Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Petícióval fordult a felvidéki magyar civilek egy csoportja a szlovák oktatásügyi minisztériumhoz, azt kérve, hogy a magyar tannyelvű általános iskolákban is olyan óraszámban oktassák az anyanyelvet, mint a szlovák tannyelvű intézményekben. A petíciót csütörtökön adták át a szaktárca pozsonyi iktatójában.

Az anyanyelvi írás- és olvasásórák, a szabadon választható órák növelését, valamint a magyar történelem oktatását követelő petíciót három magyar civil kezdeményezte április végén, az aláírásgyűjtéshez csatlakozott a felvidéki magyarság több civil és politikai érdekképviseleti szervezete is. A kezdeményezést támogató petíciós ívekre mindössze három hét alatt közel 26 és félezer aláírást sikerült összegyűjteni.
A petíciót az tette indokolttá, hogy a szlovák oktatásügyi minisztérium idén szeptembertől hatályos kerettanterve a magyar nyelvű általános iskolák alsó tagozatain jelentősen alacsonyabb óraszámot irányoz elő az anyanyelv oktatására, mint a szlovák intézményekben. A szlovák szaktárca rendelkezése alapján ősztől az érintett magyar iskolákban a gyerekek heti 5-6 tanítási órában tanulhatnák anyanyelvüket, míg a szlovák gyerekek 7-9 órában.
A szaktárcához eljuttatott petícióban annak aláírói ennek az aránytalanságnak a kiküszöbölése mellett síkraszállnak azért is, hogy a magyar tannyelvű általános iskolákban a jelenlegi egy óráról növeljék kettőre a történelemórák számát, így az iskolások megismerkedhetnek a magyar történelemmel is. Ezenfelül azt is kérik, hogy a magyar általános iskolák felső tagozatain emeljék meg a szabadon választható órák számát. A jelenlegi állapot 7 szabadon választható órát tesz lehetővé a magyar intézményekben, míg a szlovák iskolákban 19-et, ami a szülők iskolaválasztásánál jelentős hátrányba juttatja a magyar iskolákat.
“Arra számítunk, hogy sikerül változtatást elérnünk a kerettantervben, amely nagyon kevés órát irányoz elő hetente a kicsi elsősöknek az anyanyelv oktatására, csak öt órát, ilyen sehol nincs a világon” – mondta az MTI-nek Vojtek Katalin, a petíciós bizottság szóvivője a petíciós ívek leadása után. “Ez indította el a petíciót is, hiszen nem akarjuk, hogy félanalfabéta gyerekeink legyenek” – tette hozzá.
A petíciós bizottság képviselői a helyszínen elmondták: kezdeményezésüknek már meg is van az első eredménye, mivel a délelőtt folyamán egy telefonos egyeztetés során sikerült megállapodniuk Juraj Draxler szlovák oktatásügyi miniszterrel abban, hogy a tárcavezető a jövő héten (június 4-én) fogadja a magyar pedagógusok küldöttségét, akik a találkozón megpróbálják majd kiharcolni a követelt változtatásokat.

Mielőtt megérkezne a kánikula, nem árt tudnunk, hogy ha nem viszünk be elegendő mennyiségű folyadékot, akár ki is száradhatunk. Ennek enyhébb, közepesen súlyos és súlyos fokozata is van.
Ha súlyos kiszáradás esetén nem érkezik orvosi segítség, akár halált is okozhat. Legyünk tehát óvatosak – ebben segít a The Telegraph összeállítása a dehidratációval kapcsolatosan.

A dehidratáltság, azaz a kiszáradás foka lehet enyhe, közepes vagy súlyos – attól függően, hogy mennyi víz hiányzik éppen a szervezetünkből. A kiszáradás legelső tünetei a szomjúságérzés és a sötét színű vizelet. Előbbi azt jelzi a szervezet számára, hogy pótolja a kiesett folyadékbevitelt, utóbbi pedig a csökkent vízkiválasztás (azaz fokozott vízmegtartás) jele.

Ezen a két tüneten kívül előfordulhatnak még a következők is:
- szédülés, kábultság;
- fejfájás;
- fáradtság;
- kiszáradt száj, ajkak, szemek;
- kevés vizelet ritkán ürítve (kevesebb mint napi három-négyszer).

A kiszáradás mindezekkel együtt erőtlenséggel és az állóképesség csökkenésével jár. Ez a áll a legtöbbször a hőség miatti kimerülés hátterében. Ezen a ponton azonban még lehetséges visszafordítani a kiszáradás folyamatát orvosi, kórházi beavatkozás nélkül. Ennek legfőbb módja az ivás, azaz a fokozott folyadékbevitel.

Ha a dehidratáció krónikussá válik, azaz folyamatosan jelen van, az befolyásolhatja a vesék működését, vesekő képződéséhez vezethet. Ezen kívül előfordulhat még:
- máj-, ízület- és izomkárosodás;
- koleszterinproblémák;
- székrekedés.

Mikor forduljunk orvoshoz?
Mindenképpen orvoshoz kell fordulni abban az esetben, ha ivás ellenére nem javulnak a tünetek. Kisgyerekek esetében mindig orvoshoz kell fordulni, ha azt gyanítjuk, hogy ki van száradva. Babák esetében mindig hívjunk orvost, ha az elmúlt 24 órában hatszor vagy annál többször volt hasmenése, illetve ha háromszor vagy annál többször hányt. Ha az orvos úgy gyanítja, hogy ki vagyunk száradva, ezt egy vér-, illetve vizeletvizsgálattal könnyen ellenőrizni tudja, amely megmutatja nátrium és a kálium egyensúlyát a szervezetünkben.

Ha a kiszáradás tüneteit figyelmem kívül hagyjuk, és nem pótoljuk a folyadékot, akkor a dehidratáció súlyossá válhat. Ez az állapot már sürgős orvosi, kórházi beavatkozást igényel. Mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha a következő tünetek közül bármelyiket észleljük:
- fáradtság, letargia, zavartság;
- száj- és szemszárazság, a szemek nem könnyeznek;
- nyolc órája nem volt vizelet;
- olyan száraz bőr, hogy ha megcsípjük, csak lassan áll vissza az eredeti állapotába;
- gyors szívverés;
- véres széklet vagy hányás;
- alacsony vérnyomás;
- ingerlékenység;
- beesett szemek;
- gyenge pulzus; – hideg végtagok;
- görcsök, rohamok;
- csökkent tudatállapot.

Ha a súlyos kiszáradást nem kezelik, az súlyos komplikációkhoz, és végső soron halálhoz vezethet. Tehát az ezeket a tüneteket észleljük, azonnal kérjünk segítséget!

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2015. április 22-i elnökségi ülésének határozata az Ukrajnában kiadott érettségi bizonyítványokkal, illetve a magyarországi felvételi eljárással kapcsolatban.

