A vezetők ismét határozottan és egyértelműen elítélték a terrorizmus minden formáját és megnyilvánulását, függetlenül attól, hogy ki, hol és milyen célból követi el.
Egy év telt el azóta, hogy Bécsben létrejött az Irán nukleáris programjáról szóló, történelmi jelentőségű megállapodás, és az Európai Unió örömmel állapítja meg, hogy az átfogó közös cselekvési terv végrehajtása folyamatban van. Ez azt bizonyítja, hogy politikai akarattal, kitartással és többoldalú diplomáciával még a legnehezebb problémára is működőképes megoldást lehet találni.
Az Európai Unió a megállapodás teljes időtartama alatt továbbra is aktívan fogja támogatni a cselekvési terv teljes körű és hatékony végrehajtását, valamint az ENSZ BT 2231. sz. határozatát. Az Európai Unió és tagállamai hangsúlyozzák, hogy Iránnak szigorúan be kell tartania a cselekvési terv értelmében fennálló valamennyi kötelezettségvállalását, és a jövőben is maradéktalanul és a határidőket tiszteletben tartva együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. Ezenkívül felszólítják Iránt, hogy tartózkodjon az ENSZ BT 2231. sz. határozatával össze nem egyeztethető tevékenységektől. Az Európai Unió megerősíti, hogy támogatja a főképviselőnek a megállapodás alapján létrehozott vegyes bizottságban betöltött koordinációs szerepét, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség támogatására szólít fel, hogy az figyelemmel kísérhesse és ellenőrizhesse Irán nukleáris vonatkozású kötelezettségvállalásainak teljesítését. A bizalom helyreállításához elengedhetetlen, hogy a felek megfeleljenek a vállalásaiknak, és ugyanez szükséges az Európai Unió és tagállamai, valamint Irán közötti kapcsolatok fokozatos, ám tartós javulásához is, amint azt a Külügyek Tanácsa a 2015. júliusi ülésén kijelentette.
Az Európai Unió nyugtázza, hogy a cselekvési terv értelmében fennálló, szankciókhoz kötött vállalások az elfogadott végrehajtási tervnek megfelelően teljesültek. A végrehajtás napján, azaz 2016. január 16-án, miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrizte, hogy Irán teljesítette a nukleáris vonatkozású vállalásait, sor került a nukleáris vonatkozású gazdasági és pénzügyi szankciók feloldására. Ugyanezen a napon megjelent a szankciók feloldásáról szóló általános tájékoztató[1], mivel az uniós üzleti szereplőknek világosan kell látniuk az új szabályozási helyzetet. Az Európai Uniónak érdeke, hogy a nukleáris vonatkozású gazdasági és pénzügyi szankciók feloldása előnyöket jelentsen az iráni nép számára.
Az Európai Unió elismeri, hogy a szankciók feloldásával kapcsolatban egyértelmű helyzetet kellett teremteni ahhoz, hogy az európai bankok és vállalkozások teljeskörűen újraindíthassák az iráni tevékenységüket. Ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy széles körű tájékoztatást nyújtott azzal kapcsolatban, hogy mely szankciók szűntek meg és melyek maradtak érvényben. Az EU változatlanul aktívan együttműködik a magánszektorral, és a cselekvési tervben érintett feleket is arra ösztönzi, hogy folytassák ilyen irányú erőfeszítéseiket. A szankciók feloldása akkor szolgálhat maradéktalanul Irán előnyére, ha az ország felszámolja a gazdasági és költségvetési politikájával, az üzleti környezettel és a jogállamisággal kapcsolatos akadályokat. Az Európai Unió és tagállamai készen állnak arra, hogy együttműködjenek Iránnal e területeken és technikai segítséget nyújtsanak, többek között Pénzügyi Akció Munkacsoport követelményeinek való megfeleléshez, továbbá hajlandók mérlegelni a kereskedelem, a projektfinanszírozás és a beruházások megkönnyítését szolgáló exporthitelek nyújtását.
Az Európai Unió újólag kijelenti, hogy elkötelezett az Iránnal fennálló kapcsolatok továbbfejlesztése mellett, különösen olyan területeken, mint a kereskedelem, az energia, az emberi jogok, a polgári nukleáris együttműködés, a migráció, a környezet, a határokon átnyúló fenyegetések, pl. a kábítószerek elleni küzdelem, a humanitárius együttműködés, a közlekedés, a kutatás, az oktatás, a kultúra, valamint a regionális kérdések. Ezzel kapcsolatban nyugtázza a főképviselőnek és a biztosok egy csoportjának teheráni látogatása nyomán kiadott közös zárónyilatkozatot. Az Európai Unió a fokozatos kötelezettségvállalások olyan stratégiáját támogatja, amely átfogó hatályú, kölcsönös érdekek esetén együttműködő jellegű, a különbségeket tekintve kritikus, a gyakorlatban pedig konstruktív. Ennek részeként az Európai Unió képviseletet kíván nyitni Iránban.
