A Tanács több időt kíván biztosítani ahhoz, hogy a folyamatban lévő tárgyalások keretében tartós megoldás születhessen az iráni nukleáris kérdésről, ezért 2015. július 13-ig meghosszabbította bizonyos uniós korlátozó intézkedések felfüggesztését, amelyről az Iránnal közösen létrehozott, 2013. november 24-i együttes cselekvési tervben született megállapodás.
2015. július 12. vasárnap
08.45 Találkozó Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével
13.00 Az Európai Néppárt csúcstalálkozója (Stanhope Hotel)
16.00 Euróövezeti csúcstalálkozó
Találkozó Angela Merkel német kancellárral, François Hollande francia elnökkel és Alékszisz Cíprasz görög miniszterelnökkel
2015. július 17., péntek
11.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása
A Tanács keretében tevékenykedő Állandó Képviselők Bizottsága 2015. július 9-én a luxemburgi elnökség kompromisszumos szövege alapján elfogadta a 2016. évi uniós költségvetés-tervezetről kialakított álláspontját.
A Tanács prioritásaiA Tanács több kiemelt területen is támogatta a Bizottság által javasolt összegeket. E területek közé tartozik a gazdaság élénkítését szolgáló Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI), a migrációs áramlások kezelését célzó intézkedések, a humanitárius segítségnyújtás és az Erasmus. A Tanács álláspontjában tükröződik az a kifizetési terv is, amelyről 2015 májusában az Európai Parlamenttel állapodott meg annak érdekében, hogy fokozatosan megszüntessék a 2007–2013-as kohéziós programokkal kapcsolatos, még teljesítetlen kifizetési követelésekből adódó kötelezettségállományt.
„Meggyőződésem, hogy a 2016. évi uniós költségvetés-tervezetről kialakított tanácsi álláspont lehetővé teszi, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre a termelő beruházások megvalósításához, a növekedés és a foglalkoztatás elősegítéséhez, továbbá a politikai szempontból leginkább sürgető feladatoknak, például a migráció kezelésének a megoldásához. A jelenlegi gazdasági helyzetben elengedhetetlen, hogy a polgárok hozzájárulásai megtérüljenek, az uniós források felhasználását pedig pontosság és elszámoltathatóság jellemezze. Ezért úgy gondolom, hogy a Tanácsban elért politikai megállapodás megfelelő egyensúlyt teremt a költségvetési konszolidáció és azon stratégiai beruházások között, amelyekre Európának szüksége van ahhoz, hogy enyhüljenek a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzet negatív hatásai” – jelentette ki Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere és a Tanács elnöke.
Mozgásteret hagyniMivel a jelenlegi politikai és gazdasági körülmények között az EU-nak számos kihívással kell szembenéznie, a Tanács szerint bölcs dolog elegendő pénzügyi mozgásteret hagyni. Éppen ezért a többéves pénzügyi keret felső összeghatárai alatt megfelelő tartaléksávról gondoskodott annak érdekében, hogy az EU a váratlanul fellépő szükségletekre is reagálni tudjon. A korábbi évek költségvetéseinek végrehajtási adataira támaszkodva és a jövőbeli reális felvevőképességet felmérve a Tanács úgy véli, hogy a 153,27 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat és a 142,12 milliárd EUR összegű kifizetési előirányzat lehetővé teszi, hogy az EU 2016-ban meg tudja valósítani a szakpolitikai célkitűzéseit. A bizottsági javaslathoz képest ez 563,6 millió euróval kevesebb kötelezettségvállalást és 1,4 milliárd euróval kevesebb kifizetést jelent.
A külső politikára, migrációra és versenyképességre előirányzott összegek nagyarányú növeléseA tanácsi álláspont az 1–5. sz. költségvetés-módosítással módosított 2015. évi uniós költségvetéshez viszonyítva az összes kötelezettségvállalást 5,36%-kal csökkenti, az összes kifizetést pedig 0,59%-kal növeli. A 2015. évi költségvetés nemrégiben 16.5 milliárd összegű kötelezettségvállalással egészült ki azoknak az előirányzatoknak a megőrzése érdekében, amelyek a többéves pénzügyi keret bizonyos programjainak kései elfogadása miatt 2014-ben nem kerültek felhasználásra. A kifizetéseket illetően a tanácsi álláspont két számjegyű százalékos mértékben növeli a külső szakpolitikai tevékenységekre (+22,5%), valamint a biztonság és uniós polgárság fejezetével, és benne a migrációval kapcsolatos intézkedésekre (+15,4%) előirányzott összegeket. A kutatás és a versenyképesség növelését célzó egyéb intézkedések 8,6 %-os emelésben részesülnek.
