You are here

Atlantista (Fehér Zoltán)

Subscribe to Atlantista (Fehér Zoltán) feed
Updated: 4 hours 47 min ago

Átveszi-e Kína az USA vezető szerepét a világban? - Elemzésem az Azonnali "Kína-vitájában"

Tue, 06/23/2020 - 17:12

Az Azonnali ezúttal Kínáról indított egy vitát, amelyben politikatudósok, diplomaták, közgazdászok, szakújságírók fejtik ki véleményüket vagy osztják meg elemzéseiket a Középső Birodalom jelenlegi helyzetéről és a nemzetközi rendszerben elfoglalható jövőbeli helyéről. Én magam egy elemzéssel kapcsolódtam be a vitába, amelyben arról írok, hogyan alakult ki Kína és az Egyesült Államok jelenlegi versengése és vajon Kína átveheti-e az USÁ-tól a globális hegemón szerepét.

Fehér Zoltán: Átveszi-e Kína az USA vezető szerepét a világban?


Categories: Blogroll

A koronavírus hatása a világpolitikára - elemzésem a Global Security Review és az eCCO Magazin hasábjain

Tue, 06/02/2020 - 19:41

 

Kedves Atlantisták!

Örömmel jelentem, hogy megjelent legfrissebb, angol nyelvű cikkem a koronavírus hatásáról a világpolitikára. A cikk az Azonnalin megjelent magyar nyelvű elemzésemre épít, de annak elméleti részét jobban kibontja. Az írást "Hogyan szabadulhat ki a világ a fogságból? Reálpolitika és együttműködés a COVID-19-szel szemben" címmel párhuzamosan publikálta a nemzetközi politikával foglalkozó Global Security Review, valamint az eCCO Magazin. Ez utóbbi az üzleti kommunikációval foglalkozók szakmai fóruma, amely szoros kapcsolatban áll az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamarával is. Az eCCO Magazinban való megjelenés egyben azt is jelenti, hogy cikkem az első írás, amelyet a New Jersey Városi Egyetem (NJCU) Vitarendezési Intézete (IDR) által most indított "Globális Üzlet és Globális Kapcsolatok - Tudományos Cikkek Tára" publikált. Ezt nagy megtiszteltetésnek tartom és ezúton is köszönöm.

Global Security Review: Realpolitik & Cooperation in the Age of COVID-19 - How can the world escape captivity?

eCCO Magazine: How can the world escape captivity?

NJCU Connecting Bridges and Borders Global Business & Global Affairs Scholarly Depository


Categories: Blogroll

Reálpolitika és együttműködés a koronavírus ellen? Interjú a New Jersey Városi Egyetem podcastjában

Sat, 05/23/2020 - 19:07

A New Jersey Városi Egyetem (New Jersey City University) Vitarendezési Intézete (Institute for Dispute Resolution) márciusban a koronavírus kapcsán podcast-sorozatot indított a YouTube-on. A sorozat legutóbbi darabjában engem szólaltattak meg az utóbbi időben írott cikkeim kapcsán, amelyek a koronavírus nemzetközi politikára gyakorolt hatásairól szólnak. Az interjúban így szó esik arról, hogyan kezelte a járványt az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína, valamint arról, hogyan hat a mostani helyzet az Egyesült Államok és Kína versengésére, a világgazdaságra és a világrend átalakulására.

A podcast/interjú megtekinthető alább:

 


Categories: Blogroll

Hogyan szabadulhat a világ mostani fogságából? - Az Azonnalin megjelent elemzésem a koronavírus hatásáról a világpolitikára

Sat, 05/09/2020 - 18:47

Az Azonnalin 2020. május 4-én jelent meg elemzésem a "Korona After" véleménycikk-sorozatban:

Hogyan szabadulhat a világ mostani fogságából?


Categories: Blogroll

A Hong Kong-i Egyetemen tartott Zoom előadásom

Thu, 04/30/2020 - 00:36

 

A Hong Kong-i Egyetem felkért, hogy tartsak előadást az amerikai-kínai kapcsolatok elmúlt ötven éves történetével kapcsolatos kutatásaimról bachelor és master képzésben részt vevő hallgatóiknak. A felkérést nagy örömmel vállaltam, hiszen Lami Kim professzor asszonytól, régi barátomtól és Fletcher School-beli kollégámtól érkezett. Ez volt az első olyan előadás, amelyet a Zoom segítségével, virtuálisan tartottam. Az előadás végén nagy örömmel tapasztaltam, hogy a hallgatók kérdései azt tükrözték: még így virtuálisan is átjött számukra az előadásom lényege, valamint számomra kiderült, hogy a nemzetközi kapcsolatok tudományában felkészült közönségnek beszélhettem.

