Biztonságpolitika

170 szíriai al-Kaidás, vagyis az al-Nuszra Front tagja döntött úgy, hogy a Szíriai Arab Hadsereg állásai ellen rohamot indítanak. A terv jó volt, az elgondolás Bővebben ...

Ma tíz éve, hogy megérkeztek Magyarországra a honvédség első Svédországtól lízingelt Gripenjei. Az öt gépet (30,31,32,42,43) négy magyar és három svéd hajózó, Jan Tjäder, Asztalos István, Murguly Gusztáv, Hajdú Attila, Jerry Pousette, Ulf Axelsson, valamint Tóth Gábor Puma-századparancsnok repülte haza. Nem is volt jobb elfoglaltság ebben a szép tavaszi időben, mint fényképezőgép nélkül egy "ünnepit" szpottingolni a kecskeméti tengelyben. Sajnos, a 2006-os érkezés utáni ebédet a Csepegi Csárdában már nem lehet reprodukálni, ma be kellett érni a Fekete Gólyával, ott készült az alábbi jegyzet a látottakról.

Zord

Ma tíz éve, hogy négy magyar és három svéd pilótával a fedélzetén, leszállt Kecskeméten az első öt, magyar felségjelű Gripen. A három együléses és két kétüléses gépet MiG-29-esek fogadták a levegőben és kísérték a Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisra. 

*

A gépek hivatalos átadására 2006. március 30-án került sor.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

40 évvel ezelőtt, 1976. március 20-án ünnepélyes ceremónia keretében állították hadrendbe az amerikai légierő (USAF) harcászati alakulatainál az A-10-et, a hidegháború egyetlen, kifejezetten légitámogatásra tervezett amerikai repülőgéptípusát. Egy olyan háborúra való felkészülés eredménye, amely valószínűleg nem tartott volna néhány hétnél tovább, ennek dacára több, Európán kívüli hadművelet agyonhasznált veteránjává és a leváltására tett kísérletek túlélőjévé vált, amelynek kiselejtezése a dolgok jelenlegi állása szerint 2022-ig várat magára. De ha az orosz gőzhenger rá nem gurul a Baltikumra, és/vagy az idei amerikai elnökválasztások győztese nem indít újabb katonai beavatkozást valami egzotikus sivatagi tájon, akkor könnyen lehet, hogy az Iszlám Állam elleni bombázóhadjárat lesz az A-10 utolsó háborúja. Ezért, és az évforduló alkalmából döntöttünk úgy, hogy a teljesség igénye nélkül, de azért bemutatjuk a gép elég egyedi karrierjét. A COIN-repülőgépekről szóló sorozatunk befejező részében tesszük ezt, mivel a tervezés kezdeti, hamar meghaladottá vált szakaszában még ez volt a kiszemelt elsődleges feladatkör, amihez a kiforrott típus paradox módon több esetben is visszatért a XXI. században. A társszerző proletair a Lemilről, akinek itt is megköszönjük fáradozásait.

[...] Bővebben!

„A terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei” címmel rendezett tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ), a Terrorelhárítási Központ (TEK), valamint a Magyar Nemzeti Bank március 17-én, csütörtökön, Budapesten, az NKE Ludovika Kampuszán.

Oroszország, Közel-Kelet, Észak-Afrika: az idén is számos kihívás áll a NATO előtt, amelyekre valamilyen formában reagálnia kell. Minderről Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára beszélt magazinunknak.

Ismét a világsajtó vezető hírei között szerepel az utóbbi hetekben Észak-Korea, ahol Kim Dzsong Un legutóbb már akár egy megelőző atomcsapást is kilátásba helyezett az Egyesült Államokkal szemben. Csoma Mózes, az ELTE koreai tanszékének vezetője ugyanakkor a honvedelem.hu-nak elmondta: távolról sem az első hasonló esetről beszélünk, és érdemes ezeket a kijelentéseket a megfelelő helyiértéken kezelni.