Nyilatkozat

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöksége a napokban napvilágot látott, független vizsgaközpontokban tett kötelező s egyetemes ukrán nyelv és irodalom próbatesztek pontszámításának a tavalyi értékeléshez képest jelentősen megváltozott módszertana, valamint az érettségi bizonyítványok kiállításának új rendje miatt 2015. április 22-i elnökségi ülésének határozata értelmében levélben fordul a magyarországi illetékesekhez, az emberi erőforrá­sok miniszteréhez, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkárához, valamint az oktatási hivatal vezetőjéhez.

A felsőoktatási felvételihez szükséges helyes válaszok száma a felvételizők teljesítményének általános szintjétől függ, és az illetékes bizottság dönt majd erről, közvetlenül a vizsga megírása után. Az új pontszámítási eljárás így bizonytalanná teszi a pozitív érdemjegy küszöbét, ráadásul a mérce az abszolút többségben lévő ukrajnai ukrán anyanyelvű diákok teljesítményének a függvénye lesz, ami a kisebbségiekkel szemben diszkriminatív. Az állami összegző attesztációba (DPA), vagyis az érettségi bizonyítványba az alapszintű tesztfeladatok eredménye kerül érdemjegyként. Ukrajnai felsőoktatási intézményben azok tanulhatnak tovább, akik legalább az alapszintet teljesítették.

A KMPSZ a fentiek alapján kéri az illetékesektől, hogy a magyarországi felvételi eljárás során fogadják el az Ukrajnában kiadott érettségi bizonyítványokat, függetlenül attól, hogy abban milyen érdemjegy szerepel ukrán nyelvből és irodalomból.

Beregszász, 2015. április 22.

A KMPSZ elnöksége

Dr. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért Felelős Államtitkár válasza a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek az ukrajnai kötelező, központi szervezésű ukrán nyelv és irodalom tantárgyból a 2014/2015-ös tanévben bevezetett érettségi vizsga várható következményeiről és a magyarországi felsőoktatási felvételi eljárásban résztvevő kárpátaljai magyar jelentkezők esetében kifejtett hatásáról szóló megkeresésére.

Tisztelt Elnök Asszony!

Ezúton is köszönöm a részletes információkat az ukrajnai érettségi rendszerben bekövetkezett változtatásokról és annak lehetséges hatásairól a magyarországi felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatban. A felvetett problémakörrel kapcsolatban az alábbiakról tudom Önt tájékoztatni:

Amennyiben az ukrán nyelv és irodalomból letett érettségi vizsga eredményétől függetlenül (tehát a magyar rendszerre átszámítva 1 -5-ig elért eredményre is) kiállításra kerül az ukrán érettségi bizonyítvány (Atectat), akkor a diákok felvételi jelentkezése érvényes lesz, mivel így rendelkeznek középfokú végzettséggel. A pontszámítás a megszokott – a www.felvi.hu honlapon elérhető „Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató a 2015. szeptemberben induló képzésekről érettségizettek” tájékoztatóban részletezett – módon történhet. Az ukrán nyelv és irodalom érettségi tárgy (vagy bármely más érettségi tárgy) eredménye csak akkor vehető figyelembe a felvételi pontszámításnál, amennyiben legalább 6-os érdemjegyü (de az ukrán nyelv és irodalom érettségi tárgy csak nagyon kevés szaknál vehető figyelembe számítható érettségi tárgyként, ezért a pontszámítási gyakorisága eleve is elenyésző).

Amennyiben a jelentkező részére nem kerül kiállításra az ukrán érettségi bizonyítvány (Atectat) az ukrán nyelv és irodalomból elért esetleges gyenge eredmény – vagy más okok – miatt, akkor az érintett jelentkezők középfokú végzettség hiányában az anyaországi felsőoktatásba felvételre nem kerülhetnek.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy ha a magyarországi felsőoktatási felvételi eljárásba jelentkező kárpátaljai diákok részére az ukrán nyelv és irodalom tárgy eredményétől függetlenül az érettségi bizonyítványuk Ukrajnában kiállításra kerül (és azt be is nyújtják a www.felvi.hu honlapon keresztül), akkor az érintett jelentkezőket az Oktatási Hivatal úgy veszi figyelembe, mint akik középfokú végzettséggel rendelkeznek, így az ő jelentkezésük e tekintetben érvényes lesz. Ez esetben az anyaországi felsőoktatási felvételi eljárás vonatkozásában nem következhetnek be problémák az ukrajnai központilag szervezett ukrán nyelv és irodalom érettségi vizsga lebonyolításából.

Kérem tisztelt Elnök Asszonyt, hogy válaszomról a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tájékoztassa az érintett végzős magyar diákokat.

Munkájához további sok sikert és kitartást kívánok!

Budapest, 2015. május 21.

Üdvözlettel:

Dr. Palkovocs László

Nagy közönségsikert aratott a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl című jótékonysági koncertje szerdán este a kijevi Csajkovszkij Zeneakadémián – tájékoztatta Keskeny Ernő kijevi nagykövet csütörtökön az MTI-t.

Mint közölte, a kelet-ukrajnai menekült gyermekek számára szervezett gyűjtés során a jegybevételekből és koncert utáni adományokból 19.686 hrivnya (csaknem 300 ezer forint) gyűlt össze, amelyet a nagykövetség az Omrijana Kraina alapítvánnyal együttműködve fog felhasználni.
A Magyar Állami Népi Együttes művészei a műsorban a magyar mellett a kárpátaljai román, ukrán, ruszin, szlovák, hucul, cigány és zsidó közösségek zenei, ének- és táncörökségéből válogatott programot mutattak be – ismertette a részleteket s nagykövet. Mint fogalmazott, az előadás egyedülálló módon példázta Kárpátalja kulturális sokszínűségét, az ott élő népcsoportokat összekötő gazdag történelmi-kulturális örökséget és toleranciát.
Az előadás telt házzal, több mint 700 fős közönség előtt zajlott le – közölte, hozzátéve: a közönség vastapssal köszönte meg a bemutatót.
Kiemelte: a Magyar Állami Népi Együttes kijevi vendégszereplése egyszerre volt jelentős kulturális és diplomáciai esemény, ezt tükrözték a műsor előtt elhangzott köszöntő beszédek is. Felszólalt Hoppál Péter kulturális államtitkár mellett Ihor Lihovij, az ukrán kulturális miniszter első helyettese, valamint Olekszandr Zsuravcsak korábbi kulturális miniszterhelyettes, jelenleg az Omrijana Kraina jótékonysági alapítvány vezetője.
A nagykövet tájékoztatása szerint az ukrán felszólalások hangsúlyt helyeztek a kétoldalú kulturális együttműködés fontosságára, ebben Kárpátalja összekötő szerepére, a Magyar Állami Népi Együttes Ukrajnában is elismert magas művészi színvonalára. Köszönetet mondtak a humanitárius célkitűzésért is, hangsúlyozva, hogy arra nagy szükség van és nem felejtik el a magyar segítségnyújtást.
Mint ismertette, Hoppál Péter államtitkár szintén méltatta az esemény kulturális jelentőségét, a kétoldalú kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez való hozzájárulását, a kárpátaljai magyarság kulturális örökségének gazdagságát és fontosságát mind magyar, mind ukrán szemszögből, hangsúlyt helyezve a magyar állam 40 millió forintos támogatására, amely nélkül az együttes körútja nem valósulhatott volna meg.
Az előadást Kijevben megtekintette L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti, valamint Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkára is, aki a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) küldöttsége élén tartózkodott Kijevben.
Keskeny Ernő korábbi tájékoztatása szerint az együttes két turné – május 25. és június 2., valamint június 21. és 28. között – keretében lép fel a Budapesten tavaly novemberben bemutatott Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl című műsorával Kárpátalján és Nyugat-Ukrajna területén, valamint Kijevben.
Az első előadás hétfőn volt látható Ungváron, majd a szerdai kijevi fellépés után Lembergbe (Lviv), Szkoléba és Beregszászra utazik a társulat. A második út tervezett állomásai Beregszász, Técső, Rahó, Ivano Frankivszk és Csernyivci.
A jegyek eladásából és más magyar adományokból befolyó összeget a tervek szerint hatszáz, a kelet-ukrajnai harcok övezetéből elmenekült családban élő gyermek rehabilitációjára fordítják, amelynek keretében a gyerekek Magyarországon pihenhetnek júniusban és júliusban.

