Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

16-го травня вперше організували День закарпатських угорських сімей католицької віри. Подвірʼя Берегівської римо-католицької церкви заполонили віряни з різних населених пунктів Закарпаття. Захід привабив 500 сімей з Ужгорода, Великої Доброні, Вишкова, Свободи, Косина, Мукачева, Бене (Добросілля ), Оросієва та Берегова. Організатори подбали й про безперешкодне добирання гостей до місця заходу, відправивши автобуси до віддалених куточків Закарпаття.
Організатори підготували окремі програми для кожної вікової групи. Спочатку дорослі прослухали лекцію подружжя Чонаді з Будапешта – Марти та Міхаля, – та колишнього берегівського священика Антала Мішельса, а потім, розділившись на окремі групи, обговорювали почуте. Під час розмов присутні ділилися один з одним думками, розповідали про свої проблеми та можливості. Основною метою події було зближення угорських сімей Закарпаття, які проживають далеко один від одного, та створення заходу, де могли б зустрітися сімʼї нацменшини, які борються з щоденними проблемами, і ті, хто через кризу потрапив у скрутне становище.
На дітей також чекали не менш яскраві програми. Кваліфіковані вихователі проводили заняття з дітьми дошкільного віку: навчали співати, розмальовувати різні картини та ліпити фігурки з пластиліну. Водночас юні школярі взяли участь у колективних іграх та іграх в колі, а потім найхоробріші разом з волонтерами подалися на пошуки скарбів, схованих у закутках церкви. На підлітків чекали конкурси на вправність. Потім хлопці мали змогу позмагатися у футбольних іграх, а тим часом дівчата засвоювали рухи Зумби.
Після смачного обіду, у рамках вільної програми, кожен зміг знайти собі зайняття до смаку. Біля ремісничих палаток охочі виготовляли браслети та листівки, вишивали бісером та розфарбовували обличчя. У наметі фонду «Майбутнє в наших руках» на гостей заходу чекали розфарбовування малюнків, розіграш лотереї та проспекти. На заході представили стенд на церковну тематику одного з мукачівських сувенірних магазинів. Лише в цей день охочі мали змогу подивитися на панораму Берегова з дзвіниці церкви.
Допоки дорослі розважалися, діти скакали на трампліні, каталися на каруселях, смакували лангош та цукрову вату, а також взяли участь у міні-ярмарку. У рамках післяобідніх програм, гостей розважали: Дитячий гурток народних танців та гурт гармоністів Берегівської школи мистецтв, а також Берегівський хор Святого Хреста. На сцені також виступила молодь з Добросілля та Оросієва та випускники Мукачівського ліцею св. Іштвана на чолі з отцем Іштваном Рацом. Післяобідню програму завершив конкурс «Хто що вміє?», де найталановитіші змагалися за першість у категоріях: «спів», «танці» та «вірш». Після оголошення результатів змагань з футболу та конкурсів на вправність відбулася літургія, яку провів сеґед-чонадський єпископ д-р. Ласло Кіш-Ріґо.
Захід єпархіального значення відбувся за організації Берегівської римо-католицької парафії завдяки Мукачівській римо-католицькій єпархії, співробітникам Берегівської парафії, роботі волонтерів берегівського благодійного фонду «Карітас Св. Анни» та Мукачівського обʼєднання Св. Мартина.

Анна-Марія Якаб
Kárpátalja.ma

Az erre vonatkozó törvény jóváhagyása esetén az új járőrszolgálat június közepén kezdheti meg munkáját – mondta el a május 22-i sajtótájékoztatóján Eka Zguladze ukrán belügyminiszter-helyettes.
A kétezer új járőr kiképzése június 14-én ér véget, ezt követően megkezdhetik munkájukat. Szolgálatba állásukat azonban késleltetheti az új jogszabályzat kidolgozásának hiánya – adta hírül a zaholovok.com.ua az Ukrinformra hivatkozva.

Kárpátalja.ma

Az Ungvári Városi Tanács végrehajtó bizottságának május 20-i határozata értelmében a lakóhelyükhöz legközelebb lévő iskolába veszik fel a gyerekeket a kárpátaljai megyeszékhelyen – adta hírül a zaholovok.com.ua.

A gyermekek felvételénél elsősorban a lakóhely és az iskola távolságát veszik figyelembe, azonban sok szülő dönt úgy, hogy egy távolabb lévő, de jobb hírrel büszkélkedő oktatási intézménybe íratja be a gyermekét – mondta Okszana Babunics, a városi tanács oktatási főosztályának vezetője.

A határozat ugyanakkor nem érvényes minden helyzetben, hiszen ha az egyik iskolában túljelentkezés van, akkor a szülők beadhatják gyermekeiket egy másik kerület oktatási intézményébe.

A rendelet a szakosított tanintézményekre nem vonatkozik.

Kárpátalja.ma

Támogatni kell a határon túli magyar közösségeket a magyar identitás erősítése érdekében – mondta Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár az M1 aktuális csatornán hétfőn.

Vannak szimbolikus, szociálpolitikai intézkedések, amelyeket a határon túli magyarokra, fiatalokra is ki kell terjeszteni, továbbá fontos a közösségek gazdasági megerősítése – tette hozzá.
Támogatni kell a közép- és felsőfokú oktatást, valamint a külhoni szakképzést – mondta az államtitkár. Kiemelte: fontos cél a népességfogyás megállítása.
A közelmúltban átfogó tanulmány készült a külhoni magyarság helyzetéről, ami jó alapot nyújt egy új nemzetpolitikai irány kialakításához – vélekedett Potápi Árpád államtitkár.

Újabb fiatal kutatókkal bővül az MTA intézethálózatában kiemelt témákkal foglalkozók köre, miután Lovász László, az Akadémia elnöke 98 új, szeptember 15-től betölthető fiatal kutatói álláshely odaítéléséről döntött. Az 1992 óta működő pályázati rendszer keretében eddig összesen mintegy 2400 – egyenként három évre szóló – fiatal kutatói álláshely létesült az MTA kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben.

A fiatal kutatói álláshelyeket biztosító, hároméves időszakra évente meghirdetett pályázati rendszer 1992 óta működik a Magyar Tudományos Akadémián azzal a céllal, hogy elősegítse az akadémiai kutatóbázis (kutatóközpontok, kutatóintézetek) fiatalítását, és támogassa a tudósképzést. Az álláshelyeket 2006 óta kiemelt kutatási témák művelésére hirdeti meg az MTA elnöke.

Az elmúlt 24 évben összesen mintegy 2400 – egyenként három évre szóló – fiatal kutatói álláshelyet létesítettek. Az új álláshelyek száma 2014-ben 98 volt, 2015-ben pedig eléri a 100-at, ugyanis a mostani 98 mellett később még 2 további helyről születik döntés. A tervek szerint jövőre is körülbelül 100 fiatal kutató kap rá lehetőséget, hogy három évig az MTA kutatóintézet-hálózatában dolgozhasson.

A mostani döntés értelmében az MTA Agrártudományi Kutatóközpont 9, az MTA Atommagkutató Intézet 4, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont 10, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 5, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont 6, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 5, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont 4, az MTA Ökológiai Kutatóközpont 4, az MTA Nyelvtudományi Intézet 3, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóközpont 4, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont 11, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet 5, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 4, az MTA Természettudományi Kutatóközpont 14, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont 9, az MTA Könyvtár és Információs Központ pedig 1 új kutatói álláshelyet hirdethet meg.

A fiatal kutatók alkalmazása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia valamennyi tudományterületen biztosítja a mindenkori segédmunkatársi illetményt, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok fedezetét, valamint ha a munka egészségkárosító kockázattal jár, az ezért járó pótlék fedezetét. A foglalkoztatással kapcsolatos további kiadások az adott kutatóhelyet terhelik.

A fiatal kutatók jelentős része a hároméves időszak alatt kutatási munkáján túl továbbképzéseken, konferenciákon vesz részt, publikál, előadásokat tart, oktatási tevékenységet végez, külföldi ösztöndíjat vesz igénybe, pályázatokon indul, nyelvvizsgát tesz. Többen ez alatt az időszak alatt szereznek PhD-fokozatot, illetve részesülnek különféle elismerő díjazásban.