A cselekvési terv a régió egészét szolgálja, és olyan továbbfejlesztett regionális együttműködésre teremt lehetőséget, amelyet minden félnek meg kell ragadnia. Az Európai Unió felszólítja a feleket, hogy törekedjenek az együttműködő jellegű regionális környezetre és a feszültségek enyhítésére. Az Európai Unió újólag megerősíti, hogy kész hozzájárulni a régió helyzetének tényleges javításához.
[1] Tájékoztató az átfogó közös cselekvési terv keretében feloldandó uniós szankciókról
A Tanács 2016. július 12-én azt állapította meg, hogy Portugália és Spanyolország nem tett hathatós intézkedéseket azoknak a tanácsi ajánlásoknak a nyomán, amelyek a két országban fennálló túlzott hiány kiigazítását célzó intézkedésekre vonatkoztak.
A Tanács megerősítette, hogy a két ország a javasolt határidőig nem fogja a GDP 3%-a alá – vagyis a költségvetési hiányra vonatkozó uniós referenciaérték alá – csökkenteni a deficitjét. Megállapította továbbá, hogy a két ország által végzett költségvetési kiigazítás messze elmarad az ajánlottaktól.
A Tanács határozatai a túlzotthiány-eljárás értelmében szankciókat vonnak maguk után, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (8) bekezdésével összhangban.
A Bizottságnak 20 napja van arra, hogy további tanácsi határozatokat javasoljon a bírságok kiszabására vonatkozóan. A bírságoknak a GDP 0,2%-át kell kitenniük, de az összeg csökkentése érdekében Portugália és Spanyolország indoklással ellátott kérelmet nyújthat be. A Tanácsnak 10 napja lesz a bírságok jóváhagyására.
„Biztos vagyok benne, hogy okos, intelligens megoldást találunk” – jelentette ki Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere és egyben a Tanács elnöke.
A hónapok óta tartó állampapírpiaci nyomást követően Portugália 2011 áprilisban segítséget kért a nemzetközi hitelezőktől. Az ország 78 milliárd eurós hitelcsomagot kapott az EU-tól, az euróövezettől és az IMF-től. A Tanács az országot sújtó recesszió fényében 2012 októberében egy évvel, 2014-ig meghosszabbította a portugál költségvetési hiány korrigálására vonatkozó határidőt.
A gazdasági kilátások tovább romlottak, és Portugália költségvetési hiánya 2012-ben elérte a GDP 6,4%-át. A Tanács 2013 júniusában még egy évvel – 2015-ig – meghosszabbította a hiány megszüntetésére megállapított határidőt. Államháztartási hiánycélként 2013-ra a GDP 5,5%-át, 2014-re a GDP 4,0%-át, 2015-re pedig a GDP 2,5%-át szabta meg, ami GDP-arányosan a strukturális egyenleg 0,6%, 1,4%, illetve 0,5%-os javulásának felel meg.
Portugália gazdasági kiigazítási programja 2014 júniusában zárult le.
2015-ben azonban az államháztartási hiány a GDP 4,4%-át tette ki, és ezzel az ország a hiány megszüntetésére megszabott határidőt nem tartotta be. A hiánytúllépés fő oka a pénzügyi szektornak nyújtott támogatás (konkrétan a Banif szanálása) volt, de a hiány az egyszeri intézkedések nélkül is meghaladta volna a 3%-ot. A Bizottság a GDP 1,1%-ára teszi a portugál strukturális egyenleg kumulatív javulását a 2013 és 2015 közötti időszakban, ami jelentősen elmarad a Tanács által javasolt 2,5%-tól. Sőt, a potenciális kibocsátásnövekedés módosított értékének, valamint a többletbevételek és bevételkiesések fényében az egyenlegváltozás enyhén negatív.
Összességében elmondható, hogy a portugál államháztartási hiány csökkentésének hátterében 2014 júniusa óta a gazdasági élénkülés és az alacsony kamatkörnyezet által lehetővé tett alacsony kamatkiadások állnak. Az ország államadóssága többé-kevésbé stabilizálódott. 2013 végén a GDP 129,2%-át, 2014-ben a GDP 130,2%-át, 2015-ben pedig a GDP 129,0%-át tette ki a Bizottság 2016 tavaszi gazdasági előrejelzése szerint.
