Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

„Három évig dolgoztam gyermekem születése előtt, majd a szülési szabadságot követően jelentkeztem a foglalkoztatási központban, ahol nyilvántartásba vettek. Mekkora munkanélküli segély illet meg havonta, ha korábbi munkahelyemen szabályosan bejelentve dolgoztam, a cégtől 3000 hrivnya fizetést kaptam, amely után minden adó és járulék meg lett fizetve? A munkaviszonyom közös megegyezés alapján szűnt meg.”
– Az adott kérdést Ukrajna munkatörvénykönyve, illetve Ukrajna törvényei Az általánosan kötelező állami társadalombiztosításról munkanélküliség esetére és A lakosság foglalkoztatásáról szabályozzák.
Az általánosan kötelező társadalombiztosításról munkanélküliség esetére törvény 1. paragrafusa értelmében az a személy, aki fizette az egységes állami társadalombiztosítási hozzájárulást, pénzbeli segélyre jogosult, ha olyan helyzet áll elő, hogy a) elveszíti a bérét (pénzbeli járandóságát) annak következtében, hogy tőle független okokból elveszíti a munkáját, a megállapított rendnek megfelelően nyilvántartásba veszik munkanélküliként, kész és képes egy megfelelő munkahelyen munkába állni, s ténylegesen munkát keres; b) részlegesen válik munkanélkülivé.
A biztosított személynek tőle független okokból bekövetkezett munkavesztésén a munkaviszonyának Ukrajna munkatörvénykönyve 36. (1–3. pontok), 38. (amennyiben lehetetlen folytatni a munkavégzést, valamint amennyiben a munkaadó nem tartja be a munkára vonatkozó jogszabályokat, a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés feltételeit), 39., 40. (1., 2., 5., 6. pontok) paragrafusai alapján bekövetkezett megszűnését, illetve katonák esetében a katonai szolgálatból méltánylandó okokból (létszámcsökkentés, átszervezés, egészségi állapot, szerződés lejárta, a szerződés feltételeinek a parancsnokság általi rendszeres megszegése, családi körülmények vagy egyéb, a katonakötelességet és a katonai szolgálatot szabályozó törvény által rögzített okokból), nyugdíjjogosultság nélküli leszerelést értjük.
A Munkatörvénykönyv 22. paragrafusa értelmében a biztosítási viszony időtartamától függetlenül jogosultak munkanélküli segélyre azok a biztosított személyek, akiket a megállapított rendnek megfelelően munkanélkülinek ismernek el, s akiknek a biztosítási viszonyuk az utolsó 12 hónapban legalább 6 hónap volt az Általánosan Kötelező Társadalombiztosítási Állami Nyilvántartás adatai alapján.
A munkanélküli segélyt az attól számított nyolcadik naptól fizetik, hogy a biztosított személyt a megállapított rendnek megfelelően nyilvántartásba vették az állami foglalkoztatási szolgálatnál. A munkanélküli segély folyósításának teljes időtartama nem haladhatja meg két éven belül a 360 naptári napot. Azok esetében, akik nyugdíjba vonulás előtt állnak (két évvel a nyugdíjjogosultság elérése előtt) a munkanélküli segély folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 720 naptári napot. Amennyiben a biztosított személyt két éven belül ismételten munkanélkülinek ismerik el, összeadódik azon napok száma, amelyek után munkanélküli segélyre jogosult.
A Munkatörvénykönyv 23. paragrafusa alapján a munkanélküli segély összegét a biztosított személy azon bérének (jövedelmének) egy adott százalékában állapítják meg, amely után az általánosan kötelező állami társadalombiztosítást fizette, a biztosítási idő hosszának függvényében: a) legfeljebb 2 évnyi biztosítási idő esetén 50 százalék; b) 2–6 év között 55 százalék, c) 6–10 év között 60 százalék, d) 10 év felett 70 százalék.
A munkanélküli segély kifizetésre kerülő összege ezenkívül függ a munka nélkül töltött időtől is. Az első 90 naptári napra a megállapított segély teljes összegét folyósítják, a következő 90 naptári napra a 80 százalékát, a továbbiakban pedig a 70 százalékát.
Azok, akik utolsó munkahelyükről saját elhatározásukból, méltánylandó okok nélkül távoztak, ugyancsak a fentiek szerint megállapított munkanélküli segélyre számíthatnak, ám annak folyósítása esetükben csak a munkanélküliség 91. naptári napjától kezdődik.

hk

Krisztusban, kedves testvérek! Húsvét után az ötvenedik napon ünnepeljük Krisztus közösségében a Szentlélek elküldését. Az Úr Jézus beteljesíti ígéretét, hogy az apostolok a hívekkel együtt maguk is átéljék, ugyanakkor másoknak is átadják az örömhírt.
Akkor, az emeleti teremben, ahová összejártak imádkozni az apostolok a Boldogságos Szűz Máriával, kapták meg az Éltető Lelket, a Vigasztalót. A Szentlélek ajándékai képessé tették az apostolokat arra, hogy merjenek kiállni, beszélni az örömhírről. Azok, akik a getszemáni kertben szétszéledtek, amikor mesterüket elfogták, most már nem mennek sehova. Szent Péter és a többi apostol és természetesen azok, akik találkoztak a Feltámadottal, most már nem hallgatnak. Nekünk 2000 évvel a szent események után könnyű beszélni arról, hogy Jézus feltámadt a halálból, bárki utánajárhat, mi mit jelent a teológiában. Azért szükséges tudnunk, hogy mindenben ugyanarról a Krisztusról beszéljünk, hogy életünk ugyanabban a Krisztusban legyen elrejtve. Ne feledjük azonban, hogy pünkösd ünnepén az apostolok nem nagy teológiai eszmefuttatásokat mondtak el, amikor az első egyetemes zsinat (Kr. u. 50.) sem zajlott le, és nem jobb vagy biztonságosabb jövőről beszéltek. Tudták, hogy a földi életüket teszik kockára, de ők arról kezdtek tanúságot tenni már nyilvánosan, hogy Jézus feltámadt a halálból, és hogy ő a Krisztus, vagyis a Messiás (ApCsel 2, 14-36)
Az apostolok tanúságtétele ma is aktuális számunkra. Önvizsgálatra segít: nemcsak kiállhatok a vallásom megvédése mellett, hanem arra is vezet, hogy megkérdezzem magamtól, hogyan találkoztam én a Feltámadottal. Szent Péter és Szent János apostolok az elsők között látták Jézus üres sírját, majd látták Őt magát is. Mi ismerjük az imákat, a liturgiákat, az alapvető keresztény kötelességeinket, segítünk a rászorulóknak, stb. A Szentlélek elküldése az apostolok életében „szent ősrobbanás” volt, amely felszabadította az önzés, a kétségbeesés, a bizonytalankodás és a félelem vastag, megkövesedett kérgébe zárt szíveket, lelkeket, életeket. A „lobogó Láng” felégetett minden gátat Isten és ember között, melyek létrejöttek az első emberpár tagadása óta. Képes lett az ember nemcsak tudomásul venni Isten köztünk levését, hanem felismerni, hogy az egek tényleg harmatozzák az Igazat (vö. Iz 45,8), hogy az Isten kimondott Igéje tényleg a köztünk élő valóság (vö. Jn 1,1-14), s hogy ez az Ige, amely meghalt, valóban feltámadt a halálból. Ez az apostolok tanúságtétele. A legnyagyobbak sírjai köztünk vannak (vö. ApCsel 2,29), de van egy Kivétel, és Érte érdemes volt kiállni.
A Szentlélek hét ajándéka: bölcsesség, értelem, jótanács, tudomány, lelki erősség, jámborság, istenfélelem. A Szentlélek jelenléte tesz képessé, hogy Krisztus keresztjében felismerjük a mennyei Atya szeretetét, hogy az Ő Fiának halálában és feltámadásában szemléljük megváltásunk titkát és örök életünk ajándékát. Az apostolokhoz és Szűz Máriához hasonlóan mi is imádkozva várjuk mindennap a Szentlélek kegyelmeit, hogy Jézus Krisztusra tekinthessünk, az eucharisztia által hozzá közelebb jussunk, és egykor elnyerjük mi is a testi-lelki feltámadás örömteli ajándékát. Krisztus feltámadt! – Valóban feltámadt??? – VALÓBAN FELTÁMADT!!!
Béres István,
aknaszlatinai plébános

Neal Walker, az ENSZ ukrajnai rendszerkoordinátora, Okszana Remiha, az ENSZ Fejlesztési Programjának menedzsere, valamint Hendrik van Zyl, a program nemzetközi menedzsere Kárpátaljára érkezett, hogy értékeljék az Európai Unió és az ENSZ Fejlesztési Programjának közös kárpátaljai projektjét, amely a helyi közösségi fejlesztésekre irányul. A küldöttek május 20-án találkoztak Volodimir Csubirkóval, a Kárpátalja Megyei Tanács elnökével – adta hírül a zaholovok.com.ua.

