Forró nyári napokon a mediterrán térség és az adriai partvidék csendjét gyakran veri fel a csillagmotorok vagy a légcsavaros gázturbinák jellegzetes hangja. Aztán feltűnik a hang gazdája is, egy robusztus, sárga amfíbia, amint szorgalmasan ingázik egy erdő- vagy bozóttűz helyszíne és a vízfelvétel helye között. Ez a szerkezet nem más, mint a kanadai CL-215-ös vagy továbbfejlesztett változata, a CL-415-ös, amely a helikopterek mellett a légi tűzoltás egyik leghasznosabb eszköze.
A CL-215-ös és 415-ös a középutat képviseli a légi tűzoltás területén. A csúcskategóriát a nagy oltóteljesítményű szárazföldi típusok jelentik, ezek képesek a legtöbb vizet szállítani, de megfelelő futópályával rendelkező repülőtérhez vannak kötve és az utántöltésük hosszú ideig tart. A lista másik végén a különböző teherbírású helikopterek vannak, amelyek általában külső függesztésű tartállyal, például a nálunk is ismert Bambi Buckettel dolgoznak. Előnyük, hogy a tűz közelében lévő helyről meríthetnek, de viszonylag lassúak és különösen a kisebb típusok esetében, korlátozott az általuk felvehető vízmennyiség is. A köztes megoldás az olyan kétéltű repülőgép, amely szárazföldi bázisú, de vízfelületről tud nagy mennyiségű vizet felvenni és azt gyorsan a tűzre dobni. Ez utóbbi kategóriába tartozik a CL-215-ös és az újabb CL-415-ös, amelynek kifejlesztése még a hatvanas években kezdődött.
Capital is grabbing back land allocated through diverse national land reform and landrestitution programmes globally. This article critically analyses this trend, which has so far received insufficient attention from land grab scholars. Drawing from independent research in South Africa, Bolivia, Canada, and Zimbabwe, we define a future research agenda investigating the capital segments and grabbing mechanisms involved as well as the factors that encourage or retard capital in grabbing back redistributed and restituted lands. We point to the need for further research into the land grabbing-land reform/restitution nexus in different geographic contexts and its implications for future land and agrarian struggles.
Capital is grabbing back land allocated through diverse national land reform and landrestitution programmes globally. This article critically analyses this trend, which has so far received insufficient attention from land grab scholars. Drawing from independent research in South Africa, Bolivia, Canada, and Zimbabwe, we define a future research agenda investigating the capital segments and grabbing mechanisms involved as well as the factors that encourage or retard capital in grabbing back redistributed and restituted lands. We point to the need for further research into the land grabbing-land reform/restitution nexus in different geographic contexts and its implications for future land and agrarian struggles.