A Kárpátalja Megyei Tanács képviselői további, ötmillió hrivnyát meghaladó összeggel támogatnák a súlyos betegségben szenvedő kárpátaljaiakat – közölte a mukachevo.net május 28-án.

A támogatási keret növelését Viktor Baloga parlamenti képviselő kezdeményezte.

– Noha a támogatás megítélése az egészségügyi minisztérium hatáskörébe és kötelességeihez tartozik, jelenleg csak a saját forrásainkra alapozhatunk. Bármilyen nehéz helyzetben vagyunk, segíteni fogjuk azokat a honfitársainkat, akik sürgősen gyógyításra szorulnak – jelentette be Andrij Baloga, az Egységes Közép (Jedinij Centr) párt frakcióvezetője.

A döntés keretében a képviselők módosították a Gondoskodás (Turbota) programot, amely 2015-ben a polgárok szociális védelmének erősítését célozza. Egyszeri anyagi támogatásról van szó, melyet sürgős, külföldön végzendő szervátültetésre fordítanak megfelelő orvosi vélemény és a megyei közigazgatási hivatal egészségügyi főosztályának a műtét szükségességére vonatkozó kérelme alapján.

Kárpátalja.ma

Rendhagyó módon ünnepelték a tanév végét a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara budapesti tagozatának tanítóképzős és óvodapedagógus hallgatói. A Hittudományi Karral együttműködve adtak jótékonysági koncertet a kárpátaljai magyar családok megsegítésére. Több mint százezer forint gyűlt össze.
A református pedagógusképzésben máig nagy hangsúlyt kap az énekzene-oktatás. A növendékek nem először fakadnak dalra valamilyen nemes célért: télen egy budapesti aluljáróban adtak karácsonyi koncertet, nemrégiben pedig a dunamelléki egyházkerület székházának dísztermében sorakoztak fel a dobogóra. Éppen ez adta a koncert egyedi jellegét, hiszen ezúttal nem a profizmus, hanem az összefogás került előtérbe – és a zene szeretete, amelynek joga azt is megilleti, aki kevesebb talentumot kapott belőle Kodály vagy éppen Isten országában.
„Ahogy Jerikó falai leomlottak a kürt szavára, úgy omlanak le a minket Kárpátaljától elválasztó falak is, hogy bajba jutott testvéreinkhez eljusson a segítség” – fogalmazott köszöntő beszédében Zsengellér József, a Hittudományi Kar dékánja. A tanévzáró jótékonysági koncerten a többi közt egyházzenei darabok, kamarazenei művek, valamint sárközi, matyó, somogyi és erdélyi népdalok – köztük katonadalok és szerelmes dalok – is elhangzottak. A tanítói, óvodapedagógusi, hittanoktatói és lelkészi pályára készülő hallgatók közül néhányan fuvolán, cajonon (ütőhangszer), orgonán, hegedűn és klarinéton is játszottak.
Az orosz–ukrán háborús konfliktus kirobbanása óta magánemberek, gyülekezetek és a református egyház egésze megmozdult, hogy segítse a kárpátaljai magyarokat, akik nemcsak hozzátartozóikat kénytelenek nélkülözni, de a napi betevőért és a gyógyszerek megvásárlásáért is keményen meg kell küzdeniük. Néhány hónapja a református tanítóképző nagykőrösi karán már tartottak jótékonysági koncertet a rászorulók megsegítésére, ezúttal a budapesti képzési hely hallgatói léptek az adakozók sorába. 102 000 forintot gyűjtöttek, amelyet küldöttségük a későbbiekben személyesen ad majd át a kárpátaljai családoknak.

Jakus Ágnes

Hetven tehetséges kárpátaljai gyermek érkezik szombaton Budapestre. A mi segítségünkre az ukrajnai helyzet, az anyagi nehézségek, és a szinte lehetetlen útlevél- és vízumkérelem miatt volt szükség, enélkül a gyerekek aligha juthattak volna el a nagyszabású verseny selejtezőéig.
“Mi, a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai hisszük, hogy a tehetség kincs. Tudjuk, hogy a kibontakozásához nemcsak kitartó, szorgalmas munkára, de olykor szerencsére, és segítségre is szükség van. Ezért döntöttünk úgy, hogy az MTVA-val együttműködésben támogatjuk a Fölszállott a páva idei versenyének ifjú kárpátaljai versenyzőit” – mondta Szabó Dominika kommunikációs vezetőnk.
Nem kizárólag az utazást, szállást, ellátást biztosítjuk a Budapestre érkező kárpátaljai gyerekeknek, de az elődöntőbe jutott versenyzőket a továbbiakban is támogatjuk.
Ők bekerülnek a Nyilas Misi Ösztöndíj Programunkba, amely olyan tehetséges magyarországi és határontúli tanulóknak biztosít rendszeres anyagi támogatást, akik szerény anyagi lehetőségekkel rendelkeznek.
A kárpátaljai gyerekeket azonban nem csak a vasárnapi verseny izgalmai várják Magyarországon. Itt tartózkodásuk során egy városnéző túrán Szinetár Dóra kalauzolja majd őket végig a város nevezetességein, bogrács-partin vesznek részt a Városligetben, ahol meglepetés-vendégek (korábbi Páva-győztes művészek) is várják őket, sőt, ők maguk egy rövid ének- és tánc műsorral is kedveskednek a budapesti közönségnek, melyet szombaton 15:30 órakor a Hősök terén adnak elő.
„Nagy út áll előttük, mindenféle értelemben. A fiatalok látogatását mind mi, mind pedig a programok megvalósításban pro bono részt vevő partnereink is nagyon várják! – tette hozzá Szabó Dominika.

Az amerikai elnöknek meg kell értenie Közép- és Kelet-Európa fontosságát, és több időt kell eltöltenie értelmes párbeszéddel ezen országok vezetőivel, a kommunikáció kétirányú utca – jelentette ki csütörtökön az MTI-nek a New Hampshire állambeli Exeterben George Pataki republikánus elnökjelölt-aspiráns.