– A programhoz 13 járás, 116 önkormányzat és ugyancsak 116 civil egyesület csatlakozott. Kárpátalja már hetedik éve vesz részt a helyi közösségek fejlesztésére irányuló programban. Ennek köszönhetően eddig közel 21 millió hrivnyát fordítottak ezen közösségek fejlesztésére – mondta Volodimir Csubirko.

Ebből az összegből 86 energiatakarékossági és 24 egészségügyi projektet finanszíroztak.

– Az ENSZ Fejlesztési Programjának menedzsereivel a projekt harmadik fázisának kivitelezéséről tárgyaltunk. A programhoz csatlakozott Ungvár és Huszt, valamint 29 falusi és két községi tanács. A legnagyobb figyelmet az energiatakarékossági intézkedésekre fordítjuk, így 18 iskolában és 8 egészségügyi intézményben kicserélik az ablakokat, két faluban felújítják az utcai világítást, továbbá három településen vízellátó rendszert építenek ki – olvasható a kárpátaljai kormányzó közösségi oldalán.

Kárpátalja.ma

Mans Zelmerlöw svéd énekes nyerte Heroes (Hősök) című dalával a 60. Eurovíziós Dalfesztivált, amelynek döntőjét szombaton késő este rendezték Bécsben. A Magyarországot képviselő Csemer Boglárka Boggie Wars For Nothing című számával a 20. helyen végzett.

A 28 éves svéd győztes, Mans Zelmerlöw nagy fölénnyel, 365 ponttal győzött a 27-es döntőben, mögötte az orosz Polina Gagarina lett a második A Million Voices-zal (303 pont), az olasz Il Volo trió és a Grande Amore (292 pont) a harmadik. A negyedik helyen a belga Loic Nottet végzett (Rhythm Inside) 217 ponttal, a verseny történetében először indult Ausztrália és Guy Sebastian (Tonight Again) lett az ötödik 196 ponttal.
A végeredmény a nemzeti zsűrik és a tévénézők szavazatainak kombinációjaként alakult ki. A dalfesztivál történetében hatodszor született svéd győzelem.
A Magyarországot képviselő Csemer Boglárka Boggie, aki a keddi első elődöntőből jutott a fináléba, 19 ponttal a 20. helyen végzett Wars For Nothing című dalával. Magyarország a legmagasabb pontszámot Észtországtól kapta, 8-at, Romániától és San Marinótól 4-4-et, Franciaországtól, Németországtól és Csehországtól 1-1-et.
A győztes svéd énekes produkciójának nagy értéke a remek popszám és ének mellett a fantasztikus vizuális megoldás volt, amelyet hatásos színváltogatások (fekete, fehér, vörös) és pálcikaemberkékre épülő animáció tett teljessé, utóbbi mozgásával szinkronban mozgott az előadó is. 365 pontja az Eurovíziós Dalfesztivál történetében a harmadik legmagasabb pontszám.
Mans Zelmerlöw zenei karrierje 2005-ben indult az Idol című svéd tehetségkutató-műsorral, majd 2006-ban profi táncpartnerével megnyerte a Let’s Dance című táncos műsort. 2011 és 2013 között a Allsang pa Skansen című zenés showműsor műsorvezetője volt. Három alkalommal vett részt a svéd eurovíziós válogatóműsorban, a Melodifestivalenen: 2007-ben, 2009-ben, végül 2015-ben, amikor megnyerte a versenyt. Eddig öt albuma jelent meg.
Heroes című dalának szerzője Linnea Deb, Joy Deb, Anton Malmberg és Hard Af Segerstad. (Közülük Linnea Deb írta másokkal közösen Wolf Katinak az idei A Dalban döntőbe jutott számát, a Ne engedj el!-t).
Boggie személyében Magyarország sorozatban ötödször jutott be az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjébe. Az énekes – akárcsak az elődöntőben – hosszú, marszala vörös színű ruhát viselt, a színpadon négy vokalista, Sapszon Orsolya, Szeder-Szabó Krisztina, Dely Domonkos és Szakonyi Milán kísérte. A Wars For Nothing háborúellenes dal, amelyet az előadó Sebestyén Áronnal és Bori Sára Helénével közösen írt. A dal végén a háttérben fegyverek zöld lombú fává álltak össze.
Csemer Boglárka Boggie huszonkettedikként lépett színpadra. A Wars For Nothing koreográfiáját Tihanyi Ákos készítette, a látványért felelős kreatív munkatárs Pócsik Henrietta volt.
Az idén a Building Bridges (Hidakat építünk) szlogennel zajlott Eurovíziós Dalfesztivál 27-es döntőjében a Wiener Stadthalléban a végeredmény úgy alakult ki, hogy összeadták az egyes országok által adott kombinált (a nemzeti zsűrik még a pénteki főpróbán megszületett értékelése, illetve a tévénézők telefonos szavazatai alapján összeállt) pontszámokat. Az egyes országok által adott három legmagasabb pontszámot (8-10-12) a 37 országból bejelentkező szóvivők ismertették; a 7 ponttól egyesével lefelé következett a többi nemzeti pontszám.
Az idei dalfesztivál döntőjét, a showműsort 45 ország közvetítette élőben, köztük Kína is, és 200 millióan nézték a televízión keresztül. A helyszínen, a Wiener Stadthalléban tízezren követték nyomon a versenyt. Grandiózus volt a hang- és a fénytechnika, a színpad egy 43-szor 14 méteres, 1288 oszlopból álló hatalmas szemre épült, amelyet teljesen bevilágítottak LED-lámpákkal. A döntő idején a zászlókat lobogtató rajongók lepték el a csarnokot.
A látványos showműsorban kétszáz művész működött közre, a fesztivál himnusza, a Building Bridges című dal létrehozásában Pejtsik Péter magyar zeneszerző is részt vett, ő volt a hangszerelője és karmestere a Radio-Symphonieorchester Wiennek, valamint a Wiener Sangerknabennek (Bécsi Fiúkórusnak) a döntő megnyitó ceremóniáján. Színpadra lépett a tavalyi győztes, Conchita Wurst, Martin Grubinger ütőhangszeres 40 tagú együttesével és a Grammy-díjas Arnold Schönberg Kórussal, és megemlékeztek az 1966-ban a versenyen győztes osztrák Udo Jürgensről, aki tavaly decemberben hunyt el.
A dalfesztiválra 85 ország mintegy 1500 újságírója akkreditálta magát. Idén, a jubileumi, 60. verseny apropóján indulhatott Ausztrália is: a távoli kontinensen évtizedek óta közvetítik és nagy érdeklődéssel követik a rendezvényt. Az idei bécsi verseny volt az első környezettudatos esemény az Eurovíziós Dalfesztivál történetében: kizárólag zöldáramot használtak, figyelmet fordítottak a minél kevesebb hulladékra, környezetbarát papírra nyomtattak.
Mivel az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) által szervezett verseny szabályai szerint mindig az előző évi nyertes a rendező ország, jövőre Svédországban lesz az esemény.
Eddig 26 ország győzött Eurovíziós Dalfesztiválok 1956 óta zajló történetében, a legtöbb győzelem – hét – az íreké.

A pünkösdi népszokásokban keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. Európa számos országában is ez tapasztalható a pünkösdi hagyományokban. A termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál ezekben a szokásokban. Pünkösd ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. A pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszíti, egyes változatokban rózsaszirmot hint maga körül. Lehetséges, hogy a pünkösdi rózsa és a pünkösdi énekekben szereplő Szent Erzsébet kapcsolatban állott Szent Erzsébet tiszteletével és az ún. rózsacsodával.

Pünkösdi királyválasztás
A pünkösdi királyt ügyességi versenyeken, ügyességi próbák keretében választották meg: pl. lovaglás, birkózás, futás, szamaraglás. Európa nagy részén a középkortól kezdődően él ez a szokás, sok helyen választanak májuskirályt, pünkösdi királyt. Hazánkban a 16. századtól kezdve már ismert volt, ekkortól vannak írásos nyomai is a hagyománynak. Jókai Egy magyar nábob című regényében is olvashatunk róla. A pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság”, már a 16. században is ismert volt.
A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajsszal, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakasütéssel, gunárnyakszakítással választották. Aki megnyerte a versenyt kiváltságokat élvezett. A pünkösdi király a megválasztása után egy évig “uralkodott”.
19. sz.-i szokásgyűjtemény adatai szerint egy évig hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre; a legények engedelmeskedni tartoztak neki, ingyen ihatott a kocsmában, a többiek vigyáztak a marhájára, ha apró vétséget elkövet, akkor nem illeti testi fenyítés a vétségért.

Pünkösdölés
Énekes-táncos adománygyűjtés jellegű népszokás. Az Alföldön ismert. Eredeti formájában lányok és legények, újabban gyermekek vettek részt benne. Házról házra jártak a faluban. 3 típusa volt.