A fiatal kutatók tevékenységét a három év során a Magyar Tudományos Akadémia intézményes formában kétszer értékeli. Először – az időszak közepe táján – a fiatal kutatók meghallgatásával, amit az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának (AKT) tudományterületi szakbizottságai szerveznek, másodszor pedig a három év leteltével. Ekkor a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által meghatározott szempontok, illetve paraméterek alapján a kutatóhelyek adnak értékelést a fiatal kutatók hároméves teljesítményéről. Visszatérően maguknak a kutatóhelyeknek a tevékenységét is elemzik. Ennek célja annak felmérése, hogy a kutatóhelyek milyen hatékonyan és milyen eredménnyel vesznek részt a kutatói utánpótlás képzésében.

Az AKT által kezdeményezett, ún. meghallgatások 2013 őszén kiszélesedtek, miután a Matematikai és Természettudományi Szakbizottság korábbi években kialakított gyakorlatához igazodva az Élettudományi Szakbizottság, valamint a Társadalom-, Gazdaság- és Humán Tudományi Szakbizottság is meghallgatta a fiatal kutatókat, és ezt a gyakorlatukat azóta is folytatják. Ez utóbbi szakbizottság mindezt egy „Fiatal kutatók félidőben” konferencia keretében teszi meg, amelyre meghívást kapnak a fiatal kutatók témavezetői is.

2013-ban az a döntés született, hogy az állampolgárok által a Magyar Tudományos Akadémia részére felajánlott SZJA-ból befolyó összeg terhére az egyes tudományterületeken a szakbizottságok megítélése szerint legsikeresebben teljesítő fiatal kutatók részesüljenek személyenként 100 ezer forint dologi kutatási költségtámogatásban.

Marija Badida, az Ungvári Városi Adófelügyelőség vezetője bejelentette, hogy a városi taxisok számára kötelezővé teszik a pénztárgépek használat – adta hírül a zaholovok.com.ua hírportál május 20-án.

Egy tavaly decemberben hozott törvénymódosítás értelmében, amely június 25-től lép érvénybe, minden taxit fel kell szerelni mini-pénztárgéppel – ez lenne az ideális eljárás. Amíg ez nem történik meg, a taxiállomások diszpécsereinek kell a taxisok napi bevételét pénztárgépen keresztül bejegyezniük.

Badida hozzátette, hogy a taxisok tudnak a változtatásról, mégsem lépnek ez ügyben, hanem majd a határidő lejárta előtt rohanják meg tömegesen az adóhivatali kirendeltséget.

A hivatal vezetője ugyanakkor elismerte, hogy egy pénztárgép drága, közel 7OOO hrivnyába kerül, használata és szervizelése pedig nem egyszerű, hiszen egy tulajdonképpeni számítógépről van szó.
A kasszagépek használata a 3. kategóriába tartozó személyszállító vállalkozók részére is kötelező. Ungváron jelenleg 28 taxist és utasszállító vállalkozót tartanak számon.

Kárpátalja.ma

A tőkefedezeti nyugdíjrendszert 2017. január elsejétől vezethetik be Ukrajnában – adta hírül az ukrinform.ua hírportál május 22-én.

– A tőkefedezeti nyugdíjrendszer megváltoztatja a nyugdíjrendszerről alkotott elképzelésünket, hiszen az újítás következtében mindenkit bevonnak a saját jövőbeni nyugdíja alakításába, melynek összege az adott személy egyéni felelőssége lesz – mondta Pavlo Rozenko szociálpolitikai miniszter. Hozzátette, hogy azért ütemezik 2017. január 1-re a rendszer bevezetését, mivel annak sikeres működéséhez szükség van a gazdasági helyzet fejlődésére.
Rozenko arra buzdította a parlamenti képviselőket, hogy már a következő plenáris héten szavazzanak a tőkefedezeti nyugdíjrendszerről szóló törvénytervezetről.

Kárpátalja.ma

Alapvető félreértés azt gondolni, hogy az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentése a gazdaság stagnálásához vezet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen annyira hozhat prosperitást, ha kevés üvegházhatású gázt bocsátunk ki, mint az, ha maradunk a soknál. A kevés szén-dioxid kibocsátásával járó gazdaság előnye tovagyűrűző hatásokban is rejlik: nő az energiabiztonság, tisztább a levegő, javul az egészség – derül ki a MTA folyóirata, a Magyar Tudomány májusi számában közölt elemzésből.

A pénzügyi válságot megelőző időszak viszonylag erőteljes globális gazdasági növekedését az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának jelentős növekedése kísérte. Ennek nagy része a fosszilis energiahordozók növekvő felhasználásából származott, de kedvezőtlen hatással volt a mezőgazdaság, az erdők kiirtása és az ipar is. A világ egyelőre meg sem közelíti azt a pályát, amelynek révén a globális felmelegedés – hosszabb távon célul kitűzött – legfeljebb 2°C-os mértéke tartható lehetne. Az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan emelkedik, a CO2-szint eddig soha nem tapasztalt mértékű. Következmények: egyre gyakoribb és egyre intenzívebb szélsőséges időjárási események, hosszabb távon extrém mértékű átlaghőmérséklet-emelkedés (3,6-5,3 °C) és tengerszint-emelkedés. Egyre nyilvánvalóbb a klímaváltozás, az extrém időjárási események gazdasági eszközökre, folyamatokra (városokra, ipari infrastruktúrára, mezőgazdaságra, globális kínálati láncokra, energiaellátásra stb.), a globális logisztikai és mobilitási rendszerekre, általában a kibocsátásra, illetve a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása.
Az éghajlati változás és a megelőzés növekedési hatásai

A klímaváltozással kapcsolatban felmerülő gazdasági veszteségek becslése meglehetősen változatos eredményekre vezetett: a legújabb elemzésekben az enyhén negatívtól a bruttó hazai termék (GDP) 3-4%-áig terjed. Az OECD elemzései szerint a globális gazdaságban az éghajlati változás miatti veszteség 2060-ig a GDP 0,7-2,5%-a lehet. A jelzett időpontot követően e folyamat erősödhet: az évszázad végéig további 1,5-4,5% lehet a GDP vesztesége. Az Európai Bizottság várakozásai szerint csak a carbon cap (a szén-dioxid-kibocsátás korlátozása) a GDP 0,30-0,7%-át teszi ki 2020-ig. A legtöbb jelentés a GDP 1%-a/év körüli mértékben határozza meg a klímavédelemmel kapcsolatos költségek nagyságrendjét.
Korábbi elemzésekben fentieknél lényegesen magasabb értékek is szerepeltek. A korreláció ugyan meggyőzőnek tűnik, a magyarázat mégis bizonytalan. Egyes szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy a hőmérséklet és a jövedelem változása között statisztikailag kimutatható kapcsolat csak véletlen. A növekedést alapvetően más változók (például: tőke- és tudásfelhalmozás, intézményrendszer, kereskedelempolitika stb.) határozzák meg. Ez a bizonytalanság nemcsak az éghajlat gazdasági fejlődésben betöltött szerepe körül kialakult tradicionális vitát, hanem – szélesebb értelemben – az éghajlatváltozás potenciális hatásairól kialakult jelenlegi vitákat is jellemzi.

Mások először számszerűsítik a különböző éghajlati hatásokat, majd azokat összesítve számítják ki a nemzeti jövedelemre gyakorolt nettó hatást. A klímaváltozással kapcsolatos irodalom ezt a megközelítést részesíti előnyben, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátását illetően. E megközelítés kétségtelenül hasznos, ám alkalmazása során komoly kihívásokkal kell szembesülnünk. Az éghajlat számos mechanizmus révén befolyásolhatja a gazdasági teljesítményt. Még ha számba is tudjuk venni, és meg is értjük az összes mechanizmust, akkor is további nehézségek várnak ránk: meg kellene határozni, hogy a mikroszintű hatások hogyan lépnek egymással kölcsönhatásba, hogyan összegződnek, hogyan alakítják a makrogazdasági teljesítményeket.

