Ukrajna : további veszélyek, nagyhatalmi puzzle

Miközben mindenki a Krímre figyel lényegében Kijevben egy sokkal nagyobb volumenű politikai beavatkozás, államcsíny ment végbe, amerikai segítséggel

Az ukrán események kapcsán Oroszország kezét megkötötték a téli olimpia eseményei (már ha maga az olimpia nem egy nagyszerű elterelési műveletként szolgált, mely elvonta a figyelmet az orosz csapatösszevonásokról), míg az Egyesült Államok « politikai lépéselőnyt » szerzett a kijevi hatalomátvétel « menedzselésénél. » Az oroszok erre katonai lépéssel tudtak válaszolni.

Kijevi hatalomátvétel – politikai beavatkozás (« 1:0 »)

Hogyan is történt a kijevi hatalomátvétel ? A Rada – folyamatosan egyeztetve az USA diplomáciai tanácsadóival – alkotmány-ellenesen hatályon kívül helyezte az alkotmányt. Ezt ugyanis csak népszavazással megerősítve lehet végrehajtani, ez utóbbira viszont nem kerítettek sort. Majd – mindenfajta politikai vita vagy eljárás nélkül elmozdították helyéről Viktor Janukovicsot és a törvényhozó hatalom fejévé a titkosszolgálat volt fejét ( !) Olexandre Turtcsikovot tették. Az új kvázi « diktátor » pedig Arseni Jatszeniukot nevezte ki miniszterelnökké, egészen "véletlenül" azt a személyt, akit Victoria Nuland már hetek óta próbált mindenfajta diplomáciai mesterkedéssel előtérbe helyezni.

A Krím blokkolása (« 1:1 »)

Ha eddig kétségeink lehettek arról, hogy az oroszok tétlen szemlélői maradnak az eseményeknek, az amerikai égisz alatt történő hatalomátrendeződés után erre alig maradt esély, az orosz beavatkozás ideje adott volt (Szocsi után) csak mikéntje és mértéke maradt kérdéses.

A Budapesti szerződés (EBESZ) szerepe

Gyakran hivatkoznak az 1994-es budapesti szerződés megsértésére, itt csak az a probléma, hogy ezt Oroszország 2004 óta nem tekinti érvényesnek, amikor is álláspontja szerint a nyugat ezt is (mint ahogyan a CFE szerződést ill. annak megújított változatát sem tekinti érvényesnek évek óta, az amerikai/NATO csapattelepítések és a korábbi rakétavédelmi rendszer terve miatt) megsértette, lévén a narancsos forradalom idején – és az utóbbi hetekben – a Nyugat (is) durván beavatkozott e 1994-ben « semlegesnek » ítélt terület politikájába, megsértve a szerződés 1. pontját.

Májusban 3 téren is változás lesz :
- EP parlamenti választások lesznek
- Kijev elnökválasztást rendez
- A krím népszavazást rendez az önrendelkezésről, mely rövid időn belül akár az önállóság kikiáltását is eredményezheti. Egy önálló Krím pedig arról is dönthet, hogy csatlakozik-e Oroszországhoz, vagy nem.

Transznyisztria (Besszarábia) is sorra kerülhet?

Az oroszok felé az oroszok lakta Transznyisztria térsége további feszültségeket kódolhat. Ez az Ukrajna és Moldávia közötti (de iure moldáv fennhatóságú, autonóm terület), fél milliós lakosságú, 4163 km2-es terület Dnyeszteri Moldáv köztársaság néven 1990-ben még a SZU összeomlása előtt proklamálta függetlenségét (akárcsak Koszovó). Hadiipari komplexumok találhatóak itt és 1995-től 1000 orosz békefenntartó « vigyázza ».
Transznyisztriát – mivel Tiraspol (a de facto független Dnyeszter Menti Köztársaság fővárosa és közigazgatási központja) a szovjet rendszert kívánta folytatni és nem a nyugati demokráciát átvenni, mint a szintén ekkor születő Moldávia - gyakorlatilag csak Oroszország ismerte el (Románia és Moldávia pedig az USA segítségével megtámadta) és gyakorlatilag jelenleg is az oroszok finanszírozzák, csak így életképes.

Ismert továbbá, hogy Kelet-Ukrajnában az orosz nyelvű és jelentős orosz etnikumú, adott esetben orosz többségű területeken olyan városok, mint Kherszon és Nyikolajiv (valamint egyéb kis városok) már jelezték, hogy a függetlenedő Krímhez szeretnének csatlakozni.

Ha Koszovó kapcsán kiengedték a palackot a népek önrendelkezési jogáról az államok szuverenitásával szemben, akkor esély van arra, hogy ezek a területek a Krímhez akarjanak tartozni és – ugyan ez még inkább elvi lehetőség, de azért számolni kell vele – létre jöhet egy orosz sáv, mely összekötni az orosz területeket Transznyisztriával. Ez azt jelentené, hogy Ukrajna tengerpartja (Odesszával) a Krímtől nyugatra eső területeken kvázi orosz(-barát) kézbe menne át, ezt pedig Ukrajna aligha tűrhetné.

De ha nem is történik meg rövid vagy középtávon egy ilyen konglomerátum létrejötte, Oroszország mindig is lesben fog állni a kedvező alkalomra várva, ezen területek pedig tartósan destabilizálódhatnak.

Dr. Türke András István