Királynő a főszereplő, a falubéli kislányok közül választották. Díszes ruhába volt felöltözve, ebben különbözött a többiektől. Előfordul, hogy mellette király is szerepel. A “királynő” feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol “mavagyonjárásnak” is nevezik a pünkösdölést. (“Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja”)
Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.
Nincs megkülönböztetett központi szereplő. A pünkösdölés szövegelemei rendkívül változatosak: népszokás-, népdal-, gyermekjátékszövegek és dallamok kapcsolódnak egymáshoz. Területi egységként találunk hasonló szövegösszetételeket. A változatosság valószínűleg a szokás táncos jellegéből adódott.
„Mi van ma, mi van ma
Piros pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz
a második napja.
Andreás, bokrétás
feleséges, jó táncos,
Jól megfogd, jól megfogd
a lovad kantárját,
ne tipesse, ne tapossa
a pünkösdi rózsát.”

András nevét a kutatók II. András (Endre) királlyal azonosítják. Sebestyén Gyula szerint a gyermekjáték-szövegekben előforduló Szent Erzsébet és András között összefüggés lehetett. Ezt azonban cáfolja az a tény, hogy Szent Erzsébettel kapcsolatos szövegelemek csak a Dunántúlon és gyermekjátékszövegekben fordulnak elő, míg András neve kizárólag az alföldi pünkösdölőkben. Ezekben a pünkösdölőkben kevés az egyházi rítus vagy szövegelem, szemben a dunántúli pünkösdi királynéjárással. Az alföldi pünkösdölő hasonló jellegű délszláv pünkösdi népszokásokkal mutat rokonságot.

Pünkösdi királynéjárás
Termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntő. A Dunántúlon még ma is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és formájában. Az ünnephez énekes-táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódhatnak. Ezeknél a játékoknál két játékos feltartott karral kaput formál, ez alatt haladnak át a többiek, a „Bújj, bújj zöld ág…” szövegmotívum is erre utal. Négy kislány vezet egy ötödiket, a legkisebbet és legszebbet, a pünkösdi királynét (kiskirály, királykisasszony, királynéasszony, kiskirályné, cucorka – utóbbi elnevezés Somogy és Baranya megyében ismert), akinek a kezében kosár van rózsaszirmokkal. Egy házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt megállnak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki vagy fátyollal borítják be a fejét. Az ének közben mozdulatlan állnak vagy lassan körbejárják a királynét. Termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a kiskirálynét. Ezen kívül még a következő mozzanatok járulhatnak a játékmenethez: virághintés, általában a királyné kosarából; bizonyos funkciókra elkülönült szereplők tevékenysége (adománykérés: cigányasszony, kosaras stb., zászlóvivés: zászlótartó stb.). Ez utóbbi a szereplők számának növekedését jelenti. A négy fő mozzanatból álló játékmenet a Vas megyei változatokra jellemző. Az adománygyűjtés funkciójára elkülönült szereplő megjelenése összefüggésben lehetett azzal a folyamattal, amelynek során a termékenységvarázsló szokásból adománykérő jellegű szokás lett. A pünkösdi királynéjárás dunántúli változatainak nagy csoportja már nem kapcsolatos termékenységvarázslással. Egyes Győr-Sopron megyei változatok jellegzetes mozzanata a kiskirálynéra vonatkozó nevetési tilalom, talán ősi avatási próbatétel emléke. Szövegében különböző eredetű és tartalmú elemek kapcsolódtak össze. Eléggé általános kezdősora a Dunántúlon: „Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát.”

“Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”

Ezen kívül leggyakrabban a következő négy szövegelem kapcsolódik hozzá:

„Jácintus, jácintus, tarka tulipánus
Hintsetek virágot az isten fiának.
Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.
Öreg embereknek csutora borockot,
Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,
Ifjú legényeknek szegfübokrétájuk,
Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk…”

Az ének végén „Ekkora legyen a kendtek kendere” szövegű szerencsekívánó mondóka kíséretében emelik magasra a kiskirálynét. Kapcsolódhatnak még hozzá adománykérő formulák és főként gyermekjátékdalok. A pünkösdi királynéjárás dalainak másik nagy csoportját egyházi énekek alkotják. Legfontosabb: „A pünkösdnek jeles napján, szentlélek isten küldötte…” Ez már az 1675-ös Canthus Catholiciben is „régi ének” jelzéssel szerepel. A pünkösdi királynéjárás egyes változataiban csak az egyházi ének szerepel, míg másokban kiegészül az adománykérő formulával, búcsúzó verssel, de ez a játék menetén mit sem változtat.
A pünkösdi királynéjárás legközelebbi párhuzamai Ny-Európában ismertek, Németalföldön és a Rajna vidékén.

Zöldág-járás, zöldág-hordás
A pünkösdi időszakban jellemző szokás a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. Lányok kapuzós, körtáncos játékai jellemzőek erre az időszakra. Énekelve, kapun átbújva és kaput tartva járják végig a falut.
Nyugat-Magyarország egyes vidékein jellemzőek voltak pünkösdkor. Szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai egy iskolás korú fiút, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe a házbeliektől.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban. Az adománykérés így hangzott Maglócán (Sopron vm): „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat vagy tojással vagy garassal vagy katonaforintokkal! ”
A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

Névnap Eszter – 1. – héber eredetű; jelentése: mirtusz;
2. – perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány

Eliza – az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése. Idézet „Nem volt felelni valóm, hiszen nem mondott újat, ő nem fogta fel, hogy attól, hogy kölcsönösen szeretjük egymást, még úgy meg tud döfni, hogy térdre esem. Éppen azért, mert szeret, és mert én is szeretem. Csak az tud nekem fájdalmat okozni, akihez közöm van.”

Szabó Magda

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

NÉPI KALENDÁRIUM:

Pünkösd

Pünkösd neve a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep, május 10-e és június 13-a között. A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak ugyan, de mint az alábbi tiltó rendelkezések is bizonyítják, számos olyan szokás és hiedelem őrződött meg, melyek legfeljebb csak az elnevezésükben köthetők pünkösdhöz, például a csetneki zsinat határozata 1594-ben tiltotta a pünkösdi királyválasztást, táncot és játékokat. Az 1692-ből származó csíkkozmási tiltás így szólt: „Eleitől fogva régi időben is mindenkor tilalma volt a sátoros ünnepeken való táncolásnak, királynéasszony ültetésnek, mely pogányoktól maradott szokás ezután is tilalmas.” 1770-ben Tessedik Sámuel arról számolt be, hogy megszüntették a májusi fák bevitelét a templomba pünkösdkor, mert a gazdák legszebb gyümölcsfáikat láthatták ott kivagdosva. A tiltások jellegzetes pünkösdi szokásokra vonatkoznak: pünkösdi királyválasztás, pünkösdi királynéjárás, pünkösdi zöldágazás, májusfa, valamint pünkösdi mulatságok, táncok, játékok.

Magyar Néprajz VII.

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

- Mészáros Ági (1918) színésznő játékát könnyedség, humor és magával ragadó báj, valamint drámaiság jellemezte. 1956-os megnyilvánulásai miatt mellőzték.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

ISTEN DICSŐÍTÉSENEK FONTOSSÁGA (1)

„… ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.” (Lukács 19:40)

Azt mondják, hogy ha a tudósok egyszer majd megfejtik az univerzum titkát, és rájönnek, miből is áll az „ősanyag”, akkor zenét fognak benne találni. Amikor a farizeusok megpróbálták elhallgattatni azokat, akik dicsőítették az Urat, akkor mondta Jézus ezt: „ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani” (Lukács 19:40). A Bibliában azt is olvassuk, hogy a fák tapsolnak, a hegyek és tengerek magasztalják Istent. Az egész teremetett világ arra lett tervezve, hogy dicsőítse alkotóját. Ha te nem teszed ezt, akkor nem jön életre kapcsolat közted és Isten között, és egy űr marad benned, amit semmi más nem tud betölteni. Dávid azt mondta: „Jusson eléd imádságom, mint illatáldozat, imára emelt kezem, mint esti áldozat!” (Zsoltárok 141:2). Az a héber szó, amit itt imának fordítunk, „dicséret énekét” jelenti, és a Bibliában nem kevesebb, mint 72-szer fordul elő ilyen értelemben. Kezdj hát el dicséretet énekelni Istennek! A szövetség ládája három dolgot jelképezett: győzelmet, útmutatást és Isten jelenlétét. Nem csoda, hogy Izráel népe elveszettnek érezte magát nélküle. Figyeld meg, hogyan hozták vissza, amikor visszaszerezték ellenségeiktől, a filiszteusoktól: „Dávid pedig és egész Izráel szent táncot járt Isten szíve előtt teljes erővel, énekelve, citerák, lantok, dobok, cintányérok és harsonák kíséretében” (1Krónikák 13:8). Észrevetted a „teljes erővel” kifejezést? Félre a sápadt, szánalmas dicsőítéssel! Add bele szíved-lelked! A dicsőítés bensőséges kapcsolatot teremt Istennel. Jeruzsálem újjáépítésekor az énekesek ugyanolyan létfontosságú részei voltak a sikernek, mint a katonák és az építőmunkások. Sőt, szerepük annyira fontos volt, hogy fizetést is kaptak érte (ld. Nehémiás 11:22-23). Kezdd hát dicsőíteni Istent!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szűz Mária

Szent V. Piusz pápa mindent megtett az egész keresztény világot végveszélybe tipró török birodalom ellen. Mohács után 1526-ban minden elveszni látszott. 1541-ben elesett Buda. 1568-ban már adott Miksa magyar királynak 30000 aranyat a végvárak védelmére, de a török előnyomulás feltartóztathatatlannak látszott. Szövetséget hozott létre a török tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal.

