Pakisztán fegyveres erői csütörtök este és péntek hajnalban többször is támadást indítottak India nyugati határvonalán, drónokkal és egyéb lőszerekkel, közölte az indiai hadsereg. A két ország közötti konfliktus tovább éleződik, miközben mindkét fél egyre komolyabb eszkalációval fenyeget.
A feszültség már a múlt héten kialakult, amikor India az állítólagos pakisztáni támadásra –, amely során indiai turistákat mészárolhattak le – válaszul több olyan pakisztáni területet is lebombázott, amelyeket a hírek szerint „terrorista táboroknak” neveztek.
Az indiai támadásra válaszul Pakisztán is több határ menti területen tüzet nyitott.India vádjai szerint Pakisztán áll a márciusban végrehajtott, több halálos áldozatot követelő támadások mögött a kasmíri régióban, amit Iszlámábád határozottan tagadott. A két ország között azóta rakéták, drónok és tüzérségi lövedékek repkednek, a konfliktus már több mint egy tucat ember életét követelte – közölte a Reuters.
Az indiai hadsereg közleménye szerint Pakisztán csapatai „több tűzszüneti szabálysértést” is elkövettek a vitatott Kasmír régióban, ahol a határvonalat mindkét fél sajátjának tekinti. „A dróntámadásokat sikeresen visszavertük, és méltó választ adtunk a tűzszüneti megállapodás megsértésére” – írta közleményében az indiai hadsereg, amely azt is hozzátette, hogy minden „gonosz tervre” erővel fognak válaszolni.
Pakisztán a vádakkal szemben határozottan állítja, hogy nem támadta meg India városait,sem Pathankotot, Srinagart vagy Dzsaiszalmert. Az iszlámábádi kormány szerint az indiai vádak „alaptalanok” és „politikailag motiváltak”.
A csütörtök esti és péntek kora reggeli támadások során az indiai biztonsági erők sikeresen megakadályozták a beszivárgási kísérleteket Kasmír Szamba régiójában, azonban az Uri térségében folytatódó tüzérségi támadások súlyos károkat okoztak. A bombázások következtében több ház is kigyulladt, és egy nő életét vesztette, míg egy másik súlyosan megsebesült.
Péntek reggel az Amritsar városában működő szirénák két órán át riadóztatták a lakosságot, és arra kérték őket, hogy maradjanak otthon.Az indiai város, amely a híres Aranytemplom otthona, már hosszú ideje érzékeli a konfliktus hatásait. A helyszínen élők arról számoltak be, hogy a robbanások különösen erősek voltak, és a levegő egyre sűrűbb füsttel telt meg.
Ansab, a dzsammu-i Sher-e-Kasmír Mezőgazdasági, Tudományos és Technológiai Egyetem hallgatója elmondta, hogy a robbanások hajnali négy órakor voltak a leghangosabbak. „Két-három percig olyan hangosak voltak, hogy az ablakok megremegtek, mintha betörtek volna” – mondta, hozzátéve, hogy a levegő hamarosan „szmogos” lett, tele füsttel és köddel.
A feszültségek felkeltették a világ figyelmét. A nagyhatalmak, köztük az Egyesült Államok és Kína, a helyzet deeszkalációját sürgetik. J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke csütörtökön ismételten arra figyelmeztetett, hogy a két ország közötti konfliktust mihamarabb le kell csillapítani. „Azt akarjuk, hogy a helyzet a lehető leggyorsabban enyhüljön. Ezeket az országokat azonban nem tudjuk irányítani” – mondta a Fox News „The Story with Martha MacCallum” című műsorában.
A két ország közötti konfliktus azóta éles, hogy India és Pakisztán 1947-ben függetlenné váltak a brit gyarmati uralom alól. A két állam közötti évtizedes viszály középpontjában Kasmír áll, amely muszlim többségű régióként mindkét fél számára stratégiai jelentőségű. A Kasmír fölötti uralomért három háborút is vívtak, és a jelenlegi feszültségek egy újabb háború kirobbanásához vezethetnek. A két nukleáris nagyhatalom közötti konfliktus nemcsak a két ország, hanem a nemzetközi közösség számára is komoly aggodalomra adnak okot.
Forrás: hirado.hu
The post Fokozódik a feszültség India és Pakisztán között appeared first on Kárpátalja.ma.
La Conférence épiscopale nationale du Congo (CENCO) exprime son immense joie d'apprendre la nouvelle de l'élection du Robert Francis Prevost comme successeur du pape François.