Az előadásról készült elvételt a fenti videóra kattintva tekinthetik meg.


Categories: Blogroll

"Fantasztikus utazás" - interjú eddigi pályámról és jelenlegi kutatásomról a Fletcher Profiles sorozatban

Mon, 04/13/2020 - 22:54

 

Kedves Atlantisták!

A mai napon "Fantasztikus utazás" címmel interjú jelent meg velem a nekem szakmai otthont adó Fletcher School of Law and Diplomacy "Fletcher Profiles" sorozatában. Az interjúban eddigi pályámról és jelenlegi kutatásomról beszélek, de kitérek a következőkre is:
- milyen volt egy kommunista országban felnőni,
- mi fán terem a kreatív diplomácia,
- miért lettem diplomatából professzor és kutató,
- kik a nemzetközi kapcsolatok világának rocksztárjai,
- hogyan inspirált engem Evelyn Farkas, Szelényi Zsuzsanna és Orbán Anita, három kiemelkedő nemzetközi (magyar) női vezető,
- a doktori disszertációmban miért az amerikai-kínai kapcsolatokkal foglalkozom,
- valamint mi köze mindehhez Paul McCartney-nak és David Bowie-nak.

Az interjúhoz kellemes olvasást kívánok: A "fantastic voyage": From foreign service practitioner to academic, why Zoltan Feher chose to pursue his Ph.D. at Fletcher

 

 


Categories: Blogroll

Kínai professzor előadása az amerikai-kínai "hidegháborúról"

Fri, 12/07/2018 - 03:34

Nagy örömömre szolgált, hogy a Stratégiai Tanulmányok Központja és a Fletcher Politikai Kockázatelemzés Klub meghívására a Fletcher Schoolban láthattuk vendégül Yu Tiejun urat, a Pekingi Egyetem professzorát és az egyetem Nemzetközi és Stratégiai Tanulmányok Központjának alelnökét. Yu professzor, aki jelenleg a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vendégoktatója, az amerikai-kínai kapcsolatokról, a két nagyhatalom között állítólag kialakulóban lévő "hidegháborúról", a közöttük dúló kereskedelmi háborúról, valamint a kelet-ázsiai térség biztonságpolitikai helyzetéről beszélt.


Categories: Blogroll

Kereskedelmi háború Kína és az Egyesült Államok között - panelbeszélgetés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Fri, 12/07/2018 - 03:16

Üdv, kedves atlantisták!

Rég találkoztunk, de ennek oka csak az, hogy az elmúlt időszak számomra ismét sok munkával, előadással, tanítással, elemzéssel, írással telt.

2018. november 28-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutató Központja szervezésében panelbeszélgetésen vettem részt (videó kapcsolással Bostonból), amelyen megvitattuk az amerikai-kínai kereskedelmi háború állását és kilátásait Fellegi Tamás stratégiai igazgatóval, Örlős László tudományos főmunkatárssal, Ponevács-Pana Petra KKM helyettes államtitkárral és P. Szabó Sándorral, az NKE Kína Központja igazgatójával.

A telt házas egyetemi közönség előtt zajló panelbeszélgetés összefoglalóját elolvashatjátok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján: Kereskedelmi háború Kína és az Egyesült Államok között


Categories: Blogroll

Olvasztótégely helyett. A 2016. augusztus 4-i Figyelőben megjelent cikkem az amerikai erőszakhullámról

Mon, 10/01/2018 - 22:39

 

gazdaság és politika

Olvasztótégely helyett

ERŐSZAKHULLÁM AMERIKÁBAN ❘ Az elnökválasztás előtt ismét fellángolt az Egyesült Államokban a faji alapú agresszió. Clinton megválasztása enyhítheti, Trumpé kiélezheti a feszültségeket.

