Határon túli magyar portálok összesített hírei

Artiste bulgare et figure reconnue dans le domaine de la médaille d'art contemporain, Nadia Rozeva offre un aperçu de sa sensibilité unique à travers 50 œuvres créées entre 2002 et 2026.
Intime par nature et conçue pour être touchée, la médaille est une forme sculpturale de petite dimension, à la fois puissante et singulière. C'est un récit tactile, où la perception de son poids physique offre un ancrage sensoriel aux thèmes explorés et rend l'abstrait tangible.
Par le langage laconique (…)

- Agenda / Bulgarie, Région parisienne

Olaszországban ötre emelkedett a rendkívüli hőség áldozatai száma szerdán. Az egészségügyi miniszter csütörtökre válságtanácskozást hívott össze az előrejelzések szerint a következő napokban tovább emelkedő hőmérséklet miatt.

Egy 57 éves férfi az északnyugati Lombardia tartományban, Lodi város területén halt meg, miközben a tűző napon mezőgazdasági munkát végzett. A szintén lombardiai Garlasco temetőjében egy 56 éves férfi rosszul lett a melegben, és meghalt.

Az ország középső részén található Piacenzában egy 61 éves férfi a szőlőültetvényén, egy hajléktalan Nápoly utcáin lett rosszul és elhunyt. Padovában egy vízvezeték-szerelő egy utcai vezeték szerelése közben vesztette életét a hőség miatt.

Orazio Schillaci egészségügyi miniszter csütörtökre válságtanácskozást hívott össze, miután az előrejelzések szerint a hőmérséklet tovább emelkedik.

A tetőzést vasárnap és hétfőn várják: a számítások szerint a legmelegebb Firenzében és a Pó-alföldön lesz negyven Celsius fok fölötti értékkel. Napról napra emelkedik a vörös kódú városok száma, ahol a legmagasabb hőségriasztás van érvényben. Csütörtökön tizenhét, pénteken tizennyolc lesz a számuk.

„Vigyáznunk kell a sérülékenyekre, gyerekekre, idősekre” – mondta Orazio Schillaci.

Rómán szerda délután heves jégeső söpört végig, amely golflabda nagyságú jégdarabokkal hullott az utcákon tartózkodókra és a járművekre.

Kiemelt kép: Ivókútnál hűsíti magát egy férfi a római Colosseumnál (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi)

hirado.hu

The post Egyre több áldozata van az Európában tomboló hőségnek appeared first on Kárpátalja.ma.

Orvosi ellátásra szorult egy másfél éves gyermek az Ungvári járásban, miután előzetes információk szerint medvetalppal érintkezett.

A sürgősségi mentőszolgálat tájékoztatása szerint az eset Poroskőn történt. A helyszínre a 403-as számú mentőegység érkezett.

A gyermek a szükséges elsősegélyt megkapta, majd a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórházba szállították.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a medvetalp nedve a bőrrel érintkezve – különösen napfény hatására – súlyos égési sérüléseket okozhat. Gyermekeknél a reakció erősebb lehet.

A szülőket arra kérik, hogy kirándulások, kerti munkák vagy természetjárás során figyeljenek arra, hogy a gyermekek ne érintsék meg az ismeretlen növényeket.

Ha már megtörtént az baleset, a bőrfelületet bő vízzel le kell mosni, az érintett részt védeni kell a napfénytől, és szükség esetén orvosi segítséget kell kérni.

Kárpátalja.ma

Kapcsoólódó: Kárpátalja ma: égető útjelző – a medvetalp

The post Medvetalptól szenvedett égési sérülést egy másfél éves gyermek appeared first on Kárpátalja.ma.

Június 19–20. között rendezték meg Kolozsváron a KlasszIK 7. Klasszmagyaros Ifjúsági Konferenciát. Az eseménysor idén az Irodalom és sajtó a hosszú 19. században témakörben vonultatta fel az előadásokat. A szakmai seregszemle fiatal tudósoknak adott lehetőséget kutatási eredményeik bemutatására. A tematikus szekcióülések biztosították a tudományos kínálat változatosságát, ugyanakkor az eseménysor gerincét jelentő plenáris előadások jeles, nagy […]

Articolul Fiatalos konferencia a 19. századi irodalom és sajtó gazdag világáról apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Hat napja búcsúztatta el az utolsó megszálló szovjet katonát Magyarország, amikor 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét Szlovénia és Horvátország. Déli határunknál ezzel kirobbant a második világháború óta eltelt időszak akkor még legsúlyosabbnak számító európai fegyveres konfliktusa. A horvát–szlovén tengerparton nyaraló magyar családok polgárháborús helyzetbe csöppentek. A 35 éve megkezdődött háborúban mintegy 140 ezren haltak meg és milliók váltak földönfutóvá.