Fentiektől több tekintetben eltérő (viszonylag új) megközelítéssel találkozhatunk Melissa Dell, Benjamin F. Jones és Benjamin A. Olken 2008-as, illetve 2012-es tanulmányaiban. Az egyes országokban az elmúlt 50 év hőmérsékletingadozásait alapul véve határozták meg a hőmérséklet nemzeti jövedelemre gyakorolt hatásait. A hőmérséklet potenciálisan két módon lehet hatással a gazdaság teljesítményére:

befolyásolja a kibocsátás (output) szintjét (például a mezőgazdaságban a hozamokat), vagy
befolyásolhatja a gazdaság növekedési potenciálját is, például a termelékenység növekedését meghatározó beruházásokra vagy intézményekre gyakorolt hatások révén.
A kettő közötti különbség különösen fontos, ha a hőmérséklet tartós változása várható: vajon az átlaghőmérséklet 1 °C-os növekedése az egy főre jutó jövedelmet (a jövedelem szintjét) csökkenti 1,1 százalékponttal, vagy a növekedés ütemét mérsékeli évről évre 1,1 százalékponttal. Az elemzés szerint a magasabb hőmérséklet a szegény országokban nem egyszerűen a kibocsátás szintjét, hanem a növekedés ütemét is csökkenti. Mivel idővel a kismértékű növekedési hatásoknak is komoly következményei lehetnek (ha azok középtávon is fennmaradnak), a tartós hőmérsékletemelkedés nagyon jelentős hatásokkal járhat.

Az egyik legkézenfekvőbb következmény a mezőgazdasági kibocsátás csökkenése. Az elemzések ugyanakkor rámutatnak, hogy a forróság az ipari termelésre és az aggregált beruházásra is hatással van. Egyes kutatások szerint még a tudományos publikációk száma is csökken a forró években, ami arra utal, hogy a magasabb hőmérséklet gátolhatja az innovációs tevékenységet. Úgy tűnik továbbá, hogy a magasabb hőmérséklet a politikai instabilitás irányába hat. A fentebb említett hatások zöme kívül esik az elsősorban a mezőgazdaságra fókuszáló klímaváltozási tanulmányok hatókörén. Ugyanakkor a szélesebb összefüggések segíthetnek megmagyarázni, hogy a hőmérséklet változása miért, s milyen mechanizmus révén járhat a növekedési ütem (és nemcsak az output szintjének a) csökkenésével.

Kevésbé vizsgált terület a szélsőséges időjárási viszonyok hatása az energiaellátásra. A klímaváltozás hatással lehet a fosszilis üzemanyagokkal működő, illetve a nukleáris erőművekre, amelyekben folyamatosan hűtővízre van szükség a többlethő semlegesítése, másrészt a turbinák meghajtásához szükséges gőz fejlesztése miatt. Magas vízhőmérséklet és alacsony vízszint esetén komoly zavarok keletkezhetnek, milliók maradhatnak áram nélkül. A klímaváltozás következtében gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási viszonyok (pl. hőhullámok, vízhiány). Ez problémákat okozhat a nukleáris (és víz-) erőművek működésében. Az energiainfrastruktúra kialakítása során ezért különös figyelmet kell fordítani e hatásokra, hiszen az új projekteket gyakran csak ötven év múlva, vagy még később helyezik üzembe.

A klímaváltozás elleni küzdelem többletterhet ró (elsősorban az energia ártámogatás-csökkentése, majd -megszüntetése következtében) a háztartásokra – különösen az alacsony és közepes jövedelmű családokra. Az ipari energiaárak emelkedése vagy a magas szén-dioxid-kibocsátású energiahordozók (például szén) árának a változása hatással lehet a vállalatok versenyképességére, egyes esetekben leépítésekhez, munkahelyek megszüntetéséhez vezethet.

A korábbi adatokon és reakciókon alapuló elemzés megbízhatósága természetesen erősen függ attól, hogy a hőmérsékleti sokkokra adott korábbi reakciók mennyire jól jelzik előre a gazdaság potenciális jövőbeni reakcióit. Amennyiben a hőmérsékletváltozás mértéke jelentősen meghaladja a korábban tapasztalt szintet, nemlineáris összefüggések jelentkezhetnek.

A legtöbb előrejelzés szerint az összesített hatások hosszabb távon akár nettó nyereséggé is alakulhatnak, például akkor, ha a kezdeti beruházások eredményeként javul az energiahatékonyság, csökken az energiára fordított költség. Ezek a költségbecslések olyan modelleken alapulnak, amelyek ugyan figyelembe veszik a technológiaváltozás miatti költségcsökkenést, ám azok mértékét illetően bizonytalanok.

A klímaváltozás alapvető hatással van a növekedési kilátásokra, a fejlődési út pedig meghatározhatja a jövő éghajlatát.

Május 22-én egy Zsiguli (VAZ 21O6) márkájú gépkocsi összeütközött egy teherautóval a város központjában, a Bohdan Hmelnickij úton – adta hírül a Novini Zakarpattya a Beregszasz News hírportálra hivatkozva.
A baleset következtében a Zsiguli sárvédője erősen megrongálódott. Személyi sérülés nem történt.

Kárpátalja.ma

Keményfi Róbert szerk.: Néprajzi látóhatár. Ethnologic Horizons. 2012/1-2. szám

Folyóiratunk a térségünkben együtt élő nyelvi, etnikai, vallási közösségek tárgyi-szellemi hagyatékát elemző, az asszimilációs, akkulturációs, integrációs folyamatokat értelmező írásoknak biztosít többnyelvű fórumot. Nem csupán térbeli és tárgyköri változatossággal, hanem különböző generációs nézőpontból mutatja be a folytonosan alakuló Közép-Európa néprajzi örökségének jelentéseit. A tematikus tartalommal megjelenő egyes számainkban kiemelten foglalkozunk egy-egy szórványközösség kultúrájának több tudományágát átfogó megközelítésével.
A folyóirat 2012 év 1. és 2. száma Kárpátalját mutatja be.

Erdélybe utazik a Budapest Bábszínház: a Tíz emelet boldogság című előadást szerdán és csütörtökön két városban, három alkalommal játssza a társulat.

Mint írják, május 27-én Marosvásárhelyen, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban vendégszerepel a Tíz emelet boldogság, majd másnap Csíkszeredában, a harmadik alkalommal megvalósuló Lurkó Fesztiválon két alkalommal látható a produkció, amelynek tucatnyinál több szereplőjét Hannus Zoltán kelti életre – közölte a színház az MTI-vel.
Az öt éves kortól ajánlott Tíz emelet boldogság a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal koprodukcióban készült, budapesti bemutatója 2014. március 20-án volt. Az előadás Gimesi Dóra azonos című meséjéből készült, amelyet Veres András adaptált színpadra, rendezője Kovács Petra Eszter, a bábokat Bartal Kiss Rita, a díszletet Grosschmid Erik tervezte, a zenét Teszárek Csaba szerezte.
A produkciót a 2013/2014-es évadban jelölték a Színikritikusok Díjára a legjobb gyerek- és ifjúsági előadások kategóriájában, az előadásban nyújtott teljesítményéért a Magyarországi Bábszínházak XII. Találkozóján Hannus Zoltán a Magyar Bábművészek Szövetségének különdíját kapta.
A Csíki Játékszín és a Kortina Egyesület által megszervezett 3. csíkszeredai gyermek- és ifjúsági színházi találkozó május 26. és 31. között zajlik magyarországi, valamint erdélyi magyar és román bábtársulatok részvételével. A Lurkó Fesztiválon három magyarországi és öt erdélyi színház vesz részt tizenegy produkcióval. Az előadásokat szakmai program is kíséri, ennek keretében a Budapest Bábszínház dramaturgja, Gimesi Dóra is előadást tart a meseadaptáció és a mesedramaturgia kérdéseiről.