Migráció: konfliktus vagy kooperáció? címmel szervezett egésznapos konferenciát a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, illetve a Külügyi és Külgazdasági Intézet március 2-án, a Stefánia Palotában. A tanácskozás fővédnöke dr. Simicskó István honvédelmi miniszter.

Miroslav Lajcák szlovák és Nikola Poposzki macedón külügyminiszter szerint is biztonsági garanciát jelent a NATO. Az Euro-atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány által szervezett első budapesti biztonságpolitikai konferencián, február 25-én, csütörtökön felszólalt Ted Whiteside, a NATO főtitkárhelyettese is, aki azt mondta, hogy a szövetség a hidegháború óta nem látott mértékben javította védelmi képességeit.

Egy biztonságpolitikai kockázatot sem szabad lebecsülni - hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára február 22-én, kedden Budapesten, egy hadi és biztonsági konferencia megnyitóján.

Nehéz követni a szíriai harci cselekményeket, de egyértelműnek tűnik, amit a honvedelem.hu-nak adott interjújában Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő is megerősített: az ellenzék defenzívába szorult az orosz és iráni támogatással harcoló kormányerőkkel szemben. Aktuális helyzetkép a Közel-Kelet első számú tűzfészkéből.

A karcsai templom perselyét lopta el két féri, a rendőrök elfogták őket – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI-vel.

Dobi Tamás elmondta: egy 54 és egy 26 éves karcsai férfit gyanúsítanak azzal, hogy a helyi templomban elhelyezett adománygyűjtő perselyt, a benne lévő, valamivel több, mint tízezer forinttal együtt ellopták.

Ellenük lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást.

A biometrikus adatok használatával egyszerűsítené a repülőtéri utaskezelést a légiközlekedési informatikai rendszereket fejlesztő svájci SITA (Société Internationale de Télécommunications Aéronautiques).

A társaság közleménye szerint legújabb fejlesztésük lényege, hogy az utas biometrikus és utazási adatait a repülőtérre érkezéskor felveszik, majd az utazás további szakaszaiban már nem kell semmilyen dokumentumot felmutatni, a beazonosítás arcfelismerés alapján működik. Így az utasnak sem az utasfelvételnél, sem a biztonsági ellenőrzésnél, határellenőrzésnél, sem pedig a beszállításnál nem kell útlevelet, vagy személyi igazolványt, illetve beszállókártyát felmutatnia.

A SITA közölte továbbá, hogy a Smart path névre keresztelt megoldás könnyen csatlakoztatható a már meglévő repülőtéri infrastruktúrához (például a beszállókártya-nyomtatókhoz, automata útlevél-ellenőrzőkhöz), de igény esetén hatósági rendszerhez is csatlakoztatható, ha a határellenőrzés azt megkívánja.

A légiközlekedési informatikai rendszereket gyártó genfi székhelyű SITA jelenleg kétszáz országban van jelen, 2800 vevőjük van és 4500 embert alkalmaznak.

„Az eddigi mesterséges szigetterület-növelések mértéke és az építkezési munkálatok állapota alapján feltételezhetjük, hogy Kína erőkivetítéshez szükséges infrastruktúrát épített ki…” – derül ki James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatójának (Director of National Intelligence – DNI) nyílt leveléből.

Clapper a fegyveres erők szenátusi bizottságának elnöke, John McCain republikánus szenátor által korábban feltett kérdésekre válaszol nyilvánosságra hozott levelében, amely a Kínai Népköztársaság Dél-Kínai-tengeren létrehozott mesterséges szigeteken felvonultatott erőivel és képességeivel foglalkozik.

Clapper szerint a térségbe telepített kínai erők túlmutatnak a pusztán védelmi képességek keretein, a jövőben ráadásul további fejlesztésekre lehet számítani. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a Fiery Cross, Mischief és Subi zátonyok esetében a terepadottságok lehetővé teszik akár további 1000 hektár hozzáadását a már eddig kialakított mesterséges szigetfelülethez.

