A magyarok elindíthatják a lavinát, az orosz érdekek visszatérését a térségbe, a franciák teljesen visszaszorulóban vannak a régióban
Francia értékelések szerint azzal, hogy a Rosatom Csehország és Szlovákia mellett a magyarországi Pakson is pozíciókhoz jut, egyértelműen az orosz befolyás visszatérésének kezdeteit jelenti a térségben. A régió országai úgy érzik, hogy az EU fejlettebb államai vagy magukra hagyták őket, vagy túlságosan is beleszólnak belpolitikájukba, így ismét felfutóban vannak a keleti kapcsolatok.
Már csak azért is, mert megmaradtak a régi szakmai és lobbi-kapcsolatok, és a szakembereket ott képezték ki. A magyarok szerintük egy huszárvágással megtették azt, amire a térség többi országa is készül, csak eddig nem mertek lépni óvatosságból : azaz közvetlen tárgyalni ilyen horderejű kérdésről az oroszokkal, valamint rávenni őket arra, hogy hosszú távú hiteleken keresztül ők finanszírozzák a beruházást.
Nyugati elemzők annak furcsaságát, hogy Orbán Viktor 25 éve még az oroszok távozását követelte, most meg ő « hívja őket vissza ». Tudatában vannak, hogy a beruházás előkészítését és az oroszoknál való tapogatózást már az előző szocialista kormány megkezdte, így kissé álságosnak tartják a hirtelen jött nagy ellenkezést Paks és az atomenergia ellen. A Jobbik viszont támogatja a FIDESZT ebben és ez – szerintük – ritka eset. Meglepően pontosan tisztában vannak a részletekkel, hogy olyan komplett csomagot ajánlottak az oroszok, amit a franciák nem tudtak volna überelni : 40%-ban magyar cégek részvételével, 2025-ig, az első reaktor beindításáig eltolható részletvisszafizetéssel (stb.).
A franciák fájlalják ugyanakkor, hogy az AREVA kimaradt a versenyből, mivel 2013 végére várták a versenypályázat kiírását. Az eredmény nem lepte meg őket, az eljárásmód annál inkább. Az AREVA a térségben már másodszor « maradt hoppon », 2012 októberében a temelini cseh atomerőmű pályázatból esett ki, a franciák számára máig nem teljesen világos okok miatt. Az AREVA helyzete a szlovákiai atomerőmű bővítési tervek (Jaslovske Bohumice) kapcsán is rosszul áll, mert az üzemet működtető JESS konzorcium része a CEZ cseh cég, mely 49%-ának tulajdonrészét a Rosatom éppen a cseh üzlet kapcsán szerezte meg.
A franciák egyetlen megmaradt reménysége Lengyelország, ahol a legújabb EPR fejlesztésekről 2016-ig fognak dönteni. Azért reménykednek, mert a lengyelek közismerten a legoroszellenesebbek a térségben és a függés elkerülése miatt biztosra veszik, hogy nem orosz cég lesz a befutó.
Mindenesetre ha a lengyel üzletet el is nyeri az AREVA, még így is igencsak alulteljesíti a 2011-ben kitűzött célt, hogy 2016-ra 10 EPR építési megrendelést szerezzenek…
A parlamenti megerősítés aligha kétséges a szükséges kétharmaddal, az Európai Bizottságtól viszont arra számítanak a franciák, hogy kifogással fog élni a pályáztatás elmaradása ellen.