A török kormány újra megtiltotta, hogy német politikusok látogassanak az Incirlik légibázison állomásozó NATO-katonákhoz. A Szputnyik rádiónak nyilatkozva egy politológus lázadásként jellemezte a törökök NATO-val kapcsolatos döntéseit.
Törökország elvárja szövetségeseitől, hogy az országot támogassák, és ne a terrorista csoportokat – mondta Recep Tayyip Erdogan török államfő. Az amerikai kormány kedden döntött arról, hogy Törökországban működő szeparatista szervezeteknek fog fegyvert szállítani.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter óva intett attól, hogy az Egyesült Államok erőszakos úton próbálja megoldani a koreai válságot.
Könnyű és hálás feladat a Dékány könyvekben található szakmai és történelmi tévedésekből mazsolázgatni, és még jó sokáig meg tudnék élni belőle, de nem mutatna jól, ha az egész blog erről szólna. Eredetileg még írni akartam a SOS Titanic blődségeiről, vagy A Fekete Herceg-ről, melyben Dékány nyilvánvalóan egy balatoni Kékszalag versenyt ír le, áthelyezve azt az óceánokra, kibővítve számos egzotikus és kalandos elemmel, és a jachtok helyére klippereket állítva. (A valóságban ilyen klipperversenyek természetesen nem voltak, vagy legalábbis nem a regényben olvasható formában.)
Tartsunk azonban mértéket, és elégedjünk meg ennyivel. Végülis csak annyit akartam kihozni az egészből, hogy ne tekintsük szakirodalomnak és történelmi forrásnak a Dékány könyveket, és természetesen a korabeli ifjúsági irodalom többi szerzőjének könyveit se. (Bár megjegyzem, a méltatlanul elfeledett Rónaszegi Miklós azért sokkal megbízhatóbb forrás, és szerintem irodalmi szempontból is sokkal jobb Dékánynál.) Ezek kellemes kis szórakoztató könyvek, olvasás után nyugodtan elfelejthetők.
Még egy könyvre azonban szeretnék visszatérni, már csak azért is, mert ezt a sorozat első részében már megígértem. A „Kossuth Lajos tengerésze” ugyanis az a könyv, melyben nem csupán a szakmai és történelmi tévedéseket, hanem a benne közvetített világképet is rendkívül bosszantónak, mondhatnám visszataszítónak tartom.
A kínai kormány felszólította az Amerikai Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a THAAD rakétakomplexumok Dél-Koreába telepítésével.
Az Oroszország által gyártott Sz-400 légvédelmi rendszerek Törökországnak eladása is részét képezheti a Vlagyimir Putyin orosz államfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök közti tárgyalásoknak, amit május 3-án, Szocsiban tartanak – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Dél-Koreában a helyi lakosság nem látja szívesen az amerikaiak háborús készülődését: rendőrök tömegeit kellett mozgósítani a tiltakozó akciók miatt, mikor a THAAD rakétakomplexumok megérkeztek az országba.
A főként muszlimok által lakott régiókban zajló zavargások miatt Kína betiltja a muszlim névadást; mától nem lehet Mohamednek vagy Dzsihádnak nevezni az újszülötteket, ha a szülők azt akarják, hogy gyermekük elvégezhesse az iskolákat és munkát vállalhasson az országban.
Szíria orosz nagykövete szerint Oroszország vétója az ENSZ Biztonsági Tanácsában megakadályozta, hogy idegen hatalmak több részre szakítsák az országot.
Az Európai Unió kivizsgálná a Törökországban tartott népszavazás legitimitását, mert a szavazásra olyan környezetben került sor, ahol „a demokratikus folyamathoz szükséges szabadságjogokat a rendkívüli állapotra hivatkozva korlátozták.”
Azt hiszem, a legnagyobb jóindulattal se nagyon lehet olyasmit állítani, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete különösebben sok nyomot hagyott volna maga után a világtörténelemben, sőt, még a közép-európai történelemben sem. Időnként azonban az emberfia mégis a legváratlanabb helyeken botlik bele az o-m haditengerészet valamilyen hagyatékába.
Az egyik ilyen hely, ahol tényleg meglepetést okozhat a K. und K. Kriegsmarine felbukkanása, a hollywoodi giccsművészet örökbecsű remekműve, „A muzsika hangjai” című filmopusz. (Talán félórát néztem meg belőle, de távol álljon tőlem, hogy leszóljam. Korrekt iparosmunka, különösen ha a másik, történelminek álcázott borzadállyal, a Sissy filmekkel hasonlítjuk össze.) Annak idején eléggé meglepett, amikor megtudtam, hogy a film úgymond „igaz történeten alapszik”, és a filmbeli Trapp kapitány valóban létező személy volt. Létező személy, és az o-m haditengerészet tisztje, még ha nagyon sok köze nincs is filmbeli alteregójához.
"Először lőnek, és csak utána tárgyalnak.” A francia republikánusok elnökjelöltje, Francois Fillon szerint Trump lépései kiszámíthatatlanok, és az amerikai külpolitika a vadnyugat régi módszereire kezd emlékeztetni.
Az évtizedekig tartó bevándorlás nagy mértékben korlátozta a német külpolitika lehetőségeit. Németországba már annyi bevándorlót engedtek be, hogy több százezer török vonulhat utcára, ha a kormány nem fogadná el a törökországi referendum eredményeit.
Donald Trump egy telefonbeszélgetés során gratulált Recep Tayyip Erdogan török elnöknek az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazáson aratott győzelméhez.