Miközben mindenki a Krímre figyel lényegében Kijevben egy sokkal nagyobb volumenű politikai beavatkozás, államcsíny ment végbe, amerikai segítséggel
Az ukrán események kapcsán Oroszország kezét megkötötték a téli olimpia eseményei (már ha maga az olimpia nem egy nagyszerű elterelési műveletként szolgált, mely elvonta a figyelmet az orosz csapatösszevonásokról), míg az Egyesült Államok « politikai lépéselőnyt » szerzett a kijevi hatalomátvétel « menedzselésénél. » Az oroszok erre katonai lépéssel tudtak válaszolni.
A sajtóban gyakran elhangzik, hogy az oroszok megsértették az 1994-es budapesti szerződést. Ez lényegében igaz, csak azt ne felejtsük el, hogy 2004 óta az oroszok ezt a szerződést nem tekintik érvényesnek. Álláspontjuk szerint a narancsos forradalom idején a Nyugat (is) semmibe vette ezt a szerződést és megsértette az 1. pontot, mely elvileg - az akkori realitásoknak még nagyjából megfelelő - egyfajta semleges ütközőzónát vízionált.
A zavargásoknak nincs etnikai jellege, de főként Horvátország, (és részben Szerbia) ezt szeretné bizonyítani. A jelenlegi boszniai politikai elit teljesen alkalmatlan a probléma kezelésére.
„Mit jelent a kötelezettség a jó alkalomhoz képest?” - Nagy Frigyes, az osztrák örökösödési háború előtt elsimerte a Pragmatica Sanctiót, Mária Terézia hatalomra kerülése mégis kedvező alkalmat kínált.
Oroszország 1994-ben Budapesten az EBESZ keretében garantálta Ukrajna határait. A sajtóban gyakran elhangzik, hogy az oroszok megsértették az 1994-es budapesti szerződést. Ez lényegében igaz, csak azt ne felejtsük el, hogy 2004 óta az oroszok ezt a szerződést nem tekintik érvényesnek.
Oleksandre Turtcsinov a parlament elnöke lett Ukrajna ideiglenes államfője. Őt Timosenko egyik közeli szövetségesének tartják, hiszen 2010-ig Timosenko alelnöke volt. Lehetséges miniszterelnökjelöltek :
- Arseni Jatseniuk, közgazdász, ügyvéd, 2005-2007 között gazdasági majd külügyminiszter, Timosenko közeli, 2010-ben elnökjelölt volt
- Petro Porosenko, képviselő, oligarcha
- Timosenko is jelölt, de ő kijelentette, hogy nem fogadja el a posztot.
Viktor Pincsuk Ukrajna második leggazdagabb embere, acélmágnás, a forradalom egyik legfőbb szponzora, jó kapcsolatokat ápol az USA-val és Franciaországgal is.
Egyes nyugati vélemények szerint némileg árnyalni kell azt a képet, miszerint az ukrán konfliktus a nyugati és az orosz érdekek összeütközéséből állna csak Ukrajnában. Lényegében az Egyesült Államoknak nem igazán célja Ukrajnát az Európai Unió felé terelni, miközben le akarja választani Oroszországtól. A cél a térség jugoszláv-típusú destabilizációja lehet.
Eredeti megjelenési hely : Kitekintő.hu
Eredeti cím : Tényleg vicc a svájci hadsereg?
Frissített, bővített változatok : 2014. december 18. ; 2015 szeptember 6. ; 2016 febr. 8.
„A sagittis Helvetiorum libera Unionem Europaeam, Domine!” avagy "A svájciak nyilaitól, mentsd meg Uram, az EU-t!" Tényleg vicc-e a svájci hadsereg?
A magyarok elindíthatják a lavinát, az orosz érdekek visszatérését a térségbe, a franciák teljesen visszaszorulóban vannak a régióban
Francia értékelések szerint azzal, hogy a Rosatom Csehország és Szlovákia mellett a magyarországi Pakson is pozíciókhoz jut, egyértelműen az orosz befolyás visszatérésének kezdeteit jelenti a térségben. A régió országai úgy érzik, hogy az EU fejlettebb államai vagy magukra hagyták őket, vagy túlságosan is beleszólnak belpolitikájukba, így ismét felfutóban vannak a keleti kapcsolatok.
Biztonságpolitikai műhelykonferencia
2014. február 11., Pannon Egyetemen, Veszprém
Az összefoglalót készítette : Herczeg Adrienn (Pannon Egyetem, az Europa Varietas Intézet gyakornoka)
2014. február 11-én Dr. Kalmár Zoltán habilitált egyetemi docens szervezésében Magyar Békefenntartók a Nagyvilágban címmel Biztonságpolitikai Műhelykonferencia került megrendezésre a Pannon Egyetemen, Veszprémben. A konferenciát Dr. Horváth Géza, a Pannon Egyetem dékánja nyitotta meg.
