L’attaquant algérien, Nadir Benbouali connaîtra sa première expérience professionnelle en terres européennes la prochaine saison. Dauphin du buteur du championnat algérien lors de l’exercice de 2021/2022, le jeune joueur du Paradou AC rejoint le club belge de Charleroi. Avec un ratio de 15 buts et 8 passes décisives, Benbouali a réussi à être la cible […]
L’article Mercato : l’attaquant algérien Nadir Benbouali rejoint un club belge est apparu en premier sur .
Le ministre des affaires sociales et de la micro finance, Véronique Tognifodé a visité la Zone industrielle de Glo-Djigbé-Zè (GDIZ) mercredi 20 juillet dernier. Après la présentation du projet GDIZ, la visite de terrain et les opportunités d'emplois qu'offre la zone, la ministre s'est dite très satisfaite du vaste projet du gouvernement destiné à amorcer l'industrialisation du Bénin, et résoudre le problème de chômage dans le pays.
Pour sa visite au sein de la GDIZ, le ministre des affaires sociales et de la micro finance avait à ses côtés les cadres de son ministère. La visite guidée lui a permis de découvrir les entrepôts et les espaces de transformation des noix de cajou, ainsi que le centre de formation aux métiers du textile.
Au niveau du centre de formation aux métiers du textile, l'autorité ministérielle a constaté avec satisfaction, plus de 400 jeunes béninois en formation pratique. L'objectif d'ici décembre 2022 selon les responsables de l'APIEx et de la SIPI, est de former plus de 6000 jeunes dans ce secteur.
Dans une approche genre, 60% de jeunes en formation au centre du textile sont composés de femmes. Ils sortiront avec des diplômes certifiés qui leur ouvriront la voie d'un emploi durable au sein des différentes usines textiles en cours d'installation à la GDIZ.
Véronique Tognifodé a par ailleurs été très impressionnée par l'ambition de la Zone industrielle de Glo-Djigbé-Zè. Celle d'accueillir plus de 300 000 emplois. Au regard du nombre important de recrutement à faire, elle a souhaité que des discussions entre son département ministériel et la SIPI-Benin puissent conduire à l'élaboration d'une charte qui permettrait de renforcer les efforts déjà prévus par la GDIZ notamment, dans l'information aux jeunes femmes employées, le développement de la politique d'égalité Hommes/Femmes, la prise en compte du handicap, la lutte contre le harcèlement sexuel en milieu professionnel, la protection sociale etc. L'objectif, souligne le ministre, étant d'encourager l'APIEx Bénin et la SIPI- Benin dans leur dynamique de faire de la GDIZ, un exemple de performance aussi bien industrielle que sociale.
La délégation du ministre des affaires sociales et de la micro finance a été accueillie par Laurent Gangbes, directeur général de l'APIEx-Bénin et une équipe de la SIPI-Bénin SA, conduite par Kundan Kumar, directeur général adjoint.
F. A. A.
Az Izrael legnagyobb civil katasztrófáját vizsgáló bizottság kérdéseire Netanjahu azt mondta, hogy nem tudott a Meronban sok éve fennálló biztonsági problémákról. Közölte: az évente megtartott vallási szertartásért a vallásügyi minisztérium felelt, ő csak a koronavírus-járvány rendelkezései miatt, járványügyi szempontból avatkozott az esemény megrendezésébe 2021-ben.
A tárgyalást vezető Dvora Berliner bírónő emlékeztette a volt kormányfőt a számos hozzá intézett levélre, amelyben az elmúlt években állami vezetők a szent hely körüli biztonsági veszélyekre hívták fel a figyelmét. “Sok éve tudták, hogy katasztrófa lesz, mégsem foglalkoztak vele. Az önhöz intézett megkeresésekről beszélek”- mondta Berliner.
Netanjahu azt felelte, hogy ezek a levelek nem jutottak el hozzá, hanem a miniszterelnöki hivatal illetékeseihez, illetve Aviháj Mandelblitt volt főügyészhez kerültek. Hozzátette: ha tudott volna a dologról, foglalkozott volna a kérdéssel. Netanjahu közölte: meg kell találni a katasztrófa felelősét.
“A Rasbi-alapítvány feloszlatása után az ügy a vallásügyi minisztériumhoz került. Elvárom, hogy az emberek végezzék a munkájukat, amelyért felelősek” – tette hozzá.
Netanjahu a 144. és valószínűleg az utolsó tanú a bizottság előtt. Azért idézték be, mert a rendezvény megtartását szorgalmazta az akkor érvényben lévő járványügyi szabályozás és a veszélyekről szóló figyelmeztetések ellenére, amelyek szerint a meroni szent hely alkalmatlan százezres tömeg fogadására.
Korábban Izrael Ozen, Arije Deri akkori belügyminiszter asszisztense azt vallotta, hogy Netanjahu “hisztérikus volt a témával kapcsolatban”, mert az ultraortodox pártok nyomást gyakoroltak rá az egy évvel korábban a koronavírus-járvány miatt elmaradt tömeges szertartás megtartásáért. Ozen elmondta, hogy április 11-én, kevesebb mint három héttel a katasztrófa előtt Netanjahu telefonos megbeszélést tartott a kormány minisztereivel a rendezvényről, amelyen koronavírus-korlátozásoktól mentes, “nyitott hegyet” rendelt el, vagyis nem korlátozta a résztvevők számát, mivel ezt megígérte az ultraortodox pártok vezetőinek.
Deri és Amir Ohana akkori belbiztonsági miniszter azt vallotta, hogy Netanjahu több találkozót hívott össze az ügyben, szemben a korábbi évekkel, amikor nem foglalkozott a kérdéssel. Netanjahunak a két év alatt négy parlamenti választást okozó politikai válság időszakában szüksége volt vallásos jobboldali tömbjéhez az ultraortodox pártok támogatására.
Jákov Sabtai rendőrfőkapitány és több vezető rendőrtiszt a Jediót Ahronót című újság értesülése szerint várhatóan figyelmeztető levelet kap, amelyben arról értesíti őket a bizottság, hogy felelősségre vonhatják őket a katasztrófa miatt. Simon Levi, az északi körzet rendőrkapitánya hétfőn benyújtotta lemondását.
A Bennett-Lapid kormány tavaly nyáron, első kormányülésén döntött az állami vizsgálóbizottság felállításáról a meroni tömegkatasztrófa ügyében.
The post Netanjahu tagadta felelősségét a meroni tömegkatasztrófa vizsgálóbizottsága előtt appeared first on .