Az Európai Unió és Monaco 2016. július 12-én a magánmegtakarításokkal kapcsolatos adóügyi megfelelésre irányuló megállapodást írt alá.
A megállapodás kötelezővé teszi az EU tagállamai és Monaco közötti automatikus információcserét, így segíti az adókijátszás elleni fellépés hatékonyságának növelésére irányuló törekvéseket.
Ily módon lehetővé válik, hogy ezeknek az országoknak az adóhatóságai a határokon túl is hozzáférhessenek az egymás lakosainak pénzügyi számláit érintő információkhoz.
A megállapodás korszerűsítéseA megállapodás korszerűsíti a 2004. évi megállapodást, amely biztosította, hogy Monaco a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló tanácsi irányelvvel egyenértékű rendelkezéseket alkalmazzon. A megállapodások célja annak megakadályozása, hogy az adózók olyan, jövedelmet vagy vagyont megtestesítő tőkét rejtsenek el, amelyre vonatkozóan az adót nem fizették meg. Ennek érdekében bővül a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcsere köre.
A megállapodást Brüsszelben írták alá a felek:
Jelen volt továbbá és szintén aláírta a megállapodást Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyi, valamint adó- és vámügyi biztos.
A Tanács 2016. július 12-én fogadta el a megállapodásnak az EU nevében történő aláírására való felhatalmazásról szóló határozatot.
Az EU és az OECDA megállapodás biztosítja, hogy Monaco az EU-ban hatályos intézkedésekkel egyenértékű, az eddigieknél szigorúbb intézkedéseket alkalmazzon. A 2004-es megállapodás a megtakarítások adóztatásáról szóló uniós irányelven alapult, az említett irányelvet azonban hatályon kívül helyezték. A 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezésére 2015 novemberében azért került sor, hogy megszűnjön az említett irányelv és az adókijátszás megelőzésére irányuló szigorúbb rendelkezéseket tartalmazó 2014/107/EU irányelv közötti átfedés.
A megállapodás továbbá megfelel a pénzügyiszámla-információk automatikus cseréjére vonatkozó, 2014. évi nemzetközi OECD-standardnak.
Az EU hasonló megállapodást írt alá Svájccal 2015. május 27-én, Liechtensteinnel 2015. október 28-án, San Marinóval 2015. december 8-án és Andorrával 2016. február 12-én. Az EU jóváhagyta a megállapodás megkötését Svájccal és Liechtensteinnel 2015. december 8-án, illetve San Marinóval 2016. április 16-án.
Alkalmazási körA megállapodás célja, hogy korlátozza azon lehetőségeket, amikor az adózó az eszközök áthelyezése révén próbálja elkerülni az adóhatóságnak történő bevallást. A megosztandó információk nemcsak olyan bevételekre vonatkoznak, mint a kamatok és osztalékok, hanem a számlaegyenlegekre és a pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételre is kiterjednek.
A megállapodás az alábbi előnyökkel jár a tagállamok és Monaco adóhatóságai számára:
Az EU-nak és Monacónak időben meg kell erősítenie, illetve jóvá kell hagynia a megállapodást, hogy az hatályba léphessen. A felek arra fognak törekedni, hogy a megállapodás 2017. január 1-jén hatályba léphessen.
A Tanács 2016. július 12-én új szabályokat fogadott el a nagyvállalatok által széleskörűen alkalmazott, az adókötelezettség csökkentésére irányuló gyakorlatokkal kapcsolatban.
Ez az irányelv annak a 2016. januári bizottsági javaslatcsomagnak az egyik eleme, amelynek célja a vállalati adókikerülés megakadályozását célzó szabályok megerősítése. A javaslatcsomag alapját az OECD 2015. évi ajánlásai képezik, amelyek az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni fellépés jegyében születtek, és amelyeket a G20-csoport vezetői 2015 novemberében jóváhagytak.
„Az új irányelv célja a belföldi társaságiadó-alapok védelme a belső piac működését közvetlenül érintő agresszív adótervezési gyakorlatokkal szemben”, jelentette ki Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere, a Tanács elnöke. „Elfogadása tehát fontos lépés, amely jelzi, hogy az ilyen gyakorlatok elleni küzdelmet nemcsak közös prioritásunknak, hanem közösen vállalt feladatunknak is tekintjük.”
Az irányelv mindenekelőtt az olyan helyzeteket hivatott orvosolni, amelyekben a vállalatok – főként a multinacionális vállalatcsoportok – a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva igyekeznek csökkenti az adókötelezettségüket. Sok adófizető és kkv érzi úgy, hogy egyes multinacionális vállalatcsoportok az indokoltnál kevesebb adót fizetnek, és ezáltal az adóverseny torzul az uniós belső piacon. Az irányelv ezekre az aggodalmakra kíván reagálni.