Az imában bízott azonban legjobban. A rózsafüzér imádkozását szorgalmazta, de ő maga is környezetével kitartóan imádkozta. Így volt ez az egyesült keresztény sereg és a túlerőben levő török hajóhad Lepantó melletti összecsapása idején is 1571. október 7-én. A rózsafüzért imádkozva a pápa sugallatban értesült a győzelemről, és elrendelte minden október 7-én “Mária, Rózsafüzér Királynője” ünnepének megünneplését. Ugyanakkor a “Keresztények Segítsége” megszólítást is a hívek imáiba ajánlotta. 1571 óta ez a megszólítás a lorettói litánia fohászai közt szerepel.

bacskaplebania.hu

A magyar földrajztudomány sok kimagasló képviselővel büszkélkedhet, köztük Lóczy Lajossal, a kiemelkedő Ázsia-kutatóval, Prinz Gyulával és Stein Auréllal, a Tien-san hegység, illetve a Tarim-medence legjelentősebb feltáróival. És Cholnoky Jenőt sem hagyhatjuk ki a sorból, aki éppúgy végzett tudományos megfigyeléseket Erdélyben, mint a Jangce szubtrópusi deltavidékén, vagy épp az északi-sarkvidéki Spitzbergák szigetcsoporton, s aki – egyebek mellett – tudományos magyarázatot talált a Medárd-naphoz kötődő népi időjóslási hiedelemre.
A leendő tudós 1870. július 23-án, Veszprémben jött világra, Cholnoky László ügyvéd és Zombath Krisztina gyermekeként. Az elemi iskolát szülővárosában, gimnáziumi tanulmányait részben ugyanitt, részben Pápán végezte el. Már középiskolás korában felébredt benne az érdeklődés a földrajz iránt. Földrajztanár szeretett volna lenni, de apja lebeszélte tervéről. „Csak jót akarok neked, fiam, a tanárok, tudósok mind szegények” – mondogatta neki, s a szülői intelmek hatására a fiatalember a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemre iratkozott be, hogy a magasabb fizetéssel kecsegtető mérnöki pályán fusson be karriert.
Folyammérnöki diplomája megszerzése után tanársegédi állást kapott a műegyetem vízépítési tanszékén. Ám a földrajz iránti szeretete sem múlt el, s miután megismerkedett és összebarátkozott az akkor már világhírű Lóczy Lajossal, újult erővel lobbant fel benne kamaszkori vágya. A nagy Ázsia-kutató meghívta maga mellé asszisztensnek a Budapesti Tudományegyetem Földrajz Tanszékére, s Cholnoky Jenő el is fogadta az ajánlatot. Lóczy felismerte benne a földrajztudósi tehetséget, s azzal a feladattal bízta meg, hogy a helyszínen tanulmányozza a Kínai-alföldön végighömpölygő hatalmas folyamok: a Sárga-folyó és a Jangce deltavidékét, és derítse ki mederváltozásaik okait. A fiatal kutató örömmel elvállalta a megbízatást, s a vallás- és közoktatási minisztériumtól kapott szerény ösztöndíjjal a zsebében, 1896-ban a Távol-Keletre utazott. Bérbe vett egy jellegzetes kínai hajót – dzsunkát –, s azzal járta be a Jangce deltáját, hogy választ találjon a kérdésre: a folyam két fő torkolati ágán kívül valóban létezett-e az ősi kínai krónikákban említett harmadik ág is. A terepet kutatva rá is jött, hogy hajdan tényleg létezett a folyóág, mely Kan-fu kikötővárosnál hullámzott bele a Kelet-kínai-tengerbe. Hidrográfiai (vízrajzi) méréseket is végzett a két folyó torkolatában, magyarázatot talált a Jangce-delta keletkezésére, illetve a Sárga-folyó mederváltozásaira. Emellett utazást tett északra, a Góbi-sivatag pereméhez, tanulmányozta a lösztakaró képződését, valamint a futóhomok mozgását. Majd kutatóutat tett Kína északkeleti tartományában, Mandzsúriában, ahol felfedezett egy csaknem százezer négyzetkilométer kiterjedésű bazaltfennsíkot, mely addig ismeretlen volt a nyugati tudomány számára. S mindezeken kívül naplójában 1235 rajzot készített, többségében helybeli használati eszközökről, lakóházakról, melyeknek a néprajzkutatók is hasznát vették. Egyszemélyes expedíciója utolsó évében, 1898-ban azonban az élete is veszélybe került, amikor az európai nagyhatalmak erősödő kínai befolyása és terjeszkedése miatt minden nyugati emberben ellenséget látó helybeliekből álló tömeg meg akarta lincselni, és csak a segítségére siető katonák mentették ki szorult helyzetéből. Hazatérése után pedig – szaktanulmányai mellett – megírta első nagy sikerű ismeretterjesztő művét, A sárkányok országából c. könyvet.
Lóczy Lajossal együtt földgázlelőhelyek után kutatott Erdélyben, 1905-ben pedig a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem földrajz tanszékének a vezetője lett. Magas szintre emelte a földrajzoktatást, s alaposan be is járta Erdélyt, részletesen tanulmányozta és leírta az országrész természeti viszonyait. Emellett további két nagy külföldi kutatóutat is tett, előbb – 1910-ben – a Jeges-tengerben (más néven: Északi-sarki-óceánban) fekvő Spitzbergák szigetcsoportjára, ahol a tundrát, a hideg, sarkvidéki éghajlat felszínformáló hatásait, a fagyaprózódásos folyamatokat, a törmelékfelhalmozódásos térszíneket tanulmányozta, és magyarázatot talált az ún. poligonális tundratalajok keletkezésére, melyek a hőmérsékletingadozások miatt bekövetkező szakaszos olvadások és fagyások következtében jönnek létre. Majd miután az Amerikai Földrajzi Társaság meghívta az egyesület megalapításának 60. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi konferenciára, 1912-ben, a földrajztudós-politikus gróf Teleki Pál társaságában nagyszabású tanulmányutat tett az Egyesült Államokban, az Atlanti-óceántól a Csendes-óceán partjáig.
Tudományos munkássága során jelentős eredményeket ért el a karsztkutatásban, a folyóteraszok képződésének vizsgálatában, s ő adott magyarázatot az ún. „európai monszun” jelenségre, mely összecseng a népi időjóslásban szereplő Medárd-napi hiedelemmel. Eszerint ha június 8-án, Medárd napján esik az eső, akkor negyvennapos esős időszak következik. Cholnoky a jelenséget azzal magyarázta meg, hogy tavasz végén az európai szárazföld felett jóval magasabbra emelkedik a levegő hőmérséklete, mint az Atlanti-óceán fölött. Az így létrejövő hőmérsékletkülönbségek miatt megindul a nedves, hűvös óceáni légtömegek beáramlása a szárazföld felé, a hirtelen bekövetkező hidegbetörés pedig magával hozza a zivatarokat, az esőket és a hetekig elhúzódó hűvös, csapadékos időt…
Az I. világháborús összeomlás és Erdély 1919-ben bekövetkezett román megszállása azután véget vetett kolozsvári tevékenységének. Több tanártársával együtt el kellett hagynia az országrészt, s 1919 novemberében tehervonaton érkezett meg Budapestre. A következő évben viszont tanári állást kapott a Budapesti Tudományegyetemen, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Legkedveltebb munkaterülete a felszínalaktan (geomorfológia) volt, s W. M. Davis amerikai földrajztudós szemléletét honosította meg a magyarországi földrajztudományban, mely szerint a domborzati formák szakaszos (ciklikus) lepusztulási folyamatok következményeiként alakulnak ki. Nagy sikerű tudományos ismeretterjesztő műveket is írt, melyekben jó írói érzékkel, a nagyközönség számára is érthető módon mutatta be a földrajzi folyamatokat, jelenségeket.
Hetvenéves korában nyugdíjba vonult, elbúcsúzott a tanári katedrától, de otthonában tovább folytatta tudományos munkásságát. A II. világháború idején írta meg egyik főművét, az ötkötetes Emberföldrajzot. Ám később rákbetegség alakult ki nála, s 1950. július 5-én, Budapesten örökre lehunyta szemét. (Forrás: Wikipédia)
Lajos Mihály

A Kárpátalja Kupa döntője miatt egy hét kihagyás után folytatódott a beregszászi járási labdarúgó-bajnokság. Az előzetes menetrendnek megfelelően május 17-én a 4. forduló mérkőzései kerültek megrendezésre, míg az elmaradt 3. fordulót, majd július 5-én pótolják a csapatok.

