Oleksandre Turtcsinov a parlament elnöke lett Ukrajna ideiglenes államfője. Őt Timosenko egyik közeli szövetségesének tartják, hiszen 2010-ig Timosenko alelnöke volt. Lehetséges miniszterelnökjelöltek :
- Arseni Jatseniuk, közgazdász, ügyvéd, 2005-2007 között gazdasági majd külügyminiszter, Timosenko közeli, 2010-ben elnökjelölt volt
- Petro Porosenko, képviselő, oligarcha
- Timosenko is jelölt, de ő kijelentette, hogy nem fogadja el a posztot.
Viktor Pincsuk Ukrajna második leggazdagabb embere, acélmágnás, a forradalom egyik legfőbb szponzora, jó kapcsolatokat ápol az USA-val és Franciaországgal is.
Egyes nyugati vélemények szerint némileg árnyalni kell azt a képet, miszerint az ukrán konfliktus a nyugati és az orosz érdekek összeütközéséből állna csak Ukrajnában. Lényegében az Egyesült Államoknak nem igazán célja Ukrajnát az Európai Unió felé terelni, miközben le akarja választani Oroszországtól. A cél a térség jugoszláv-típusú destabilizációja lehet.
Eredeti megjelenési hely : Kitekintő.hu
Eredeti cím : Tényleg vicc a svájci hadsereg?
Frissített, bővített változatok : 2014. december 18. ; 2015 szeptember 6. ; 2016 febr. 8.
„A sagittis Helvetiorum libera Unionem Europaeam, Domine!” avagy "A svájciak nyilaitól, mentsd meg Uram, az EU-t!" Tényleg vicc-e a svájci hadsereg?
A magyarok elindíthatják a lavinát, az orosz érdekek visszatérését a térségbe, a franciák teljesen visszaszorulóban vannak a régióban
Francia értékelések szerint azzal, hogy a Rosatom Csehország és Szlovákia mellett a magyarországi Pakson is pozíciókhoz jut, egyértelműen az orosz befolyás visszatérésének kezdeteit jelenti a térségben. A régió országai úgy érzik, hogy az EU fejlettebb államai vagy magukra hagyták őket, vagy túlságosan is beleszólnak belpolitikájukba, így ismét felfutóban vannak a keleti kapcsolatok.
Biztonságpolitikai műhelykonferencia
2014. február 11., Pannon Egyetemen, Veszprém
Az összefoglalót készítette : Herczeg Adrienn (Pannon Egyetem, az Europa Varietas Intézet gyakornoka)
2014. február 11-én Dr. Kalmár Zoltán habilitált egyetemi docens szervezésében Magyar Békefenntartók a Nagyvilágban címmel Biztonságpolitikai Műhelykonferencia került megrendezésre a Pannon Egyetemen, Veszprémben. A konferenciát Dr. Horváth Géza, a Pannon Egyetem dékánja nyitotta meg.
Franciaországban a breton lobbi jelentősége François Hollande elnök hatalomra kerülése óta ugrásszerűen megnőtt. A kormányzatban ez a következő « szentháromságban » csúcsosodik ki :
- Legfőbb képviselőjük maga a honvédelmi miniszter Jean Yves le Drian,
- de ide sorolhatjuk az ún. büdzsé-ügyi delegált minisztert (2013 márc 19-től), Bernard Cazeneuve-t (volt Charbourg-i képviselő és polgármester)
- és Patricia Adam-ot, a parlament (Assemblée) elnökét, mint bresti képviselőt.
2013 őszétől a központi kormányzat és az önkormányzatok között a fiskális kormányzat hatásköreit illetőleg érezhetően megnőtt a feszültség. Az állami szint föderatív jelleggel egyre több hatáskört (és ezzel forrást) kíván magához vonni, mely forrásokat viszont nem a helyi célokra, hanem az államháztartási hiány befoltozására tervezi felhasználni. (Kissé hasonló a folyamat a 2010 utáni magyar helyzethez. « Fronde » : XIV. Lajos alatti ellenállási mozgalom a központosítás ellen.)
2014 január 21-én kedden az Európai Bizottság megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával, 2020-ra prognosztizálják a csatlakozás dátumát. Az elemzők komoly kritikával illetik e döntést és ennek kapcsán nem mulasztják el elmarasztalni az új tagállamokat sem.
A bankuniót létrehozó lépések hosszú évek lassú egyeztetései után 2013 végére végre felgyorsultak. Megegyezés született az első, majd a második pillér kapcsán. Az ESR életbe léptetése azonban még hosszú egyeztetési folyamatok sikeres lezárásának függvénye