McCain szenátor kérdésére válaszolva a levél a kínai hadtengerészet jelenlétére is kitér. Bár egyelőre a terület nem szolgál állandó állomáshelyül, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetének hajói mégis gond nélkül használják a szigeteket. A hosszabb ideje ott tartózkodó, jelentősebb haditengerészeti erők közül a levél egy fregattról és egy irányított rakétás rombolóról számol be. Emellett Clapper említést tesz egy légvédelmi radarállomás, valamint más korai előrejelző rendszerek Fiery Cross és Cuarteron zátonyokra történő telepítéséről, illetve az ezek üzemeltetéséhez szükséges nap-, szél- és más energiagenerátorokról.

Elmondása szerint a kínai légierő állandó jelleggel egyelőre nem állomásoztat erőket a térségben, viszont kiemelte, hogy a Fiery Cross zátonyon meglévő infrastruktúra bármely kínai katonai repülőgép fogadására alkalmas. Értesülések szerint eddig többek között J-11 típusú vadászrepülőgépek használták a repülőteret, melyek esetleges hosszú távú állomásoztatása érdekében hangárokat építettek ki a területen.

McCain végül kitért a föld-levegő rakétarendszerek kérdésére is. Clapper válaszában az állandó és rögzített kilövőállomásokra vonatkozóan egyelőre nem tud biztos információkkal szolgálni, azonban feltételezi a mobil platformok telepítésének lehetőségét. Az elmúlt hetekben valóban napvilágot láttak ilyen, mobil rakétaindító állomásokat ábrázoló műholdképek, melyek nagy felháborodást keltettek a tajvani és a Fülöp-szigeteki vezetés körében.

Hatvannégyre emelkedett a tavaly október végén a bukaresti Colectiv klubban keletkezett tűzvész áldozatainak száma, miután hétfőn újabb áldozat halt meg a kórházban.

A Digi24.ro hírtelevízió szerint egy 22 éves fiatalemberről van szó, aki az utolsó volt azon sérültek közül, akiket romániai kórházakban ápoltak. Jelenleg öt személy szorul még kórházi ellátásra külföldön.

A sérültek egy részét azt követően szállították belgiumi, brit, izraeli, német és osztrák kórházakba, hogy a román hatóságok segítséget kértek az áldozatok magas száma és az esetek rendkívüli súlyossága miatt. A tűzvész legutóbbi áldozata tavaly decemberben hunyt el egy angliai kórházban.

A szórakozó helyiség egy pirotechnikai eszköz miatt gyúlt ki. A hangszigetelésre használt szivacs rendkívül gyúlékonynak bizonyult, a klub pár perc alatt kiégett, így már október 30-án éjszaka 27-en vesztették életüket.

Közvetlenül a baleset után több tízezer ember vonult utcára Bukarestben. Ők az illetékes önkormányzati és állami intézmények felelősségre vonását követelték, mert működési engedélyt adtak és nem ellenőrizték megfelelően a klubot. A tüntetések nyomán mondott le november elején a szociáldemokrata Victor Ponta volt miniszterelnök.

Az ügyészség büntetőjogi vizsgálatot indított kilenc személy ellen, többek között a klub tulajdonosai ellen. Az eljárás még folyamatban van.

Az orosz katonai repülőgépek első köteléke elhagyta Szíriát a Moszkva által bejelentett részleges csapatkivonás keretében – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. A tárca helyettes vezetője ugyanakkor jelezte, hogy az orosz légierő folytatja csapásait az Iszlám Állam (IÁ) és más terrorszervezetek ellen.