A Tanács megállapította, hogy a Portugália által a 2013. júniusi ajánlás nyomán tett lépések nem voltak elegendőek. Portugália az előírt 2015-ös határidőig nem szüntette meg a túlzott hiányt, és az általa végzett költségvetési kiigazítás jelentős mértékben elmarad a Tanács által ajánlottól.
SpanyolországSpanyolország esetében a túlzotthiány-eljárás 2009 áprilisában kezdődött, amikor a Tanács ajánlásában a hiány 2012-ig történő megszüntetésére szólította fel a spanyol kormányt.
A Tanács azonban 2009 decemberében 2013-ig meghosszabbította a határidőt. A Bizottság előrejelzése ugyanis azt mutatta, hogy a spanyolországi hiány 2009-ben az előző becsléshez képest 5 százalékponttal nagyobb lesz, eléri a GDP 11,2 %-át.
A Tanács 2012 júliusában a gazdasági körülmények újbóli romlását figyelembe véve még egy évvel – 2014-ig – meghosszabbította a határidőt. A Bizottság számításai azt jelezték, hogy a spanyol államháztartási hiány 2012-ben a korábban várt 5,3 % helyett a GDP 6,3 %-át teszi majd ki.
Szintén 2012 júliusában az euróövezeti tagállamok megállapodtak arról, hogy 100 milliárd euró összegű hitelt nyújtanak a spanyol pénzügyi szolgáltatási ágazat feltőkésítésére.
A Tanács 2013 júniusában megállapította, hogy Spanyolország eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a hiány megszüntetésére vonatkozó határidő további két évvel meghosszabbítható, ezért 2016-ig új határidőt szabott. A Tanács államháztartási hiánycélként 2013-ra a GDP 6,5%-ának, 2014-re 5,8%-ának, 2015-re 4,2%-ának és 2016-re 2,8%-át szabta meg, ami GDP-arányosan a strukturális egyenleg a 1,1%, 0,8%, 0,8%, illetve 1,2%-os javulásának felelt meg.
Spanyolország 2014 januárjában lezárta a pénzintézetek feltőkésítésére irányuló pénzügyi támogatási programot. Közel 38,9 milliárd eurót fordított a bankok feltőkésítésére, illetve további körülbelül 2,5 milliárd euróval emelte az ország szanálási vagyonkezelő társaságának tőkéjét.
Spanyolország költségvetési hiánya 2014-ben a GDP 5,9 %-át, 2015-ben pedig a GDP 5,1 %-át tette ki, azaz meghaladta a Tanács által meghatározott közbenső célokat. A 2015. évi lazább költségvetési politika jelentős hatást gyakorolt a költségvetési eredményre. A strukturális egyenleg kumulatív javulása a 2013 és 2015 közötti időszakban a GDP 0,6%-ának felelt meg, ami jelentősen elmarad a Tanács által javasolt 2,7%-tól. Sőt, a potenciális kibocsátásnövekedés módosított értékének, valamint a többletbevételek és bevételkiesések fényében az egyenleg javulása még alacsonyabb mértékű.
2013 és 2015 között az alacsony, sőt negatív infláció megnehezítette a költségvetési célok elérését, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozta a vártnál magasabb reál GDP-növekedés. Az alacsony kamatkörnyezet szintén segítette az országban a hiány csökkentését. A Bizottság 2016. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2016-ban a GDP 3,9 %-a, 2017-ben pedig 3,1 %-a lesz. Következésképpen Spanyolország 2016-ban valószínűleg nem tudja megvalósítani a túlzott hiány előírt kiigazítását. A GDP-arányos államadósság kismértékben, a 2014. évi 99,3 %-ról 2015-ben 99,2 %-ra csökkent a pénzügyi eszközök értékesítésének köszönhetően. A Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése szerint az államadósság-ráta 2016-ban várhatóan a GDP 100,3 %-ára nő, majd ezt követően csökkenni fog.
A Tanács megállapította, hogy a Spanyolország által a 2013. júniusi ajánlás nyomán tett lépések nem volt elegendőek. Spanyolország 2015-ben nem érte el az államháztartási hiányra vonatkozó közbenső célt, és az előrejelzés szerint 2016-ig nem tudja az előírtak szerint megszüntetni a túlzott hiányt. Az általa végzett költségvetési kiigazítás jelentős mértékben elmarad a Tanács által ajánlottól, ráadásul a költségvetési irányvonal 2015-ben expanzív volt.