Európai Unió : hírek magyarul

A Tanács lett elnöksége 2015. május 5-én indikatív megállapodást alakított ki az Európai Parlamenttel arról az irányelvtervezetről, amelynek célja, hogy továbbfejlessze az elektronikus fizetések uniós piacát. A megállapodás egy Brüsszelben tartott informális háromoldalú egyeztető ülés során jött létre. 

„Ez az új irányelv világos szabályozási keretet fog teremteni az új piaci szereplők több olyan kategóriája számára, akik már néhány éve aktívak az internetes fizetések területén, és itt a fizetéskezdeményezési szolgáltatókra, valamint a számlainformációs szolgáltatást nyújtókra gondolok” – mondta Jānis Reirs, Lettország pénzügyminisztere és a Tanács elnöke. „Az irányelv lehetővé teszi továbbá olyan új szolgáltatástípusok nyújtását is, mint például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközöknek harmadik fél pénzforgalmi szolgáltatók általi kibocsátása. Ez ösztönözni fogja a verseny erősödését és az innovációt a pénzforgalmi piacon. Úgy vélem, hogy a biztonsággal és a felügyelettel kapcsolatos új rendelkezések emellett javítani fogják az online fizetések biztonságosságát és a fogyasztók védelmét is az Európai Unióban.” 

A megállapodást a Tanácsnak még meg kell majd erősítenie, miután szakértői szinten sor került az irányelv teljes szövegének véglegesítésére. Ezt követően az irányelvet benyújtják az Európai Parlamentnek, amely arról első olvasatban szavaz, valamint a Tanácsnak, amely azt véglegesen elfogadja. 

Az irányelvtervezet magában foglalja és egyben hatályon kívül helyezi a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló jelenleg hatályos irányelvet (a 2007/64/EK irányelvet), amely a jogalapot biztosította az egységes európai uniós pénzforgalmi piac megteremtéséhez. 

A módosított irányelv hozzáigazítja a meglévő szabályokat az újonnan kialakuló és innovatív pénzforgalmi szolgáltatásokhoz, beleértve az internetes és mobilfizetéseket is. Átfogó szabályrendszert hoz létre annak érdekében, hogy biztonságosabb fizetési környezet jöhessen létre, különösen a távoli csatornákon keresztül történő fizetések esetében. Az irányelv emellett harmonizáltabb és hatékonyabb keretet teremt az illetékes nemzeti hatóságok által végzett felügyelet számára. 

A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló eredeti irányelv 2007-es elfogadása óta innovatív fizetéskezdeményezési módszerek jelentek meg az e-kereskedelem területén. Ezek rendszerint „szoftverhidat” hoznak létre a kereskedő weboldala és a fizető fél bankjának online banki platformja között az átutaláson alapuló internetes fizetés kezdeményezéséhez. E szolgáltatásokkal a fizetéskezdeményezési szolgáltató (aki soha nem birtokolja a szolgáltatás igénybe vevőjének pénzeszközeit) biztosítani tudja a kedvezményezettet arról, hogy az adott fizetési művelethez szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll a számlán, és a fizetés kezdeményezésére sor került. Ezek a szolgáltatások immár az irányelvtervezet hatálya alá tartoznak. 

Az irányelvtervezet rendelkezik a számlainformációs szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó szabályozási rendszerről is. E szolgáltatások révén a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője például online módon összesített információkhoz juthat egy vagy több másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett egy vagy több fizetési számláról. Ez lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője számára, hogy bármely időpontban átfogó képet kapjon pénzügyi helyzetéről. 

Az irányelvtervezet ezzel egyidejűleg elősegíti azon intézkedések megerősítését is, amelyek az internetes fizetések és az előbbiekben említett új piaci szereplők által kínált szolgáltatások biztonságos igénybevételét szolgálják. Az új irányelv szigorú ügyfél-azonosítási eljárást fog biztosítani az ügyfelek minden tranzakciót megelőző azonosításához. Az új, megerősített felügyeleti rendszer tovább fogja növelni a biztonság és a fogyasztóvédelem szintjét ezen a területen.

Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésére ahhoz, hogy átültessék azt nemzeti jogszabályaikba és rendelkezéseikbe.