A játéknapon ismét ellenmondást nem tűrően futballozott az FC Badaló amely, ezúttal odahaza a kisbégányi csapatra mért megsemmisítő 9:0-s vereséget. A Főnix három győzelemmel és 24:0-s gólkülönbséggel vezeti a tabellát. Szintén győzni tudott a hétvégén a Tisza-partiak legnagyobb riválisa az FC Gát is. A címvédő hazai pályán a pont nélkül álló FC Papi ellen diadalmaskodott 6:2-re. Gáton elszenvedett veresége után sikerült a játéknapon a győzelem útjára visszatalálnia az FC Csillagnak, a Vérke-parti gárda Bakos legjobbjait győzte le egy szoros mérkőzésen 2:1 arányban. Ugyancsak a hazai csapat sikerével zárult az FC Borzsova és az FC Nagybereg összecsapása, a borzsovaiak egy fordulatokban gazdag találkozón végül 3:2-re nyertek a Talizmán ellen. A fordulóban a vendégcsapatok becsületét egyedül az FC Kigyósnak sikerült némiképp megvédenie köszönhetően a Zápszonyban elért 1:1-es döntetlenjének.

Az ificsapatok eredményei a fordulóból:

FC Gát – FC Papi 4:0

FC Csillag – FC Bakos 2:2

FC Badaló – FC Kisbégány 1:0

FC Borzsova – FC Nagybereg 0:2

FC Zápszony – FC Kigyós -/+

Tabella felnőttek:

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC Főnix Badaló 3 3 0 0 9 2 FC Artosz Gát 3 3 0 0 9 3 FC Csillag Beregszász 3 2 0 1 6 4 FC Kigyós 3 1 2 0 5 5 FC Talizmán Nagybereg 3 1 1 1 4 6 FC Borzsova 3 1 1 1 4 7 FC Zápszony 3 0 2 1 2 8 FC Kisbégány 3 0 1 2 1 9 FC Bakos 3 0 1 2 1 10 FC Papi 3 0 0 3 0

 

Tabella ificsapatok:

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC Főnix Badaló 3 3 0 0 9 2 FC Artosz Gát 3 3 0 0 9 3 FC Borzsova 3 2 0 1 6 4 FC Kisbégány 3 2 0 1 6 5 FC Talizmán Nagybereg 3 2 0 1 6 6 FC Papi 3 1 0 2 3 7 FC Kigyós 3 1 0 2 3 8 FC Csillag Beregszász 3 0 1 2 1 9 FC Bakos 3 0 1 2 1 10 FC Zápszony 3 0 0 3 0

 

A kárpátaljai tömbmagyarság településeit magában foglaló, magyar többségű területi-közigazgatási egység létrehozásának lehetőségeit vitatta meg – a folyamatban lévő ukrajnai közigazgatási reform tükrében – a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya szombaton Beregszászon.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője beszámolójában hangsúlyozta, “Kárpátalja és a kárpátaljai magyarság történetének legnehezebb, háborús helyzettel és gazdasági válsággal súlyosbított időszakát éli meg, ezért mindent meg kell tenni a magyar közösség megmaradása, megtartása érdekében”. Hozzátette, a kárpátaljai magyarságnak helyt kell állnia a nehéz körülmények közepette, és most ki kell használnia a közigazgatási reformról szóló ukrán törvény által a nemzeti kisebbségek számára biztosított lehetőségeket.
“A kárpátaljai magyaroknak kezdeményezőleg, saját érdekeiket megfogalmazó kész javaslatokkal kell fellépniük a kistérségek (településtársulások) önkéntes létrehozása és a területi-közigazgatási egységek kialakítása során, nehogy az államhatalom erőszakolja rá saját akaratát felülről a közösségre” – fogalmazott.
A tanácskozáson térképekkel illusztrálva vázolták a tömbmagyarság településeit egyesítő, közel 70 százalékos magyar többségű lehetséges új járás határait. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének és földrajzi tanszékének szakemberei által kidolgozott javaslatok értelmében egy ilyen járás lakossága 170 ezer fő lenne, ebből mintegy 115 ezret tennének ki a magyarok.
Az ülésen szó volt az idén októberben esedékes ukrajnai helyhatósági választásokra való felkészülésről is. Brenzovics elmondása szerint a KMKSZ – annak ellenére, hogy még nincs kitűzve a voksolás időpontja – készül a megmérettetésre, a többi között közvélemény-kutatást szervez, hogy minél jobb eredményt érhessen el.
A fórumon vázolták a Kárpátaljára áramló segélyek és támogatások elosztását irányító koordinációs bizottság tevékenységét. A KMKSZ elnöke ennek kapcsán köszönetét fejezte ki a magyar népnek azért a szolidaritásért és segíteni akarásért, amelyet a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai nemzettársak iránt mutat.
A KMKSZ választmánya nyilatkozatot fogadott el, amelyben rendkívül veszélyesnek nevezi és elítéli a kárpátaljai magyarság ellen irányuló, az utóbbi időben elszaporodott provokatív megnyilvánulásokat, hatékony fellépést szorgalmazva a rendvédelmi szervek részéről a hasonló jogsértésekkel szemben. A testület továbbra is kiáll a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezése mellett, felszólítva a katonai hatóságokat, hogy a mozgósítás során tartsák be az ország alkotmányát és törvényeit, s az amúgy is nehéz helyzetben lévő lakossággal szemben ne alkalmazzanak alkotmányos jogokat csorbító intézkedéseket.
A nyilatkozat szerint a KMKSZ bizakodóan tekint a közelmúltban elfogadott, az önkormányzatok önkéntes egyesüléséről szóló törvény azon tételére, amely kimondja, hogy az átalakítások során figyelembe kell venni a különböző térségek sajátos történelmi és etnikai sajátosságait. A KMKSZ rendkívül fontosnak tartja, hogy a közigazgatási reform során az illetékes hatóságok fordítsanak nagy figyelmet az önkéntesség elvének betartására, a lakosság nemzetiségi összetételére. Ugyancsak kiemelten fontosnak tekinti, hogy a decentralizáció keretében Kárpátalján alakítsanak ki egy olyan járást, amely egyesíti a határ menti magyar településeket. A KMKSZ egyúttal olyan kistérségek létrehozását szorgalmazza, amelyek nem bontják meg a tömbben élő magyarság egységét.

A napokban újabb határon túli településekre utaztak a záhonyi Dr. Béres József Kollégium diákjai, hogy az általuk összegyűjtött könyvekkel és folyóiratokkal segítsék a magyar tannyelvű iskolákat.
A 19 éve elindított könyves misszió keretében eddig 42 alkalommal mintegy 70 erdélyi, felvidéki és kárpátaljai tanodába jutott a határvárosi adományokból.
1996-ban a záhonyi iskolák képviselői Háda Imre polgármester vezetésével a két legközelebbi kárpátaljai települést, Tiszasalamont és Csapot keresték fel a városban összegyűjtött adományokkal, majd a helyi diákotthon, ahol jelentős számban tanulnak kárpátaljai diákok, lett a karitatív kezdeményezés koordinátora.
Legutóbb Tiszaágtelek és Tiszaásvány magyar tanítási nyelvű iskoláját látogatta meg a záhonyi küldöttség Balogh Gyula tanár úrral az élén.
A hétszáz lakosú Tiszaágteleken Györke László igazgatóhelyettes mutatta be a két épületben 114 gyereket pallérozó iskolát. A Csap melletti, mintegy nyolcszáz lakosú Tiszaásvány nagyobbik iskolaépületében az ott dolgozó kollégák nyújtottak tájékoztatást a 67 tanulót oktató-nevelő intézményről. A záhonyi csoport ezután a testvérváros, Csap nevezetességeivel ismerkedett meg.
A mostani adományozás létrejöttét mások mellett több könyvkiadó, a regikonyvek.hu és az antikvarium.hu internetes kereskedés, a szerencsi Balogh Sándor Alapítvány, továbbá a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt és a kisvárdai Bacsó Futár Kft. segítette. A kollégisták csaknem két évtizede elindított kezdeményezéséről nemrégiben a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsora is beszámolt, a következő adományozó útjukra pedig a tervek szerint a Duna TV egyik stábja kíséri el a küldöttséget.