A Hmejmimből feszállt első orosz kötelék egy Tu-154-es vezérgépből és SzU-34-es bombázókból állt. A többi repülő is hasonló formációkban fog távozni, élükön Tu-154-es vagy Il-76-os csapat- illetve hadfelszerelést szállító gépekkel. Oroszország határát átlépve a repülőgépek önállóan térnek majd vissza állandó támaszpontjaikra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn rendelte el, hogy keddtől kezdjék meg a Szíriában harcoló orosz katonai egységek fő részének kivonását. A művelet, melynek ütemezését nem hozták nyilvánosságra, nem érinti a Latakia tartománybeli Hmejmimben lévő orosz légi bázist és a tartuszi kikötőben működő orosz haditengerészeti létesítmény tevékenységét.

Szergej Ivanov, az orosz elnök kabinetfőnöke közölte, hogy a hátra maradó erők védelmében Szíriában hagyják az Sz-400-as légelhárító rendszereket is. Ezek telepítéséről azt követően döntöttek Moszkvában, hogy egy török F-16-os vadászgép lelőtt egy orosz Szu-24-est.

Putyin értékelése szerint az öt és fél hónapja megkezdett orosz katonai beavatkozás összességében teljesítette a kitűzött célokat, és a hátramaradó erők feladata a tűzszünet betartásának ellenőrzése lesz. Az orosz elnök egyúttal elrendelte, hogy Oroszország vállaljon intenzívebb szerepet a békefolyamatban a szíriai konfliktus lezárása érdekében.

Döntéséről Putyin moszkvai közlés szerint Bassár el-Aszad szíriai elnökkel “koordinált”, és arról Barack Obama amerikai elnököt is tájékoztatta.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában kijelentette: Oroszország azt tapasztalja a szíriai rendezésről folytatott genfi béketárgyalásokon, hogy az Egyesült Államok kész befolyást gyakorolni a szíriai ellenzékre a politikai folyamatban való részvétel és a törékeny tűzszünet fenntartása érdekében.

Dmitrij Peszkovnak, a Kreml szóvivőjének keddi bejelentése szerint Putyin elnök, mint az orosz fegyveres erők főparancsnoka önállóan döntött a csapatkivonásról, arról más államok vezetőivel nem konzultált. Peszkov cáfolta, hogy az elhatározás hátterében Aszaddal szembeni elégedetlenség állna, és hogy ezáltal Moszkva nyomást próbálna gyakorolni Damaszkuszra.

A szóvivő bonyolult folyamatnak nevezte a szíriai tűzszünet orosz és amerikai katonák által elvégzett ellenőrzését. Szavai szerint a Kreml most a legfőbb feladatot a szíriai konfliktus Genfben elkezdődött békés rendezésének maximális támogatásában látja.

Peszkov kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy elképzelhető-e az orosz katonai műveletek felújítása Szíriában.

Nyikolaj Pankov orosz védelmi miniszterhelyettes a hmejmimi bázison a részleges csapatkivonás alkalmából megtartott ünnepségen kijelentette, hogy az orosz légierő folytatja csapásait az Iszlám Állam (IÁ) és más terrorszervezetek ellen. Az eseményen állami kitűntetést kaptak a szíriai műveletekben érdemeket szerzett orosz katonák.

A szíriai hadműveletek során az orosz pilóták több mint 9 ezer bevetésen vettek részt, amelyeknek köszönhetően a RIA Novosztyi hírügynökség szerint sikerült elvágni az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet fő fegyver- és lőszer-utánpótlási útvonalait, valamint a fegyveresek Törökországba irányuló olajszállítmányainak útját. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden arról számolt be, hogy a szíriai kormányerők az orosz légierő támogatásával mintegy négyszáz települést, 10 ezer négyzetkilométernyi területet “szabadítottak fel”.

Sojgu szerint a légicsapásokkal több mint 2 ezer, Oroszországból érkezett militánst öltek meg.

A szíriai orosz kontingens létszámáról, a csapatkivonás útvonaláról és az orosz erők által elszenvedett veszteségekről nem hangzott el hivatalos tájékoztatás. Az orosz katonai erők Aszad elnök felkérése alapján 2015. szeptember 30-án avatkoztak be a harcokba az arab ország területén, Szíriában 2016. február 27. óta fegyvernyugvás lépett életbe, amelyről Oroszország és az Egyesült Államok állapodott meg. A tűzszünet az IÁ-ra az an-Nuszra Frontra és több más, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által terrorszervezetnek minősített csoportra nem terjed ki.