Az alábbi táblázatban a tanácsi álláspont tervezetének összefoglalása látható:
Előirányzatok fejezetenkéntmilliárd EURkötelezettségvállalásokkifizetések1. Intelligens és inkluzív növekedés:
a) Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért
b) Gazdasági, társadalmi és területi kohézió
69,6
18,8
50,8
65,9
17,1
48,8
2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások:
ebből: piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések
62,9
42,7
55,6
42,7
3. Biztonság és uniós polgárság:2,62,24. Globális Európa:8,79,15. Igazgatási kiadások (az összes uniós intézményé): 8,9 8,9 Speciális eszközök:0,50,4Összes előirányzat153,3142,1Az EU-28-ak GNI-jének százalékában1,040,97Következő lépésekA Tanács az álláspontját várhatóan szeptember elején írásbeli eljárás keretében fogadja el hivatalosan. Az állásponttal a luxemburgi elnökség megbízást kap arra, hogy a 2016. évi uniós költségvetésről tárgyalásokat folytasson az Európai Parlamenttel.
2015. július 8-án egy újabb lépéssel közelebb került a mobiltelefonok barangolási (roaming) díjainak megszüntetése, amikor is a tagállamok az Állandó Képviselők Bizottságának keretében jóváhagyták az Európai Parlamenttel elért megállapodást. A vonatkozó új jogszabály ezen túlmenően tartalmazni fogja a nyitott internethez való hozzáférés (vagyis a hálózatsemlegesség) védelmét célzó első uniós szintű szabályokat is.
A megállapodás értelmében 2017. június 15-től megszűnnek az Európai Unióban a barangolási többletdíjak. A barangolásszolgáltatóknak azonban lehetőségük lesz az ún. „méltányos használati szabályzat” alkalmazására, ami elejét veszi a roaminghasználattal való visszaéléseknek. A visszaélésszerű barangolás többek között az időnkénti utazásoktól eltérő roaminghasználatot jelenti majd.
A méltányos használatot meghaladó mértékű roaminghasználat esetén kisebb mértékű díj felszámítására lesz lehetőség. A szóban forgó díj a szabályok értelmében nem haladhatja majd meg a szolgáltató által a többi uniós ország hálózatának használatáért fizetett legmagasabb nagykereskedelmi árat. Azt, hogy a roaminghasználat meddig tekinthető méltányos használatnak a Bizottság fogja meghatározni 2016. december 15-ig.
Ahhoz, hogy a roamingdíjak megszűnése az EU egészében fenntartható legyen, csökkenteni kell a jelenleg érvényben lévő nagykereskedelmi árakat. Az ehhez vezető első lépésként a Bizottság felül fogja vizsgálni a nagykereskedelmi roamingpiac helyzetét és 2016. június 15-ig új jogszabályjavaslattal fog előállni. Ezenkívül a szolgáltatók költségeinek megtérülését garantáló biztosítékok is beépülnek majd a rendszerbe.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, távközlési és médiáért felelős miniszter és a Tanács elnöke elmondta: „A roamingdíjak 2017 júniusáig történő megszüntetéséről szóló megállapodás kiváló példája annak, amikor az európai polgárok az Európai Unió fellépése nyomán egyértelműen kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Európa képes eredményesen fellépni.”
Alacsonyabb roamingdíjak már 2016-banMár 2016. április 30-ától csökkenni fognak a roamingdíjak. Ennek megfelelően a felszámítható többletdíjak felső határát az alábbiak szerint fogják meghatározni: hívások esetén percenként 5 eurócent, sms-enként 2 eurócent, az adatforgalomban pedig megabájtonként 5 eurócent. Ezek az összegek a nagykereskedelmi árak jelenlegi felső határának felelnek meg. Hívásfogadás esetén a felszámított legmagasabb többletdíj az Unióban kiszámlázható legmagasabb mobilhívás-végződtetési díjak súlyozott átlagának fog megfelelni, amelyet a Bizottság 2015 végéig fog meghatározni.
Az EU-ban jelenleg érvényes roaming kiskereskedelmi árkorlátok annak az összegnek felelnek meg, amelyet a szolgáltatók a fogyasztóknak felszámíthatnak. Ez azt jelenti, hogy ezek az árak a belföldi árat és a többletdíjat foglalják magukban. Szintén 2016. április 30-tól a belföldi ár és az esetleges többletdíjak összege nem haladhatja majd meg a jelenleg érvényben lévő kiskereskedelmi árkorlátokat (hívások esetében percenként 19 eurócent, sms-enként 6 eurócent, az adatforgalomban pedig megabájtonként 20 eurócent).