Első alkalommal rendeztek családi napot Palágykomorócon. Május 17-én a helyi és környékbeli falvakból érkező családok igen változatos és sokszínű programon vehettek részt. A rendezvény a Palágykomoróci Kultúrház területén zajlott.
A családi nap elején Illár József helyi polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően Andrejcsák-Tóth Anetta, a KMKSZ Palágykomoróci Alapszervezetének elnöke, járási képviselő mondott beszédet, aki hangsúlyozta, hogy a család az élet központja és az örökkévaló boldogság kulcsa. Szkoropádszky Péter helyi görögkatolikus paróchus áldást kért a megjelent családokra, majd Illár Viktória, a rendezvény szervezője, a Palágykomoróci Kultúrház igazgatója ismertette a programot.
A palágykomoróci óvoda és az általános iskola növendékei színvonalas műsorral kedveskedtek az idelátogatók számára, majd a helyi Örökzöld Nyugdíjasklub kórusának műsorával folytatódott az előadás. A koncertek után a családok különböző ügyességi vetélkedőkön vehettek részt. A nyertesek jegyeket kaptak, amelyeket beválthattak értékes ajándékokra vagy felhasználhatták trambulinozásra, fodrászatra, arcfestésre.
A palágykomoróci egészségügyi rendelő munkatársai is jelen voltak, akiktől a gyermekek megtanulhatták, hogyan kell helyesen fogat mosni, valamint az idősebbek megmérethették vérnyomásukat.
A helyi tehetségek kiállítását is megtekinthették az idelátogatók: Kisszelmencről Szakács Roland, Palágykomorócról pedig Kiss Tímea és Danicskó Márk rajzaiban gyönyörködhettek az érdeklődők. A nap zárásaként táncházra került sor, amely során a Csipkés együttes húzta a talpalávalót.
A rendezvény célja az volt, hogy a családokat közelebb hozzák egymáshoz – mondta Illár Viktória, a program főszervezője.
A nap támogatói a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Dorcas Segélyszervezet, a helyi egyházközségek, Béres Ágnes hitoktató, valamint a Palágykomoróci Polgármesteri Hivatal voltak.

Váradi Enikő

Beregszász polgármestere, Babják Zoltán és Mikola Kuricja alezredes szerint felelősségre kell vonni a parkolási szabályokat megsértőket.
Babják Zoltán megbeszélést folytatott Mikola Kuricjával, a belügyi hivatal vezetőjével — olvashattuk Beregszász polgármesterének, Babják Zoltán közösségi oldalán.
Az alezredessel arról beszéltek, hogy ellenőrző szemléket kellene tartani annak érdekében, hogy felelősségre vonják azokat, akik megsértik a parkolási szabályokat a város központjában.
Elsősorban a gyalogosok számára fenntartott területekre, ezen belül a terekre és járdákra vonatkozik ez. Az autósok főleg a délelőtti órákban sértik meg a parkolás szabályait, amikor különösen sok a jármű Beregszászban.

Az ukrán oktatási minisztérium hivatalos levelet intézett a felsőoktatási intézmények vezetőihez. A közleményben az áll, hogy a felső végzettséget igazoló állami dokumentum előállítási költsége nem haladhatja meg a 34 hrivnyát. A közelmúltban ugyanis számos panasz érkezett a minisztériumhoz a diplomák árának növekedése miatt.

Az idevonatkozó törvény értelmében a felsőoktatási intézményeknek önállóan kell előállítaniuk a felső végzettségről szóló okmányt. A Miniszteri Kabinet márciusban fogadott el rendeletet az államilag elismert diplomákra vonatkozóan, amelyben meghatározzák, milyen adatokat kell tartalmaznia az államilag elismert diplomának, és azt is megszabják, hogy a dokumentum előállítási költsége nem haladhatja meg az állampolgárok adómentes minimáljövedelmének kétszeresét.

A törvény maradéktalan betartása érdekében a minisztérium azt javasolta a felsőoktatási intézmények vezetőinek, hogy 2015. május 20-ig hozzák nyilvánosságra hivatalos weboldalukon az általuk kiadott diploma előállítási költségét.

Kárpátalja.ma

Bezárt péntekre az Eiffel-torony, mivel a francia főváros egyik jelképének számító épület dolgozói sztrájkba kezdtek a környéken garázdálkodó agresszív zsebtolvajok miatt.

A személyzet többségének munkabeszüntetése miatt a nyitvatartási idő kezdetétől, fél 10-től fogadták zárt kapuk a turistákat a világ egyik leglátogatottabb nevezetességénél, s a torony csak hét óra elteltével, fél 5-kor nyitott ki.

A dolgozók lépésére egy nappal az után került sor, hogy a párizsi hatóságok bejelentették, a megerősített rendőri jelenlétnek és a videokamerás megfigyelésnek köszönhetően idén csökkent a turisták elleni bűncselekmények száma.

Újabb kötettel gazdagodott Kárpátalja tudományos könyvállománya: Molnár Ferenc A Munkácsi Egyházmegye 1848–1849-ben. Tanulmányok és kronológia című könyvét május 22-én mutatták be a Rákóczi-főiskolán.

A bemutató kezdetén Csatáry György történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője köszöntötte a jelenlévőket.

Molnár Ferenc a könyv keletkezésének körülményeiről mesélt, valamint az egyház és tudományágak összefonódásáról, az egyház szerepéről, törekvéseiről a forradalom idején.

A kötetet Erdődy Gábor történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi rektorhelyettese, és Csatáry György mutatta be, értékelte. A beszélgetést Marosi István, a beregszászi főiskola görögkatolikus ifjúsági lelkésze moderálta.

A könyv első felében a szerző a munkácsi püspökség és a térségben élő görögkatolikusok szerepét foglalja tanulmányba, majd új források felkutatásával az egyházmegye történelmi kronológiáját tárja az olvasók elé.

A kötetben való tájékozódást név- és helymutató, valamint térképek (a Munkácsi Egyházmegye parókiái és filiái 1847-ben) is segítik. A könyv a Collectanea Athanasiana I. Studia alsorozatának hetedik köteteként jelent meg.

A könyvbemutató a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszéke és a Lehoczky Tivadar Intézet szervezésében valósult meg.

Kárpátalja.ma

Elferdített tényeket és fogalomzavarokat tartalmaz az Amnesty International (AI) emberi jogi szervezetnek a kelet-ukrajnai foglyok kínzásáról szóló, pénteken Londonban ismertetett jelentése – közölte az ukrán védelmi minisztérium sajtóosztálya a dokumentumban foglaltakra reagálva.

Az Amnesty International azt írta, hogy cáfolhatatlan bizonyítékok utalnak a kelet-ukrajnai konfliktusban szembenálló felek súlyos háborús bűncselekményeire, köztük foglyok kínzására és jogi eljárás nélküli kivégzésére. Hozzátette, hogy e bűncselekményeket szinte napi rendszerességgel követik el mindkét oldalon.
Az ukrán védelmi tárca pénteken kiadott közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán fegyveres erők sohasem tartottak és most sem tartanak fogva “túszokat vagy foglyokat”, sem békés lakosokat, sem olyan fegyvereseket, akik Donyeck, illetve Luhanszk megyében folytatott terrorista tevékenységgel gyanúsíthatók.
A minisztérium leszögezte, hogy Ukrajnában kizárólag az ukrán biztonsági szolgálatnak (SZBU) van joga őrizetbe venni olyan embereket, akiket az állam biztonságának megsértésével, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására, az államhatalom törvénytelen megszerzésére irányuló cselekmények elkövetésével, illetve terrorista tevékenységgel gyanúsítanak. Hozzátette, hogy az SZBU bírósági döntés alapján korlátozza e személyek mozgásszabadságát, azaz tartja őket őrizetben.
A közlemény szerint az SZBU rendszeresen beszámol hivatalos honlapján, illetve sajtótájékoztatóin az olyan esetekről, amikor gyanúsítottakat vettek őrizetbe, valamely személyek ellen büntetőeljárást indítottak vagy egy ügyet bíróság elé terjesztettek.
Az Amnesty International jelentésében arról is beszámol, hogy a Kijev-párti oldalon a radikális Jobboldali Szektor (PSZ) mozgalom – egyik volt foglyuk beszámolója szerint – egy elhagyott ifjúsági táborban, egy rögtönzött börtönben tartott fogva több tucat civilt túszként, akiket brutális kínzásoknak vetett alá, és nagy mennyiségű pénzt zsarolt ki tőlük vagy hozzátartozóiktól. A PSZ-nél pénteken erre reagálva értetlenségüknek adtak hangot, hogy ezt az emberi jogi szervezet egyetlen ember elmondására alapozva írta be jelentésébe, és semmilyen bizonyítékot erre vonatkozóan nem tárt a nyilvánosság elé. A Jobboldali Szektor sajtóosztályán azt hangoztatták, hogy ez az információ nem felel meg a valóságnak, az említett ifjúsági tábor nem börtön, hanem a PSZ alakulatának egyik támaszpontja Dnyipropetrovszk megyében. Kijelentették, hogy tagjaik minden elfogott személyt haladéktalanul átadnak a hatóságoknak.