Az Európai Unió és Törökország megállapodott az Európába irányuló migráció korlátozásáról a pénteken, Brüsszelben tartott tárgyalásokon. Törökország azonban nem kell tartsa magát a menekültek emberi jogait védő irányelvekhez, a végleges dokumentum erre vonatkozó szövegrészét átfogalmazták.

Tovább olvasom

Az orosz média egyre újabb részleteket hoz nyilvánosságra az Armata, az új orosz szupertank képességeiről. A Szputnyik most a nehézpáncélos védelmi rendszerét méltatta.

A T-14-es tank mellett a T-15-ös nehéz csapatszállító is megkapja az új, ultraibolya (UV) érzékelőkre épülő rendszert, amely bármely irányból képes felfedezni a közeledő rakétákat, lövedékeket, drámaian növelve a páncélos aktív védelmi rendszerének hatékonyságát.

Az év végéig tervezik befejezni a kísérleteket az Afganit aktív védelmi rendszerbe való integrálását. Ez eddig a jármű négy oldalán elhelyezett kis radarokra épült, ezt azonban elméletileg viszonylag könnyű volt megzavarni elektronikus eszközökkel – az UV detektorokra azonban ezek nem hatnak.

A Russia Beyond the Headlines (RBTH) a páncélosok gyártója, az Uralvagonzavod tájékoztatása alapján a védelem négy rétegéről számolt be, amelyek közül az első láthatatlanná teszi a tankot a GALS technológia felhasználásával. A speciális fényvisszaverő bevonat miatt nem azonosítható az objektum sem a radar, sem az infravörös, sem az optikai hullámsávokon.

A következő réteg a közeledő rakéták, lövedékek kilövése, a harmadikról semmit sem árultak el, a negyedik a személyzet fizikai védelmét szolgáló páncél kabin, amelyben ülnek. Az orosz szakértők szerint a nyugatiaknak nyolc-tíz évre lesz szükségük, hogy olyan páncélossal álljanak elő, amely versenyképes az Armatával.
Barabás T. János

A lengyel nemzetvédelmi miniszter szerint Oroszország gerjeszti a migrációs válságot, és ugyancsak Moszkva felelős a 2010. április 10-i szmolenszki légikatasztrófáért – jelentette a lengyel sajtó hétfőn a tárcavezető, Antoni Macierewicz előadását idézve.

A miniszter a közép-lengyelországi Torunban rendezett biztonságpolitikai konferencián az Európát érő terrortámadásokról szólva úgy vélte, hogy Európa destabilizációját “gerjesztett migrációhullámok” okozzák. Hasonló véleményt fogalmazott meg március elején Andrzej Duda lengyel államfő, mondván: Oroszország “erőteljesen bekapcsolódott a szíriai konfliktusba, gerjesztve a migrációt, megnehezítve és destabilizálva az európai helyzetet”. A lengyel elnök Philip Breedlove amerikai tábornoknak, a NATO európai erői főparancsnokának szavait visszhangozta, miszerint az európai menekültválságot Oroszország szíriai bombázása okozza.

Macierewicz kijelentette, hogy Lengyelország a katyni mészárlás révén a terrorizmus első európai áldozata lett. A miniszter a lengyel tartalékos tisztek 1940-es tömeggyilkosságára utalt, amikor az NKVD szovjet állambiztonsági szervezet a Szmolenszk melletti katinyi (Katyn) erdőben és más helyszíneken mintegy 22 ezer lengyel hadifoglyot és civilt végzett ki.