„A Szlovén Köztársaság képviselőháza 1991. június 25-i ülésszakán, valamennyi parlamenti párt és képviselőcsoport egyhangú javaslata alapján elfogadta a Szlovén Köztársaság autonómiájáról és függetlenségéről szóló alkotmányos törvényt” – olvasható a szlovén parlament, a szkupscsina által elfogadott dokumentumban.

Ugyanezen a – 35 évvel ezelőtti – napon a horvát parlament, a szábor is hasonlóan döntött. Az Alkotmányos határozat a Horvát Köztársaság szuverenitásáról és függetlenségéről című dokumentum „a Horvát Köztársaságot szuverén és független államnak kiáltja ki. A Horvát Köztársaság megkezdi a többi köztársaságtól és Jugoszláviától való elszakadás eljárását”.

A „harmatos virág”

Nem a véletlen műve volt a két tagállam napra, órára összehangolt lépése: 1991 júniusa folyamán több ízben egyeztetett Milan Kucsan (anyja neve: Varga Mária – a szerk.) szlovén és Franjo Tudjman horvát elnök, s megbeszéléseik eredményeként 1991. június 25-én a két állam törvényhozása egyidejűleg fogadta el szuverenitási és függetlenségi nyilatkozatát.

A két tagállam kiszakadása beleverte az utolsó szöget a korabeli antanthatalmak nyomására, még 1918-ban (Szerb–Horvát–Szlovén Királyság néven) létrehozott, mesterséges délszláv állam, Jugoszlávia koporsójába.

(Ez a Magyar Királyságból országnyi területeket kiszakító konstrukció éppúgy életléptelen államalakulatnak bizonyult, mint a szintén semmiféle történelmi előzménnyel nem rendelkező Csehszlovákia, mely hasonló gyorsasággal szétszakadt, ugyanezekben az esztendőkben.)

A szovjet típusú kommunista rezsimek összeomlásának időszakában azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nem képes választ adni a többpártrendszer, a korszerű piacgazdaság kihívására és az autonómiát követelő, a nyílt szerb despotizmustól megszabadulni kívánó tagállamok igényeire.

A jugoszláv államon belüli, eltérő társadalmi modellek összeegyeztethetetlenné váltak. A Szerb Szocialista Párt rendezvényein még ezt énekelték: „Slobodane, Slobodane, nase rosno cvece, Srbija te zaboravit nece”, avagy „Szlobodan, Szlobodan, mi harmatos virágunk, Szerbia téged soha nem felejt el”, így dicsőítve a virágra igen kevéssé emlékeztető, (évekkel később a Time Magazinban „The Butcher of the Balkans”-ként, a Balkán mészárosaként emlegetett) Szlobodan Milosevicset, a párt elnökét. Mindeközben viszont a függetlenség felé gyorsvonati sebességgel haladó Horvátország és Szlovénia a politikai pluralizmusban, a demokrácia kiszélesítésében és a radikális, piacorientált reformokban látta a kiutat a válságból.

A délszláv államot megosztó törésvonalak 1988 végére végzetesen elmélyültek: a szlovén és a horvát köztársasági parlament elutasítása miatt a szövetségi törvényhozás, addig példátlan módon, nem fogadta el az 1989-es költségvetést.

A vajdasági modell

A szemben álló felek eltérő politikai elképzeléseit szintén jelzi, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) mindeközben, egészen 1990. januári rendkívüli kongresszusáig mereven elvetette még a többpártrendszer gondolatát is.

Csakhogy 1990 tavaszától az év őszéig Horvátországban és Szlovéniában is demokratikus választásokat tartottak. A lakosság elsöprő többsége ekkor népszavazáson döntött az önállósodás mellett, ezt követően pedig a szövetségi állam parlamentjei lépéseket tettek saját területvédelmi erőik felállítására.