Anemzetközi közvéleményt sokkolta, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban egymást érik az Egyesült Államokban a feketék elleni halálos kimenetelű rendőri intézkedések, amelyet csak tetézett egy afroamerikai férfi által fehér rendőrök ellen válaszként elkövetett erőszak. Kívülről nézve az amerikai fekete közösség sorsa a 19. század végén eltörölt rabszolgaságtól az 1960-as évek polgárjogi harcán keresztül Barack Obama elnökké választásáig példátlan fejlődést és emancipációt mutat. Az elmúlt hónapok eseményei azonban felvetik a kérdést: vajon tényleg közelít a jogegyenlőség felé ez a folyamat az afroamerikai közösség a fehérek között, vége a faji alapú diszkriminációnak? Honnan törtek elő ismét a feszültségek?

GYÖKEREK

A feketék és fehérek közötti konfliktusok nem a semmiből bukkantak fel, azok nagyon is jelen voltak az elmúlt két-három évtizedben is. Gondoljunk csak az 1992- es Los Angeles-i zavargásokra vagy az O. J. Simpson 1995-ös gyilkossági ügye kapcsán magasba csapó indulatokra. A mostani erőszakhullám gyökerei pedig 2012- ig nyúlnak vissza. Az afroamerikaiak társadalmi integrációja és egyenlősítése sokat haladt előre a Martin Luther King vezette, 1960-as évekbeli polgárjogi harcok óta. Ugyanakkor a rendszerszintű fajgyűlölet és a különböző bőrszínű amerikai- ak közötti társadalmi különbségek nem szűntek meg. A feketék és más kisebbségek az emancipáció folytatását követelik. A fehér amerikaiak, különösen a lecsúszó közép- és alsó osztályokhoz tartozók, az elmúlt évtizedek velük szemben igazságtalannak vélt előnyös megkülönböztetése miatt fordultak olyan populista politikusok felé, mint Donald Trump republikánus elnökjelölt. Trump a kampánya során mind a latinókkal, mind a muszlimokkal, mind pedig – kevésbé nyíltan – a feketékkel szemben is megengedett magának rasszistának értelmezett kiszólásokat.

A faji alapú indulatok rég nem csaptak ilyen magasra az Egyesült Államokban. A legújabb erőszakhullám jú- lius 5-én kezdődött, amikor a louisianai Baton Rouge városban két fehér rendőr agyonlőtt egy már a földön fekvő 37 éves afroamerikai férfit, Alton Sterlin- get. Másnap a Minnesota állambeli St. Paulban egy szintén fehér rendőr a 32 éves fekete Philando Castile-t igazoltatás közben autójában lőtte le, barátnője és annak 4 éves kislánya szintén a járműbenült. A két halálos incidenst az afroamerikaiak országszerte óriási felháborodással fogadták, Dallasban békés tüntetést is szerveztek július 7-ére. Ezt a demonstrációt használta fel Micah Xavier Johnson fekete férfi arra, hogy az afroamerikaiak halála felett érzett frusztrációjából eredően a tüntetést biztosító fehér rendőrökre tüzeljen. Öt rendőr, négy fehér és egy latinó vesztette életét. A példátlanul agresszív cselekedet sokkolta az országot, a pesszimistábbak pe- dig egy faji polgárháború rémképét látták maguk előtt.

A SZÁMOK NEM HAZUDNAK?

A feketék elleni fehér rendőrök által elkövetett, halálos kimenetelű erőszak és a most fellángolt feszültségek gyöke- rei – ahogy említettük – 2012-ig nyúlnak vissza. Az év februárjában George Zimmerman, egy vegyes fehér-latinó származású polgárőr egy szóváltást követően rálőtt a fegyvertelen Trayvon Martinra a floridai Sanfordban. A fe- kete tinédzser belehalt sérüléseibe. Országos felzúdulást keltett, hogy a helyi rendőrség önvédelemre és a polgárőr- ökre vonatkozó szabályokra hivatkozva nem tartóztatta le és nem gyanúsította meg Zimmermant. Miután a média felkapta az ügyet, a floridai kormányzó által kinevezett különleges ügyész hat héttel később vád alá helyezte a polgárőrt. Egy hónapos tárgyalást követően azonban az ülnökökből álló bíróság felmentette. Ez adta a lökést a Fekete Életek Is Számítanak (Black Lives Matter) mozgalom megalakulásához, amely azóta is az afroamerikaiak elleni erőszakkal szemben folytatott kampány élcsapata.

