Biztonságpolitika

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség összegyűjtött más országokból származó kiberhadviselési módszereket, melyeket saját céljaira használt fel, hogy riválisaikra terelje a gyanút. A WikiLeaks kedden kezdett nyilvánosságra hozni egy minden eddiginél nagyobb, a CIA tevékenységével kapcsolatos archívumot.

Tovább olvasom

Az Eurázsiai Gazdasági Unió minisztertanácsának tagjai kedden aláírtak egy rendeletet, ami előirányozza az eurázsiai unió és Irán közt egy átmeneti szabadkereskedelmi egyezmény megkötését.

Tovább olvasom

Állítólag oly dicsőséges múltunk egyik kevéssé ismert, és a közelmúltig eléggé elfeledett eleme a magyarság tengereken való jelenléte, az első világháború előtti magyar kereskedelmi és haditengerészet története. Rögtön hozzá kell tennem, a „magyar” ebben az esetben azért erősen idézőjelben értendő, a magyar kereskedelmi tengerészet valójában legalább annyira volt horvát, mint magyar, és a gyakorlatban a „mi haditengerészetünk” is sokkal inkább osztrák volt, nem magyar.

A magyarság ráadásul csak a háború előtti utolsó két évtizedben vállalt komolyabb szerepet a tengermelléken, ekkor élénkült meg az érdeklődés a hajózás iránt, ekkor tűnt fel egyre több kereskedelmi hajó árbocán a magyar lobogó, és kerültek nagyobb számban magyar tengerészek a flotta hadihajóira. Ez a néhány év -melynek csúcspontja a Szent István majdnem teljesen önerőből való megépítése volt- valóban figyelemre méltó fejlődést eredményezett, melyre méltán lehetnénk büszkék. 1914 nyaráig minden jel arra mutatott, a Monarchia, és ezen belül Magyarország, kereskedelmi és haditengerészete egyaránt igen szép jövő előtt áll.

Régi jó szokásunknak -és valóságérzékünk tradicionális hiányának- megfelelően azonban ezúttal sem a tényleges eredményekre vagyunk büszkék, hanem kitalált legendákra és képzelgésekre. Még a tengerészettel foglalkozó szakirodalom is ilyenekkel volt tele, egészen a közelmúltig. Ezek nagy része -mint például a „soha le nem győzött flotta”- feltehetően még a háború alatti propaganda terméke, a másik része meg a Horthy korszakban keletkezett, elsősorban nyilván a Vezér dicsőségének öregbítése céljából. Amikor pedig a rendszerváltás után ismét lehetett írni a múltnak erről a darabjáról is, az akkori szerzők minden kritika nélkül átvették az ezekben az írásokban található állításokat. Néhány hivatott történész ugyan megpróbálta ezeket a fals legendákat kigyomlálni a köztudatból, de próbálkozásaik inkább kevesebb, mint több sikerrel jártak.

Bár nem ezt tekintem fő célomnak, de néhány témába vágó poszttal időnként azért szeretnék én is valamivel hozzájárulni a legendák ködének eloszlatásához. Most egy olyan történetet választottam, amelyről több népmesei elem is kering nemcsak a köztudatban, hanem még a valóban komolynak tekinthető szakirodalomban is.

[...] Bővebben!

Milyen módon függhet össze a címben jelzett három kifejezés, törvényszerű-e egyik kibontakozása a másikból, és milyen arányban viszonyulnak egymáshoz? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ kötetében Kis-Benedek József, a Közel-Kelet biztonságpolitikai kutatója.

Az olasz szakértő azt mondta, az emberek nincsenek tisztában azzal, milyen súllyal van jelen a digitális hadviselés az államközi viszonyokban, ezért ma még komoly súlya van annak, ha egy országot hackertámadással vádolnak meg.

Tovább olvasom

Egy amerikai kormányügynökségnek rendkívüli bírói rendelet írta elő, hogy illegális profitot parkoltató számlákat fagyasszon be a DreamWorks Animation SKG felvásárlásával kapcsolatban, bennfentes kereskedés vádja miatt.

Tovább olvasom

Az Egyesült Államok új kormányának törekvései visszaigazolják a magyar biztonságpolitikai gondolkodás helyességét, ez mutatkozott meg az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) - emelte ki dr. Simicskó István honvédelmi miniszter február 18-án, szombaton a bajor fővárosban zajló tanácskozásról az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.

Idén február 17-19-én rendezik meg a müncheni biztonságpolitikai konferenciát. A legmeghatározóbb globális védelmi fórumon részt vevő magyar delegációt dr. Simicskó István honvédelmi miniszter vezeti.

