„Mit jelent a kötelezettség a jó alkalomhoz képest?” - Nagy Frigyes, az osztrák örökösödési háború előtt elsimerte a Pragmatica Sanctiót, Mária Terézia hatalomra kerülése mégis kedvező alkalmat kínált.
Oroszország 1994-ben Budapesten az EBESZ keretében garantálta Ukrajna határait. A sajtóban gyakran elhangzik, hogy az oroszok megsértették az 1994-es budapesti szerződést. Ez lényegében igaz, csak azt ne felejtsük el, hogy 2004 óta az oroszok ezt a szerződést nem tekintik érvényesnek.
Álláspontjuk szerint a narancsos forradalom idején a Nyugat (is) semmibe vette ezt a szerződést és megsértette az 1. pontot, mely elvileg egyfajta semleges ütközőzónát vízionált :
"The United States of America, the Russian Federation, and the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland, reaffirm their commitment to Ukraine, in accordance with the principles of the CSCE Final Act, to respect the Independence and Sovereignty and the existing borders of Ukraine."
A 2008-as grúz beavatkozás már jelezte, hogy változás állt be az orosz attitűdben, azaz elég erősnek érzik magukat arra, hogy egy katonai beavatkozás politikai és esetleges katonai következményeit is felvállalja az orosz fél a saját érdekszférájának tekintett területen. 2008-ban előre jeleztük, hogy csak a kedvező alkalom függvénye az orosz beavatkozás Ukrajnában.
A kérdés az, hogy felvállalnának-e jelenlegi helyzetükben egy jóval nagyobb volumenű konfliktust ? Meddig megy el Putyin?
Véleményünk szerint Putyin a Krímet akarja megszerezni (pontosabban : visszaszerezni) és feltehetően a grúziai forgatókönyvet fogja követni : továbbmegy ukrajna keleti, orosz lakta részei felé, majd tárgyalásokba bocsátkozik és „nagy engedékenyen” kivonul ezekről a területekről – a Krímig, mely ha nem is fog Oroszországhoz csatlakozni, de a korábbinál is lazább függésbe kerül Ukrajnától, kvázi orosz-csatlós miniállamként. A B-verzió, hogy csak erőt demonstrálnak.
Putyin pont úgy érvel, mint a NATO az ENSZ BT határozat nélküli koszovói intervenció kapcsán 1999-ben (humanitárius katasztrófa veszélye), azaz "tetszettek volna nem beavatkozni ENSZ BT felhatalmazás nélkül Koszovóban". A tüntetők megtették Putyinnak azt a szívességet, hogy a casus bellit tálcán kínálták fel.
Update 2014 szept. 24. : Donyeckben tömegsírokat találtak...Anno Koszovóban is "hirtelen megjelentek" a tömegsírok a humanitárius katasztrófa igazolására
Adott esetben nehéz lenne (lesz?) az ukrán hadseregnek felvenni a harcot, annyira heterogén. Kérdés, hogy a Nyugat itt milyen zsoldosokat, illetve cégeket (mint a Blackwater) tud bevetni segítségként, mint Szíriában. Az ukrán flotta zászlóshajója, a Hetman Sahaidachny már átállt az oroszokhoz.
Ukrajna a SZU felbomlása után jelenlegi formájában egy olyan konglomerátum, melynek egysége nagyon is labilis. Ukrán népről eleve nehéz beszélni, hiszen legalább 3 különböző népcsoportból formálódtak az ukránok, a ruszinok például 1991 óta küzdenek Kárpátalján, hogy önálló nemzetiségként legyenek elismerve. (1 millió ruszin él Kárpátalján).
Amennyiben végigkövetjük a 2000-es évek választásait, élesen kirajzolódik a kelet-nyugati ellentét, azaz a nyugati megyék az euroatlanti integrációt akaró Timosenkó-Juscsenkó pártokra szavaztak, míg a keletiekben Janukovics szerzett többséget. Ez a határvonal lényegében megegyezik az ország etnikai-nyelvi viszonyaival : az ukrán nyelvű többség nyugatra, az orosz nyelvű keletre összpontosul, ugyanakkor orosz etnikai többségről csak a Krímben beszélhetünk, míg az észak-keleti részen jelentős még az orosz etnikum aránya.
Magyarok
Az ukrán határterületek potenciális célterületei a szomszédos államoknak, melyek közül a legnyugodtabb viszony még Magyarországgal áll fent, mely potenciálisan sem rendelkezne elegendő intervenciós erővel és technikával egy esetleges beavatkozáshoz.
Lengyelek
Lengyelország szintén a kijevi tüntetők mellett áll. Tusk elnök már február 22-én hivatalosan bejelentette, hogy országa teljes mellszélességgel a kijevi tüntetők mellett áll, valamint a belügyminisztériumot és a lengyel fegyveres erőket is utasította, hogy szükség esetén kórházi segítséget tudjanak nyújtani. Ez a hivatalos verzió, a háttérben lényegében arra is felkészültek, ha katonailag be kéne avatkozni, ha az orosz jelenlét is túlzottan megerősödik. A lengyel titkosszolgálat is kapcsolatba lépett a kijevi felkelőkkel, a lengyel « beavatkozás » határa egy 500 km sugarú kör.
Lviv (Lvov, Lemberg) és Volyn határmenti ukrán városokban a lengyel befolyás különösen erős és elemzők úgy vélik ez a régió is kikiállthatja függetlenségét – mint ahogy erre Lvov már tett kísérletet. És e törekvéseket Lengyelország is támogatná, de természetesen ezt az USA hallgatólagos jóváhagyása nélkül nem tehetné meg. Ugyanakkor Lviv lakossága a 2001-es felmérések szerint 88%-ban ukrán és csak 1%-ban lengyel, napjainkban 200 fős magyar kisebbség él ott.)
Románok
A román politika kiáll Ukrajna egysége mellett. Igaz, a fekete-tengeri határvidéken az ukrán határon túl jelentős román kisebbségi csoportok (400.000 fő) élnek.
Úgy tűnik ezt a kártyát a románok nem akarják kijátszani, illetve azzal számolnak, hogy amennyiben az oroszok bekebeleznék Ukrajna keleti részét, Moldávia lenne a következő fázis. Mindenképpen szükség van az ukrán-puffere Románia és Oroszország között.
Amennyiben a szeparatista törekvéseket támogatnák, az a székelyföldi autonómia-törekvéseket is felgyorsítaná.
Dr. Türke András István