A mozgalom és véleményformáló liberális támogatóik abból indulnak ki, hogy szerintük az Egyesült Államokban a fe- ketékkel szemben súlyosan elfogult az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek. Az ő narratívájukat erősíti, hogy az afroamerikaiak messze létszámarányukon felül kerülnek börtönökbe. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint az Egyesült Államok népességének 13 százalékát adó feketék a börtönlakók közel 40 százalékát teszik ki. A rendőrök által elkövetett erőszakos cselekményekről a The Washington Post összegyűjtött statisztikái szerint több fegyvertelen afroamerikai hal meg rendőri intézkedés eredményeképpen, mint fegyvertelen fehér. A Vice magazin szerint az emberölések áldozatai között 3,28-szor több feketét találunk, mint fehér amerikait, de a megölt feketék aránya a többi származási csoporthoz képest is több mint kétszeres.

Más statisztikák más bontásban azonban árnyalják ezt a képet. Ezek szerint 2015-ben kétszer annyi fehér amerikai lett rendőri intézkedés vagy erőszak áldozata, mint ahány fekete. A rendőri agresszivitás sokkal gyakrabban oka a fe- hérek vagy latinók erőszakos halálának, mint az afroamerikaiakénak. A fehérek és latinók elleni emberölések 12 százalékát követik el rendőrök, míg az feketék esetében ez az arány 4 százalék. Az is kiderül a számokból, hogy gyakran pont az afroamerikai rendőrök rántanak pisztolyt fekete gyanúsítottakra: a Pennsylvaniai Egyetem vizsgálata szerint ők 3,3-szor gyakrabban használták fegyverüket igazoltatás vagy őrizetbe vétel közben, mint a fehér, ázsiai vagy latinó kollégáik. Végül pedig Heather Mac Donald bűnügyi újságíró az FBI statisztikáiból azt derítette ki, hogy az afroamerikaiak 18,5-szer gyakrabban ölnek meg rendőrt, mint azok fegyvertelen feketét.

A feketék két és félszer gyakrabban lesznek rendőri erőszak halálos áldozatai, mint a fehérek.

Tüntetnek Philadelphiában. Az első fekete elnök alatt kumulálódtak a faji ellentétek

Akkor mely számoknak higgyünk? A The Washington Post 2015-ben valós idejű adatfelvételű statisztikát hozott létre, amelybe folyamatosan bevezetik a halálos kimenetelű rendőri lövöldözések adatait. E szerint 2015. január és 2016. július között 1502 személy halt meg rendőri intézkedés nyomán, ebből 732 fehér volt, míg 381 afroamerikai. Ez első látásra cáfolja a feketék mozgalmának elméletét, de ha kicsit közelebbről megnézzük, teljesen más képet kapunk.

Az amerikai társadalom 62 százalékát kitevő fehérek a rendőrök által megölt személyek 49 százalékát jelentik, tehát a fehérek számarányukat tekintve kisebb mértékben lesznek érintettek. Az amerikaiak 13 százalékát adó feketék azonban az áldozatok 24 százalékát teszik ki, tehát népességarányukhoz viszonyítva gyakrabban halnak meg rendőri agresszivitás következtében. Az afroamerikaiak ez alapján két és félszer gyakrabban lesznek rendőri erőszak halálos áldozatai, mint a fehérek.

ELNÖKI KÉRDÉS

Ha a különböző narratívákat erősítő számoktól elszakadunk egy pillanatra, azt mindenképpen tisztán láthatjuk, hogy az Egyesült Államokban komoly probléma az utcai és a rendőri agresszivitás, valamint mély feszültségek húzódnak a társadalmon belül a különböző bőrszínű vagy származású csoportok között. A fekete közösség számára talán a legfontosabb sérelem mindazonáltal az, hogy a halálos kimenetelű intézkedések kapcsán az azokat foganatosító rendőrök cselekményeinek jogszerűségét utólag nem vizsgálják, a nyilvánvalóan indokolatlan fegyverhasználatot pedig az igazságszolgáltatás nem szankcionálja.

