Oleksandre Turtcsinov a parlament elnöke lett Ukrajna ideiglenes államfője. Őt Timosenko egyik közeli szövetségesének tartják, hiszen 2010-ig Timosenko alelnöke volt. Lehetséges miniszterelnökjelöltek :
- Arseni Jatseniuk, közgazdász, ügyvéd, 2005-2007 között gazdasági majd külügyminiszter, Timosenko közeli, 2010-ben elnökjelölt volt
- Petro Porosenko, képviselő, oligarcha
- Timosenko is jelölt, de ő kijelentette, hogy nem fogadja el a posztot.
---
A galíciai szál :
Mielőtt a szervezett neonáci csoportok bevegyültek a tüntetők közé, azok etnikai-hovatartozása nem kizárólag, de többségében - szakértők szerint a galíciaikból állt. Ez az ország azon nyugati része, mely történelmileg lengyel-cseh érintettséget jelent. A kijeviek némileg nehezteltek is rájuk, hogy « a galíciaiak megszállták a Majdan teret. »
A galíciaiakról azt kell tudni, hogy igencsak nacionalisták és túlbuzog bennük az ukrán nemzeti öntudat. Történelmi okokból a lengyeleket (és az oroszokat) nagyon nem kedvelik, Hitlert annak idején támogatták és megértéssel figyelték a náci « tisztogatást » Lengyelországban és a zsidók körében. 2004-ben fontos szerepet játszottak a narancsos forradalomban is, Juscsenkó támogatóiként.
Fontos különbség 2004-hez képest, hogy míg akkor Kijev lakossága a galíciaiak mellett volt, a 2013 őszétől kezdődő ellenállásban a kijeviek már nem támogatták/tánogatják őket. Az ukránok lényegében félnek az EU-tól, tudják, hogy a társulási szerződéssel elvesztették volna vámmentes piacaikat az oroszok felé, valamint, hogy az ukrán ipar protekcionista védelme megszűnne és így a nyugati verseny nagy valószínűséggel tönkretenné. (Ha a magyar élelmiszeripar helyzetére gondolunk, e félelmek jogosak. ) 20-150 milliárd euró közti összegre becsülik egy EU-val kötendő társulási szerződés veszteségeinek mértékét. Ugyanakkor egyes vélemények szerint a galíciaiak lennének az EU-val való társulás fő haszonélvezői, mert elözönlenék a német és a lengyel munkaerőpiacot és az ottani turizmus is fellendülne.