 

 

Az EU és az Egyesült Arab Emírségek május 6-án Brüsszelben aláírták a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást. A megállapodást az EU részéről a Tanács lett elnökségének és az Európai Bizottságnak a képviselői, az Egyesült Arab Emírségek részéről pedig Szulejmán Hámid Almazruí nagykövet írta alá.  

Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé az Egyesült Arab Emírségek területére az uniós polgárok számára, illetve az Európai Unió területére az Egyesült Arab Emírségek állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.  

A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az uniós polgár, illetve az Egyesült Arab Emírségek állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység céljából utazó személyek kivételével.  

A megállapodást az érintett intézmények megküldik az Európai Parlamentnek, mivel megkötéséhez annak egyetértése szükséges. A megállapodás ideiglenes alkalmazása azonban már 2015. május 6-án megkezdődik.

Írországra és az Egyesült Királyságra – az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban – a megállapodás nem alkalmazandó, az ő vízumrendszerüket továbbra is a nemzeti jog szabályozza.

Az UNESCO kezdeményezésére ma ünnepeljük a sajtószabadság világnapját. A szabad, sokszínű és független média megléte elengedhetetlen minden demokratikus társadalomban, hiszen a véleménynyilvánítás és a média szabadsága nélkül nem létezhet tájékozott, aktív és elkötelezett polgárság. Ezért a sajtószabadság minden társadalom egyik alappillére. Azt teljes erőnkkel szorgalmaznunk kell, és érvényesülését sohasem tekintjük eleve adottnak. Sok bátor újságírónak köszönhetjük, hogy egy gyakran elfeledett szónak még mindig értelme van: ez a szó az igazság. 

Az EU tisztelettel adózik azoknak az újságíróknak és médiaszereplőknek, akik életükkel, bebörtönzéssel vagy más igazságtalanul elszenvedett büntetéssel fizettek azért, mert véleményt mertek nyilvánítani. Újólag megerősítjük elkötelezettségünket az iránt, hogy szerte a világon előmozdítsuk és védjük a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, és továbbra is küzdjünk az újságírók és más médiaszereplők biztonságáért.

A modern információs és kommunikációs technológiák mára a mindennapi élet részévé váltak, és új lehetőségeket teremtenek az emberi jogok érvényesítésére, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődésre. Az információhoz való, megkülönböztetéstől mentes hozzáférést és a véleménynyilvánítás szabadságát – mind online, mind offline – meg kell védeni és mindenki számára garantálni kell. Az internetnek változatlanul egyetlen és egységes hálózatként kell működnie, amelyre ugyanolyan jogszabályok és normák vonatkoznak, mint mindennapi életünk egyéb területeire. Biztosítani kell, hogy e tekintetben is mindenkit valóban megillessenek a jogai, és e jogok megsértése esetén jogorvoslattal élhessen. Ezeket az elveket a Tanács egyrészt az internetirányításról szóló, 2014. november 27-i, másrészt pedig a kiberdiplomáciáról szóló, 2015. február 11-i következtetéseiben ismerte el.

Az EU elkötelezett amellett, hogy tovább fokozza a szabad véleménynyilvánítás előmozdítását szolgáló nemzetközi erőfeszítéseket, és üdvözli az ENSZ új különeljárását, amely a magánélethez való jog területéhez kapcsolódik.

Majdnem egy év telt el azóta, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta az EU emberi jogi iránymutatásait az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról. Az EU elhatározása nem változott, és továbbra is minden igénybe vehető külső finanszírozási eszközével védeni és támogatni fogja a véleményalkotás, a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, valamint a pluralizmust.

A Tanács és az Európai Parlament 2015. május 5-én elvi megállapodásra jutott a piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló határozatról.

A határozat hivatalos elfogadására a Tanács egyik soron következő ülésén kerül majd sor, de azt megelőzően egy egységes szerkezetbe foglalt szöveg alapján még az Állandó Képviselők Bizottságának is jóvá kell hagynia a Tanács és az Európai Parlament között elért megállapodást. 

A határozat intézkedéseket vezet be az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) keresleti és kínálati oldala között fennálló strukturális egyensúlyhiány megszüntetése érdekében, így fontos lépést jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és előkészíti az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer átfogó felülvizsgálatát. 

