ígérte Khan a hágai bíró testület előtt tett esküjében.
Khan a nemzetközi sajtónak tett rövid nyilatkozatában elmondta, hogy hatékonyabbá szeretné tenni az ügyészségi eljárásokat, és sikeresebbé a bíróság előtt folyó tárgyalásokat.
“A büntetőbíróság az igazságszolgáltatás reményét testesíti meg egy olyan modern XXI. században, amelyben középkori bűnöket követnek el: nemi erőszakot, kínzásokat, tömeggyilkosságokat” – jelentette ki.
Khan az ICC számára kényes időszakban veszi át a főügyészi teendőket. A törvényszék ugyanis masszív politikai nyomás alatt áll a palesztin területeken, illetve Afganisztánban elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények ügyében tervezett vizsgálatok miatt, amelyek az amerikai és az izraeli hadsereg tagjai elleni perekhez vezethetnek.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok, Oroszország, Izrael és Kína azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes, vagy nem hajlandó.
The post Letette a hivatali esküt Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság új főügyésze appeared first on .