A nyitott internet védelmeEz lesz az első alkalom, amikor az uniós jogban megjelenik egy arra vonatkozó előírás, hogy a szolgáltatók az internet-hozzáférés biztosítása során kötelesek egyenlő bánásmódot biztosítani a forgalom valamennyi típusa tekintetében. A jogszabály szövege azt az elvet is rögzíti, hogy a felhasználóknak joguk van az interneten hozzáférni az általuk kiválasztott tartalomhoz, illetve az interneten ilyen tartalmakat terjeszteni.
A szolgáltatók az internetforgalom zavartalanságának megóvása érdekében ésszerű forgalomszabályozási intézkedéseket vezethetnek be. Ezeknek az intézkedéseknek nem üzleti megfontolásokon, hanem objektív műszaki követelményeken kell alapulniuk. A letiltás vagy akadályozás csak bizonyos korlátozott körülmények között lesz engedélyezett, például kibertámadások elleni védekezés céljából, vagy a kivételes vagy ideiglenes jelleggel kialakuló szűk hálózati keresztmetszetek megszüntetésére.
A szabályok lehetővé teszik majd olyan megállapodások megkötését, amelyek tárgya egy meghatározott tartalomra optimalizált szolgáltatás, amennyiben az optimalizálásra szükség van, a szolgáltatóknak ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatások elérjenek egy általános színvonalat. Ilyen speciális szolgáltatásnak minősül például a távsebészet és az összekapcsolt autók.
A nyitott internetre vonatkozó szabályokat 2016. április 30-tól kell alkalmazni, amely egybeesik az új rendelet alkalmazásának megkezdésére meghatározott időponttal.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök elmondta, hogy „vitathatatlanul történelmi lépésnek számít, hogy az uniós jogba bekerült a nyitott internet védelmének elve”. „Ezzel teret engedünk az innovációnak. A megállapodás a jövőbeli igényeket is képes lesz kielégíteni.”
Hogyan lesz a javaslatból jogszabály?Először is el kell végezni a megállapodás tárgyát képező szöveg technikai véglegesítését. Ezt követően azt a Tanácsnak és a Parlamentnek hivatalosan is jóvá kell hagynia. A Tanács várhatóan 2015 őszén fogja hivatalosan elfogadni a szöveget. Erre nem feltétlenül a Távközlési Tanács keretében fog sor kerülni, a vonatkozó jogi aktust ugyanis bármelyik tanácsi formáció elfogadhatja.
A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni.
Itt szinte mindenki az egység fontosságát hangsúlyozta, ám csakúgy mint az Európai Tanács ülésén, a mai vita során is megtapasztalhattuk, hogy mennyire különbözően gondolkodunk a görögországi kérdéssel kapcsolatban.
Ezért vissza kell térnünk azokhoz az egyszerű és általánosan elfogadott elvekhez, amelyek évszázadokon keresztül vezérelték az emberek életét.
Először is, ebben a válságos helyzetben is feltétel nélkül tisztelnünk kell egymást.
Másodszor, a tisztesség azt kívánja, hogy aki tartozik valakinek, az fizesse vissza a tartozását. Nem arról van szó, hogy a hitelezők rosszak és erkölcstelenek, az adós pedig vétlen áldozat.
Harmadszor, az egyszerűen nem lehetséges, hogy valaki hosszú távon többet költsön, mint amennyit keres. Ez a görög válság forrása, nem pedig a közös valuta.
Negyedszer, a barátaidhoz, és ne az ellenségeidhez fordulj segítségért, különösen akkor, ha az utóbbiak nem tudnak segíteni rajtad.
És végezetül, ha segíteni akarsz a rászoruló barátodnak, akkor ne alázd meg.
Ma egységre van szükségünk van; nem azért, mert az egység szép elgondolás, hanem azért, mert elengedhetetlen ahhoz, hogy konkrét döntéseket hozzunk. Ha nem lesz egyetértés Görögországgal kapcsolatban, akkor négy nap múlva egy teljesen más Európára ébredünk. Ez most már tényleg az utolsó figyelmeztetés Görögország számára, de számunkra is: ez az utolsó esélyünk.
Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy ezt az utolsó esélyt már meg is ragadtuk: miközben ez a vita folyt, Jeroen Dijsselbloem elnök megkapta az ESM-programra vonatkozó hivatalos görög kérést.
Remélem, hogy ez jó előjel a jövőnkre nézve. Remélem. Köszönöm.