Azt, hogy szerdán kupagyőztes lett a Fradi, onnan tudom, hogy eufórikus hangulatban lévő futballdrukkerekkel utaztam a pesti metrón. Eddig a médiában értesültem arról, hogy a drukkerek olykor hangosak, s hogy az agresszív, szélsőséges rajongókat eltiltják a meccsektől, de testközelből még sosem tapasztaltam, milyen egy hatalmas tömeg a pesti tömegközlekedésen, akik zajongását már jóval a szerelvény megállóba érkezése előtt hallani lehet.
Éjszaka van, a metró mégis tele utasokkal. Egyszer csak valami fura zúgás hallatszik, amire az utasok megszeppennek, majd mikor a szerelvény megáll, „kupagyőztes, kupagyőztes”-t skandáló zöld-fehéreket látok mindenfelé. Valójában az egész megálló zöld-fehér színekben pompázik. Hová fognak felférni? Felférnek, igaz, hogy tele lesz tőlük a kocsi. Majd elkezdenek ugrálni, úgy, hogy az egész szerelvény mozog, libeg. A metró nem indul, a tömeg egy-egy vezér kezdeményezésére skandál, énekel. Az ugrálás abbamarad, a szerelvény végre elindul. A skandálás folytatódik, én pedig azon gondolkodom, meg kell-e tőlük ilyenkor ijedni, vagy sem. Ahogy az arcokat figyelem, nem bűnöző tekinteteket látok, habár van ezekben a férfiakban és nőkben pár doboz sör, az biztos. De örülnek, kupagyőztes lett a csapatuk, és most gátlások nélkül, teljességgel megélik az érzelmeiket. És akkor rájövök, hogy épp részese vagyok egy közösségi élménynek. Hiszen a nagyváros más-más részéből, különböző társadalmi rétegeiből verbuválódott tömeg mégiscsak közösség, akkor is, ha más, mint amit a kárpátaljai ember általában a fogalom alatt ért. A kárpátaljai falu vagy kisváros jól ismert arcai között felnövő ember számára természetes, hogy van közössége, hiszen sokszor egész életében ugyanazokat az arcokat látja, velük osztja meg életének különböző élményeit. Furán reagálunk hát arra, ha az emberek tőlünk eltérően szocializálódnak, és ennek eredményeképpen például másképp is élik meg, mutatják ki érzelmeiket. Azonban a nagyvárosban élőknek ugyanúgy szükségük van közösségi élményre, a valahová tartozás érzésére, akkor is, ha ez a csoport sokszor spontán. S közelről nézve nem is olyan rémisztőek a drukkerek. Sokkal inkább tele vannak energiával, örömmel, feltöltődnek a hétköznapokhoz, és végre nem a „magyar pesszimizmus” köszön vissza az emberre a 3-as metrón.

Sponták Szabina
Kárpátalja.ma

Kárpátalján élni különleges áldás, akkor is, ha az utóbbi időben sokakat kétség gyötör efelől. Aki élt már betonrengetegben, az igazán értékelni tudja, ha reggel felkelve a hegyekre emelheti szemeit, és friss levegőt szippanthat. Ha pihenni szeretnénk, nem kell több száz kilométert utaznunk, hogy elvonuljunk a természetbe. Ezúttal olyasvalaki volt a riportalanyunk, aki „hivatásszerűen” szereti Kárpátalját és a Kárpátokat, s ezt a szeretetet a közelről és távolról érkező vendégeknek egyaránt átadja, nem akármilyen lelkesedéssel. Bíró András idegen- és túravezetővel beszélgettem.

– Meséld el, kérlek, hol születtél és nőttél fel, milyen hatások értek gyermek- és ifjúkorodban?

– Nagyberegen születtem, itt is nőttem fel, egész gyerekkorom a szülőfalumhoz kötődik. Egyértelműen zsivány, huncut gyerek voltam, nem voltam szófogadó. A középiskola befejezése után egyetemre mentem, magyar szakos lettem az Ungvári Állami Egyetemen. A harmadik évfolyam befejezése után nappali tagozatról levelezőre váltottam, és ekkor, vagyis húsz évesen kezdtem el tanítani Benében és Jánosiban. Bevallom, ez nem volt egy szép időszak az életemben, ugyanis akkor még nem voltam felkészülve arra, hogy tanár legyek. Azt kell mondanom, hogy a későbbiekben, mikor már tapasztalatom is volt, akkor sem éreztem jól magam a tanári pályán. Valahogy nem ezt a hivatást éreztem életcélomnak. Aztán felhagytam a tanári munkával, és Budapesten próbáltam szerencsét, de nem jött be a nagyvárosi élet sem. Miután hazajöttem a magyar fővárosból, újra nekivágtam a tanításnak. Akkor már nagyon vonzottak a hegyek, így szívesen mentem Kőrösmezőre oktatni a szórványprogram keretében. Ezzel párhuzamosan elkezdtem felfedezni a vidéket: mindent, ami magyar és mindent, ami természet. Ebből bontakozott ki az, hogy idegen- és túravezető lettem.

– Ezek szerint korábban is megvolt benned a vágy, hogy idegenvezető légy?

– A vágy nagyon érdekesen kezdődött. Bene polgármestere, Szuhán András szólított meg egy alkalommal, hogy elvállalnám-e egy-egy csoport idegenvezetését, hiszen legényemberként úgyis sok időm van. Ez pont abban az igen nehéz időszakban történt, amikor a pedagógusok nem kaptak fizetést hónapokon keresztül, vagy csak a kereset 30-50%-át fizették ki. Így anyagi szempontból sokat jelentett, hogy négy-ötnapos utakra kértek fel. Nagyon nehéz volt eleinte, hiszen akkoriban kevés Kárpátaljáról szóló könyvhöz lehetett hozzájutni. Egy hónapot kaptam felkészülési időként. Közben egy alkalommal beültem egy tapasztalt kollégához, hogy megnézzem, hogyan is zajlik az idegenvezetés. Talán két hét után jött az első felkérés, hogy van egy csoport, akiket vezetnem kell. Mondtam, hogy nem érkeztem felkészülni, és hogy az utat sem ismerem. Kaptam magam mellé egy embert, aki ismeri az utat. Így indult az, hogy éjszaka tanultam, nappal csoportokat vezettem. Ezek eleinte nem voltak ám olyan jó idegenvezetések, de később szép lassan kialakult. Akkor még csak nyaranként dolgoztam, de négy-öt éve már kizárólag ezzel foglalkozom. Egyre több felkérésem lett nagyobb csoportoktól és kisebb baráti társaságoktól, családoktól.

– Kikből áll a megrendelőid, vendégeid zöme?

– Amíg az országban béke volt, addig elsősorban Magyarországról érkeztek a vendégeim. Az utóbbi időben a helyzet változott. Egyre több itthoni csoportom van. Ez talán annak is köszönhető, hogy többen ismernek márKárpátalján, illetve az ittenieket is egyre jobban érdekli az a tájegység, ahol élünk. Régen a kárpátaljai ember, ha elment valahová pihenni, az a tópart volt vagy az erdő széle, saslikoztak, bográcsoztak. Az utóbbi időben ez valamelyest átalakult. Többek között egyházi líceumok, iskolák, gyülekezetek keresnek meg, illetve a másik nagy örömöm, hogy erdélyiek jönnek úgy télen, mint nyáron. Ez azért érdekes, mert nekik otthon is rengeteg látnivalójuk van, mégis elkezdték felfedezni Kárpátalját, egy másik elcsatolt országrészt.

– Hogyan fogadják a Felső-Tisza-vidéken a turistákat? Tudat- és identitásformáló erővel bír-e a turizmus közöttük?

– 2000-ben elindult egy szórványprogram a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében, ami egy óriási lépés volt afelé, hogy a felső-Tisza-vidéki magyarokat felrázzák kicsit „álmukból”, s így náluk is jelentkezett az akarat, hogy magyar iskolájuk legyen. Ha arra gondolunk, hogy hosszú ideig sem Rahón, sem Kőrösmezőn nem volt magyar oktatás, akkor ez igen komoly lépésnek számított. Ezen a vidéken több olyan család él, ahol a férj és a feleség magyar, de sok a vegyes házasság is. Sok vegyes családban jelent meg az igény arra, hogy a magyar nyelvet újratanulják, és ezzel együtt a régi identitást is. Erre a turizmus egyértelműen rásegít. Azoknál a magyar családoknál, akik foglalkoznak vendégfogadással – én elsősorban magyar családokhoz viszem a vendégeimet – az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy kicsit jobban beszélnek magyarul, hiszen alkalmuk van arra, hogy magyarországi vagy magyar anyanyelvű emberekkel beszélgessenek. A turizmus és a vendéglátás egy nyelvgyakorlási lehetőséget ad. Ha ilyen alkalmak nem lennének, akkor talán évekig nem hallanának magyar szót. Ennek következtében pedig elsorvadna az anyanyelv iránti vágyuk és a kifejezőkészségük is.