Nehéz feladat várt az FC Nagybégányra a megyei labdarúgó-bajnokság felső osztályának 3. fordulójában. A szezont vereséggel kezdő nagybégányi gárda a nagyszőlősiek felett aratott idegenbeli győzelem után az eddig hibátlan mérleggel rendelkező FC Obolonyt látta vendégül. A két csapat összecsapásának első félideje kevés izgalmat és még annál is kevesebb helyzetet hozott. A szünetig eltelt időben a vendégek saját térfelükre visszahúzódva igyekeztek lezárni a területet a hazaiak villámléptű támadói előtt, várva egy-egy gyors kontra lehetőségét. A betömörülő huszti védelemmel nem igazán tudott mit kezdeni TaraszVajdanics legénysége, amelyből egyedül Zsarenko és Harsányi volt képes helyzetbe kerülni, ám egyikük próbálkozása sem járt sikerrel. Az Obolonyból az első 45 percben egyedül Brajer tudott valamit hozzátenni a támadójátékhoz, de a játékos-edző remek passzaival nem tudtak élni a csatárok. A szünetre így 0:0-val vonultak az öltözőbe a csapatok.
A térfélcserét követően aztán beindult a gólgyártás, a 47. percben egy szöglet után a vendégvédők által kivágott labdát Krjoka előbb mellre vette, majd kapásból az ellenfél kapujába bombázta azt. A vezető találat után még egy lapáttal rátett a hazai csapat, amely az 55. percben már a második találatát is megszerezte. Ekkor a huszti védők bizonytalanságát Zsarenko használta ki és lőtt a hálóba. Az újabb gól után visszahúzódott saját térfelére a nagybégányi alakulat, átengedve ezzel a területet az ellenfélnek. Az idő múlásával a szépítés érdekében egyre fejetlenebbül kitámadó vendégek azonban ráfizettek fegyelmezetlenségükre. A 71. minutumban egy eladott labda után gyors kontrát vezettek a hazaiak, amelynek a végén Verőci egy az egyben találta magát a huszti kapussal. A házigazdák gólzsákjának próbálkozását ugyan még hárítani tudta Bucsok, ám a kipattanóra érkező Zsarenkóval szemben már ő is tehetetlen volt. A harmadik találat után mindkét oldalon érezték, hogy végleg eldőlt a három pont sorsa, ám a hazaiak tartogattak még egy utolsó meglepetést szurkolóiknak. A 91. percben Babics futott el a szélen és lőtte középre a labdát, amelyet Orosz a huszti védőket megelőzve a kapuba jutatott.
A mondhatni hazai környezetben elveszített kupadöntő után a játéknapon Dédának az FC Polena otthonában kellett kárpótolnia szurkolóit. Ha az előzetes latolgatásoknál azt vesszük figyelembe, hogy a címvédő a felső osztály újoncát fogadja, akkor egyértelmű, melyik csapat az esélyes, ám ha az idei szezonban elért eredményeket és a két csapat játékosállományát hasonlítjuk össze, akkor már a beregvidéki gárda javára billen a mérleg nyelve. A két csapat összecsapásának különös pikantériát adott, hogy a tavalyi bajnokcsapat három oszlopos tagja Kohan, Szlavik és Béres ezúttal a dédaiak mezében futott ki a polenai stadion gyepére. A találkozó első perceiben Hidi István legénysége lépett fel támadólag, ám a játékrész derekához érve – túlélve a vendégrohamokat– a hazaiak fiatal csapata előbb kiegyenlítette a játékot, majd szép lassan átvette annak irányítását. A félidő második felében inkább már a dédai térfélen folyt a játék, de a fegyelmezetten játszó „tóparti” védelmen rendre elhaltak a polenai támadások. A játékrész legnagyobb helyzete is a vendégek nevéhez fűződött: a hazai Portás mezőnybeli könnyelműségét Barta kihasználva leszerelte Holovnyicsot, ám ezután érthetetlen módon nem találta el az üres kaput.
A gólnélküli első félidő után hazai támadásokkal indult a második, ám az 50. perctől lassan magához ragadta a kezdeményezést az FC Déda, amelyből főként Barta és Kohan jeleskedett támadásban. A 70. percben aztán ismét változott a játék képe, újból a házigazdák akarata kezdett érvényesülni a pályán. Az utolsó tíz percben még egy nagy rohamot indított a győzelem megszerzésének érdekében az FC Polena, de az egész mérkőzésen hibátlanul működő dédai védelmet nem tudta feltörni a címvédő, így a találkozó gólnélküli döntetlennel ért véget.
Nem sikerült viszont a pontszerzés a fordulóban a harmadik beregvidéki gárdának, az FC Beregszásznak, amely a sereghajtó és eddig pont nélkül álló FC Técsőt látta vendégül. Pedig a két újonc összecsapása jól indult a Vérke-partiak számára. Az első negyedóra folyamán Kész, Varga és Kovtun is helyzetbe került, de egyikük sem tudott élni a kínálkozó lehetőséggel. A 15. percben aztán még egy ziccert elpuskázott az FC Beregszász, Popovics távoli bombája után a kipattanót Varga lőtte a kapu mellé. A félidő derekához érve szép lassan kijött a szorításból a vendéggárda, amely a folytatásban az irányítást is átvette. Ezt jól jelezte, hogy a hazai kapuban Béresnek egyre többször kellet játékba avatkoznia. Sőt a 24. percben a szerencsére is szüksége volt a házigazdáknak ahhoz, hogy megőrizzék kapujuk érintetlenségét. Ekkor a csereként beálló Viscsák hibázott óriásit, aminek következtében az ex-beregszászi Predcsuk egy az egyben vezethette a hazaiak kapusára a labdát. A técsői támadó lövése ugyan túljutott Béresen, de végül a kapufán landolt. A szünetig hátralévő időben teljesen szétesett a házigazdák játéka, rá sem lehetett ismerni az első negyedórában látott csapatra.
A térfélcserét követően ismét hazai helyzeteket láthatott a barátság stadion közönsége, de ezek egyikéből sem született gól. Sőt a 72. percben megszerezték a vezetést a vendégek. Egy remek indítás után a lesen álló Predcsuk elengedte a labdát a szabályosan érkező Dudurának, így az egy az egyben találta magát Béressel. A támadó és a hálóőr csatája előbbi győzelmével zárult. A bekapott gól megfogta a hazaiakat, akik három perc elteltével újabb gólt kaptak. A Vérke-parti védelem megingását kihasználva Predcsuk duplázta meg csapata góljainak számát. A hátralévő időben ugyan Tar Lajos fiai mindent megtettek a pontszerzés érdekében, de a rendkívül taktikusan játszó vendégek nem hagytak esélyt, így a végeredmény meglepetésre 2:0-s técsői győzelem lett.
A Kárpátalja kupa elhódítása után a megyei pontvadászatban is tovább folytatta remek szereplését az FC Ungvár. Ivanyica mester tanítványai ezúttal egyik mumusuknak az FC Borzsavának az otthonában nyertek 1:0 arányban. A forduló rangadóján a tavalyi szezon ezüst- és bronzérmese mérte össze tudását. A sokak által várt mérkőzésen végül a hibátlan mérleggel rendelkező házigazda szerednyeiek minimális különbséggel, 1:0-ra legyőzték Nagyszőlős legjobbjait. A hétvége utolsó mérkőzésén két nyeretlen gárda, a Buzsora és a DJFK Munkács csapott össze. S bár a mérkőzésen a vezetést a házigazda ilosvaiak szerezték meg, a végén mégis a vendég Latorca-partiak diadalmaskodtak 3:2-re.

Az ificsapatok eredményei a fordulóból:
FC Beregszász– FC Técső 2:0
FC Borzsava Dolha 2:1– FC Ungvár 2:2
FC Polena– FC Déda 8:0
FC Ilosvai Buzsora– DJFK Munkács 3:1
FC Nagybégány – FC Obolony Huszt 0:1
FC Szerednye – Nagyszőlősi FC 4:2

Az alsó osztály eredményei a második fordulóban, zárójelben az ificsapatok:
Nyugati csoport:
FC Borhalom– FC Kárpáti Perecseny4:1 (0:3)
FC Nevicke– FC Baranya 0:2 (1:0)
FC Kárpáti Felsőkerepec– FC Beregrákos0:2 (0:3)
FC Lokomotiv Csap – FC Szokil Kincses 4:1 (1:1)
FC Vityáz Koncháza – FC Nagyberezna3:1 (1:1)

Keleti csoport:
FC Visk–FC Kárpáti Rahó 1:1 (1:3)
FC KopányFelsőveresmart–FC SztartÖtvösfalva4:1 (4:0)
FC Kökényes–FC ViktórijaTiszafejéregyház1:1 (0:4)
FC Dombó –FC KiszvaKaszómező3:2 (0:0)
FC HoverlaKőrösmező –FC Irhóc4:1 (5:1)

Tabella felsőosztály

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC Ungvár 3 3 0 0 9 2 FC Szerednye 3 3 0 0 9 3 FC Nagybégány 3 2 0 1 6 4 FC Obolony Huszt 3 2 0 1 6 5 DJFK Munkács 3 1 2 0 5 6 FC Déda 3 1 1 1 4 7 FC Técső 3 1 0 2 3 8 FC Beregszász 3 1 0 2 3 9 FC Polena 3 0 2 1 2 10 Nagyszőlősi FC 3 0 1 2 1 11 FC Ilosvai Buzsora 3 0 1 2 1 12 FC Borzsava Dolha 3 0 1 2 1

 

