Biztonságpolitika

A liberálisok örömmámorban törtek ki, miután az amerikai hadsereg ledobott Afganisztánban egy hatalmas bombát, melynek eredményeként sokan meghaltak.

Tovább olvasom

Kína külügyminisztere az utóbbi hetekben tapasztalható retorika enyhítésére szólította fel az Egyesült Államok és Észak-Korea kormányát. Elmondása szerint bármelyik pillanatban kitörhet a koreai háború, amiért mindkét fél nagy árat fizetne.

Tovább olvasom

Törökország vasárnap népszavazást tart az alkotmány módosításáról; az államfő a változtatások megszavazására buzdítja követőit, az alkotmánymódosítás ellenzői szerint azonban ez egyszemélyi diktatúra bevezetését jelentené.

Tovább olvasom

Sikerrel zárultak az amerikai hadsereg által folytatott tesztelések, melyek során lézerfegyvereket szereltek a Stryker lövészpáncélosra. A harcjárművet így drónok lelövésére is tudják használni.

Tovább olvasom

Mevlüt Cavosoglu külügyminiszter elmondása szerint Törökország „végső ajánlatot” tesz az Európai Uniónak a vízummentesség bevezetésére vonatkozóan, miután megtartották az alkotmánymódosítással kapcsolatos, április 16-ra tervezett népszavazást.

Tovább olvasom

Egy orosz törvényhozó arról számolt be a Szputnyik hírügynökségnek, hogy a szíriai kormány Oroszországtól kér olyan védelmi rendszereket, amivel el tudnák hárítani az amerikai rakétatámadásokat.

Tovább olvasom

Ötvenkilenc Tomahawk rakétával csapott le Szíriára a múlt héten az Egyesült Államok, miután Basár el-Aszad rezsimje vegyi támadást intézett egy idlibi város ellen. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a honvedelem.hu-nak elmondta: az amerikai csapás több üzenetet is magában hordozott.

Egyre keményebben fogalmaznak az amerikai vezetők Észak-Koreával kapcsolatosan, a térség szakértője szerint azonban mindez elsősorban retorika: a phenjani rezsimet bizonyosan senki sem akarja katonai erővel megdönteni, de ez alighanem eleve csak elképesztő veszteségek árán sikerülhetne. Ezt pedig mindenki el akarja kerülni.

A célunk az, hogy a Magyar Honvédség tíz éven belül a régió meghatározó hadseregévé váljon. Mindezt többek között folyamatosan növekvő honvédelmi költségvetéssel és a katonai képességek fejlesztésével lehet elérni - mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes április 4-én, kedden Székesfehérváron.

Jemenben hosszú évek óta véres polgárháború dúl, ám az Arab-félsziget legdélebbi állama csak az utóbbi hónapokban került valamennyire a nyugati média napirendjére. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő a honvedelem.hu-nak elmondta: a helyzet egészen reménytelen az országban, és az amerikai szerepvállalás erősödése csak még jobban elmélyítheti a konfliktust.

A 21. század élettér-háborúinak alakulása az USA új elnöki adminisztrációjának ráhatásaként címmel tartott előadást a napokban Budapesten, a Stefánia Palota − Honvéd Kulturális Központban dr. Isaszegi János nyugállományú vezérőrnagy, háborús műveleti szakértő.

Nem célravezető megpróbálni az ultimátumok nyelvén beszélni Moszkvával – ezzel válaszolt az orosz külügyminisztérium az amerikai külügyminiszter Szíriával kapcsolatos megjegyzéseire.

Tovább olvasom

Egy Észak-Korea elleni katonai csapást az Amerikai Egyesült Államok és Dél-Korea közösen fog végrehajtani a két ország közti védelmi együttműködés keretén belül – áll a dél-koreai fegyveres erők által kedden kiadott közleményben.

Tovább olvasom

Fejszál Mekdad szíriai külügyminiszter-helyettes hétfőn a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozott arról, hogy országa orosz segítséggel védekezne az amerikai katonai beavatkozás ellen.

Tovább olvasom

Kis túlzással gyakorlatilag kizárólag botrányok sorozatából állt eddig Donald Trump két hónapja tartó amerikai elnöksége. Magyarics Tamás Amerika-szakértő ugyanakkor úgy véli: jelenleg nem valószínű, hogy Trump távozna a hatalomból, és az elmúlt hetek azt is jól mutatják, hogy egyelőre nem történt paradigmaváltás az amerikai külpolitikában sem.

Mint az egyik előző posztban már volt róla szó, Sir James Bisset emlékirataiban számos érdekes, bár nem biztos, hogy teljesen hiteles tengerésztörténet található. Ezek megbízhatóságáról maga a szerző így vélekedik: „Sok hasonló rémtörténetet hallottam öreg tengeri medvéktől, és semmi okom rá, hogy hazugságnak véljem őket, hiszen minden tengerész tudja, több dolgok vannak földön és égen -és különösen a tengeren-, mintsem szárazföldi patkányok bölcselme álmodni képes.”