Hogy a szerb dominanciájú jugoszláv államot vezető Belgrád miképpen reagál majd a függetlenségi lépésekre, előre vetítette, hogy a Milosevics vezette Szerbia 1989 márciusára gyakorlatilag megszüntette Koszovó és Vajdaság autonóm tartományok autonómiáját, átvéve szavazataikat a jugoszláv szövetségi elnökségben.

Tűzharcok a határainknál

Bár az 1989. október 23-a óta, szakítva a szovjet típusú, „népköztársasági” államberendezkedéssel, akkor már Magyar Köztársaságként ismert magyar államot több mint egy esztendeje egy szabadon választott kormány irányította, teljes függetlenségét de facto akkor még kevesebb mint egy hete élvezte Magyarország.

Mint arról lapunk nemrég megemlékezett, 1991. június 19-én hagyta el hazánk területét az utolsó megszálló szovjet katona. Ismert: Moszkva, melynek csapatai még 1944-45-ben foglalták el a Magyar Királyságot, egészen 1991 nyaráig megszálló erőket állomásoztatott hazánk területén.

A frissen függetlenné vált ország pár nappal később már azzal szembesülhetett, hogy – mint az 1988 óta várható volt – ismét berobban a balkáni puskaporos hordó; az 1991. június 25-i függetlenségi nyilatkozatok két, hazánkkal szomszédos állam területén is heves, háborús cselekményekhez vezettek. Az összecsapások időnként szó szerint pár tíz méterre zajlottak a magyar állam területétől.

„Zágráb felé tartanak a jugoszláv páncélosok A hadsereg a levegőből is támad – Tűzharcok a magyar határ közelében” – írta június 29-én a Magyar Nemzet. „Pénteken reggel 8 óra 30 és 8 óra 45 között a rédicsi magyar határátkelőhelytől körülbelül 25-30 méterre, Hosszúfalvánál alakult ki tűzpárbaj. Ebben ismét az állomást őrző rendőrök, vámőrök csaptak össze a néphadsereg katonáival” – tudósított a napilap.

Belecsöppentek a háborúba

„A tegnap reggeli órákban Szlovénia lakosságát megdöbbentette a hír, hogy a Belgrád—Zágráb autóúton mintegy kétszáz tank indult Zágráb felé. A szlovén–magyar határ közelében, Ljutomer, Ormos és Gornja Radgona környékén tegnap délelőtt folytatódtak a harcok. Az utóbbi helység melletti határátkelőnél a jugoszláv harckocsik szétlőttek egy templomot és több lakóházat” – erről már az Új Magyarország számol be 1991. július 4-i számában.

A váratlanul, szinte órák alatt kialakult háborús állapotok mind a határon túli, mind az inneni magyarok számára elképesztő élethelyzeteket produkált. „A Szlovénia és Horvátország közötti összekötő utakon néhány nap óta éjjel-nappal sürgős építkezés folyik. A szlovének építik a határátkelőket, vagy legalábbis kijelölik azokat. A vajdasági magyaroknak is nagy kérdés: június 26-a után vajon majd csak útlevéllel mehetnek-e arrafelé, s hogy vajon a Vajdaság és Szlovénia között fekvő Horvátországon átutazó vajdasági magyarok magukat külföldieknek kényszerülnek-e tekinteni” – írta már a június 25-i függetlenségi nyilatkozatot követően az Új Magyarország.

Számos magyar család emlékezetében a mai napig élénken él annak az 1991-es júniusnak az emléke, amikor a hónap derekán még a „jugoszláv tengerpartra” induló nyaralók már egymással hadban álló, a világtérképen mindaddig, abban a formában nem létező, egymással heves harcot vívó államok frontzónáiba, polgárháborús összecsapások kellős közepébe csöppentek.

Az események ugyanis órák alatt felgyorsultak, miután június 25-én a ljubljanai szlovén parlament előtt az egykori Szlovén Kommunisták Szövetségének vezetője, a muravidéki születésű, köztársasági elnökké megválasztott Milan Kucsán jelenlétében levonták a jugoszláv zászlót, és helyére a nemzeti címert tartalmazó szlovén zászlót vonták fel. Alig néhány órán belül Horvátország irányából jugoszláv páncélosok gördültek át a határon.

