Ez derült ki egyebek között abból a két, az orosz külügyminisztérium által pénteken nyilvánosságra hozott, a kezdeményező kinyilvánított szándéka szerint a felek biztonságát szavatolni hivatott megállapodás-tervezetből, amelyet Oroszország az Egyesült Államokkal, illetve az észak-atlanti szövetséggel javasol megkötni.
Moszkva egyebek között azt szeretné, ha a felek közösen kötelezettséget vállalnának a vitás kérdések békés rendezésére, tartózkodnának az erő alkalmazásával történő fenyegetéstől, és megerősítenék, hogy nem tekintik egymást ellenségnek.
Az orosz fél szerint Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázuson túli területeken és Közép-Ázsiában a NATO-nak le kellene mondania mindennemű katonai tevékenységről. Az Egyesült Államoknak Moszkva szerint vállalnia kellene, hogy megakadályozza a NATO keleti bővítését, és elutasítja a volt szovjet tagköztársaságoknak a szövetséghez történő csatlakozását.
Az amerikai félnek emellett kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy nem létesít katonai támaszpontokat a Szovjetunió olyan volt tagköztársaságaiban, amelyek nem tagjai a NATO-nak.
“A felek tartózkodnak attól, hogy fegyveres erőiket és fegyverzetüket – egyebek között nemzetközi szervezetek, katonai szövetségek vagy koalíciók keretében – olyan területekre telepítsék, ahol az ilyen telepítést a másik fél a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyként érzékelheti, kivéve a felek nemzeti területén történő telepítést” – áll az egyik dokumentum-tervezetben.
A javaslat értelmében Oroszországnak és az Egyesült Államoknak vállalnia kell, hogy nem törekszik más államok területét felhasználni “a másik fél elleni fegyveres támadás vagy a másik fél alapvető biztonsági érdekeit érintő egyéb cselekmények előkészítése vagy végrehajtása céljából”. Moszkva azt javasolja, hogy Oroszország és a NATO tagjai ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997-előtt nem voltak.
Moszkva emellett azt is javasolta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok ne telepítsen nukleáris fegyvereket a határain kívül, és a már ott lévőket vonja vissza. Az elképzelés szerint Oroszországnak és a NATO-nak meg kellene fogadnia, hogy nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat olyan körzetbe, ahonnan el tudja érni egymás területét.
A tervezet felhívja Oroszországot, az Egyesült Államokat és a NATO többi atomhatalmát, hogy kötelezze el magát a nukleáris háború kirobbantása lehetetlenségének elve mellett, sürgetve a feleket, hogy erősítsék meg, “nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad vívni, és ismerjék el, hogy mindent el kell követni a nukleáris hatalmak közötti háború elkerülése érdekében”.
Az orosz elképzelések kitérnek a felek közötti sürgősségi kapcsolattartást szolgáló “forró drótok” létrehozására is. Arra köteleznék a feleket, hogy “ne teremtsenek olyan körülményeket vagy helyzeteket, amelyek veszélyt jelentenek, vagy amelyekről úgy tűnhet, hogy veszélyt jelentenek a többi fél nemzetbiztonságára”.
A javaslatok emellett mechanizmusokat vázolnak fel az egyes régiókban, így a Balti- és a Fekete-tenger térségében bekövetkező potenciális incidensek megelőzésére. Ezek között szerepel egy, a hadihajók és a katonai repülőgépek közötti maximális megközelítési távolságról történő megállapodás.
Az orosz fél emellett kölcsönös önmérsékletet javasol a katonai tervezésben és a hadgyakorlatok végrehajtásakor. Moszkva szerint meg kell állapodni, hogy az orosz és a NATO-csapatok nem végeznek dandárszintet meghaladó hadgyakorlatokat vagy más katonai tevékenységeket egy, az Oroszország és a szövetség tagállamai közötti határvonal mindkét oldalán elhelyezkedő, egyeztetett szélességű és konfigurációjú övezetben.
Moszkva azt is szeretné, ha a felek rendszeresen és önkéntesen eszmecserét folytatnának az aktuális fenyegetésekről és biztonsági kihívásokról, valamint tájékoztatnák egymást a katonai gyakorlatokról és manőverekről, és fenntartanák a katonai doktrínáik rendelkezéseit.
Az orosz javaslatokat hivatalosan átadták az amerikai félnek. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy kormánya “akár holnap” kész lenne megkezdeni a tárgyalásokat. Moszkva Genfet javasolta a tárgyalások helyszínéül. Az orosz diplomata óvta az Egyesült Államokat és a NATO-t attól, hogy figyelmen kívül hagyja az orosz javaslatokat.
The post Moszkva: a NATO távozzon Kelet-Európából appeared first on .