Ebben valóban A Fekete Életek Is Számítanak mozgalom mellett állnak a tények. A Trayvon Martint lelövő George Zimmermant 2013-ban felmentették; a Michael Brown életét 2014-ben Fergusonban kioltó Darren Wilsont először nem találták bűnösnek, majd az igazságügyi minisztérium is felmentette; a 2015-ben Baltimore-ban megölt Freddie Grayjel szemben intézkedő rendőröket szintén felmentették. A feketék Amerika-szerte elkeseredéssel és dühvel fogadták a verdikteket. Mind Fergusonban, mind Baltimore-ban zavargásokhoz, gyújtogatáshoz, fosztogatáshoz vezettek a felmentő ítéletek.

Novemberben új elnököt választ az Egyesült Államok. A szavazólapon a feketék körében rendkívül népszerű volt first lady és külügyminiszter, Hillary Clinton, valamint a frusztrált fehér többség szószólójává vált, rasszizmussal is kacérkodó ingatlanfejlesztő milliárdos, Donald Trump szerepel majd. Nyilvánvaló, hogy önmagában az elnök szemé- lye és politikája nem tudja megfordítani a társadalomban forrongó indulatokat; ha így lenne, az afroamerikai Barack Obama nyolcéves elnöksége végén nem szembesülne az Egyesült Államok ilyen mély társadalmi, faji problémák- kal. Az azonban biztos, hogy a különböző bőrszínű és származású amerikaiak közti feszültségeket egy empatikusabb elnök enyhíthetné, míg egy radikálisabb, kirekesztőbb államfő a jelenlegi helyzetet várhatóan tovább súlyosbítaná.

FEHÉR ZOLTÁN, Boston (külpolitikai elemző)

2016/31. FIGYELŐ 25

Fotó: ReuteRs


Categories: Blogroll

Előadásom kínai hallgatóknak Trump külpolitikájáról az MIT-n

Fri, 08/10/2018 - 20:06

Kedves Atlantisták!

Hiányoztam? Sok bepótolnivalónk van. Az elmúlt hónapok eseménydúsak voltak. A következő időszakban beszámolok majd a március óta történt fontosabb fejleményekről.

A tegnapi napon előadást tartottam a Trump-adminisztráció külpolitikájáról és ún. nagystratégiájáról (grand strategy) nyári kurzuson itt tanuló kínai egyetemi hallgatóknak a rendkívüli prezstízsű Massachusetts Institute of Technology-n, amely (a Harvard és a Stanford mellett) a világ legjobb egyeteme díjat is többször elnyerte. Tavaly is tartottam hasonló előadást ugyanezen program keretében, akkor a Harvardon. Mindig nagyon érdekes kínai közönség számára előadni, mivel kutatásaim egyik fókusza az amerikai-kínai kapcsolatrendszer, és mindig kíváncsi vagyok a kínai hallgatók véleményére, meglátásaira is.


Categories: Blogroll

A liberális nemzetközi rend vége? - Előadásom az EPIIC Nemzetközi Szimpóziumon Bostonban

Mon, 03/19/2018 - 22:10

Az EPIIC Nemzetközi Szimpózium az Egyesült Államok keleti partjának fontos fóruma a nemzetközi politika témáiban, minden évben több tucat országból érkeznek az előadók és a résztvevők is. A konferenciát a Tufts Egyetemen működő Institute for Global Leadership (IGL) szervezi, amellyel az együttműködésem immár több évre tekint vissza. Az EPIIC Szimpóziumnak már tavaly is előadója voltam.

Az idei szimpózium azt a kérdéskört járta körül, hogy az ún. liberális nemzetközi rend, amelyet az Egyesült Államok hozott létre a II. világháború után, válságban van-e, a végét járja-e. Ezen belül a panelbeszélgetés, amelynek én is előadója voltam, azt feszegette, hogy vajon a demokráciától eltérő, alternatív kormányzati formák és az azokat kifejlesztő államok fenyegetést jelentenek-e erre a nemzetközi rendre. Fontos témaként vetődött fel ezzel kapcsolatban a Kína és Oroszország mint nem demokratikus országok által az Egyesült Államokkal szemben megfogalmazott kihívás, valamint az e két nagyhatalom által a liberális nemzetközi rendre jelentett veszedelem.