Kezdetét vette a délszláv válság első szakasza, az úgynevezett tíznapos háború, Szlovénia függetlenségi harca Jugoszlávia reguláris erőivel.

Járhatatlan autópályák

Bár Szlovéniának alig volt képzett katonasága, ám csakhamar megalakult a polgárokból szervezett Szlovén Népierő, amely gyenge fegyverzetével is eredményesen vette fel a harcot a szinte kizárólag szerb nemzetiségű katonákból álló Jugoszláv Néphadsereggel.

A szerb támadás sem volt túlzottan erőteljes, mint később Horvátországban, ugyanis Szlovéniának igen kevés hányada volt idegen nemzetiségű, nem éltek itt nagy tömbökben szerbek, mint Horvátországban vagy Boszniában, így a néphadsereg megszállásával szemben a lakosság egyöntetűen ellenállt. (A 62 halálos áldozatot követelő július 8-án a Brijuni szigetén megkötött elvi megállapodással ért véget, ennek tető alá hozásában az Európai Közösség is közvetített.)

Így tehát az 1991 júniusának utolsó napjaiban jugoszláv tengerpartról (főleg az Adriai- és a dalmát partokról) visszatérő magyar családok drámai helyzetbe kerültek. A nyaralók a széteső Jugoszlávia polgárháborús fegyveres konfliktusaiba csöppentek – akkor is, ha nekivágtak a hazafelé vezető útnak, de gyakran akkor is, ha szállásaikon maradtak.

A harci cselekmények miatt a jugoszláv hatóságok ugyanis azonnal lezárták a főbb közlekedési útvonalakat, hidakat és a tengeri átkelőket; a déli autópályák pedig több helyütt járhatatlanná váltak a fegyveres összecsapások miatt. A hazatérő magyar nyaralóknak sokszor életveszélyes helyzetekben, hegyvidékeken vagy más kerülő utakon át (például Bosznia-Hercegovina felé, majd onnan északra) kellett bolyonganiuk, hogy elérjék a magyar határt.

Több ezer magyarról tudtak

A helyszínen rekedt turisták beszámolói gyakran szóltak arról, hogy napokig szállodákban vagy kempingekben vesztegeltek, miközben hallgatták a lövöldözéseket. Útközben pedig fegyveres milíciák ellenőrző pontjain kellett áthaladniuk, gyakran gépfegyveres katonák gyűrűjében. A magyar határra érve pedig a feszült, kimerült családoknak katonai szigorításokkal és hosszú várakozási időkkel kellett szembenézniük. A magyar hatóságok és a Vöröskereszt is bekapcsolódott a menekülők ellátásába, hiszen sok család a tönkrement autója miatt vagy a legszükségesebb holmijai nélkül menekült el a helyszínről.

Zubek János alezredes, a BM Határőrség szóvivője az Új Magyarországnak nyilatkozva a magyar nyaralóknak ezt üzente az 1991. június 29-i lapszámban: „Azt tanácsoljuk, térjenek haza! Horvátországon át tizennégy határátkelő van, de talán a legbiztonságosabb a Vajdaságon keresztül, Tompán és Röszkén át hazatérni.”

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyien lehetnek „kint”, a széteső jugoszláv állam területén a magyar turisták, a szóvivő elmondta: „Csak becsléseink vannak, talán néhány ezren.”

Közben a határőr egységek megerősítették az érintett átkelőket: „Túl azon, hogy egy hónapja megerősített szolgálatot tartunk 610 kilométeren, a Határőrség Országos Parancsnoksága úgy döntött, a szlovéniai határszakaszt a két határátkelőre összpontosítva, még külön megerősíti. Tegnap megérkezett a járőrcsapat, el tudják látni a határ menti lakosság védelmét” – áll a nyilatkozatban.

A tízéves öldöklés

Bár a 35 éve kirobbant konfliktus intenzitása és várható kiterjedtsége kapcsán senkinek nem voltak illúziói, azt senki nem sejtette, hogy a délszláv háború több mint tíz évig, 2001 novemberéig tombol majd.

