A 75 éves nő a világ utolsó francia túsza volt: 2016. december 24-én ragadták el fegyveresek Gao városából, ahol egy gyermekjótékonysági szervezetnél dolgozott. Ezután közel négy évig tartották fogva a dzsihadisták. Miután kiszabadult és 2020. október 9-én hazatért Párizsba, a Villacoublay katonai repülőtéren családja mellett
Emmanuel Macron államfő és Jean-Yves Le Drian külügyminiszter fogadta.
A Medipart tényfeltáró porták írta meg, hogy a nő állítólag márciusban visszatért Maliba a 19 éves örökbefogadott lányához, akit többször megpróbált Európába hozni, de nem kapott rá engedélyt. A nő kiszabadulása után többször is igényelt beutazási vízumot, amelyet megtagadtak tőle a mali hatóságok, így végül Szenegálból – ahova francia állampolgárnak nem szükséges vízum – szárazföldi úton illegálisan lépett be az országba, s azóta ismeretlen helyen tartózkodik. A segélymunkás 2001 óta működtette saját alapítványát Maliban.
Az értesülést a kormányszóvivő megerősítette, de nem kívánta kommentálni.
“A külföldön túszul ejtett állampolgárainkért a katonáink életüket is veszélyeztetik. Francia katonák haltak meg olyan hadműveletekben, amelyek célja olyan túszok kimentése volt, akiket fogolyként kezeltek külföldi országokban” – hangsúlyozta Gabriel Attal a “katonáink tiszteletére” kérve mindenkit.
“Követjük ezt a helyzetet, és a külügyminisztérium nagyon is közelről követi” – fogalmazott, de nem adott részletesebb tájékoztatást Sophie Pétronin helyzetéről. A francia sajtó szerint a mali hatóságok aggódnak a nőért, és hivatalosan is keresik.
Pétronin és további három túsz azt követően szabadult ki tavaly októberben, hogy az új mali kormány több tucat bebörtönzött dzsihadistát elengedett. Hivatalos információk szerint a fogolycseréről a francia kormány konzultálása nélkül döntött a mali rezsim.
The post A francia kormány felelőtlenségnek tartja, hogy egy tavaly kiszabadított túsz visszatért Maliba appeared first on .
Az ügyben a Fővárosi Törvényszék február 17-én hirdette ki elsőfokú, nem jogerős ítéletét, amelyben a fiatalembert emberölés, szexuális visszaélés és gyermekpornográfia bűntettében mondta ki bűnösnek, és ezért halmazati büntetésül 20 év határozott idejű fegyházra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részét követően bocsátható feltételes szabadságra.
Mivel a fiatalember korábbi bűncselekmények miatt kiszabott büntetése próbaideje alatt követte el a vádbeli cselekményeket, a bíróság elrendelte a korábban kiszabott két év szabadságvesztés végrehajtását is, továbbá kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült közel 12 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az elsőfokon megállapított tényállás lényege szerint a férfi 2019. december 25-én hajnalban 13 éves féltestvérével “szexuális cselekményt végzett”. Ez a vádlott házkutatás során előkerült naplójából derült ki. 2019. december 30-án a késő délutáni órákban a vádlott azzal a szándékkal csöngetett be a kőbányai társasházban lakó első emeleti szomszédjához, hogy valakit megöljön.
Amikor az ott lakó anyuka az ajtót résnyire kinyitotta, a férfi egy 44 centis bozótvágó késsel többször megszúrta a háromgyermekes asszonyt. Az áldozat gyermekei telefonon hívtak segítséget. A vádlott elmenekült a tetthelyről, majd másnapján feladta magát a rendőrségen. A házkutatás során kiderült az is, hogy a vádlott notebookján és mobiltelefonján 18 év alatti lányokról készült pornográf felvételeket tartott.
A Fővárosi Törvényszék első fokon még nem látta megalapozottnak a különös kegyetlenséget, ugyanakkor mivel a vádlottnak semmiféle oka, indítéka nem volt a gyilkosságra, cselekményét aljas célból elkövetettnek minősítette. A hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekménnyel kapcsolatban a bíróság megállapította a szexuális visszaélés bűntettét, mert bár a szexuális cselekmény a sértett beleegyezésével történt, arra őt a vádlott nem kényszerítette, ám az elkövetés időpontjában a sértett még nem töltötte be 11. életévét, így az ő belátási képessége korlátozott volt.
Az ügyészség tényleges életfogytiglan kiszabását indítványozta, a törvényszék azonban úgy ítélte meg, hogy miután a vádlott a cselekmény elkövetésekor 22 éves, úgynevezett fiatal felnőtt volt, esetében a büntetési célok határozott idejű szabadságvesztéssel is elérhetőek. A büntetés kiszabásakor az elsőfokú bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott visszaeső, korábban is szexuális cselekmény miatt ítélték el, valamint, hogy vádbeli cselekményeit a korábbi ítélettel kiszabott próbaidő alatt követte el, ugyanakkor enyhítő körülménynek számított a vádlott beismerése, megbánása, továbbá, hogy feladta magát a rendőrségen.
A februári elsőfokú döntés ellen az ügyészség súlyosításért, a védelem enyhítésért fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára.
A tábla kedden az emberölés vonatkozásában a törvényszékkel ellentétben megállapította, hogy az különös kegyetlenséggel és aljas célból történt, így a cselekmény tárgyi súlyát és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességet figyelembe véve úgy látta, szükséges az életfogytiglan kiszabása. A vádlott feltételes szabadságra bocsátásának lehetősége legkorábban 30 év múlva vizsgálható.
The post Legkorábban 30 év múlva szabadulhat a kőbányai machetés gyilkos appeared first on .