A határozat célja 

2009 óta – részben a gazdasági válság hatására – többlet halmozódott fel a kibocsátás-kereskedelmi rendszerben. A kibocsátási egységek többlete 2013-ban elérte a 2,1 milliárdot, és ez a szén-dioxid árának jelentős csökkenéséhez vezetett. Ez a strukturális többlet várhatóan legalább 2020-ig, de lehetséges, hogy azután is a rendszerben fog maradni. 

A jelenlegi piaci egyensúlyhiány megszüntetése céljából, valamint annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló problémák, a határozatjavaslat értelmében az EU ETS egységek egy részét automatikusan kivonnák a piacról, és tartalékalapba helyeznék, amennyiben a többletegységek száma meghalad egy adott küszöbértéket. Ellenkező esetben a kibocsátási egységeket visszajuttatnák a piacra.  

A tárgyalási folyamat főbb eredményei:

• megállapodás született a mechanizmus elindításának időpontjáról (2019. január 1.)
• a későbbre ütemezett kibocsátási egységeket (azaz azt a 900 millió kibocsátási egységet, amelyek aukcióra bocsátását 2014–2016-ról 2019–2020-ra ütemezték át) a piaci tartalékba kell helyezni
• a ki nem osztott kibocsátási egységeket 2020-ban közvetlenül a piaci tartalékba kell áthelyezni, későbbi felhasználásuk kérdéséről pedig az EU ETS átfogó felülvizsgálata keretében kell majd dönteni
• az EU ETS és a piaci stabilizációs tartalék felülvizsgálata során foglalkozni kell majd a kibocsátásáthelyezés, a versenyképesség és a foglalkoztatás kérdésével, valamint a GDP-hez kapcsolódó kérdésekkel is

Mi az az EU ETS?

Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának gazdaságilag hatékony csökkentése.

Az EU ETS úgynevezett fix összkvótás kereskedési rendszerként működik: az Európai Unió minden évben meghatározza a program hatálya alá tartozó erőművek, nagy energiaigényű iparágak és kereskedelmi légitársaságok összkibocsátásának határértékét.  

E kereten belül a vállalkozások szükség szerint vásárolhatnak, illetve adhatnak el kibocsátási egységeket. Egy-egy egység tulajdonosa egy tonna szén-dioxid – az üvegházhatáshoz elsősorban hozzájáruló gáz –, vagy azzal egyenértékű más üvegházhatású gáz kibocsátására jogosult. 

2013 és 2020 között a kibocsátások felső határértékét évi 1,74%-kal, 2021-től kezdve pedig 2,2%-kal csökkentik. Az EU így tudja majd megvalósítani az új, 2030-ig szóló kibocsátáscsökkentési célkitűzését.

A 28 uniós tagállam által kibocsátott üvegházhatású gázok teljes mennyiségének mintegy 45%-a tartozik az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének hatálya alá.

Bevezető megjegyzések

Az elmúlt hét csütörtökére összehívtam az Európai Tanács rendkívüli ülését, mivel a földközi-tengeri régió középső részén kialakult katasztrofális helyzet szükségessé teszi az Európai Unió, a tagállamok és az uniós intézmények fellépését. Találkozónkra négy nappal azt követően került sor, hogy 800 ember lelte halálát a tengeren, és amint azt Önök is jól tudják, az elmúlt hetekben nem ez volt az első, emberéleteket követelő tragédia. Az uniós vezetők kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy gyors és kézzelfogható intézkedésekre van szükség. A déli határainkon kialakult helyzet rendezése nem lehet egyedül Dél-Európa feladata, egész Európának ki kell vennie belőle a részét. Nincsenek illúzióink: nehéz nyári időszaknak nézünk elébe.

Az első számú cél az, hogy életeket mentsünk – ez azonban nem csupán a tengeri mentést jelenti. Rövid távon ennél talán sokkal fontosabb annak megakadályozása, hogy az embercsempészek további ezreket indítsanak el a veszélyes útra. Segítséget kell nyújtanunk azoknak az országoknak, amelyekből a migránsok elmenekülnek, amelyeken átutaznak, és azoknak a tagállamoknak is, amelyekre a legnagyobb migrációs nyomás nehezedik, egyúttal szükségünk van mindezen országok együttműködésére is. Végezetül fokozott együttes erőfeszítéseket igényel a politikai menedékjogot kérők helyzetének rendezése. Az uniós vezetők megállapodtak arról, hogy az intézkedéseket négy fő területre kell összpontosítani.