A borzalmas kegyetlenséggel folyó küzdelmek (melyek során a Nyugat épp érdektelen passzivitással nézte végig a horvátországi, kisebb-nagyobb arányban magyar lakossággal is rendelkező kistelepülések és városok szerb erők általi körülzárását, szétlövését és a lakosok meggyilkolását vagy rabtáborba hurcolását) a főleg a szerb erőket által elkövetett etnikai tisztogatásokig fajultak. A nemzetközi szervezetek érdektelenségét jelzi az Európa szégyeneként is emlegetett srebrenicai mészárlás, amikor az ENSZ holland békefenntartói tétlenül nézték végig több mint 8300, a kelet-boszniai városban élő bosnyák férfi és fiú lemészárlását.

A Szerbia elleni, 1999-es NATO-bombázásokkal gyakorlatilag lezáruló, majd 2001. november 12-én az észak-macedóniai konfliktus lezárásával véget érő délszláv háború számos magyar áldozatot követelt mind a Vajdaságban, mind Horvátországban. Többek között a kényszersorozások, az értelmetlen háborúba való belerángatás elől az anyaországba menekülő férfiak és a háborús állapotok elől Magyarországra vagy más államokba költöző családok okán vészesen lecsökkent a vajdasági magyarság lélekszáma; a Horvátországban a szerb erők által szétlőtt vukovári víztorony pedig a háború, s általában az értelmetlen pusztítás jelképévé vált.

Kiemelt kép: Váratlanul robbant ki a polgárháború: Szlovénia 1991 júniusában (Forrás: YouTube – Park vojaske zgodovine Pivka)

Forrás: hirado.hu

The post 35 éve robbant ki a délszláv háború appeared first on Kárpátalja.ma.

Idén huszadik alkalommal nyitja meg kapuit a kolozsvári Puck Bábszínház közönségkedvenc tárlata, a Bábok Múzeuma a Bánffy-palotában. A június 25-i megnyitót követően szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között látogatható a tárlat. A kiállításon a magyar társulat idén az erdélyi magyar szerzők ikonikus hőseit – köztük Fodor Sándor Csipikéjét és Molnár Vilmos Kőrösi Csoma Sándorát […]

Articolul Bábok múzeuma nyílik a Bánffy-palotában apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

1887. június 25-én született Karinthy Frigyes író, költő, műfordító, a múlt századi magyar irodalom egyik legeredetibb alakja. A Micimackó későbbi fordítója az érettségi után egyszerre kezdett bölcsészeti, orvosi, természettudományi stúdiumokat, ám diplomát soha nem szerzett. Gazdag életútjának egyik legeredetibb művével – Így írtok ti – egy csapásra elismert író lett.

Sokgyermekes budapesti kispolgári család sarja, apja költők és filozófusok barátja, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja volt. Az ifjú Karinthy eleven szellemi közegben, művészeti, irodalmi, filozófiai viták légkörében nevelkedett. A Markó utcai reálgimnázium 15 éves tanulója volt, amikor első regényét folytatásokban közölte a Magyar Képes Világ című lap.

Az érettségi után egyszerre kezdett bölcsészeti, orvosi és természettudományi stúdiumokat, de diplomát soha nem szerzett. Nyitott és érdeklődő elme volt, foglalkoztatta a tudomány és a technika fejlődése, a film és a rádió, ő maga is kipróbálta a repülőgépet és a léghajót.

1908-tól a Nyugat munkatársa, Kosztolányi Dezső és Csáth Géza barátja volt. 1912-ben egyszerre jelent meg két novelláskötete, két humoreszkgyűjteménye, s az irodalmi paródiáit tartalmazó Így írtok ti, amellyel egy csapásra ismert és népszerű lett.

Az első világháború kitörése után kinyilvánította pacifizmusát, a Swiftet idéző Utazás Faremidóba című regénye és a Holnap reggel című drámája is háborúellenes motívumokat tartalmaz. Szatirikus publicisztikájának csúcsát a Krisztus és Barabbás című kötet jelentette. Az 1916-os Tanár úr kérem című írásaiban archetipikus helyzeteket és magatartásformákat testesített meg.

A polgári forradalmat üdvözölte, a Tanácsköztársaságot már nem, a fehérterror ideológiáját pellengérre állította, így egyszerre támadták jobbról és balról is. A szélsőséges diktatúrákat az elsők között tűzte vitriolba mártott tolla hegyére, az emberi ostobaság, a szellemi tunyaság megnyilvánulásai, a torzult világ jelenségei elé tartott görbe tükröt.