– Mely korosztály foglalkozik vendégfogadással? Idősebb házaspárok, középkorúak, esetleg fiatalok azok, akik ebben részt vesznek? Lesz-e a dolognak kontinuitása tíz- húsz év múlva is?

– Azt gondolom, hogy lesz. A vendégfogadók, kb.40-60 évesek, és van pár fiatalabb, harmincas éveiben járó vendéglátó család is, akikkel kapcsolatot tartok. Az ő gyerekeik a saját házukban hallják a magyar nyelvet, ha turista érkezik. A jövő titka, hogy mi lesz ebből, de az első lépést már megtették, és a lehetőségük megvan rá, hogy megmaradjanak.

– Sokan szeretnek és tisztelnek téged. Mit gondolsz, mi ennek az oka?

– Hűha! Nem kérdeztél könnyűt! Én nem tudnám ilyen konkrétan megfogalmazni, hogy szeretnek és tisztelnek. A szeretetet a családomban mindenképpen érzem, természetesen. A vendégek irányából akkor érzem, amikor hazaindulnak, s megdicsérnek, hogy tetszett az idegenvezetés. Van, hogy azért is, mert magyar érzelmű vagyok, és ezt ők, akik külhonból érkeznek, úgy érzem, tisztelik. Sokszor mondják, hogy nem sablonos az, amit és ahogy csinálom.

– Nagycsaládos vagy, három gyermeked van. Hogyan fogadják feleséged és gyermekeid, mikor huzamosabb ideig távol vagy tőlük a munkád miatt?

– Hét éven keresztül Kőrösmezőn laktunk, ott idegenvezetés után este hazamentem. Így is előfordult, hogy a gyerekekkel már nem találkoztam este, sőt reggel sem, mert korán indultam. Ott, Kőrösmezőn mégis több időt tölthettünk együtt. Februárban volt egy éve, hogy hazaköltöztünk Nagyberegre. Azóta, ha vendégek érkeznek, általában három-vagy négy napig távol kell lennem. Így főleg a feleségemnek nehezebb. Noha a szüleim is segítenek, de a három gyerek nagyon sokszor csak az ő gondja. Ezért is külön köszönet és tisztelet neki. Ha nem tudná így tenni a dolgát, ahogy teszi, akkor nekem is sokkal nehezebb lenne dolgoznom. Erős hátteret kapok tőle.

– Megbántátok-e valaha, hogy elköltöztetek a hegyekből?

– Eleinte nagyon nehéz volt, vonzottak vissza a hegyek. Másrészt, ahogy a szüleimhez költöztünk, a függetlenségünket fel kellett kicsit adni. Kőrösmezőn egyfajta missziót végeztünk, viszont hiányzott az itthon megszokott magyar közösség. Ott más volt az élet, másak voltak az emberek. Most a magyar egyesületek, többek között a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének tevékenységében is komolyabb részt tudunk vállalni.

– Kinyilvánította-e már valaki gyermekeid közül, hogy szeretne a te nyomdokaidba lépni?

– Biztos vagyok benne, hogy kicsik még egy ilyen döntéshez. A nagyfiam jelenleg mérnök szeretne lenni. Nem tudom, hogy lesz-e utódom köztük, de egy biztos: a természet és Kárpátalja szeretetére nevelem őket.

– Egy kérdésem maradt: ki tudnál-e emelni egy élményt, eseményt a szolgálatodból, munkádból, amiről azt mondhatod, hogy ezért érdemes dolgozni?

– Ezek visszatérő élmények, nem egyszeri alkalom. Amint már említettem is, a hazainduló vendégektől kapott hála sokat jelent nekem. Erről nehéz is beszélnem, mélyen érint érzelmileg.

Sponták Szabina

Kárpátalja.ma

Ismét diáknapokat szervezett a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége (KMDFKSZ). A május 19. és 23. között zajló esemény nem szűkölködik sem a színes programokban, sem az újításokban.
Műveltségi vetélkedő, evezés az Ung folyón, szabadtéri filmvetítés – csak néhány az ungvári diákság számára elkészített lehetőségek közül. A szervezők részéről a legtöbb figyelmet igénylő programdömpinget mégis május 21. jelentette. Ezen a napon Gyere ki a fűre! jelmondattal igyekeztek kicsalogatni a diákságot az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) 4. számú kollégiuma előtti térre. Ungvár legnépesebb diákotthona előtt kora délutántól szólt a zene a színpadon, állam- és anyanyelvünkön invitáltak a részvételre. A színpad előtt szakavatott vezetők segítségével sajátíthatta el bárki a zumba és a fitnesz alapjait, a sportpályán focibajnokságon és erőversenyen mérettettek meg a fiatalemberek. Hat csapat darabolt, fűszerezett, főzött, ízlelt bőszen a bográcsfőző versenyen. Civil sátrak várták az érdeklődőket: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Hallgatói Önkormányzata (HÖK) és a főiskola Kölcsey-kollégiumának HÖK-je képviselte a beregszászi ifjúságot; a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) sátránál a résztvevők felvilágosítást kaphattak a szervezet sokrétű munkájáról, többek közt az Itt Magyarul Is! (IMI) kezdeményezésről és a kulturális programokról. A rendhagyó napot megtisztelte jelenlétével Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviseletében Balogh Dénes konzul is, akit bátran faggathattak a diákok a nyilvános fogadóóra keretein belül. A nevezett szervezetek biztosították a kétnyelvűséget, így a nem magyar ajkú diákok sem érezhették kirekesztve magukat. Bogáthy Boglárka, a KMDFKSZ megbízott elnöke honlapunknak elmondta, ezzel a nappal szerették volna elmélyíteni az ukrán és magyar diákok kapcsolatát, megmutatkozni, hidat képezni a fiatalok között. A kezdeményezést természetesen motiválta az Ukrajnában ma fennálló nyomorúságos helyzet is. A kárpátaljai egység azonban ebben az esetben is előtérbe került: Bogáthy Boglárka kiemelte, hogy támogatást kaptak az ukrán diákszervezettől, a Profkomtól is. Nélkülük lényegesen nehezebb lett volna például megkapni az engedélyt a terület használatához, s a jó hangulathoz is nagyban hozzájárult az ukrán anyanyelvű konferanszié vidám műsorvezetése. Az esti órákban egyre többen gyűltek az elkészült bográcsos és a színpadon felcsendülő koncertek köré, melyeket éjszakába nyúló bulizás követett.
A diákhét programsorozata szombaton zárul a II. Scientia Denique Tudományos Diákkonferenciával és a Mit ér a Nő? című interaktív kávéházi beszélgetéssel.

Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma

*A KMDFKSZ köszönetét fejezi ki a rendezvény támogatóinak:
OTP Bank, Rákóczi Szövetség, Balassi Intézet, Via Nova – Új Út, EKO Service Ltd., KMKSZ, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány.

Jelentősen csökken a jövőbeni körzeti (povit) vezetés hatásköre a jelenlegi járási vezetés befolyási köréhez képest – tette közzé a Novini Zakarpattya hírportál május 22-én.

Az új közigazgatási berendezkedés értelmében a feladatok elvégzésének oroszlánrésze az elsődleges, azaz a közösségi-községi szintű önkormányzatokra esik majd. A körzeti (povit) helyhatóságok csak azokkal az ügyekkel foglalkoznak a jövőben, melyeket lehetetlen a községi-közösségi szinten megoldani, a többi közt például az egészségügyi szolgáltatással (kórházi kezelés). Ugyancsak a körzeti központokban dolgoznak majd az állami végrehajtó bizottság képviselői, vagyis olyan állami tisztségviselők, akiknek az lesz a feladatuk, hogy felügyeljék a helyi önkormányzatok jogszerű működését, továbbá ezek a hivatalnokok megakadályozhatják a helyi tanácsok döntését, ha szabálysértést vagy jogtalan tevékenységet észlelnek. Ilyen esetekben bírósághoz is fordulhatnak.

A körzeteket (vagyis a közösségi-községi önkormányzatokból álló egységeket) két lényeges tényező figyelembevételével alakítják ki: képes-e a közigazgatási egység minőségi egészségügyi ellátást biztosítani a lakosságnak, valamint képes-e hatékonyan ellenőrizni a helyi hatóságokat.

Ihor Koliusko szakértői javaslata alapján Ukrajna területén a 490 járás helyett 129 körzetet létesítenének, valamint a 11,5 ezer helyi önkormányzat helyett 1,5 ezer községi helyhatóságot.

Kijev javaslata szerint Kárpátalján öt körzetet alakítanának ki, melyeknek Ungvár, Munkács, Huszt, Beregszász és Rahó lennének a székhelyei.

Kárpátalja.ma