Következzen akkor most még egy ilyen tengerésztörténet, melyet Bisset egy finn tengerésztől hallott. A sztori, ha talán nem is igaz, de mindenképpen nagyon jól hangzik, pont jó lesz április elsejére.

[...] Bővebben!

 

Mint a sorozat korábbi részeiből talán már megállapítható, fiatalságom egyik ikonja, akit annak idején valódi tengerészeti szakembernek hittem, valójában nagyon sok zöldséget összeirkált a könyveiben. Nehéz lenne megmondani, melyik a legnagyobb blődsége, de a következő idézet biztosan dobogós helyezést érdemel:

„Abban az időben (legyen katona, tengerész vagy polgári személy) nem akadt ember a Csendesen, aki nem tudta volna, mit rejt ez a név – Princeton.

Nem akad a második világháború csatáiból még egy amerikai repülőgép-anyahajó, amelyik akkora nevet szerzett volna, mint a captain Buracker Princetonja.

A Bátor Willi (ahogy William Buracker parancsnokot elnevezték) és hajója a csendes-óceáni harcok alatt 150 000 tengeri mérföldet tett meg, 300 napon át ütközetekben vett részt, ott volt a Gilbert-szigeteknél, Ryukyunál, Tarawa és Makin nagy harcainál, Majuro és Kwajalein-atollok partraszállási küzdelmeinél, a Marshall-szigeteknél lezajlott nagy csatáknál, de ugyanígy Papaunál és Yapnél is. Amikor az amerikai flotta legszégyenletesebb vereségét szenvedte a japánoktól, Pearl Harbour váratlan és előre nem biztosított megtámadásánál, a Princeton volt az, amelyik az összes hajó közül egyedül teljes tüzet tudott adni az égen cikázó „japok” légi flottájára. Ugyan miért a Princeton? Azért, mert a többi hadihajó tisztikara és legénysége javarészt a honolului bárokban, mulatókban élvezte az amerikai haditengerész gyöngyéletét, akkor, amikor Európában javában dühöngött a fasisztáktól előidézett háború! A hetyke Uncle Sam nem hitte, hogy megtámadhatják. Hát a japánok megtámadták őket, ijesztő csapást mérve a Pearl Harbour-i hadikikötőre. Bátor Willi és legénysége azonban megmutatta, hogy akad azért kurázsi az amerikai fiúkban is! A Princeton légelhárító ágyúi okádták a tüzet … a csatahajók többsége hallgatott és – elsüllyedt! Ettől kezdve a repülőgép-anyahajó fenegyerekei mindenütt ott voltak, ahol szükség volt rájuk. „Törtük a borsot a „jap” orra alá, ahogy csak tudtuk -mesélte később Jokohama Jim.- De végül is kampecre mentünk!” … Ez a Fülöp-szigeteknél, a Leyte Gulfnál vívott tengeri ütközetben történt. Itt nyögte az utolsót Hirohito japán császár tengeri és légiflottája 1945 februárjában. A 300 méter hosszú, 30 000 tonnás hadihajó -1400 emberrel és 150 repülőgéppel a fedélzetén – 182 légitorpedót és nehézbombát kapott: kigyulladt! Mint gigantikus fáklya égett a mélykék tengeren. Bátor Willi és legényei az oltásban vettek részt, kivéve azokat, akik a lassan-lassan elnémuló ágyúk mellől tüzeltek...”

[...] Bővebben!

Megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen a katonai erő a biztonság garantálásában – mondta dr. Simicskó István honvédelmi miniszter március 9-én, csütörtökön a Magyar Atlanti Tanács 25. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségen a fővárosban.

Kedves Olvasóim!

Kérem, nézzék el nekem, hogy kissé "eltűntem", de az elmúlt időszak mind a doktori program, mind pedig az előadások és publikációk tekintetében komoly terheket rótt rám. A következő időszakban majd pótolom mindazokat a szerepléseket és írásokat, amelyek kimaradtak a blogból.

Nemrég jelent meg legújabb írásom a The Fletcher Forum of World Affairs hasábjain, amelyben azt elemzem, hogy Donald Trump elnök külpolitikai nézetei jelentős hasonlóságot mutatnak a nemzetközi kapcsolatok tudományának ún. neorealista iskolája javaslataival. Ezen a linken érhető el:

http://www.fletcherforum.org/home/2017/3/4/neorealist-trump-a-new-grand-strategy

Üdvözlöm Önöket ismét az Atlantista blogon, köszönöm, hogy kitartanak mellettem. Jó olvasást kívánok!

Tisztelettel:
dr. Fehér Zoltán

Az orosz Kaspersky Lab vizsgálja annak lehetőségét, hogy frissíteni kell-e a vírusadatbázisokat a CIA által használt kémprogramokkal.

Tovább olvasom