Pataki, akit republikánus létére három ízben is megválasztottak a hagyományosan a demokratákhoz húzó New York állam kormányzójává, azt követően nyilatkozott a távirati irodának, hogy az exeteri városházán megtartott gyűlésen bejelentette: beszáll az amerikai elnökválasztási küzdelembe. Az apai ágon magyar, anyai ágon ír-olasz származású politikus az első magyarországi gyökerekkel rendelkező amerikai, aki versenybe száll a Fehér Házért.
A kérdésre, hogy elnökként mit tenne másképp a magyar-amerikai kapcsolatokkal kapcsolatban, George Pataki hangot adott véleményének, miszerint az Obama-kormányzat “az első naptól kezdve túl kevés figyelmet fordított” Közép- és Kelet-Európára. Mint mondta, nemcsak Magyarországról van szó, hanem Lengyelországról és Csehországról is, ahol a demokrata kormány egyik első döntésének eredményeképpen – anélkül, hogy az érintett országokkal előzetesen egyeztettek volna – elmaradt az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek kiépítése.
“A kommunikáció kétirányú utca. Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok elnökének és külpolitikai csapatának meg kell értenie Közép- és Kelet-Európa fontosságát, több időt kell eltöltenie értelmes párbeszéddel ezen országok vezetőivel” – nyilatkozott a politikus.
A felvetésre, miszerint a Republikánus Párton belül is vannak nézetkülönbségek Magyarországgal kapcsolatban (amíg John McCain szenátor kemény szavakkal illette a magyar kormányfőt, addig Dana Rohrabacher képviselő egy kongresszusi meghallgatást összegezve arra a megállapításra jutott, hogy a magyar kormányt a konzervatív mivolta miatt érik támadások), George Pataki kijelentette: “Ha az Egyesült Államok előtt álló kihívásokra tekintünk, akkor láthatjuk, hogy ezek egyike a Közép-Európával való nagyon jó, nyílt kapcsolatok fenntartásának ügye”.
“De nyilvánvalóan előnyben kell részesíteni az amerikaiak szabadságának védelmét, a krízisek kezelését, legyen az a feléledő Oroszország vagy a radikális iszlám. Tudom, hogy Magyarország a NATO tagja, amelynek csapatai voltak Afganisztánban, és támogatja a Nyugatnak a radikális iszlám elleni erőfeszítéseit. És ez számít” – mondta az exkormányzó.
“Egy ország belpolitikája az adott országra tartozik. Amire én fogok összpontosítani, ha lesz rá lehetőségem, az az amerikai nép és az amerikai kormány érdeke lesz. És hiszem, hogy ezt kellene tennünk” – tette hozzá.
Az arra vonatkozó kérdésre, hogy az ukrán válsággal kapcsolatban – a katonai biztonság szavatolása mellett – Washingtonnak mit kellene tennie a közép-európai országok energiabiztonságának érdekében, Pataki előbb méltatta az amerikai energetikai függetlenség felé tett elmozdulást, majd hangot adott véleményének, hogy az európaiaknak meg kell érteniük az orosz földgázforrásoktól való túlzott függőség veszélyét, és alternatív forrásokat kell kifejleszteniük (csővezetékek, hazai források, megújítható energiaforrások).
“Én arra fogok fókuszálni, hogy az amerikai nép és ország vezetője vagyok. Vannak olyan kihívások, amelyekkel Magyarországnak és Közép-Európának kell megbirkóznia, és engem nem tölt el elégedettséggel az amerikai kormány irányultsága. Ez áll majd nálam a fókuszban: a washingtoni változás” – jelentette ki.
A kérésre, hogy konkretizálja, elnökként mit tenne a hivatalba lépése utáni egy hónapban, elmondta, hogy már az első napon létszámstopot rendelne el a szövetségi bürokráciában.
“Túlságosan is sokan vannak Washingtonban. Megvalósítanám reformprogramomat, amelynek értelmében a kongresszus egyetlen tagja sem válhat lobbistává, nincs különleges kivételezés, és a politikusoknak is be kell tartaniuk a törvényeket, amelyeket számunkra alkottak. Teljes mértékben megváltoztatnám azt a dinamikát, amelynek értelmében Washington mondja meg nekünk, hogy mit kell tennünk. Nekünk, az amerikai népnek kell megmondanunk Washingtonnak, hogy mit tegyen” – nyilatkozott Pataki.
A felvetésre, miszerint egy demokrata állam volt republikánus kormányzójaként, pártján belüli erős jobboldali nyomás közepette nehéz lesz megszerezni a hivatalos elnökjelöltséget, Pataki kifejtette: “Én vagyok az egyetlen, akit valaha is úgy választottak kormányzóvá New Yorkban, hogy nemcsak republikánus, de még a párton belüli konzervatív vonalat is képviseli.”
“Sok éven át csak két republikánust választottak kormányzónak New York államban. Az egyik Nelson Rockefeller volt – egy Rockefeller! -, a másik én, akinek az apja nem beszélt angolul, mielőtt iskolába ment, mert csak magyarul tudott.”
“Azt hiszem, bebizonyítottam, hogy a hátteremmel egy nagyon széles választói réteget tudok megszólítani, beleértve a republikánus törzsválasztókat, akik megválasztják az elnökjelöltet” – mondta.

“Tárgyalóasztalhoz kell ültetnünk Oroszországot a kelet-ukrajnai helyzet rendezése érdekében, valamint el kell érnünk, hogy kivonja a csapatokat, és lezárjuk a két ország közti határt az EBESZ felügyelete alatt” – jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön egy kijevi biztonságpolitikai fórumon.

Az államfő szerint a minszki megállapodások aláírása óta eltelt idő bebizonyította, hogy hatékonyabb lépésekre van szükség, mert már “az adott szó és az aláírás” nem elegendő a válság rendezéséhez.

Olekszandr Turcsinov, a kelet-ukrajnai “terrorellenes” hadműveletet koordináló ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) vezetője előrevetítette, hogy ha a Donyec-medencében kiújulnak a harci tevékenységek, azok a korábbiaknál “sokkal veszélyesebbek lesznek, teljes kontinentális háborúvá nőhetik ki magukat”.

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. megbízásából pályázatot hirdet a Bethlen Gábor Alap „Egyéb támogatások” előirányzata terhére az alábbiak szerint:

1. A pályázat célja:
A 1219/2015. (IV. 17.) Korm. határozatban foglaltakra figyelemmel a kárpátaljai magyar nyelvű óvodai csoportokba járó gyermekek étkeztetésének támogatása.

2. Pályázók köre:
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó (Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, Ukrajnában élő, magát magyarnak valló természetes személy) azon szülők, illetve törvényes képviselők, akiknek gyermeke Ukrajnában működő, akkreditált óvoda magyar tannyelvű óvodai csoportjába jár, annak működési formájától függetlenül.
Egy gyermek jogán csak az egyik szülő (törvényes képviselő) jogosult pályázat benyújtására!