Elsőként is az embercsempészek és az emberkereskedők ellen kell fellépnünk. Ezek az Észak-Afrikában és egyéb helyeken működő, cinikus, kegyetlen és gyakran erőszakos bűnözők kicsalják a kétségbeesett emberektől az egész életen át gyűjtögetett pénzüket, majd sorsukra hagyják őket a tengeren. Még attól sem riadnak vissza, hogy a hajókat szándékosan veszélybe sodorják.

A vezetők felkérték a főképviselőt, hogy tegyen javaslatot olyan intézkedésekre – például egy esetleges KBVP-műveletre – amelyek révén a csempészek hajói még a használatukat megelőzően azonosíthatók, lefoglalhatók és megsemmisíthetők. Fellépéseink során tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi jogot, és számos részlet vár még kidolgozásra. A tagállamok fokozni fogják a csempészhálózatok elleni együttműködést, mégpedig együtt dolgozva az Europol biztosította keretek között, illetve bevándorlási tisztviselőket küldve harmadik országokba.

Másodszor, megállapodtunk arról, hogy megháromszorozzuk a földközi-tengeri régió határőrizetét segítő Triton- és Poszeidón-műveletre rendelkezésre álló összeget, és jelentősen megerősítjük a műveleti képességeiket. Az Európai Tanács ülésén több mint 20 vezető ígért komoly támogatást, többek között helikoptereket, megfigyelő repülőgépeket, szakértőket, járőrhajókat és hadihajókat. Ezen túlmenően is minden résztvevő a támogatásáról biztosította e műveleteket, amelyek így gyorsabban és hatékonyabban teljesíthetik majd megbízatásukat és több életet menthetnek meg.

A legbiztosabban úgy menthetjük meg az embereket a vízbefulladástól, ha eleve megakadályozzuk, hogy az embercsempészek hajóira szálljanak. Mivel líbiai állampolgár alig van a migránsok között, a környező országoknak – többek között Tunéziának, Egyiptomnak, Szudánnak, Malinak és Nigernek – szándékozunk segítséget nyújtani a szárazföldi határaik és a jellemző útvonalak megfigyeléséhez és ellenőrzéséhez. Ez azt jelenti, hogy a régióban jelenleg is működő KBVP-műveletekre támaszkodva fogunk segítséget nyújtani a határigazgatás javításához. Ezenkívül fokozni fogjuk a meglévő regionális keretek közötti és az afrikai partnerekkel folytatott együttműködést olyan kérdésekben, mint a fejlesztési támogatás, az emberkereskedelem elleni küzdelem és a menekültvédelem. Joseph Muscat miniszterelnök felajánlotta, hogy Málta otthont ad az Európai Unió és a leginkább érintett országok részvételével tartandó közös csúcstalálkozónak.

Az utolsó kérdés a menekültek fokozott védelme. Mindannyian tudjuk, hogy ez egy rendkívül nehéz és érzékeny téma, ennek ellenére eredményeket tudunk felmutatni. A továbblépéshez arra van szükség, hogy minden tagállam teljes körűen és ténylegesen bevezesse a közös európai menekültügyi rendszert, és így mindenütt ugyanazok a szabályok érvényesüljenek, továbbá nagyobb mértékű sürgősségi segélyt kell nyújtanunk a leginkább érintett tagállamoknak, és kisegítő tisztviselőket kell küldenünk a menedékkérelmek elbírálására.  A vezetők megállapodtak az első önkéntes, uniós szintű kísérleti áttelepítési projekt létrehozásáról, valamint az Unión belüli sürgősségi áttelepítés lehetőségeinek megvizsgálásáról is.

A múlt heti ülésen mindenki számára egyértelmű volt, hogy a helyzet rendezéséhez legelőször is Líbiában kell megteremteni a stabilitást és létrehozni a működő államigazgatást. Van egy ország a szomszédságunkban, ahol hiányzik a jog és a rend, és nincs együttműködésre alkalmas kormányzata. Amíg ez az állapot tart, addig lehetőségeinkhez mérten továbbra is törekednünk kell a helyzet rendezésére és a szenvedés enyhítésére.