Noha Oroszország minden bizonnyal beavatkozott az amerikai elnökválasztási kampányba, és abban végig Donald Trumpot támogatta Hillary Clintonnal szemben, valójában ők sem számítottak arra, hogy végül tényleg a republikánusok jelöltje lehet a befutó. Az új elnök kiszámíthatatlansága, sőt, több ígérete pedig szintén nem kecsegteti túl sok jóval Moszkvát - véli a honvedelem.hu által megkérdezett Oroszország-szakértő.

Nem látszik a polgárháború vége Jemenben, és az al-Kaida is még sokáig jelen lehet az országban – mondta Wagner Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a honvedelem.hu-nak adott interjújában.

Négy NATO-tagállam lakossága inkább Oroszországgal akarna katonai szövetséget kötni, egy NATO-tagállamot pedig inkább tartanak biztonsági fenyegetésnek mint szövetségesnek – derül ki a Gallup friss közvélemény-kutatásából.

Tovább olvasom

Szíria kínai nagykövete szerint megközelítőleg ötezer, az Ujgur Autonóm Területről érkezett fegyveres harcol Szíriában a terrorszervezetek oldalán.

Tovább olvasom

Bassár el-Aszad szíriai államfő szerint nem csak hazugság, hanem provokáció is az Amnesty International jelentése, miszerint a szíriai hadsereg tizenháromezer embert gyilkolt meg egy börtönben.

Tovább olvasom

 

 

Történelmi témájú blogok előszeretettel csapnak le az évfordulókra, hogy kapcsolódó témájú posztjaik érdekességét az aktualitásuk is növelje. Két hónapja, a 75-ik évforduló alkalmából jó néhány blog jelentkezett Pearl Harbor-ról szóló írásokkal. Figyelmetlenségem okán ezt a ziccert én kihagytam, majd bepótoljuk idén decemberben.

Az évfordulós cikkek némelyikében történt futó említés arról, hogy a japán támadásnak voltak bizonyos történelmi előzményei, értve ez alatt a 37 évvel korábbi japán támadást az orosz kézen levő Port Arthur, és az ott horgonyzó flotta ellen.

A hasonlóság valóban szembeötlő, és elég egyértelmű, a japánok 1941-ben Port Arthurt akarták megismételni, csak némileg nagyobb léptékben. Ez sikerült is nekik. A saját militarista nacionalizmusuktól elvakult japánok azonban nem vették észre, vagy legalábbis nem vették figyelembe, hogy az őket körülvevő világ, a külpolitikai helyzet, teljesen más, mint 37 évvel korábban. Az orosz-japán háborúból vagy nem vonták le a megfelelő következtetéseket, vagy teljesen elfelejtették azokat. Láthatóan teljesen komolyan úgy hitték, önerőből, külső támogatás nélkül is képesek lesznek ismét legyőzni egy náluk sokkalta erősebb nagyhatalmat, és erre aztán nagyon csúnyán ráfáztak.

Talán Pearl Harbor kapcsán is tanulságos lehet, ha vetünk egy pillantást a történelmi előzményekre, mi is történt 1904 február nyolcadikán és kilencedikén, a Csendes-óceán túlsó oldalán. Ennek is most van az évfordulója, ha nem is kerek, a 113-ik. (Saját dolgomat könnyítendő, ezúttal konzervanyagból dolgoztam, és ezt a posztot nagyrészt korábbi irományaimból ollóztam össze.)

[...] Bővebben!

Bassár el-Aszad szíriai államfő felszólította a NATO-t és az Európai Uniót, hogy egyértelműen foglaljon állást az ország szuverenitása oldalán és hagyjon fel a terroristák támogatásával.

Tovább olvasom

Az európai lakosság körében még mindig él az a hidegháborús elgondolás, miszerint Európának szüksége van a NATO-ra saját védelme garantálásához. Egy török politikai elemző szerint azonban Európa ma éppen azokkal a problémákkal folytat kétségbeesett harcot, melyeket a NATO tevékenysége termelt ki az évek során.

Tovább olvasom

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke Iránt is felhelyezte azon országok listájára, melyek állampolgárai számára átmenetileg tiltott a bevándorlás. Irán gazdasági választ helyezett kilátásba, és azzal fenyegetőzik, hogy felhagy a dollár használatával.

Tovább olvasom

Hatalmi súlyponteltolódás érzékelhető a világban, az unipoláris korszaknak vége, Ázsiáé a jövő – unalomig ismert közhelyek. De vajon tényleg ennyire gyorsan felzárkózik Kína az Egyesült Államok mellé? A szakértő szerint Peking célja hosszabb távon mindenképpen ez, ám eszközei mások, mint amikkel Washington operál. 

Kasznár Attila politológus, Kína-szakértő kötetét mutatták be a Honvédelmi Minisztériumban január 25-én, szerdán. A szerző munkája főként a Kínát vizsgáló új szempontok miatt hívta fel magára a figyelmet.

Az amerikai külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki, mely szerint Pakisztánban egyre nagyobb az esélye egy újabb terrortámadásnak.

Tovább olvasom