Azt írták, hogy a Pest megyei ügyvéd házaspár amfetamint és kokaint szerzett be nagy tételben, amit továbbértékesítésre adott el egy solymári férfinak. A házaspártól két gépkocsit, értékes karórákat és készpénzt foglaltak le. A jelentős mennyiségű drog a továbbértékesítő lakásán tartott kutatás során került elő: ott bruttó két kilogramm amfetamint és bruttó fél kilogramm kokaint találtak a budapesti rendőrök.
A kábítószerek feketepiaci összértéke elérheti a húszmillió forintot – tették hozzá. Ezen kívül itt is lefoglaltak egy autót, különböző valutanemekben összesen több mint 17 millió forintnyi készpénzt és a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozható eszközöket. A 35 éves férfit és feleségét, valamint a 42 éves férfit jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntett megalapozott gyanújával őrizetbe vették, javasolták letartóztatásuk indítványozását. Vallomást egyik gyanúsított sem tett.
Azt a férfit, aki a megalapozott gyanú szerint az ügyvéd házaspárnak szállította a kábítószert, még szeptemberben a fővárosban fogták el. A férfi kocsijában akkor mintegy 900 ezer forint értékű amfetamint és 400 ezer forint értékű kokaint találtak – áll a közleményben.
The post Ügyvédek buktak le kábítószer-kereskedelem miatt appeared first on .
A román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) közleménye szerint a rendőrség Temes megye hat helyszínén, egy közintézmény székhelyén és a bűnszövetkezet több tagjának lakásán végzett házkutatást. A vádhatóság azzal gyanúsítja a főbiztost, hogy 2020 januárja és 2021 februárja között rendszeresen megkapta az embercsempészektől a bevételük felét, amiért “védelmet” biztosított számukra illegális tevékenységük zavartalan lebonyolításához.
A vádhatóság szerint a főbiztos és alárendeltjei azt a látszatot keltették, hogy besúgókat szerveztek be az embercsempészek köréből, valójában azonban szemet hunytak törvénysértéseik felett, és információkkal segítették őket, így azt az illegális migrációt támogatták, amelynek megfékezése éppen az ő feladatuk lett volna.
Az ügyet már nyomozati szakaszában nyilvánosság elé táró Pressalert.ro hírportál azt írta, hogy a határrendőrség temesvári regionális parancsnokságán belül, amelyhez a szerb-román határszakasz több mint kilencven százaléka tartozik, valóságos bűnszervezet alakult ki, a csempészektől begyűjtött csúszópénzből és tárgyi ajándékokból pedig a csúcsvezetők is megkapták a részüket.
A határrendőrségi főbiztos és a többi gyanúsított ellen bűnszövetkezet létrehozása, vesztegetés elfogadása és hivatali titoksértés gyanújával indult bűnvádi eljárás.
The post Lebukott a határrendőrség főbiztosa appeared first on .
A rendelkezésre álló adatok alapján a terhelt és barátnője február 28-án egy üzleti találkozón vett részt a terhükre rótt bűncselekmény két sértettjével. A megbeszélés során a férfi mindkét személyt meglőtte. Az egyik áldozat a helyszínen meghalt – közölte az Fővárosi Törvényszék.
A férfi és a barátnője ezután külföldre menekült – tették hozzá. A nő ügyében nyáron döntött a bíróság, ő hozzájárult a kiadatásához, így azóta már Kanadában van. A bíróság eljárása során megállapította, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a férfi esetében a kiadatás, illetve a kiadatási letartóztatás feltételei fennállnak. A kiadatás kérdésében a döntést az igazságügyi miniszter hozza meg – írták.
A bíróság szombati végzésében rendelkezett a specialitás elvének alkalmazásáról is, ami szerint a terheltet kiadatása esetén a kanadai hatóságok kizárólag a jelen kiadatási kérelemben szereplő ügyekkel kapcsolatban állíthatják bíróság elé.
A kiadatási letartóztatás – amelynek kezdőnapja július 12. – hat hónapig, azaz 2022. január 12-ig tart. A végzés nem végleges – közölte az Fővárosi Törvényszék.
The post Kiadatási letartóztatásba került egy Kanadában elkövetett emberölés gyanúsítottja appeared first on .
Varga Mihály közölte, hogy a 16 hetes felkészítés után mind a kilenc eb sikeres vizsgát tett, közülük hat a NAV cigaretta- és kábítószer-felderítéseit segíti.
A képzés nemzetközi szinten is egyedülálló volt, hiszen három kutya a szerb vámhivatal állományába kerül. A NAV kutyakiképzői világszinten is elismertek, ezért a szerb vámosok a magyar kollégák segítségét kérték a kutyák kiképzésében – tudatta.
The post Varga: 44-re bővül a NAV-nál szolgálatot teljesítő keresőkutyák száma appeared first on .