Az irányelv minden olyan adózóra alkalmazandó, aki vagy amely társasági adó alanya valamely tagállamban, ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalatok leányvállalatait is, és adókikerülés elleni szabályokat állapít meg a következő öt területet érintő helyzetekre vonatkozóan:
Az irányelv révén biztosítható lesz az OECD adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedéseinek koordinált módon történő végrehajtása az Unióban, többek között abban a hat tagállamban is, amelyek nem tagjai az OECD-nek.
Az irányelv a fentiekben említett öt területből háromban az OECD ajánlásait veszi át. E három terület a kamatlevonás-korlátozási szabályok, az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok és a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekkel kapcsolatos szabályok területe. A másik két terület, azaz a visszaélés elleni általános szabály és a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok területe az uniós közös konszolidált társaságiadó-alapra vonatkozó 2011-es javaslat adókikerülésre irányuló rendelkezéseire alapul.
VégrehajtásAz irányelv elfogadására a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén, vita nélkül került sor. A politikai megállapodás 2016. június 17-én, egyszerűsített írásbeli eljárást követően született meg.
A tagállamoknak 2018. december 31-ig át kell majd ültetniük az irányelvet nemzeti törvényi és rendeleti rendelkezéseikbe, a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok kivételével, amelyek esetében az átültetés határideje 2019. december 31. Azok a tagállamok, amelyek a kamatlevonás-korlátozási szabályokkal azonos hatékonyságú, célzott szabályokkal rendelkeznek, addig – de legkésőbb 2024. január 1-jéig – alkalmazhatják azokat, amíg az OECD megállapodásra nem jut a minimumstandardra vonatkozóan.
Egyéb kezdeményezésekA 2016. januári adókikerülés elleni csomag többi elemével kapcsolatban is folytatódik a munka. A Tanács május 25-én jóváhagyta:
Az adókikerülés elleni csomagot több 2015-ös uniós kezdeményezés előzte meg. E kezdeményezések közé tartozott a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokkal kapcsolatos, 2015 decemberében elfogadott irányelv.
Az Európai Tanács 2014 decemberében jelezte, hogy „sürgősen elő kell mozdítani az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket mind globális, mind uniós szinten”.
A Tanács 2016. július 12-én ajánlásokat adott ki a tagállamok gazdaságpolitikai, foglalkoztatási és költségvetési politikai tervei kapcsán.
A Tanács ezzel lezárta a 2016. évi európai szemesztert, a szakpolitikák nyomonkövetését célzó évenkénti folyamatot. Az Európai Tanács a júniusi ülésén hagyta jóvá az ajánlásokat.
„Érdeklődve várjuk az országspecifikus ajánlásoknak az elkövetkező hónapokban való hatékony végrehajtását” – jelentette ki Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács soros elnöke.
Az Európai Tanács 2016 márciusában az alábbi prioritásokat hagyta jóvá:
Az európai szemeszter keretében évenként egy-egy körülbelül féléves periódusban egyidejűleg figyelemmel kísérik a tagállamok költségvetési, gazdasági és foglalkoztatási politikáját.
Az Európai Tanács minden évben a márciusi ülésén fogalmazza meg szakpolitikai iránymutatásait, amelyek alapján a tagállamok az év áprilisában benyújtják
A Tanács ezt követően országspecifikus ajánlásokat fogad el. Amennyiben ajánlásai eltérnek a Bizottság által javasoltaktól, a Tanács azokhoz magyarázatot is fűz.
Ajánlások2016-ban a 28 uniós tagállamból 27 tagállam számára készült országspecifikus ajánlás. A párhuzamosságok elkerülése érdekében Görögországról nem készül ilyen ajánlás, mivel makrogazdasági kiigazítási programban vesz részt.
A Tanács 2016 márciusában külön ajánlást fogadott el az euróövezet egészének gazdaságpolititikájáról is. Az előző évekhez képest erre most korábban került sor annak érdekében, hogy az euróövezetbe tartozó tagállamokra vonatkozó ajánlások jóváhagyásakor fokozottabban figyelembe lehessen venni az euróövezet egészét érintő szempontokat.
Az ajánlásokat a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén fogadták el.
A Tanács következtetéseket fogadott el a válságot követő bankreformok véglegesítéséről.
A reformot a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, a felügyeleti hatóságok fóruma végezte el, melynek célja az együttműködés megerősítése és a bankfelügyelet javítása világszerte.
„AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:
ISMÉTELTEN TÁMOGATÁSÁT FEJEZI KI a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság arra irányuló munkája iránt, hogy 2016 végéig tökéletesítse a Bázel III. keret elemeit annak érdekében, hogy biztosítsa a szabályozási biztonságot, valamint a keret koherenciáját és hatékonyságát, megőrizve ugyanakkor a banki szabályozás kockázatérzékenységét;
HANGSÚLYOZZA, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak egy átfogó és átlátható, kvantitatív jellegű hatásvizsgálat alapján értékelnie kell ezen reformcsomag kialakítását és kalibrációját, figyelembe véve a csomag átfogó kalibrációján belül a különféle banki modellekre, illetve az egyes joghatóságokon belül gyakorolt hatásainak megoszlását is;
KIJELENTI, hogy a reformcsomag várhatóan nem eredményezi a bankszektorra vonatkozó átfogó tőkekövetelmények jelentős növekedését, ezért nem okoz jelentős különbséget a világ egyes régiói számára.”