A Bizottság, a Tanács és a főképviselő a vezetők múlt heti megállapodása alapján épp most véglegesíti azt a menetrendet, amely a konkrét intézkedéseket, a pontos ütemtervet és a világosan körülírt felelősségi köröket tartalmazza. Az Európai Tanács júniusi ülésén ezek alapján fogunk visszatérni a kérdésre, és értékeljük az eredményeket.

Záró megjegyzések

A földközi-tengeri régióban kialakult helyzet katasztrofális, és mélységesen lesújtó mindannyiunk számára. Ezen nemcsak a jelenlevőket értem, hanem minden európai politikust, akit együttérzéssel tölt el ez a tragédia és a vele járó emberi szenvedés.

A bajt nem Európa idézte elő, hanem az afrikai szegénység, háború, bizonytalanság, a működésképtelen államok és a lakosságszám megugrása. Természetesen nem nézhetjük tétlenül, hogy emberek százai pusztuljanak el az Európába vezető hajóúton, viszont nem is tudjuk mindenki előtt megnyitni kapuinkat. Ezzel a dilemmával kell megküzdenünk a következő hónapokban a legjobb tudásunk szerint és a lehető legemberibb módon. Hosszabb távon léteznek különféle megoldások e problémákra, például a célirányosabb fejlesztési segélyek, de pillanatnyilag az emberéletek megmentésére kellett koncentrálnunk.

A Földközi-tengeren haladéktalanul megerősítjük az uniós határőrizeti műveletek kutató-mentő kapacitását. Vessenek egy pillantást a térképre, és látni fogják, hogy a Triton egészen a líbiai partok közelében is hajtott már végre mentési műveleteket. A ráfordítások jelentős mértékű növelésével e missziók még kiterjedtebb tevékenységre lesznek képesek. A Frontex pedig az elkövetkező napokban az olasz hatóságokkal fog tárgyalni a fő járőrterület kiszélesítéséről.

A csempészek nyomába eredünk, mert ők a valódi bűnösök – lényegében bűnözők –; már egyértelművé tettük a cselekvési szándékunkat.

Komolyan együtt kívánunk működni a származási és a tranzitországokkal, és ennek jegyében felkérjük az afrikai vezetőket, hogy vegyenek részt a máltai csúcstalálkozón. 

Emellett az áttelepítésről és az európai menekültügyi rendszer működésének javításáról folytatott nehéz vitának is kezdenek mutatkozni az első eredményei.

Tisztelt kollégák, többek véleménye szerint a múlt heti ülésünkön túlságosan kevés dologról határoztunk. Matteo Renzi miniszterelnök viszont az ülés után szó szerint a következőket mondta: „Európa valódi elkötelezettségről tett tanúbizonyságot. Első alkalommal sikerült közös stratégiai megközelítést elérnünk.” Joseph Muscat máltai miniszterelnök hasonló értelemben nyilatkozott: „A múlt heti ülés hangulatát a határozott tenni akarás jellemezte, és ezzel egyértelműen megváltozott az Európai Tanács és a tagállamok hozzáállása.” Én pedig ebben a kérdésben a leginkább érintett országok vezetőinek álláspontját osztom. Köszönöm figyelmüket.

 

2015. május 4., hétfő
Varsó
Władysław Bartoszewski volt lengyel külügyminiszter és nemzetközi párbeszédért felelős miniszterelnöki megbízott temetési szertartása

2015. május 5., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével (Berlaymont)
17.00 Találkozó Taavi Rõivas észt miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó alkalom)

2015. május 6., szerda
14.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása

2015. május 7., csütörtök
9.30 Találkozó Mark Rutte holland miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó alkalom)
Gdansk, Lengyelország
Részvétel a második világháború európai befejeződésének 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen

 

Az Európai Parlament a 2015. április 28-i strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a bioüzemanyagokról és a közvetett földhasználat-változásról szóló irányelvnek a Tanács által javasolt végső kompromisszumos szövegét.  

Az irányelv módosítja a megújuló energiaforrásból előállított energiáról szóló 2009-es irányelvet és az üzemanyagok minőségéről szóló irányelvet.  

A megállapodás a lett elnökség által képviselt Tanács és az Európai Parlament képviselői között 2015 márciusa során lezajlott tárgyalások eredménye.  