A miniszter rámutatott: a katyni mészárlás körülményeinek teljes körű felderítését Lech Kaczynski néhai lengyel államfő szorgalmazta. Ez “olyan reakciót váltott ki, melynek ára az egész lengyel politikai elit halála lett” – utalt a miniszter a Tu-154-es lengyel kormánygép Szmolenszk mellett bekövetkezett katasztrófájára. “Szmolenszk után kimondhatjuk: a terrorizmus első nagy áldozata lettünk a mai, a szemünk előtt lejátszódó konfliktusban is” — tette hozzá.

“Kétségtelen, hogy annak, ami Szmolenszk felett történt, az volt a célja, hogy Lengyelországot megfosszák attól a vezetésétől, amely a függetlenséghez vezette nemzetünket” – érvelt Macierewicz. A szmolenszki légikatasztrófában Kaczynski elnök és felesége mellett további 94 személy, köztük számos magas rangú politikai, katonai, gazdasági, egyházi vezető veszítette életét.

A Macierewicz vezette nemzetvédelmi tárca februárban új bizottságot állított fel a légikatasztrófa vizsgálatára. A miniszter úgy látja: az eddigi lengyel- és oroszországi vizsgálatok alapvető tényeket és információkat hallgattak el, amelyek lényegesen módosítják az események megítélését.

A katasztrófa okait illetően az orosz és a lengyel vizsgálóhatóságok eddig eltérő részeredményekre jutottak, Oroszország a lengyel pilótákra hárította a teljes felelősséget. A bűnügyi vizsgálat mindkét országban jelenleg is folyik, ezeket az orosz szövetségi nyomozó bizottság, illetve a lengyel katonai ügyészség folytatja. Az orosz nyomozás lezárásának határidejét eredetileg múlt csütörtökre tűzték ki, a lengyel hatóságokat azonban egyelőre nem értesítették ennek eredményéről.

A tavaly novemberi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezője, Salah Abedslam mellett két másik gyanúsítottat is őrizetbe vettek a péntek délutáni brüsszeli rendőrségi akció során – tájékoztatott Charles Michel belga kormányfő.

A miniszterelnök újságírók előtt leszögezte, komoly sikert értek el a terrorizmus elleni harc terén. A közösen tartott sajtótájékoztatón Francois Hollande francia államfő gratulált a belga hatóságoknak, és elmondta, hogy a korábban feltételezettnél sokkal többen vettek részt a párizsi merényletekben. Mint mondta, a terrorhálózat rendkívül kiterjedt és számos országot érint.

Hollande hangsúlyozta, biztosak benne, hogy a magát Yassine Baghlinak is nevező, belgiumi születésű Abdeslam közvetlenül részt vett a terrorcselekményekben. Hozzátette, országa Salah Abdeslam minél előbbi kiadatását fogja kezdeményezni.

A francia elnök tényként kezelte, hogy a párizsi támadóknak közük van az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezethez. Francois Hollande emellett arra figyelmeztetett, hogy a terrorfenyegetettség szintje rendkívül magas. A párizsi elnöki hivatal egyik szóvivője arról számolt be, hogy Barack Obama amerikai elnök telefonon gratulált Hollande-nak és Michelnek a terroristák elleni művelethez.

Salah Abdeslamot pénteken fogták el a brüsszeli Molenbeek negyedben. A 26 éves férfit a rendőri akcióban a lábán meglőtték.

A Le Monde című francia napilap szerint Salah Abdeslam a szükséges kórházi kezelések és maximum 24 óráig tartó őrizetbe vétel után először várhatóan egy belga bíró elé kerül, aki ismerteti vele a belgiumi lövöldözésekkel kapcsolatos vádakat. Ezt követően a belga hatóságok az uniós együttműködésnek köszönhetően várhatóan nagyon gyorsan kiadják Franciaországnak. Ehhez azonban a gyanúsítottnak is hozzá kell járulnia, ellenkező esetben hetekig is eltarthat a kiadatási eljárás.

A francia fővárosban hét helyszínen elkövetett november 13-i terrorcselekményeknek százharminc halálos áldozata volt.