Regényeiben, humoreszkjeiben, elbeszéléseiben a hagyományos formákat a groteszk, az abszurd, a fekete humor irányába fejlesztette tovább. 1930-as Nem mondhatom el senkinek című verseskötete számos formai bravúrja mellett mély filozófiai-gondolati tartalmával is kitűnik.

1936-ban agydaganatot diagnosztizáltak nála, a neves svéd professzor, Olivecrona műtötte meg. Az „élményből” született meg a túlvilági kalandozásról szóló Mennyei riport és az agyműtétre reflektáló Utazás a koponyám körül című regénye is. A műtét után öt évre szóló nagyszabású írói tervet készített, de csak tárcákra, karcolatokra futotta erejéből. Karinthy Frigyes 1938. augusztus 29-én halt meg Siófokon.

Mindkét felesége korábban férjes asszony volt. Első társától, Judik Etel színésznőtől született Gábor fia, aki költő lett. A második feleség, a legendásan szabad szellemű és szájú Böhm Aranka volt, házasságuk a nő és férfi örök párharcának ékes és meglehetősen zajos bizonyítéka volt. Frigyükből született Ferenc fiuk jelentős és népszerű író lett.

Karinthy kiváló műfordító is volt, neki köszönhetjük a frappáns nyelvi fordulatokban gazdag Micimackót, s ő ültette át magyarra a Tom Sawyer kalandjait is. Bár az egész életében tervezett nagy művet, az Új Enciklopédiát soha nem írta meg, helyette, mintegy mellékesen létrehozott egy hatalmas és műfajilag is igen gazdag életművet, amelynek szinte minden darabjában az emberi elme, az irodalom és a nyelv játékosságát hangsúlyozta. Hatása bármely más magyar írónál általánosabb, ötleteit, szójátékait nemzedékek ismételgetik.

Születésnapját a magyar humor napjaként ünnepeljük, ekkor ítélik oda a humoros műfaj terén nyújtott kimagasló teljesítményért a Karinthy-gyűrűt is.

Forrás: mult-kor.hu

The post 139 éve született Karinthy Frigyes appeared first on Kárpátalja.ma.

Alkotmányos a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését engedélyező törvény – közölte az alkotmánybíróság. A jogszabályt Nicușor Dan államfő támadta meg. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy a megelőző célú kilövési kvóta aránytalan intézkedésnek minősülhet, ha nem támasztják alá tudományos bizonyítékokkal, hogy a barnamedve-állomány túlzottan nagy létszámú, illetve hogy az ökológiai egyensúly és a lakosság biztonságának […]

Articolul Alkotmányos a medvekilövésről szóló törvény apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

A felelőtlen égetés nemcsak a környezetet veszélyezteti, hanem emberéleteket is. A legutóbbi eset az Ungvári járásban található Ószemere (Szimer) községben történt, ahol egy 62 éves férfi sérült meg, miközben saját udvarán hulladékot égetett – tudatta a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának (DSZNSZ) kárpátaljai kirendeltsége a Facebook-oldalán szerdán.

A mentők és a tűzoltók ismételten arra kérik a lakosságot, hogy ne gyújtsák meg a száraz füvet, avart vagy háztartási hulladékot. Az ilyen cselekmények könnyen irányíthatatlanná válhatnak, súlyos tüzeket, személyi sérüléseket és jelentős anyagi károkat okozva.

A hatóságok ismét figyelmeztetik a lakosságot a száraz növényzet és a hulladék égetésének veszélyeire, ennek ellenére továbbra is gyakoriak az ilyen esetek Kárpátalján. Az elmúlt 24 órában a tűzoltóknak négy alkalommal kellett beavatkozniuk hasonló tüzek miatt a Beregszászi járásban, valamint Ungváron és Munkácson.

A katasztrófavédelem adatai szerint az év eleje óta már 1165 szabadtéri tüzet számoltak fel a megyében, amelyek több mint 800 hektárnyi területet pusztítottak el.

Kárpátalja.ma

The post Égési sérüléseket szenvedett egy férfi az Ungvári járásban appeared first on Kárpátalja.ma.

Egy szaúdi humanitárius program keretében a háború miatt hazájukban ellátás nélkül maradt száz ukrajnai, művégtagra váró beteg kap protézist egy budapesti szakegészségügyi intézményben. Az első, már méretpontos művégtagok átadására szerdán került sor Szaúd-Arábia magyarországi nagykövetének jelenlétében – közölte az eseményt szervező kommunikációs ügynökség.