Tabella felsőosztály ificsapatok

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC Szerednye 3 3 0 0 9 2 FC Polena 3 2 1 0 7 3 FC Ungvár 3 2 1 0 7 4 FC Borzsava Dolha 3 2 1 0 7 5 FC Obolony Huszt 3 2 0 1 6 6 FC Beregszász 3 2 0 1 6 7 FC Ilosvai Buzsora 3 1 1 1 4 8 Nagyszőlősi FC 3 0 2 1 2 9 FC Nagybégány 3 0 1 2 1 10 DJFK Munkács 3 0 1 2 1 11 FC Técső 3 0 0 3 0 12 FC Déda 3 0 0 3 0

 

Tabella alsóosztály nyugati csoport

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC Beregrákos 3 3 0 0 9 2 FC Lokomotiv Csap 3 3 0 0 9 3 FC Szokil Kincses 3 2 0 1 6 4 FC Baranya 3 2 0 1 6 5 FC Kárpáti Perecseny 3 2 0 1 6 6 FC Vityáz Koncháza 3 1 0 2 3 7 FC Borhalom 3 1 0 2 3 8 FC Nagyberezna 3 1 0 2 3 9 FC Nevicke 3 0 0 3 0 10 FC Kárpáti Felsőkerepec 3 0 0 3 0

 

Tabella alsóosztály nyugati csoport ificsapatok

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC Kárpáti Perecseny 3 2 1 0 7 2 FC Nevicke 3 2 1 0 7 3 FC Borhalom 3 2 0 1 6 4 FC Lokomotiv Csap 3 1 2 0 5 5 FC Beregrákos 3 1 1 1 4 6 FC Szokil Kincses 3 1 1 1 4 7 FC Vityáz Koncháza 3 0 2 1 2 8 FC Nagyberezna 3 0 2 1 2 9 FC Baranya 3 0 1 2 1 10 FC Kárpáti Felsőkerepec 3 0 1 2 1

 

Tabella alsóosztály keleti csoport

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC KopányFelsőveresmart 3 2 1 0 7 2 FC Irhóc 3 2 0 1 6 3 FC HoverlaKőrösmező 3 2 0 1 6 4 FC Kárpáti Rahó 3 1 2 0 5 5 FC Visk 3 1 1 1 4 6 FC SztartÖtvösfalva 3 1 1 1 4 7 FC KiszvaKaszómező 3 1 0 2 3 8 FC  Dombó 3 1 0 2 3 9 FC ViktórijaTiszafejéregyház 3 0 2 1 2 10 FC Kökényes 3 0 1 2 1

 

Tabella alsóosztály keleti csoport ificsapatok

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC HoverlaKőrösmező 3 3 0 0 9 2 FC KopányFelsőveresmart 3 3 0 0 9 3 FC SztartÖtvösfalva 3 2 0 1 6 4 FC ViktórijaTiszafejéregyház 3 1 1 1 4 5 FC KiszvaKaszómező 3 1 1 1 4 6 FC Kárpáti Rahó 3 1 0 2 3 7 FC Irhóc 3 1 0 2 3 8 FC Kökényes 3 1 0 2 3 9 FC Visk 3 0 1 2 1 10 FC Kárpáti Dombó 3 0 1 2 1

Kárpátalja.ma

Névnap Orbán – latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember. Idézet „Érdekes dolog a lelki sebeknél, hogy sokkal lassabban gyógyulnak, mint a testiek. (…) Néha úgy tűnik, hogy a fájdalmunk (vagy a félelmünk) időtlen. A lélek emlékezete mélyebb és valóságosabb, mint a testé.”

Müller Péter

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

NÉPI KALENDÁRIUM:

Orbán napja

Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.

Magyar Néprajz VII.

 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Erdélyi Béla (Hátmeg, 1891. május 25. – Ungvár, 1955. szeptember 19.) Festőművész, a kárpátaljai festőiskola egyik megalapítója. Másodéves rajztanár-jelöltként Budapesten figyeltek fel tehetségére. 1913-ban állami ösztöndíjjal a kecskeméti művésztelepre került, ahol Olgyay Ferenc és Iványi-Grünwald Béla voltak a mesterei. A rajztanárképző elvégzése után négy évet Münchenben töltött, majd egy évig Olaszországban folytatta tanulmányait. Innen Lengyelországba, majd Svájcba és Párizsba ment, ahol a gargilesse-i művésztelepen a modern francia festőkkel dolgozott hosszabb ideig. 12 éves külföldi tartózkodás után tért haza, egyszerű középiskolai rajztanárnak. Előbb Munkácson, majd Ungváron dolgozott. Ekkor már több kiállítás volt mögötte: 1913-ban Budapesten az Akadémián, 1923-ban Münchenben a Glastpalastban., 1927-ben Prágában, 1928-ban Olmützben, 1930-ban Párizsban a Champs Eysées-n. 1931-ben Ungváron megalakult a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesülete, amelynek alapítói Erdélyi, Boksay, Cupal, Kaigl és Ozsdian voltak. Az egyesület 1944 végéig működött. Utódja az Ukrajnai Képzőművészeti Szövetség kárpátaljai tagozata lett, amelynek Erdélyi volt első, létrehozó elnöke.  Ungváron képzőművészeti főiskolát alapított, amelynek szintén ő lett az első rektora.  A főiskola hamarosan megszűnt, a helyette megalakult iparművészeti szakiskolát szintén Erdélyi igazgatta. Szeretett volna „Kárpátaljai Barbizont” teremteni. 1949-ben azzal vádolták meg, hogy a képzőművészetben kozmopolita nézeteket követ, ezért megpróbálták tevékenységében akadályozni.

Festészetében egy-egy részleten keresztül a természet lényegének megragadására törekedett. Hagyatéka Kárpátalja szellemi értékeinek egyik legnagyobb kincse. Egykori ungvári lakóházának falán emléktáblát helyeztek el. Legismertebb  alkotásai: Sz. A arcképe; Zádor Dezső zeneszerző képmása; XX. század; Mezei virágok; Csendélet kancsóval; Udvarrészlet; Ung-völgy; Nevicke; Latorca-kanyar; Volóc.

 

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

-         Budapesten rendezik meg a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust (1938).

-         Megjelenik Ilosvai Selymes Péter Az híres Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről c. széphistóriája (1574).

 

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

ISTEN DICSŐÍTÉSÉNEK FONTOSSÁGA (2)

„Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.” (Zsoltárok 34:1)

Jób könyvében olvashatunk a víz körforgásáról: „… összegyűjti a vízcseppeket, a felhőből esőt szitál, amelyet a fellegek árasztanak, bőségesen hullatnak az emberre. Értheti-e valaki, miért terül szét a viharfelhő, miért dörög annak sátra?” (Jób 36: 27-29). Van ennek az igének egy szellemi párhuzama is, amit így értelmezhetünk: ahogy dicsőítésünk párája felszáll Istenhez, úgy formálódik ki jelenlétének felhője, és kezdenek ránk záporozni áldásai. Néha úgy jövünk el az istentiszteletről, hogy „ez egy száraz prédikáció volt.” A gond nem az, hogy az istentisztelet száraz, a hallgatói szárazak! A dicsőítésben mi a kezdeményezők vagyunk, Isten pedig válaszol. „Fölállt az oltártól keletre valamennyi énekes lévita… és velük együtt százhúsz harsonát fújó pap. A harsonásoknak meg az énekeseknek egyaránt az volt a tisztük, hogy összehangolva zengjék az Úr dicséretét és magasztalását. Amikor hangosan szóltak a harsonák, a cintányérok és a hangszerek, és dicsérték az Urat, mert ő jó, és örökké tart szeretete, akkor a házat felhő töltötte be, úgyhogy a papok a felhő miatt nem tudtak odaállni, hogy szolgálatukat végezzék, mert az Úr dicsősége betöltötte az Isten házát.” (2Krónikák 5:12-14). Nem szeretnél te is részt venni egy ilyen istentiszteleten? Egyszer egy gazdag ember egy ötszázast dobott a perselybe a templomban, majd egész hazafelé vezető úton arról panaszkodott, hogy az istentisztelet nem nyújtott neki semmit. Fia, aki végig vele volt, ezt mondta: „Gondolom, ez csak azt bizonyítja, hogy amire nem fordítunk sokat, abból nem is nyerünk sokat.” Ahhoz, hogy áldásokat nyerj, érdemes elgondolkoznod ezen: a dicsőítés nem csupán Isten javára van, neked is hasznos!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 

Szent Orbán püspök, vértanú

I. Orbán volt a 17. pápa. 222 és 230 között uralkodott.

Hivatalát akkor töltötte be, amikor a Római Birodalom békés császára, Alexander Severus uralkodott. Valószínűleg Rómában született, Euszebiosz is megemlíti történeti művében. Ezeken kívül azonban alig tudunk mást I. Orbánról.