Le Secrétaire général de la CENCO, Mgr Donatien Nshole salue les premiers mots du nouveau pape Leon XIV qui souhaite la paix du Christ dans le monde. L'Eglise du Congo espère voir le pape Leon XIV s'investir pour la paix en RDC, souligne-t-il.
In this study, we investigate the role of matrilineal kinship norms for gender gaps in labor market outcomes. We analyze the implementation of a reform that significantly altered the customary inheritance system by restricting practices within matrilineal ethnic groups, while those of non-matrilineal groups remained unchanged. As a result, men in matrilineal groups are now more likely to inherit from their fathers rather than their maternal uncles, fundamentally reshaping traditional kinship norms. Using cross-sectional survey data over multiple years in a difference-in-
differences framework, we find that restricting these norms substantially increases the gender gap in adult labor hours and child labor. These effects are concentrated in land-owning households, with particularly strong impacts on agricultural labor. In contrast, although the reform leads to significantly reduced transfers to women—indicating weakened ties to their extended families—we find no evidence of tighter household budget constraints or declines in female bargaining power. This suggests that the observed labor effects are not driven by reduced support from the matrikin. Instead, the findings point to a mechanism in which improved prospects for male land inheritance increase men’s incentives to engage in agricultural work by raising the returns to their labor.
In this study, we investigate the role of matrilineal kinship norms for gender gaps in labor market outcomes. We analyze the implementation of a reform that significantly altered the customary inheritance system by restricting practices within matrilineal ethnic groups, while those of non-matrilineal groups remained unchanged. As a result, men in matrilineal groups are now more likely to inherit from their fathers rather than their maternal uncles, fundamentally reshaping traditional kinship norms. Using cross-sectional survey data over multiple years in a difference-in-
differences framework, we find that restricting these norms substantially increases the gender gap in adult labor hours and child labor. These effects are concentrated in land-owning households, with particularly strong impacts on agricultural labor. In contrast, although the reform leads to significantly reduced transfers to women—indicating weakened ties to their extended families—we find no evidence of tighter household budget constraints or declines in female bargaining power. This suggests that the observed labor effects are not driven by reduced support from the matrikin. Instead, the findings point to a mechanism in which improved prospects for male land inheritance increase men’s incentives to engage in agricultural work by raising the returns to their labor.
In this study, we investigate the role of matrilineal kinship norms for gender gaps in labor market outcomes. We analyze the implementation of a reform that significantly altered the customary inheritance system by restricting practices within matrilineal ethnic groups, while those of non-matrilineal groups remained unchanged. As a result, men in matrilineal groups are now more likely to inherit from their fathers rather than their maternal uncles, fundamentally reshaping traditional kinship norms. Using cross-sectional survey data over multiple years in a difference-in-
differences framework, we find that restricting these norms substantially increases the gender gap in adult labor hours and child labor. These effects are concentrated in land-owning households, with particularly strong impacts on agricultural labor. In contrast, although the reform leads to significantly reduced transfers to women—indicating weakened ties to their extended families—we find no evidence of tighter household budget constraints or declines in female bargaining power. This suggests that the observed labor effects are not driven by reduced support from the matrikin. Instead, the findings point to a mechanism in which improved prospects for male land inheritance increase men’s incentives to engage in agricultural work by raising the returns to their labor.
Újabb konfliktussal bővült az eddigi fegyveres összecsapások sorozata: a Közel-Kelet és az ukrán front után Kasmírban is eszkalálódott a helyzet. India és Pakisztán hagyományosan feszült viszonyát eddig csak a vitatott határövezetre korlátozódó összecsapások jellemezték. Ezúttal Pakisztán belsejében levő célpontokat támadott az indiai haderő, válaszul egy április végi terrorcselekményre. Helyzet, dinamika, összefüggések, és egy ígéret, hogy […]
Articolul Atomhatalmak csörtéje apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
Háborús helyzet alakult ki India és Pakisztán között, a két ország között évtizedek óta nem volt ennyire súlyos a helyzet. A pakisztáni miniszterelnök azt állítja, India 80 repülőgéppel támadta meg Pakisztánt, ebből a légvédelem ötöt lelőtt. Arra is kitért, hogy a pakisztáni repülőgépek nem mentek át az indiai légtérbe, országhatáron belülről nagy hatótávolságú rakétákat lőttek […]
Articolul Mi áll az India-Pakisztán konfliktus hátterében? apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.