A Tufts Daily részletes beszámolót közölt a szimpóziumról és benne a mi panelbeszélgetésünkről is. Az én hozzászólásomat viszont nem sikerült egészen pontosan visszaadni. Francis Fukuyama "A történelem vége" című legendás írásának kontextusában fogalmaztam meg a mondanivalómat. Fukuyama a történelem végéről azt írta 1989-ben: eltűnik majd a nagyhatalmi versengés, továbbá a liberális demokrácia mint politikai rendszer lesz mindenhol meghatározó. Ennek kapcsán azonban elmondtam: az elmúlt évtizedben visszatérőben van a nagyhatalmi versengés, Oroszország és Kína veszélyezteti az Amerika vezette liberális nemzetközi rendet. A liberális demokrácia sem lett mindenhol meghatározó, hiszen alternatív kormányzati formák jöttek létre. Ilyenek különösen az ún. hibrid rendszerek, amelyek Oroszországban, Törökországban és máshol is kialakultak, s ezek szintén amortizálják az Amerika vezette nemzetközi rendet, annak alapértékeit.

A konferenciáról szóló riport a Tufts Dailyben olvasható az alábbi linken:

Thirty-Third annual EPIIC Symposium engages with globalization, technology, mass atrocities


Categories: Blogroll

A liberális nemzetközi rend vége? - Előadásom az EPIIC Nemzetközi Szimpóziumon Bostonban

Mon, 03/19/2018 - 22:10

Az EPIIC Nemzetközi Szimpózium az Egyesült Államok keleti partjának fontos fóruma a nemzetközi politika témáiban, minden évben több tucat országból érkeznek az előadók és a résztvevők is. A konferenciát a Tufts Egyetemen működő Institute for Global Leadership (IGL) szervezi, amellyel az együttműködésem immár több évre tekint vissza. Az EPIIC Szimpóziumnak már tavaly is előadója voltam.

Az idei szimpózium azt a kérdéskört járta körül, hogy az ún. liberális nemzetközi rend, amelyet az Egyesült Államok hozott létre a II. világháború után, válságban van-e, a végét járja-e. Ezen belül a panelbeszélgetés, amelynek én is előadója voltam, azt feszegette, hogy vajon a demokráciától eltérő, alternatív kormányzati formák és az azokat kifejlesztő államok fenyegetést jelentenek-e erre a nemzetközi rendre. Fontos témaként vetődött fel ezzel kapcsolatban a Kína és Oroszország mint nem demokratikus országok által az Egyesült Államokkal szemben megfogalmazott kihívás, valamint az e két nagyhatalom által a liberális nemzetközi rendre jelentett veszedelem.

A Tufts Daily részletes beszámolót közölt a szimpóziumról és benne a mi panelbeszélgetésünkről is. Az én hozzászólásomat viszont nem sikerült egészen pontosan visszaadni. Francis Fukuyama "A történelem vége" című legendás írásának kontextusában fogalmaztam meg a mondanivalómat. Fukuyama a történelem végéről azt írta 1989-ben: eltűnik majd a nagyhatalmi versengés, továbbá a liberális demokrácia mint politikai rendszer lesz mindenhol meghatározó. Ennek kapcsán azonban elmondtam: az elmúlt évtizedben visszatérőben van a nagyhatalmi versengés, Oroszország és Kína veszélyezteti az Amerika vezette liberális nemzetközi rendet. Az alternatív kormányzati formák tekintetében pedig a hibrid rendszerekről beszéltem, amelyek Oroszországban, Törökországban és máshol is kialakultak, s ezek szintén amortizálják a nemzetközi rendet.

A konferenciáról szóló riport a Tufts Dailyben olvasható az alábbi linken:

Thirty-Third annual EPIIC Symposium engages with globalization, technology, mass atrocities


Categories: Blogroll

Technológia és politikai kockázat - riport a Tufts Daily hasábjain

Mon, 03/19/2018 - 21:53

Kedves Atlantisták!

Sűrű néhány hónap van mögöttem, különösen, mivel társelnökként irányítottam az Egyesült Államok egyetlen, politikai kockázatelemzéssel foglalkozó szakmai fórumának, a Fletcher Politikai Kockázat Konferenciának (Fletcher Political Risk Conference) szervezését. Az elmúlt években belevágtam a politikai kockázatelemzésbe mint új szakmai területbe, és erre a konferenciára pedig összehoztuk az amerikai kockázatelemző szakma és a nagyvállalatok (Bank of America, Facebook, General Electric, McKinsey) színe-javát.