Az irányelv célja  

Az irányelv legfőbb célja annak biztosítása, hogy megkezdődjön az átállás a hagyományos bioüzemanyagokról az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős csökkenését eredményező bioüzemanyagokra (a fejlett, vagy más néven második generációs bioüzemanyagokra). Az irányelv megteremti a bioüzemanyagok gyártásának egyértelmű jogi keretrendszerét, ugyanakkor védi az ágazatban már megvalósított beruházásokat.

Az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv kötelező jelleggel előírta, hogy 2020-ig 6%-kal csökkenteni kell a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. 

A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv pedig szintén 2020-ig kötelezően elérendő célként tűzte ki, hogy az EU-ban a megújuló energiaforrásból előállított energia részarányaösszességében legalább 20%, a közlekedési ágazatban pedig legalább 10% legyen. 

Mindkét irányelv kötelezte a Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg a földhasználat közvetett megváltozásának a kibocsátásokra gyakorolt hatását, és javasoljon intézkedéseket e hatás csökkentésére.   

Mi a különbség a hagyományos (más néven első generációs) bioüzemanyagok és a fejlett bioüzemanyagok között? 

A hagyományos bioüzemanyagokat élelmiszernövényekből – például cukornövényekből, keményítőben gazdag növényekből és olajnövényekből – állítják elő. E növények termesztéséhez olyan földterületeket vesznek igénybe, amelyeket élelmiszer és takarmány termelésére is fel lehetne használni. 

A fejlett bioüzemanyagokat ezzel szemben olyan alapanyagokból – például hulladékokból, többek között mezőgazdasági hulladékokból – állítják elő, amelyek nem jelentenek közvetlen konkurenciát az élelmiszer- és takarmánynövények számára.   

Milyen összefüggés van a bioüzemanyagok és a közvetett földhasználat-változás között? 

Ha már meglévő mezőgazdasági földterületen bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló növényeket kezdenek termeszteni, ez egyfajta „láncreakciót” indít be: mivel az élelmiszer- és takarmánynövények iránt mindig van kereslet, elképzelhető, hogy mások, más helyen élelmiszer- és takarmánynövények termelésébe kezdenek, és ennek érdekében például erdőket alakítanak át mezőgazdasági termőterületté. Ez pedig a szén-dioxid-kibocsátás növekedésével jár, ami kioltja azokat az előnyöket, amelyek egyébként a bioüzemanyagok használatából származnának.    

A javaslat főbb elemei: 

• A földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklése a hagyományos bioüzemanyagokra – többek között az energianövényekből előállított bioüzemanyagokra – vonatkozó 7%-os felső határ megállapításával, amelyet a közlekedési célra 2020-ban felhasznált végső energiafogyasztás arányában kell meghatározni. A tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy ennél alacsonyabb határértéket állapítsanak meg.
• A fejlett bioüzemanyagokra való átállás ösztönzése a felhasználásukat támogató ösztönző intézkedésekkel, illetve a tagállamok arra kötelezésével, hogy nemzeti célokat határozzanak meg ezen bioüzemanyagokra vonatkozóan. A tagállamok objektív indokok alapján alacsonyabb célértékeket is meghatározhatnak (a referenciaérték 0,5 százalékpont a megújuló energiaforrásból előállított energia közlekedésben elérendő 10%-os arányához képest).
• A fejlett bioüzemanyagok előállításához felhasznált (a IX. mellékletben felsorolt) alapanyagok kétszeres beszámítása a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben meghatározott 10%-os cél teljesítésének számításakor.
• Jelentés a bioüzemanyagok használata révén az üvegházhatásúgáz-kibocsátásban elért csökkenésről. Erről a Bizottságnak és az üzemanyag-forgalmazóknak kell jelentést tenniük.

A Bizottságnak 2017 végéig be kell majd számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelvvel bevezetett új intézkedések eredményességéről, valamint – a rendelkezésre álló, megbízható tudományos adatokat alapul véve – annak a lehetőségéről, hogy a jelenlegi fenntarthatósági kritériumok közé bekerüljenek a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátási tényezők is.   