A katolikus egyház Breviáriuma arról ír, hogy I. Orbán jelentős erőfeszítéseket tett a vallás kiterjesztése érdekében, így sok embert térített meg. Ezek közé tartozott Valerianus, Szent Cecília férje és saját bátyja, Tiburtius.

Ugyanebből a forrásból tudjuk, hogy I. Orbán valószínűleg vértanúhalált halt, és a Coemetarium Praetextati-ban temették el. Ünnepét május 25 -én tartják. A szőlő, a szőlőművelők védőszentjeként tisztelik.

bacskaplebania.hu

 

Nemes Jeles László filmje, a Saul fia kapta a második legjelentősebb díjat, a zsűri Nagydíját a 68. cannes-i filmfesztiválon vasárnap este a Joel és Ethan Coen vezette zsűritől.

Az auschwitzi koncentrációs táborban játszódó magyar versenyfilm szombaton megkapta a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját is.
A világ legrangosabb filmes seregszemléjének hivatalos versenyprogramjába meghívott magyar film legutóbb harminc évvel ezelőtt kapott díjat a nemzetközi zsűritől: Szabó István a Redl ezredesért a zsűri díját vehette át 1985-ben.

A legjobb filmnek járó Arany Pálmát Jacques Audiard francia rendezőnek a párizsi külváros erőszakos világával szembesülő Srí Lanka-i tamil menekültekről szóló filmje, a Dheepan kapta.

«Всиновіть угорського вчителя!», – ювілейне вручення грантів імені Ілони Зріні провели 16-го травня в Берегові, в інституті ім. Ференца Ракоці ІІ в залі Естергом. Десять років тому фонд «Hármashalom» започаткував програму з метою моральної та матеріальної підтримки угорськомовних вчителів віддалених поселень Закарпаття. Цього року, більше ніж коли-небудь, а саме 394 вчителів отримали гранти.

Захід розпочався зі співу угорського Гімну, а потім з вітальною промовою виступила голова Спілки угорських педагогів Закарпаття («KMPSZ»)Ілдіка Орос. У своєму виступі вона підкреслила, що рух було започатковано ініціативною молоддю, що хотіла бути корисною для своєї нації, тому частину з власної зарплати запропонували на «всиновлення угорського вчителя» в Закарпатті, де у віддалених поселеннях особливо важко утримати все угорське. Ця допомога є свого роду інспірацією для вчителів, щоб не проводили «казенно» уроки. Ілдіка Орос розповіла,- що «це воля Божа, що ми, закарпатські угорці, народилися на цій землі, це – хрест, якого нести інколи легко, а інколи важко. Залишитися біля нашої материнської мови та культури – важке завдання, питання – чи зробимо ми це, як це робили наші предки. Це визначає сукупність дрібніших вчинків: чи виписуємо угорську газету, чи беремо участь у службі Божій угорською мовою, чи своїх дітей записуємо до шкіл з угорською мовою навчання, чи вчимо їх словам угорського Гімну, чи Отче наш, чи купляємо їм угорські книжки, чи рідною мовою говоримо один з одним? Ці питання важливо ставити собі щодня, і тоді приклад, показаний нам учасниками фонду «Hármashalom», «стане заразним». Наприкінці голова спілки закликала педагогів робити на батьківщині все для угорської нації.

Доктор Аттіла Іштван Шімон, державний секретар адміністрації Міністерства сільського господарства Угорщини, член-засновник фонду «Hármashalom», у своєму святковому виступі розповів, що «протягом останнього десятиліття, майже вісімсот закарпатських вчителів і вихователів дитячих садків отримали гранти, багато з них виграли конкурс по кілька разів». Це зробили можливим громадяни та підприємства, а також Фонд ім. Габора Бетлена. Фонд цього року посприяв програмі грантів 20 мільйонами форинтів. На питання новинного порталу «Kárpátalja.ma» держсекретар відповів, що «програма дуже проста: в Угорщині намагаємося зібрати якомога більше грошей, які буде поширено у вигляді грантів в 40 тисяч форинтів, відповідно до визначених критеріїв. А суть критеріїв в тому, що найбільше очок отримують педагоги, які навчають в найбільш віддалених від Берегова громадах, з найменшою кількістю угорців у поселенні». Минулі десять років він вважає успішними, а бачачи дитячі виступи, каже, «допомога з Угорщини не може прийти на краще місце, ніж куди приходить тепер».

На святкуванні доктор Аттіла Шімон передав пам’ятні грамоти для тих, хто сприяв програмі протягом минулого десятиліття, хто надавав допомогу морально або в матеріально. Серед інших, пам’ятні грамоти отримали: Ілдіка Орос, Марія Пуньков, Аттіла Віднянські, Арпад Янош Потапі та Коппані Лелфої (Фонд ім.Габора Бетлена). Крім цього, держсекретар Угорщини підписав грантові угоди на суму в 21 мільйон форинтів з чотирма закарпатськими угорськими громадськими організаціями, що працюють у сфері сільського господарства та зеленого сільського туризму.

Захід зробили барвистим виступи учнів угорських шкіл Хуста та Сваляви. Від імені відзначених педагогів висловила подяку Габріела Сабов, вчитель угорської мови та літератури Хустської загальноосвітньої школи з угорської мовою навчання. Церемонія нагородження завершилася прийомом, де грав музичний гурт «Kokas Banda».

Беатрікс Пустоі-Тарці
Kárpátalja.ma

Fontos volna megérteni ma is Isten nyelvét, ami a szeretet – mondta pünkösdi üzenetében a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megyés püspöke vasárnap az M1 aktuális csatornán.

Majnek Antal úgy fogalmazott: a bábeli nyelvzavar után az Úristen szentlelke összehozza az embereket, nem akadály a különböző nemzetiség, a különböző nyelv.
Mennyire fontos volna ez ma is, különösen azokon a helyeken, ahol a gyűlölet, a szeretetlenség uralkodik – közölte a megyés püspök.
Majnek Antal szerint fontos volna Isten nyelvét megérteni, ami a szeretet nyelve. Ott, ahol az emberek engednek a szeretet erőterének, elkezdik megérteni egymást, és leomlanak az akadályok. Milyen nagy szükség van a mi országunkban is erre! – hangsúlyozta.
A megyés püspök úgy látja, ahhoz, hogy az emberek közeledjenek egymáshoz, megegyezzenek, meg kell tagadni a gyűlöletet.
“Adja az Úristen, hogy itt Kárpátalján, egész Ukrajnában a szeretet lelke töltse el az embereket, és győzzön végre a szegény, békevágyó emberek óhaja, teljesüljön az imája” – fogalmazott.