3. Igényelhető támogatás:
3.1. Rendelkezésre álló támogatási keretösszeg: 105 600 000 Ft.
3.2. A gyermekétkeztetési támogatás egy gyermek után járó teljes (maximális) összege 26 400 Ft-nak megfelelő UAH, melyet a Támogató két részletben átutalással teljesít a pályázó pályázati adatlapon megjelölt bankszámlájára. Készpénz vagy egyéb fizetési mód teljesítésére nincs lehetőség.
3.3. A pályázat kiírója nem teszi kötelezővé az önrész bemutatását.
3.4. A pályázat kiírója a pénzügyi elszámolást nem teszi kötelezővé.
3.5. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.
3.6. A támogatás intenzitásának mértéke: 100%

4. Pályázatok benyújtásának módja:
Jelen pályázati felhívás alapján 2015. június 1.–2015. október 31. közötti időszakban lehet pályázatot benyújtani az alábbiak figyelembevételével:
A 2015. év első félévére a pályázatot 2015. június 1.–2015. június 30. közötti időszakban lehet benyújtani. Egy félévre vonatkozóan a támogatási összeg 13 200 Ft-nak megfelelő UAH.
A 2015. év második félévére eső támogatási összeg (13 200 Ft-nak megfelelő UAH) átutalásának feltétele, hogy a pályázó a 2015. szeptember 1.–2015. október 31. közötti időszakban igazolja, hogy gyermeke óvodai ellátásban részesül.
Amennyiben a 2. pontban megjelölt gyermek óvodai beíratására 2015 szeptemberében kerül sor, a 2015. év második félévére vonatkozó támogatás iránti pályázat benyújtására 2015. szeptember 1.–2015. október 31. között van lehetőség.
A pályázat benyújtására nyitva álló fenti határidők elmulasztása jogvesztő!

5. A pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok:
– megfelelően kitöltött adatlap (a dokumentum minden adatának megadása kötelező, a kitöltési útmutatónak megfelelően);
– a pályázó érvényes személyazonossági igazolványának fénymásolata. Amennyiben a kiskorú családneve nem egyezik meg a szülő/nevelőszülő családnevével, mellékelni kell az igénylés beadására vonatkozó jogosultságot igazoló dokumentumot;
– a pályázó adóazonosító számát igazoló okmány fénymásolata;
– a gyermek születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata;
– óvodalátogatási igazolás (melyben szerepel az óvodalátogatási napok száma és az étkezési költség befizetésének igazolása). Nem jogosult a támogatásra az a gyermek, aki az adott intézményben az adott pályázati időszakban több mint 25%-nyi igazolatlan hiányzást halmozott fel.

A pályázati adatlap személyesen igényelhető a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány regionális irodáiban. Az adatlapot az iroda munkatársa tölti ki. A kitöltött adatlapot a szükséges mellékletekkel együtt az iroda munkatársa veszi át, azokról írásos elismervényt ad.

6. Hiánypótlás:
Amennyiben a pályázat vagy a kötelezően csatolandó bármelyik melléklet hiánypótlásra szorul, akkor a pályázó köteles az írásbeli értesítő kézhezvételétől számított 15 napon belül a kért adatokat vagy mellékleteket pótolni, ellenkező esetben az igénylés érvénytelennek minősül. Hiánypótlásra csak egyszer van lehetőség.

7. Pályázatelbírálási és -eljárási rend:
A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány központi irodája ellenőrzi, hogy a pályázat megfelel-e a pályázati feltételeknek. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány dönt a támogatás odaítéléséről. A támogatást a lebonyolító szervezet folyósítja. Az elnyert támogatás folyósítása banki átutalással történik.

8. Szerződéskötés:
A nyertes pályázókkal a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány (a továbbiakban: Támogató) a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: BGA Zrt.) megbízásából szerződést köt.
A pályázat kiírója a pályázattal kapcsolatos esetleges elutasító döntését nem indokolja, és azzal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

9. Szerződésszegés következményei:
Amennyiben a pályázat kiírója utólagosan értesül, hogy a pályázó valamilyen formában megtévesztette, illetve a pályázat benyújtása során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott, a Támogató jogosult a megkötött szerződéstől elállni, azt azonnali hatállyal felmondani és a szerződésszegés következményeit alkalmazni.
A pályázó tudomásul veszi, hogy szerződésszegés esetén köteles a hozzájárulás összegét a Támogató rendelkezése szerint részben vagy egészben – a támogatási szerződésben meghatározott ügyleti kamat felszámításával egyidejűleg – visszafizetni.

10. Adatvédelmi hozzájárulás:
A pályázat beadásával a pályázó egyben hozzájárul az alábbi adatainak és a támogatói döntés tartalmának a BGA Zrt. internetes honlapján való nyilvános közzétételéhez, kezeléséhez:
• a pályázó neve,
• lakcíme,
• a pályázott összeg,
• a pályázatról szóló döntés,
• a támogatási összeg,
• a támogatás formája, kategóriája, intenzitása,
• a támogatás futamideje.

A Pályázó felelősséget vállal arra, hogy az általa benyújtásra kerülő bármilyen nemű dokumentáció – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben, továbbá az érintettre irányadó személyes joga alapján – nem sérti senki személyiségi jogait, és a Pályázó rendelkezik mindazon beleegyezéssel, engedéllyel, amely e jogokkal bíró személyektől beszerezhető. Az ezek esetleges hiányából származó következmények teljes mértékben a Pályázót terhelik.

11. A pályázati csomag elemei:
a) pályázati felhívás;
b)pályázati adatlap.

A pályázattal kapcsolatos kérdéseikre az alábbi elérhetőségen kérhető tájékoztatás: Honlap: www.kmkszalap.org

Vlagyimir Putyin utasítására államtitokká minősítették Oroszországban a békeidőben elszenvedett katonai veszteségekre vonatkozó adatokat is.

Eddig csak a háborúban elesettekre vonatkozó adatok minősültek államtitoknak Oroszországban – emlékeztetett a Kommerszant című orosz napilap online változata.

Az orosz államfő csütörtökön írta alá az erről szóló rendeletet, amely megjelent a hivatalos közlönynek minősülő állami jogi információs portálon, és az így hatályba lépett.

A utasítás szerint az államtitkok közé sorolták “az Oroszország Védelmi Minisztériumának személyi állományát háborús időben, valamint békeidőben, speciális műveletek során érő veszteségeket”.

A most hatályba lépett államfői utasítás azt az 1995-ös törvényt módosította, amelyet még az első csecsen háború idején fogadtak el Oroszországban. Az akkori hadjáratot, majd a 2008 szeptemberében lezajlott dél-oszétiai villámháborút is békeidőben végrehajtott speciális műveletnek tartották, de nem titkolták a személyi veszteségek adatait – írta a hatalomtól független RBK orosz üzleti-politikai hírügynökség.

Moszkva a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kitörését követően előbb tagadta, hogy orosz katonák és fegyverek vennének részt az összecsapásokban, majd – miután egy szakadár vezető elárulta, hogy Oroszországból érkezett “önkéntesek” harcolnak a térségben – a Kreml azt állította, hogy “szabadságon lévő katonákról” van szó.