A következő lépések

Az Európai Parlamentben lezajlott szavazást követően a jogász-nyelvész szakértők ellenőrzik a végleges szöveget, majd azt a Tanács is hivatalosan elfogadja, valószínűleg még a lett elnökség ideje alatt. Az irányelv 2017-ben lép hatályba.

Általános : Május 17-e a homofóbia elleni világnap, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a leszbikusokkal, melegekkel, biszexuálisokkal és transzneműekkel, azaz az LMBT-közösséggel szembeni diszkrimináció felszámolásának fontosságára. Idén huszonöt éve, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) törölte a homoszexualitást a mentális rendellenességek listájáról. Ebből az alkalomból rendeztek május 12-én vitát az EP-ben képviselők és szakértők részvételével, ahol a tolerancia fontosságáról esett szót.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

A héten elfogadott migrációs stratégia végrehajtásának első akkordjaként a tagállamok külügyminiszterei hétfőn döntést hoznak az EU földközi-tengeri katonai missziójának létrehozásáról. Az EUNAVFOR MED felállításával az Unió nem várja meg, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsától mandátumot kapjon az embercsempészek elleni katonai fellépésre, bár ennek végleges hiányában csak meglehetősen fapados műveletről lehetne szó.

Egyre több a probléma a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény körül. Miközben húzódnak a tárgyalások, az EU szépen lemarad.

A Máltával és Lengyelországgal szemben folyó deficiteljárás lezárását javasolta a héten az Európai Bizottság, amely a Nagy-Britanniának a túlzott mértékű hiány megszüntetésére adott határidőt további két évvel történő meghosszabbítását is indokoltnak tartja. Finnország ellen viszont rövidesen elindulhat a deficiteljárás.

Az embercsempészek elleni küzdelem, a menekültek védelme és az emberi életek oltalma közötti „érzékeny egyensúlynak” minősítette Dimitrisz Avramopulosz belügyi biztos a szerdán Brüsszelben bemutatott bizottsági javaslatot egy új európai „menekültügyi stratégiáról”, ami egyebek között a tagállamok közötti kötelező kvótarendszert is javasol vészhelyzetekben a menekültek befogadására, és amit a tagországok miniszteri tanácsának is el kell még fogadnia.

Általános : Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke május 14-én átveszi az aacheni Nagy Károly-díjat, amelyet az európai kölcsönös megértés előmozdítóinak ítélnek oda. A korábbi díjazottak közül nyolcan is ott lesznek a díjátadón, köztük Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság mostani elnöke. François Hollande francia elnök és II. Abdullah jordániai király beszédben köszöntik majd Schulzot.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

Milyen politikát kellene folytatnia az EU-nak keleti szomszédjaival? Giorgi Margvelashvili grúz elnök osztotta meg gondolatait a témáról a külügyi szakbizottság május 11-i ülésén, amelynek témája a keleti partnerségi stratégia volt. A közelgő május 21–22-i rigai keleti partnerségi csúcs kapcsán a grúz tapasztalatokról, valamint az EU és Oroszország viszonyáról kérdeztük.
Külügyi Bizottság

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

Az Európai Unió Bíróságának ítélték az 50. Theodor Heussdíjat

Idén GDP-arányosan fél, 2016-ban pedig 0,6 százalékos költségvetési kiigazítást javasolt Magyarországnak a szerdán elfogadott országspecifikus ajánlások részeként az Európai Bizottság. A testület 2015-re a középtávú költségvetési céltól való jelentős eltérés kockázatát látja hazánk esetében.

A menekültügyi szükséghelyzet miatt muszáj szolidaritást vállalni. Orbán erre mondta, hogy őrültség.

General : EP President Martin Schulz will be awarded the 57th International Charlemagne Prize at a ceremony on Thursday 14 May in Aachen. The prize goes to Mr Schulz for his work to promote democracy, not least by making the European Parliament more visible, audible and understandable, and for his role in the "Spitzenkandidaten" process ahead of the 2014 European elections.

Source : © European Union, 2015 - EP

Niki Luftfahrt kontra Bizottság
Állami támogatás
The General Court dismisses the actions brought by the airline Niki Luftfahrt against Lufthansa’s acquisition of Austrian Airlines and the restructuring aid granted by Austria to Austrian in that regard

Rabal Cañas
SOPO
The definition of collective redundancy under Spanish law is contrary to EU law