A Tufts Egyetem újságja, a Tufts Daily részletes beszámolót közölt a nagy sikerrel lezajlott konferenciáról, s megszólaltattak engem is a politikai kockázatelemzés mint szakmai terület legutóbbi trendjeiről:

Fletcher Political Risk Conference tackles technology’s global ramifications

(A képen éppen bezárom a Fletcher Politikai Kockázat Konferenciát 2018. március 2-án.)


Categories: Blogroll

Technológia és politikai kockázat - riport a Tufts Daily hasábjain

Mon, 03/19/2018 - 21:53

Kedves Atlantisták!

Sűrű néhány hónap van mögöttem, különösen, mivel társelnökként irányítottam az Egyesült Államok egyetlen, politikai kockázatelemzéssel foglalkozó szakmai fórumának, a Fletcher Politikai Kockázat Konferenciának (Fletcher Political Risk Conference) szervezését. Az elmúlt években belevágtam a politikai kockázatelemzésbe mint új szakmai területbe, és erre a konferenciára pedig összehoztuk az amerikai kockázatelemző szakma és a nagyvállalatok (Bank of America, Facebook, General Electric, McKinsey) színe-javát.

A Tufts Egyetem újságja, a Tufts Daily részletes beszámolót közölt a nagy sikerrel lezajlott konferenciáról, s megszólaltattak engem is a politikai kockázatelemzés mint szakmai terület legutóbbi trendjeiről:

Fletcher Political Risk Conference tackles technology’s global ramifications

(A képen éppen bezárom a Fletcher Politikai Kockázat Konferenciát 2018. március 2-án.)


Categories: Blogroll

Interjú a "Fletcher Features" sorozatban

Thu, 01/04/2018 - 12:13

Boldog új évet, kedves Atlantisták!

Szeretném Veletek megosztani azt az interjút, amelyet intézményem, a Fletcher School of Law and Diplomacy publikált nemrégiben a honlapján a "Fletcher Features" sorozatban. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az egyetemem, ahol tanítok és a doktorátusomon dolgozom, kiválasztott arra, hogy hivatalos honlapján bemutasson. Az interjúban beszélek a hátteremről, diplomáciai munkámról, disszertációmról és mentoraimról. A Fletcher School a 1933-ban a világon első, kizárólag nemzetközi kapcsolatokat oktató graduális intézményként alakult, amelynek programjai (mind a mester-, mind a doktori képzése) a világ 20 vezető programjai között kerülnek rangsorolásra minden évben. A Tufts University pedig az Egyesült Államok top 20 egyetemének egyike (5000 egyetem közül). Boldog vagyok, hogy a Tufts Egyetemen és a Fletcher Schoolban szakmai otthonra találtam.

Jó olvasás és atlantista új esztendőt kívánok!

http://fletcher.tufts.edu/News-and-Media/2017/11/28/PhD-Series-Zoltan-Feher

 

 


Categories: Blogroll

Interjú a "Fletcher Features" sorozatban

Thu, 01/04/2018 - 12:13

Boldog új évet, kedves Atlantisták!

Szeretném Veletek megosztani azt az interjút, amelyet intézményem, a Fletcher School of Law and Diplomacy publikált nemrégiben a honlapján a "Fletcher Features" sorozatban. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az egyetemem, ahol tanítok és a doktorátusomon dolgozom, kiválasztott arra, hogy hivatalos honlapján bemutasson. Az interjúban beszélek a hátteremről, diplomáciai munkámról, disszertációmról és mentoraimról. A Fletcher School a 1933-ban a világon első, kizárólag nemzetközi kapcsolatokat oktató graduális intézményként alakult, amelynek programjai (mind a mester-, mind a doktori képzése) a világ 20 vezető programjai között kerülnek rangsorolásra minden évben. A Tufts University pedig az Egyesült Államok top 20 egyetemének egyike (5000 egyetem közül). Boldog vagyok, hogy a Tufts Egyetemen és a Fletcher Schoolban szakmai otthonra találtam.

Jó olvasás és atlantista új esztendőt kívánok!

http://fletcher.tufts.edu/News-and-Media/2017/11/28/PhD-Series-Zoltan-Feher

 

 


Categories: Blogroll

Pages