A növényvédelem csak akkor lehet hatásos, ha megfelelő zöldmunkákkal párosul. A szellős lombozat megkönnyíti a növényvédelmet. Vigyázzunk azonban a munkák összehangolásával, permetezés után, ameddig le nem telik a munkaegészségügyi várakozási idő, ne végezzünk zöldmunkákat a szőlőben! Tehát a zöldmunkák fő célja a hatékony növényvédelem elősegítése és a szükséges lombfelület (levélfelület) kialakítása és fenntartása, ami a hajtásszám és a hajtáshossz beállításával érhető el.
A zöldmunkák több csoportba oszthatók. Ezek a rügy- és hajtásválogatás, kötözés, lombfal kialakítása, csonkázás, hónaljhajtások kezelése, levelezés, fürt- vagy virágritkítás.
A borszőlők zöldmunkáiban az egyes fajták között igen nagy eltérések lehetnek. A borszőlőknél áltálában a legfontosabb a termésmennyiség beállítása, ami virágzás után a fürtök ritkításával, a kötözéssel egy menetben elvégezhető. A tőkék egyéni megterhelésének beállítása függ a tőke tenyészterületétől, a tőke kondíciójától és a készíteni kívánt bor minőségétől is. Ha kiváló minőségű bort szeretnénk készíteni, semmiképpen ne terheljük túl a tőkéket. A szőlő növényvédelme szempontjából fontos továbbá, hogy a lombfal szellős legyen, hogy a reggeli harmat hamar felszáradjon, a tőke ne maradjon nedves. A borszőlőknél is fontos a levelezés érési időszak elején: a fürtöket takaró leveleket szedjük le, ha ugyanis napfény éri a fürtöt, intenzívebb lesz a cukor- és a színanyagképződés, amelyek elengedhetetlenek a minőségi bor készítéséhez.
A csemegeszőlők zöldmunkáit egy kicsit másképp kell végeznünk, mint a borszőlőkét. A piacra szánt csemegeszőlőknél a fürtök és a szemek mérete a legfontosabb. A vásárlók többsége sajnos a szemével vásárol, és csak a nagy szemű, nagy fürtű szőlőket veszi, az íz másodlagos marad. Saját fogyasztásra termelt csemegeszőlőinknél más a helyzet. Ott a legfontosabb az íz és zamat harmóniája. A szőlők ízét utólag nem lehet befolyásolni, az többnyire a fajtaválasztásnál eldől, viszont a szőlő méreteit a helyes zöldmunka befolyásolhatja. Csemegeszőlőknél fürtritkítást végezhetünk virágzás előtt és után is. Ha virágzás előtt ritkítjuk a fürtöket, akkor a virágok könnyebben, jobban kötődnek, több bogyó lesz a fürtön, a fürt ezáltal tömötté válik, a bogyók viszont nem tudnak egymástól túl nagyra nőni. A virágzás után végzett fürtritkítás esetén a sok fürttel terhelt tőkén a kötődés gyengébb, kevesebb a bogyó, lazább a fürt, a bogyók nagyobbra nőhetnek.
A csemegeszőlőknél is fontos a szellős lombfal kialakítása, és az idejében elvégzett kötözés. A hajtásokat kössük mindig a karóhoz vagy a lugas drótjához, nehogy a szél letörje őket. A kötéseket ne húzzuk meg túlságosan, mert ahogy a hajtások vastagodnak, a spárga bevághat a növénybe. A kötésnél továbbá ügyeljünk arra, hogy a fürtöket ne szorítsuk össze a hajtásokkal, had lógjanak szabadon. Levelezést is végezzünk az érési időszak előtt. A levelezésnél azokat a leveleket szedjük le, amelyek takarják a fürtöket, mert ha nem éri a napsütés, a bogyónak nem szép a színe. A hajtásokat a növekedési időszak alatt folyamatosan kacsozzuk, ne hanyagoljuk el, mert a kicsi hajtások könnyebben kitörnek, ha túl sok hónaljhajtás képződik rajtuk. Ez nehezíti a növényvédelmet. A lugason nevelt szőlők hajtásait még akkor tördeljük ki az alsó dróthuzalig, amikor kicsik. A hajtások csonkázását nem ajánlom elsietni, mert ha túl hamar csonkázunk, nagyon intenzív hónaljhajtás-képződés indulhat el. Az elsietett csonkázás további betegségek kialakulásához is vezethet. Az utóbbi évek tapasztalata szerint csonkázni elég nyár közepén, és csonkázás után mindenképpen permetezzük meg a szőlőt gombaölő szerrel.
Az utóbbi években a nagy szárazság miatt, ami általában nyáron, a bogyók növekedési időszakában jelentkezik, elterjedőben van a szőlők locsolása. A szőlő köztudottan jó szárazságtűrő növény, s ez a borszőlők esetében valóban így is van, hiszen a 2-4 kg szőlő kineveléséhez szükséges vizet a mélyre nyúló gyökerek fel tudják venni. Az új nemesítésű csemegeszőlőknél azonban, ahol a fürtök átlagos tömege 1-2 kg is lehet, könnyen felléphet a vízhiány. A 10-12 kg szőlő kineveléséhez szükséges vízmennyiség felvétele, főként egy fiatal tőkének, komoly gondot okoz. A locsolás során csak a talajt öntözzük, a lombozatot ne. A vizet legjobb a mélyebb rétegekbe lejuttatni, ahol a szőlő fő gyökérzónája található – ez kb. 30-50 cm. Csepegtető öntözés alkalmazásánál például gyakran kell öntöznünk és hosszabb ideig, hogy a talaj ilyen mélyen átnedvesedjen. Többek által alkalmazott jó megoldás, ha egy 1,5 literes műanyag flakon alját levágjuk, a kupakot letekerjük, majd a szájával lefelé a földbe ássuk, s ezt engedjük meg vízzel. Amellett, hogy a víz közvetlenül a gyökérzónába jut, a módszer további előnye, hogy a különböző tápanyagok utánpótlását is megkönnyíti, hiszen a megvásárolható komplex, vízben jól oldódó műtrágyákból elég egy kicsit a flakonokba szórni, majd vízzel feltölteni, s a tápanyag közvetlenül a növény rendelkezésére áll, és nem a felső gyökérzónában lévő gyomokat hizlalja.
A szőlőben végzett munkák nagy része nehéz és fáradságos munka, azonban a szőlő nagyon hálás növény, és az egész évi gondos munkát mindig bőséges, finom és mutatós terméssel hálálja meg. Egy szépen ápolt szőlőlugas udvarunk legszebb dísze lehet, amelyre méltán lehetünk büszkék.

Varga István,
benei szőlész-borász, a „Pro agricultura Carpathica”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója

Az egyház és a társadalom megújulását szorgalmazta Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdi szentmisén, amely a Szentlélek eljövetelét ünnepelte.

Ferenc pápa homíliájában kijelentette, hogy a világnak bátorságra, reményre, hitre, kitartásra van szüksége Jézus tanítványai részéről. Az egyházfő a szerinte ma tapasztalható bezárkózás helyett nyitottságra szólította fel az egyházat és a társadalmat is. Úgy fogalmazott, a világ “a saját érdekeit védő egoizmusba zárkózik, a merev törvényekbe, amilyen a törvény doktorainak magatartása volt, akiket Jézus álszenteknek nevezett, az emlékezet hiányába (…) a nem szolgálatként, hanem személyes érdekként megélt keresztény életbe”. Emlékeztetett, a Szentlélek eljövetele és kiáradása után az addig félelemben élő keresztények nem szégyellték többé, hogy Krisztus tanítványai, és nem tartottak az emberi ítélettől.
Ferenc pápa beszédében kompromisszum nélküli fellépést szorgalmazott a világban egyre inkább terjedő korrupcióval szemben. Beszélt a teremtett világ védelméről is, amelyet szavai szerint kizsákmányolás helyett gondozni és őrizni kell.
A hívőkkel teli Szent Péter-bazilikában bíborosok, érsekek, püspökök koncelebráltak Ferenc pápával, mindannyian a pünkösdkor szokásos piros színű miseruhában.
Az ünnepi misén különböző nyelveken imádkoztak: arabul az egyházért, franciául a papokért, kínaiul a világot kormányzókért, maláj nyelven a bűnösökért, horvátul az üldözött keresztényekért.
Pünkösd ünnepét vörös vagy rózsás húsvétnak is nevezik olaszul, mivel egészen a múlt századig az olaszországi templomokban a pünkösdi szentmisén rózsaszirmokat hullajtottak a hívők fejére – ez jelképezte a Szentlélek alászállását. Ezt idézték fel vasárnap a római Pantheonban, ahol a kupola nyílásából rózsaszirmok hullottak le negyvenhárom méter magasból.
Pünkösdhétfő nem piros betűs ünnepnap Olaszországban az 1969-es liturgiai naptárreform óta.
Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében kijelentette, hogy az egyháznak a Szentlélek segítségével ki kell lépnie “középszerűségéből és bezártságából”, visszatérve egykori kezdeti missziójához. Az egyházfő hozzátette: az egyháznak senki előtt nem szabad bezárnia kapuit.
A pápa aggodalmát fejezte ki a Bengáli-öbölben hetek óta hajókon hányódó migránsok sorsa miatt. A különböző ázsiai országokból származó kivándorlókat kezdetben egyetlenegy ország sem akarta befogadni. Ferenc pápa köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek végül befogadták őket, és a nemzetközi közösség humanitárius segítségét szorgalmazta.
A pápa megemlékezett arról is, hogy Olaszország 1915. május 24-én lépett be az I. világháborúba, amelyet “hiábavaló mészárlásnak” nevezett az akkori pápa, XV. Benedek szavaival.