A Kreml tagadja az orosz jogvédők és ellenzékiek által feltárt haláleseteket is. Tavaly novemberben az orosz katonai ügyészség elismerte, hogy 12 orosz deszantos elesett, de csak annyit árult el, hogy szolgálat teljesítése közben. Többségüket a nyugat-oroszországi Pszkovi területen temették el.

Borisz Nyemcov, a február végén meggyilkolt orosz ellenzéki és politikustársai által készített, május 12-án közzétett 64 oldalas jelentés szerint idén januárban 70 orosz katona halt meg az ukrajnai Debalcevénél.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Novaja Gazeta című független orosz újságnak adott, szerdán megjelent interjúban arról beszélt, hogy a délkelet-ukrajnai szakadárokat orosz katonai szakértők képzik ki, és Oroszország látja el őket fegyverekkel, valamint katonákat küld a szakadárok által ellenőrzött területekre. A NATO-főtitkár hozzátette, hogy ezt számos fénykép bizonyítja és a katonai felderítés is igazolja.

Május 16-án két orosz katonát fogtak el az ukrán egységek Luhanszk közelében. Alekszandr Alekszandrov őrmester és Jevgenyij Jerofejev százados saját elmondásuk szerint az orosz fegyveres erők hírszerzéséhez tartozó 3-as számú különleges megbízatású dandárnál szolgálnak, katonai egységük az oroszországi, Volga-parti Togliattiban állomásozik. Ezt az EBESZ-megfigyelőknek is megerősítették.

Moszkvában azt állították, hogy az orosz állampolgárok nem álltak katonai szolgálatban elfogásuk idején, mert korábban leszereltek az orosz fegyveres erőktől.

A szentmiklósi fesztiválon időgép segítségével is visszautazhatunk a középkorba. Legalábbis ezen a véleményen van mindenki, aki egyszer is ellátogatott Szentmiklósra a Szürke Táltos fesztiválra.
Idén sem volt ez másképp. Az érdeklődők számos középkori fegyvert, valamint táncot próbálhattak ki, láthattak kard- és íjpárbajt.
A fesztivált nem először rendezik meg a szentmiklósi várban, amelyet Bartos József festő bérelt ki feleségével. A Szürke Táltost gyöngyszemnek is lehet nevezni a kárpátaljai fesztiválok között, hiszen Ukrajna, Szlovákia és Magyarország legjobbjai tartanak középkori bemutatókat.
A szervezők mindent megtettek annak érdekében, hogy hitelesen ábrázolják a középkort: lovagi párbajokkal, tánccal, s különböző kézműves-foglalkozásokkal várják az érdeklődőket.

Magyarországon és a határon túli területeken, köztük Kárpátalján is számos utca és tér őrzi a Magyar Királyság egykori kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868–1957) nevét.

Munkács lakói utcát és teret is elneveztek a politikus tiszteletére, míg Ungváron a Masaryk teret keresztelték át Horthy Miklós nevére.

A magyar katonai vezérkar 1939. március 18-án nyilvánította befejezettnek Kárpátalja megszállását, melynek következtében a régió ismét a Magyar Királyság része lett. Mindez 1944 októberéig tartott, amikor a szovjet hadsereg elfoglalta a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet.

A kormányzó 1939. március 18-án személyesen látogatott el Kárpátaljára, hogy megtekintse a magyar terület visszafoglalását. A különvonattal érkező Horthy útjáról a korabeli híradó így számolt be:

„A kormányzó Csapon, Munkácson, Beregszászon és Huszton megszemlélte a Ruténföldet felszabadító honvédcsapatokat. A kormányzó jelenlétében kísérték utolsó útjára a Munkács védelmében súlyosan megsebesült és kéthónapnyi szenvedés után elhúnyt hős főhadnagyot, Kiss Ernőt.”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Május 24-én harmadik alkalommal szervezte meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Zápszonyi Alapszervezete mára hagyományossá vált pünkösdi ünnepségét.
A helyi kultúrházban megtartott rendezvényen Csatáry Zsolt, az alapszervezet elnöke, az esemény főszervezője köszöntötte a megjelenteket, köztük Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének (KMKSZ BKSZ) elnökét, valamint a helyi református egyházközség jelen lévő képviselőit. Köszöntőjében Csatáry Zsolt pünkösd, illetve nemzeti és egyházi ünnepeink üzenetéről és azok fontosságáról beszélt. Cseresznye Albert, zápszonyi református lelkész szintén a pünkösd lényegéről, a szeretet fontosságáról, a szentlélek beteljesedéséről szólt.
Az ünnepségen fellépett a Zápszonyi Református Vegyes Kar, a Zápszonyi Általános Iskola művészeti csoportja különböző táncokkal, verssel, továbbá a zápszonyi Őszirózsák Nyugdíjasklub énekkara helyi dalokkal.
Az egyházi énekek, dalok és táncok után a Kokas Banda fellépése következett.
A műsorszámokat követően Csatáry Zsolt mondott köszönetet a KMKSZ BKSZ-nek a támogatásért, az alapszervezet aktivistáinak a szervezésben és lebonyolításban való részvételért és Dávid Líviának, a kultúrház művészeti vezetőjének.
A harmadik zápszonyi pünkösdi ünnepséget a Kokas Banda jóvoltából jó hangulatú táncház zárta.