2016. július 12., kedd
Peking, Kína (helyi idő szerint)
18. EU–KÍNA csúcstalálkozó
14.55 Li Ko-csiang miniszterelnök üdvözlőbeszéde
15.00 Nyitóbeszéd a 18. EU–Kína csúcstalálkozón
17.20 Hszi Csin-ping elnök üdvözlőbeszéde
17.30 A Hszi Csin-ping elnökkel való találkozót megelőző nyitóbeszéd
2016. július 13., szerda
Peking, Kína (helyi idő szerint)
18. EU–KÍNA csúcstalálkozó
11.30 Munkaebéd, házigazda: Li Ko-csiang miniszterelnök
13.30 Donald Tusk és Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatója a 18. EU–Kína csúcstalálkozót követően (az Unió pekingi küldöttsége)
2016. július 14., csütörtök
Ulánbátor, Mongólia (helyi idő szerint)
12.30 munkaebéd Cahiagín Elbegdorzs mongol elnökkel, Jean-Claude Juncker elnökkel és Federica Mogherini főképviselővel
2016. július 15., péntek
Ulánbátor, Mongólia (helyi idő szerint)
11. ASEM-CSÚCSTALÁLKOZÓ
(az időpont még megerősítésre vár) Cahiagín Elbegdordzs mongol elnök hivatalos üdvözlőbeszéde
9.00 A csúcstalálkozó nyitóünnepsége
9.15 Találkozó az érintett felekkel (ASEP, AEPF, AEBF, model ASEM)
9.30 Első plenáris ülés – „Két évtizednyi partnerség: áttekintés és perspektíva”
10.15 Találkozó Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnökkel
11.30 Második plenáris ülés – „Az ASEM-partnerség ösztönzése a nagyobb mértékű összekapcsolódás céljából”
12.30 Találkozó Pak Kunhje koreai elnökkel
13.40 Csoportkép
14.00 Közös ebéd
14.40 Találkozó Abe Sinzó japán miniszterelnökkel, majd sajtónyilatkozatok
16.00 Az ASEM 20. évfordulójának megünneplése
18.30 Vacsora, házigazda: Cahiagín Elbegdordzs elnök
2016. július 16., szombat
Ulánbátor, Mongólia (helyi idő szerint)
11. ASEM-CSÚCSTALÁLKOZÓ
8.30 Csoportkép
8.40 Zártkörű ülés
11.50 Záróünnepség
12.40 Sajtókonferencia
Az Európai Unió újólag hangsúlyozza hogy továbbra is szilárdan elkötelezett a kétállami megoldás és az egymást követő tanácsi következtetésekben szereplő, ezt célzó meglévő stratégiák mellett. Emellett kiemeli azt is, hogy aggályosnak tartja a kétállami megoldással szembeni fenyegetések fokozódását.
Ezért az Európai Unió üdvözli a közel-keleti kvartett jelentésének közzétételét és támogatja a benne szereplő ajánlásokat, amelyek hozzájárulnak a kétállami megoldás feltételeinek megteremtéséhez. Az EU aggodalommal szemléli a térségbeli események alakulását és felszólítja a feleket, hogy haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a kvartettel és az egyéb érintett felekkel és maradéktalanul hajtsák végre az ajánlásokat. Az ajánlások végrehajtása bizonyítaná a békés megoldás melletti valódi elkötelezettséget, hogy a végső jogállással kapcsolatos kérdések rendezése céljából helyre lehessen állítani a kölcsönös bizalmat és meg lehessen teremteni a közvetlen és érdemi tárgyalások feltételeit. Az EU készen áll, hogy támogassa a feleket ebben a folyamatban. E tekintetben az EU hangsúlyozza, hogy szoros koordináció mellett intézkedéseket kell hozni a közel-keleti békekezdeményezésről tartott 2016. június 3-i párizsi miniszteri találkozó nyomán, a június 20-i következtetésekben megjelölt nemzetközi konferencia megrendezése céljából. Az EU támogatja továbbá, hogy az átfogó béke megteremtésének célkitűzésével további párbeszédre kerüljön sor az arab békekezdeményezés alapján.
A kétállami megoldáson alapuló igazságos és tartós béke megvalósításának előmozdítása érdekében az EU folytatja az együttműködést izraeli és palesztin partnereivel, továbbá a kvartettel, valamint a régióbeli és a régión túli egyéb érdekelt felekkel.