A szórványmagyarság megőrzése időnként szélmalomharcnak tűnik. A megmaradás nem valósulhat meg az ott dolgozó pedagógusok nélkül.
Bazjuk Viktória beregszászi származású. A Rákóczi-főiskolán folytatott tanulmányainak végeztével egy szolyvai óvodába vezetett az útja, s immár tizenkét éve dolgozik abban az intézményben a magyar szó életben tartásán. Noha úgy tűnik, hogy hamarosan el kell hagynia a kisvárost, soha nem felejti el az ott töltött éveket. Munkájával hozzájárult a szórványban dolgozók áldozatos munkájához.

– Mikor és hol születettél? Hogyan telt a gyermekkorod?
– 1982. május 28-án születtem Beregszászban. Gyermekkoromat és iskolás éveimet is ebben a kedves Vérke-parti városban töltöttem. A Beregszászi 6. Számú Általános Iskola után a 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában érettségiztem le. Emellett a Beregszászi Művészeti Iskolában folytattam zongoratanulmányokat, és a református egyház énekkarában énekeltem évekig. A zongoratanulás nagyapám álma volt, melyet sokszor kötelező nyűgnek éreztem, de a kottaismeret hatalmas segítséget jelent a jelenlegi munkám során. Nem kell zenetanárra várni, ha le szeretnék játszani valamit a gyerekeknek.

– Miért pont a beregszászi főiskolát választottad az érettségit követően?
– Még a középiskola utolsó évében született meg bennem a döntés, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán szeretném folytatni tanulmányaimat. Az intézmény mellett több érv is szólt: helyben volt és a tanáraimtól is csak jót hallottam róla. Továbbá a szüleim sem engedhették volna meg maguknak, hogy valamelyik távolabbi egyetemen taníttassanak, és az ukrán nyelvtudásom is elég gyenge volt. Így egyértelművé vált, hogy a beregszászi intézményt fogom választani. Sokáig hezitáltam az alsós tanári és óvónői szak mellett, s mivel akkor még nem volt ilyen szakpár, ezért az utóbbi szak mellett döntöttem, amit azóta sem bántam meg.

– Hogyan teltek a diákévek? Van-e olyan diákélményed, amelyet szívesen megosztanál az olvasókkal?
– Hamar elrepült ez a négy év, szerettem tanulni, sok tantárgy érdekelt. Mint minden diáknak, nekem is voltak kedvenc tantárgyaim, és olyanok is, amiket kevésbé szerettem. A mi csoportunk az első óvodapedagógia évfolyam volt a főiskolán, így úgy érzem, kicsit nehezebb volt nekünk, mint a minket követő nemzedékeknek. Nagy hálával tartozom a tanáraimnak, mert nekik köszönhetően lettem biztos abban, hogy ezt a szakmát akarom folytatni. Sok élménnyel gazdagodtam, az oktatás mellett rengeteg lehetőséget biztosítottak már akkor is a diákoknak. Különböző szakkörök és klubok tették színesebbé a főiskolai éveket.

– Mi történt a diplomád megszerzését követően?
– A főiskola utolsó évén szóltak a csoportnak, hogy lenne pár hely szórványvidéki óvodákban, iskolákban, és ha szeretnénk, betölthetjük a megüresedett állások egyikét. Szolyvára pont óvónőt kerestek, és az említett helyek közül ez volt legközelebb, így kis gondolkodás után erre esett a választásom. Nagyon nehéz volt eleinte az első munkahelyemen, egyrészt mert egyből mélyvízbe kerültem friss diplomásként, másrészt a nyelvi problémák miatt… Mint kiderült, a gyermekek nagy része nem beszélt magyarul, nekem meg az ukrán nyelvvel akadtak nehézségeim. Azonban ezeket az akadályokat idővel sikerült leküzdeni.

– Jelenleg is abban az intézményben dolgozol?
– Igen, már 12 éve tevékenykedem a Szolyvai Magyar Református Óvoda óvónőjeként. Egy vegyes korosztályú csoport óvónője vagyok, 3-6 éves, javarészt ukrán gyermekeket igyekszem megismertetni a magyar nyelv szépségeivel, és felkészíteni őket a magyar tannyelvű iskolára.

– Hogyan sikerült beilleszkedned a szórványban élők közösségébe? Nem okozott nagy dilemmát a döntés?
– A szórványba költözés nem okozott olyan nagy változást, hisz lényegében egy kisvárosból költöztem egy másik kisvárosba. Egy falusi környezetet talán nehezebb lett volna megszokni. Szerencsés vagyok, mivel az itt élő emberek nagyon szívélyesen fogadtak. Otthon csak egy óvónő lettem volna a sokból, itt viszont én voltam az egyetlen magyar óvó néni. Ezáltal sokakkal megismerkedtem, különösen az első két évben olyanok is köszöntek az utcán, akiket nem is ismertem. Érdekes most látni, hogy az akkori óvodásaim ma már igazi nagylányok, nagyfiúk…

– Hogyan telnek a mindennapjaid? Hobbi, kikapcsolódás?
– A napjaim munkával telnek, szabadidőm nem igazán van, mert munka után is állandó jelleggel tartok különórákat, mivel egy ideje nagyon megnövekedett a magyar nyelv iránti igény. Az időm nagy részét ez tölti ki, szabadidőmben olvasok, zenét hallgatok vagy internetezek.

– Mik a terveid a jövőre nézve?
– A jövőben a családalapítás foglalja majd el a főszerepet az életemben. Egyelőre úgy néz ki, hogy búcsút kell vennem Szolyvától, a párom szülőhelyén fogok letelepedni, és majd a későbbiekben ott fogom folytatni a munkát is. Szeretnék a továbbiakban is óvodapedagógusként dolgozni, mert a 3–6 évesek korosztálya az, amelyik még a leginkább formálható, nevelhető, ők a legőszintébbek.

– Hogyan értékelnéd az ott töltött éveket, s a szórványmagyarság helyzetét?
– Meglátásom szerint az itteni magyarság helyzete a gyerekek szempontjából mindenképp biztató. A magyar általános iskolában évről évre nő a tanulók létszáma. Ebben az évben 17 szülő kérvényezte, hogy gyermeke magyar tannyelvű osztályban kezdhesse az iskolát. Bizony voltak évek, amikor 3-4 fős osztályokkal kellett a tanévet indítani. Tehát úgy látom, hogy a szülők egyre inkább úgy gondolják, hogy megéri magyar iskolába adni a gyermeküket. Az én 12 végzősömből 11-en fogják a tanévet a magyar iskolában kezdeni.

– Mit köszönhetsz a főiskolának?
– A főiskola egy olyan tudásbázist és alapvető műveltséget ad a diákjainak, amellyel a későbbiekben megállják a helyüket az életben és a munkában is. Az itt töltött évek meghatározó élményekkel gazdagítottak, és felkészítettek a választott szakmára. Mindenképpen ajánlani tudom a választás előtt álló diákoknak az intézményt.

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma

Magyarország is hajlandó szerepet vállalni a kritikussá vált aknaszlatinai helyzet rendezésében. Erről Joó István miniszteri biztos tájékoztatta a megye vezetőit és az illetékes szakszolgálatok képviselőit. Az egyeztetésre Magyarország Ungvári Főkonzulátusán került sor, ahol videokonferencia keretében vitatták meg a sóbányájáról ismert településen kialakult súlyos helyzetet.
Nemrég újabb földomlás történt a már nem működő sóbánya közelében, nem messze a benépesült lakóövezettől. A probléma évek óta csak súlyosbodik, de Kijev pénzhiányra hivatkozva semmit sem tesz a katasztrófa megakadályozása érdekében, a megye viszont önerőből nem tud megbirkózni az omlások okozta veszéllyel.
Az említett konferencián elismerték, nemzetközi szintű problémáról van szó, hiszen nagy az esélye annak, hogy a sós karsztvíz bekerül a Tiszába, ami jelentős pusztítást okozna a folyó élővilágában, s közvetve az egész Dunai régiót veszélyeztetheti.
A miniszteri biztos azt ígérte, hamarosan magyarországi és nemzetközi szakértők egy csoportja érkezik Aknaszlatinára, hogy a helyszínen tájékozódjanak a részletekről, s kidolgozhassanak egy katasztrófa-megelőzési tervet, amit az Európai Unió is hajlandó lenne finanszírozni, tudható meg a Kárpátaljai Megyei Tanács sajtószolgálatának jelentéséből.