er

Május 23-án, Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületének Esztergom termében tartotta meg soros választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amelyen az ukrajnai közigazgatási reform, az októberben esedékes önkormányzati választások, és a magyarországi segélyprogram megvitatása szerepelt napirenden, továbbá megválasztották a KMKSZ új kulturális titkárát. Szó volt még a Szövetség tervezett rendezvényeiről is, végül a Választmány nyilatkozatot fogadott el.
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának képviselője beszámolójában rámutatott: „A kárpátaljai magyarság történetének egyik legnehezebb szakaszát éli meg. Nagyon nehéz olyan országban élni, amely átalakuló-, formálódófélben van, geopolitikai törésponton, egy olyan válságban, amelyből rendkívül nehéz és hosszú lesz a kiút. Egy dolgot azonban le kell közösen szögeznünk: Mi szeretnénk megmaradni magyarnak Kárpátalján. Ahhoz pedig, hogy mint közösség megmaradjunk, meg kell tartanunk kollektív jogainkat. Mi támogatjuk ennek az országnak az európai integrációját, azokat a törekvéseket, amelyek Ukrajnában a jogállam megteremtésének, valamint a decentralizációnak az irányába hatnak. Szeretnénk, hogy ez az átalakulás megtörténjen oly módon, hogy figyelembe vegyék a kárpátaljai magyarság érdekeit.”
A KMKSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában vannak olyan törekvések, amelyek nem egy demokratikus jogállam megteremtésének irányába hatnak. Ezért itt az ideje annak, hogy elmondjuk, mi a véleményünk a körülöttünk zajló folyamatokról, mit szeretnénk – hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: „Nekünk támogatnunk kell azokat a politikai erőket, amelyek a béke megteremtésére törekednek, és egy olyan élhető országot akarnak létrehozni, ahol mi is megtalálhatjuk a saját helyünket.”
Az ukrajnai közigazgatási reformmal kapcsolatos tervezetekről Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai titkára tájékoztatta a Választmányt. Bemutatta a járási közigazgatások által javasolt, részben a hatályos törvénynek és a kárpátaljai magyarság érdekeinek is ellentmondó tervezeteket, valamint a Rákóczi-főiskola Lehoczky Tivadar Kutatóintézete által kidolgozott koncepciókat, melyek egy magyar többségű, Beregszász központú járás létrehozását tekintik alapnak. Darcsi Karolina a reform lehetséges előnyei közé sorolta, hogy általa végbemehetne a decentralizáció, és a szubszidiaritás elvein alapuló, valódi helyi önkormányzatiság jöhetne létre, ahol a helyi közösségek valóban jogokat kapnának arra, hogy az ügyeiket maguk intézzék. A jelenlegi, felülről irányított közigazgatási hivatalokat megszüntetnék, jelentős hatásköröket, illetve forrásokat akarnak átcsoportosítani helyi szintekre. Hátrány, hogy ugyanúgy megmaradna a négyszintű közigazgatás, pusztán a közigazgatási egységek méretét szeretnék jelentősen növelni. Emiatt a kisebb települések el fogják veszíteni az adminisztratív önállóságukat, ami a leépülésükhöz vezethet. Elmondta továbbá, hogy a Lehoczky-intézet kutatói által kidolgozott tervezetek létjogosultságát megerősíti, hogy a 2015-ben az ukrán parlament által elfogadott, az önkormányzatok önkéntes egyesüléséről szóló törvénybe bekerült az is, hogy az átalakítások során figyelembe kívánják venni a különböző régiók etnikai, nyelvi, kulturális és egyéb sajátosságait. A tervezett magyar többségű járáshoz (povit) 114 település tartozna, amelyek 12–16 kistérségbe (hromadába) lehetnének besorolva, lakosságán belül kb. 70% lenne a magyarok aránya.
A Magyarországon beindult önkormányzati segélyprogramról Mester András, a KMKSZ gazdasági és önkormányzati titkára, Mezőgecse polgármestere számolt be. Elmondta, hogy a KMKSZ közösen a kárpátaljai történelmi egyházak, társadalmi és civil szervezetek képviselőivel létrehozott egy segélyezést koordináló bizottságot, melynek célja, hogy elősegítse az adományok arányos elosztását, az átfedések elkerülését. Kezdeményezték, hogy a magyar településeken is jöjjenek létre hasonló bizottságok annak érdekében, hogy minél szélesebb körben elfogadott döntések születhessenek az adományok elosztását illetően. A bizottság létrehozott egy adatbázist, amely segítségével átláthatóvá és koordinálhatóvá tehető a támogatási program.
Brenzovics László köszönetet mondott a magyar népnek a nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyar közösség támogatásáért. Elmondta, az adományok Kárpátaljára juttatása egy spontán folyamat volt, amit megpróbálnak befolyásolni, de ez egyelőre alakulófélben van. A KMKSZ szeretné az elosztást minél igazságosabbá, és minden részletében az ukrán törvényeknek megfelelővé tenni. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a kárpátaljai magyarságot nem lehet eltartani külföldi forrásokból, valójában ezeket a segélyeket oda kell irányítani, ahol a legnagyobb a rászorultság.
A KMKSZ elnöke beszélt az októberben esedékes önkormányzati választásokról, és az arra való felkészülésről is, majd a Választmány a Magyarországra áttelepült Kész Géza helyett a benei Molnár Lászlót választotta a KMKSZ kulturális titkárává. Molnár László megválasztását követően tájékoztatta a választmányt a szövetség tervezett rendezvényeiről.
Gulácsy Géza alelnök, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója informálta a jelenlévőket az alapítvány eddigi és most induló programjairól. Elmondta, hogy a gördülékenyen futó programok mellett nehézségek is adódtak, a kapcsolattartási támogatások kifizetése leállt, ebben az évben erre a célra még nem kaptak egyetlen fillért sem az anyaországból.
Horkay Sámuel, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője kezdeményezte, hogy a Szövetség vezetői rendszeresen tanácskozzanak a különböző szintű önkormányzatokban tevékenykedő, a KMKSZ által delegált képviselőkkel. Brenzovics László erre ígéretet tett.
A magyarországi felsőoktatásba felvételiző kárpátaljai magyar fiatalok esélyeiről és a pontszámok átszámításának módjáról a Választmány tagjait Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke tájékoztatta, aki részletekbe menően magyarázta el, hogy a magyarországi felsőoktatási felvételi során a kárpátaljai magyar fiatalok nincsenek hátrányos helyzetben, inkább felül vannak értékelve anyaországi társaikhoz képest.
Ljubka Katalin, Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője a pontátszámítás gyakorlata kapcsán hozzáfűzte: „Ez szakmai kérdés, amit több szinten kell egyeztetni, figyelembe véve a magyarországi előírásokat és elvárásokat is.” Majd emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy több pozitív változás is volt ezen a területen az elmúlt időszakban.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul arról tájékoztatta a KMKSZ Választmányát, hogy június 23-tól a schengeni vízumok kiadásának rendje változik. Ezentúl a kishatárforgalmi engedélyhez hasonlóan a vízumok is biometrikusak lesznek.
A KMKSZ Választmánya végül nyilatkozatot fogadott el, melyben elítélik az utóbbi időben Kárpátalján elszaporodott magyarellenes provokációkat, valamint a kisebbségi ügyekkel foglalkozó hivatal megszüntetését, és kiállnak az ukrajnai konfliktus békés rendezése mellett. A nyilatkozatban a KMKSZ vezetése felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy a közigazgatási reform során a hatályos törvényeknek megfelelően, legyenek figyelemmel a térségek történelmi és etnikai sajátosságaira, kérik, hogy alakítsanak ki egy határ menti, a magyar települések többségét egyesítő járást, továbbá kezdeményezi, hogy az anyaországi támogatások célba juttatása érdekében a magyarlakta településeken állítsanak fel segélyezési koordinációs testületeket.

Badó Zsolt

Tizenkét, Ukrajna védelme közben elesett katonát avattak Munkács tiszteletbeli polgárává – tudatta a mukachevo.net hírportál május 28-án.

Lengyel Zoltán, Munkács polgármestere a Munkácsi Városi Tanács soros ülésén adta át a katonák hozzátartozóinak az erről szóló tanúsítványt.

A katonák névsora a következő: Stolcel Vilhelm, Belikov Vitalij, Kisz Robert, Novickij Viktor, Babics Olekszandr, Sztec Pavlo, Verbickij Szerhij, Zsuk Mikola, Kiszeljov Denisz, Hurtov Olekszij, Csornobaj Roman, Sztukal Oleh.

Kárpátalja.ma

Az elmúlt napok esőzései, s a Latorca vízszintjének emelkedése újra előtérbe helyezte a hulladékkezelés kérdését és a folyóban lezúduló szemétáradat ismét felhívta a figyelmet az emberi felelőtlenségre.

