2016. július 26-án Maria-Cristina Stepanescu magas rangú román diplomatát nevezték ki az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó európai uniós misszió, az EUCAP Nesztór misszióvezetőjévé. Maria-Cristina Stepanescu 2016. szeptember 1-jén foglalja el hivatalát, felváltva Simonetta Silvestri megbízott vezetőt.
Ez a polgári KBVP-misszió az Afrika szarva térségben a kalóztevékenység ellen folytatott küzdelemmel kapcsolatos átfogó uniós megközelítés részét képezi , az EU NAVFOR Szomáliával és az EU szomáliai kiképzési missziójával együtt. Az EUCAP Nesztór célja, hogy megerősítse Szomália kapacitását a parti tengereinek hatékony kormányzása terén, hogy elősegítse a kalóztevékenység ellen folytatott küzdelem hatékonyságának javítását. Mindez magában foglalja a parti őrség, a büntető igazságszolgáltatás és a parti rendőrség számára nyújtott tanácsadást, mentorálást és képzést.
Maria-Cristina Stepanescu 2010 februárja óta kirendelt nemzeti szakértő / a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálathoz (CPCC)/EKSZ kirendelt rendőrségi szakértő. Eddigi funkciói: az együttműködési részleg vezetője – egyablakos ügyintézés /a Schengeni Ügyekért Felelős Főosztály (2008–2010); a programfejlesztési és koordinációs részleg vezetője, az Európai Unió Bosznia-Hercegovinában folytatott rendőri missziója, Szarajevó (2005–2007); a román rendőrség főfelügyelőségének keretében működő kutatási és bűnmegelőzési intézet szakreferense, Belügyminisztérium (2002–2004); A gračanicai rendőrkapitányság fővizsgálója / a pristinai régió embercsempészet, prostitúció, súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó egységének csoportvezetője, az Egyesült Nemzetek koszovói missziója (2000–2002); szakreferens, a román rendőrség főfelügyelősége (1998–2000); hírszerző/nyomozó tiszt, a román rendőrség főfelügyelősége (1994–1998).
A Bukaresti Egyetemen (Románia) szerzett mesterfokozatú diplomát szociológiából/társadalomtudományokból/közösségi igazságszolgáltatásból (2000-2002), valamint a bukaresti (Románia) Alxandra Ioan Cuza Rendőrakadémián szerzett jogi diplomát (1990–1994). Román, angol és francia nyelven beszél.
A határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta.
2016. július 26-án Kirsi Henriksson magas rangú finn diplomatát nevezték ki az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjévé. Kirsi Henriksson 2016. szeptember 1-jén foglalja el hivatalát, felváltva Filip De Ceunincket, aki 2013 óta látja el a misszió vezetésével járó feladatokat.
Az EUCAP Száhel Niger misszió 2012-ben kezdte meg a tevékenységét, és célja, hogy támogassa a nigeri biztonsági ágazat szereplőinek kapacitásépítését. A misszió tanácsadást és képzést nyújt a nigeri hatóságok számára, hogy ezzel segítse őket biztonsági képességeik megerősítésében. Hozzájárul egy integrált, koherens, fenntartható és az emberi jogokon alapuló megközelítés kialakításához a különféle nigeri biztonsági szervezetek között a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén. 2016. július 18-án módosították a misszió megbízatását, amely most már magában foglalja a nigeri központi és helyi hatóságoknak, valamint a biztonsági erőknek nyújtott támogatást azzal a céllal, hogy olyan szakpolitikákat, technikákat és eljárásokat dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik az irreguláris migráció ellenőrzésének javítását, valamint az ellene folytatott küzdelmet.
2014 óta Kirsi Henriksson az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjének helyetteseként dolgozik. Korábban a polgári KBVP területén, a Finn Válságkezelési Központban, a Belügyminisztériumban és a tudományos életben szerzett tapasztalatot. Eddigi funkciói: az EUBAM Líbia megbízott személyzeti vezetője (2014. május–augusztus); a tervezési és értékelési részleg vezetője, EUBAM Líbia (2014); tervező és értékelő tiszt, EUBAM Líbia (2013–2014); jogállamiság-szakértő, bevált gyakorlatokkal foglalkozó és értékelő tiszt, EUJUST LEX-Irak (2010–2011); a fejlesztési részleg vezetője, Finn Válságkezelési Központ (CMC Finland), Belügyminisztérium; kutató, Finn Válságkezelési Központ (Belügyminisztérium; 2007); Kutató és előadó a finnországi Tamperei Egyetem Történelem Tanszékén és az egyetem keretében működő Jean Monnet Kiválósági Központban (1996–2006). Finn, angol, francia, svéd és német nyelven beszél, valamint alapfokú arab nyelvismerettel is rendelkezik.
A határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta.
A Tanács 2016. július 26-án határozatot fogadott el az EU Tanácsának soros elnökségét 2030-ig betöltő tagállamok sorrendjének módosításáról.
Miután az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy 2017 második felében nem vállalja a soros elnökséget, a Tanács úgy határozott, hogy 2017. július 1-jétől minden tagállam a korábbi ütemezéshez képest fél évvel korábban látja majd el a soros elnöki teendőket.
A határozat értelmében továbbá Horvátország – amely az eredeti határozat időpontjában még nem volt tagállam – szintén soros elnök lesz 2020. januártól júniusig.
A Tanács soros elnökségét betöltő tagállamok új sorrendje 2030-ig érvényes (a korábbi határozat csak a 2020 júniusáig tartó időszakról rendelkezett) az alábbiak szerint:
Máltajanuár–június2017Észtországjúlius–december2017Bulgáriajanuár–június2018Ausztriajúlius–december2018Romániajanuár–június2019Finnországjúlius–december2019Horvátországjanuár–június2020Németországjúlius–december2020Portugáliajanuár–június2021Szlovéniajúlius–december2021Franciaországjanuár–június2022Cseh Köztársaságjúlius–december2022Svédországjanuár–június2023Spanyolországjúlius–december2023Belgiumjanuár–június2024Magyarországjúlius–december2024Lengyelországjanuár–június2025Dániajúlius–december2025Ciprusjanuár–június2026Írországjúlius–december2026Litvániajanuár–június2027Görögországjúlius–december2027Olaszországjanuár–június2028Lettországjúlius–december2028Luxemburgjanuár–június2029Hollandiajúlius–december2029Szlovákiajanuár–június2030Máltajúlius–december2030A Tanácsnak az elnökséget 2031. január 1-jétől betöltő tagállamok sorrendjéről 2029. december 31-ig kell határoznia.