A mukachevo.net által közzétett felvételt május 27-én rögzítették Munkácson.

Kárpátalja.ma

Nem enyhülnek a kelet-ukrajnai szakadár erők támadásai a frontvonalnak ukrán hatóságok által ellenőrzött oldalán lévő települések ellen, csütörtökre virradó éjjel főként a Donyecktől nyugatra fekvő területet érték sűrűn tüzérségi csapások – közölte a kijevi hadműveleti parancsnokság.

A jelentés alapján a Donyecktől nem messze, délnyugatra fekvő Berezove falunál fegyveres összecsapás bontakozott ki ukrán katonák és szakadárok között.

A hadműveleti központ közleményében megerősítette, hogy egyre hevesebbek a támadások a másik szakadár megye székhelye, Luhanszk környékén is, ahol akna- és gránátvetőkkel, nagy kaliberű golyószórókkal, valamint kézi lőfegyverekkel nyitottak tüzet a szeparatista erők legalább öt ukrán ellenőrzésű településre, köztük Scsasztyára és Trjohizenkára.

A Luhanszk megyei kormányzói hivatal csütörtöki tájékoztatása szerint egy katona meghalt, egy másik pedig súlyosan megsebesült, amikor drótcsapdába akadtak, amely felrobbantott egy gránátot.

Olekszandr Motuzjanik, az ukrán elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője csütörtökön az ukrán Ötös hírtelevíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy az utóbbi időben Luhanszknál jelentős mértékben felerősödtek a szakadár támadások. Ezt azzal magyarázta, hogy a szakadárok jelenleg vélhetően a frontvonal északi szakaszán “látnak perspektívát” a terjeszkedésre.

A tisztségviselő kijelentette: “megerősítettnek” tekinthető az az információ, hogy a Donyeck megyei Horlivka ellen szerdára virradóan végrehajtott tüzérségi támadást – amelynek civilek is áldozatául estek – szakadár erők hajtották végre.

“Nem ez az első eset, hogy a szakadárok olyan lakott területet lőnek, amely átmenetileg az ő ellenőrzésük alatt van” – tette hozzá. Szerinte ezt részben azért teszik, hogy utána a nyilvánosság előtt az ukrán fegyveres erőket vádolhassák meg a támadással, részben pedig azért, hogy megsemmisítsék az ottani infrastruktúrát, ami ürügyül szolgál Oroszországnak újabb úgynevezett humanitárius szállítmányokat küldésére Ukrajna szakadár területére. Kijev feltételezése szerint ezek az orosz segélyszállítmányok a harcoló szeparatista csoportokat látják el élelmiszerrel, fegyverrel, lőszerrel és egyéb utánpótlással.

Szerdán Eduard Baszurin, a donyecki szakadárok “védelmi minisztere” sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők lőtték nehézfegyverekkel a frontvonal szakadár ellenőrzésű oldalán fekvő Horlivkát.

Több ukrán médium közölte csütörtökön a Reuters egyik helyszíni tudósítóra hivatkozó jelentését, amely szerint Oroszországban, az ukrán határtól mintegy 50 kilométerre létrehozott ideiglenes támaszponton jelentősen megnövekedett a haditechnikai eszközök és katonák száma. A tudósító látta a támaszponton a harckocsikat, a hordozható rakétavetőket és egyéb tüzérségi fegyvereket. A brit hírügynökség jelentése szerint márciusban, amikor utoljára jártak újságírók a bázison, még csak néhány tucatnyi hasonló fegyver volt, mostanra viszont legalább háromszor annyit halmoztak fel. A tudósító megjegyezte, hogy sok szállítóeszközről eltüntették az azonosító jeleket, mint ahogy a katonák is azonosítatlan egyenruhában voltak a támaszponton.

Hasmenésről akkor beszélünk, ha a székletek száma meghaladja a napi hármat és híg az állaga. A hasmenést kiváltó tényezők közül a leggyakoribb a bakteriális vagy vírusos fertőzés.

Hasmenést okozhatnak még bizonyos gombás vagy parazitás fertőzések, gyógyszerek (antibiotikumok, chinidin, digoxin, propranolol), bizonyos endokrin-betegségek (pajzsmirigy-túlműködés, Addison-kór), felszívódási zavarok a bélben, laktózérzékenység, a vékony és a vastagbél gyulladásos megbetegedései, a gyomor-bélrendszer daganatos betegségei, étkezési hibák (túl sok gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, nehezen emészthető vagy nagy mennyiségű ételek fogyasztása) vagy a stressz.

Fertőzéses eredetű hasmenés esetén a fertőzés széklet útján terjed. Ezt viszont megelőzhetjük a megfelelő higiéniai szabályok betartása révén, mind az élelmiszer elkészítésére, tárolására, mind a testi higiénére vonatkozóan. Különösen a meleg időszakban fontos, hogy még fokozottabb figyelmet szenteljünk ezen szabályok betartására.

Az ételmérgezés szűkebb értelemben az ételben tenyésző baktériumok (stafilococcusok, clostridiumok, Bacillus cereus) által termelt toxin okozta kórképet jelent vagy enyhe lefolyású akkut ételmérgezést (Salmonella enterocolitis, illetve enterotoxin-termelő Escherichia coli, schigellák vagy vibriók). Az adenovírusok és a rotavírusok szintén hasonló tünetegyüttes kialakulásához vezetnek.

Általánosságban elmondható, hogy ételmérgezés gyanúja akkor merül fel, ha azonos ételt fogyasztók csoportosan betegednek meg, hánynak és, vagy hasmenésük van.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha 48 órán túl is fennáll a hasmenés; ha a láz meghaladja a 38.5 fokot; ha a széklet véres vagy fekete; ha a kiszáradás tünetei észlelhetők: cserepes ajkak, beesett szem, állandó szomjúságérzet; ha a hasmenés gyakran kiújul.

Csecsemőknél, gyerekeknél ne várjunk 48 órát, ők lényegesen érzékenyebbek a kiszáradásra.

Ha a folyadékvesztés meghaladja a 15 százalékot, a kiszáradás eszméletvesztést, majd halált okozhat. Ezért a hasmenés kezelése folyadék és elektrolitok beviteléből áll elsősorban, fontos a napi 2 liter folyadék fogyasztása, valamint könnyen emészthető étrend bevezetése. Alkalmazhatunk hasmenés elleni szereket enyhe és közepes hasmenés esetén, melyek csökkentik a székletek számát és folyékonyságát, megszüntetheti a gyakori, parancsoló székelési ingert. Ezek a készítmények nem alkalmazhatók viszont véres hasmenés, magas láz vagy szisztémás toxikus tünetek esetén.

Munkácson, a Komszomol parkban, nem messze a forgalmi hídtól kezdték meg a hullámvasút építését. A zakarpattya.net információi szerint vidámparkot hoznak létre idén ősszel. Korábban ugyanezen a területen működött már ilyen létesítmény, amelyben szabadtéri színpad is volt.

Kárpátalja.ma