A szaúd-arábiai King Salman Humanitarian Aid and Relief Centre (KSrelief) és a magyar GYSGY REHA Kft. közös programjának első fázisa mintegy húsz ukrajnai páciens művégtag-ellátását segíti. A szervezők idén összesen öt magyarországi kampány megvalósítását tervezik.

Szaúd-Arábia magyarországi nagykövete, Majid bin Abdulaziz Al-Abdan jelenlétében, a budapesti Pillangó Egészségcentrumban szerdán adták át a már elkészült, méretpontos protéziseket azoknak a betegeknek, akik a háború következményei miatt hazájukban nem részesülhettek szakszerű ellátásban.

Kitértek arra, hogy az ukrajnai háború miatt sokaknak hosszú ideje nehezen vagy egyáltalán nem elérhető a megfelelő rehabilitációs és művégtag-ellátás, erre igyekszik megoldást találni a Szaúd-Arábiai Királyság hivatalos humanitárius segélyszervezete, a KSrelief kezdeményezése, amely 2024-ben Lengyelországban indult, most pedig Magyarországon folytatódik.

A program öt lépcsőben összesen nagyjából száz ukrajnai páciens számára biztosít szakszerű művégtag-kezelést Magyarországon. A magyarországi projektnek a hazai ortopédtechnikai és rehabilitációs ellátás meghatározó szereplője, a GYSGY REHA Kft. biztosít helyszínt és szakmai hátteret – írták.

Az első szakaszban jelenleg húsz páciens ellátása zajlik. A Magyarországra érkező betegek a méretfelvételt követően, rendkívül rövid gyártási idővel kapják meg a művégtagokat, amelyek elkészítését és átvételét folyamatos szakmai konzultáció, próba és beállítás kíséri. A folyamatban a magyar szakemberek a KSrelief önkéntes orvosi csapatával működnek együtt azért, hogy az érintettek saját állapotukhoz, mozgásukhoz és mindennapi terhelésükhöz illeszkedő megoldást kapjanak.

A közleményben idézték Unger Zoltánt, a program hazai koordinációjáért felelős vezetőt, aki elmondta, a protézisellátás mindig személyes szakmai feladat, figyelembe veszik az amputáció típusát, a csonk állapotát, a beteg terhelhetőségét, mozgásmintáját és azt is, milyen élethelyzetbe kell visszasegíteni őt.

Az első átadáson részt vevő szaúd-arábiai nagykövet a művégtagok gyártási helyszínét is megtekintette, egyúttal köszönetét fejezte ki a program megvalósításában részt vevőknek.

M. Nahel Ghadri, a KSrelief együttműködő partnere úgy fogalmazott: az ukrán betegek művégtag-ellátása orvosi, rehabilitációs és emberi feladat egyszerre. A budapesti programban magyar szakmai partnerükkel együtt azon dolgoznak, hogy a páciensek visszanyerjék mozgásképességük egy részét, és ezzel együtt nagyobb önállóságot, biztonságot és reményt kapjanak

– fogalmazott.

A mostani kezdeményezés illeszkedik Szaúd-Arábia szélesebb nemzetközi humanitárius szerepvállalásába. A KSrelief világszerte olyan programokat támogat, amelyek a háborúk, természeti katasztrófák és humanitárius válságok következményeit enyhítik. A szervezet saját összesítése szerint csak Ukrajnában eddig harminc humanitárius projektet támogatott összesen 93,8 millió dollár értékben, a többségét az egészségügy területén – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

Nyitókép: illusztráció

The post Az ukrajnai háborúban megsérült betegek kapnak művégtagot Budapesten appeared first on Kárpátalja.ma.

Veszélyes robbanószerkezetre bukkant egy helyi lakos az Ungvári járásban található Császlócon – tudatta a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának (DSZNSZ) kárpátaljai kirendeltsége a Facebook-oldalán június 24-én.

Egy helyi férfi kerti munkálatok végzése közben talált egy gyanús tárgyat a saját udvarán, amelyről feltételezte, hogy robbanóanyag lehet.

A tulajdonos nem nyúlt a lelethez, hanem azonnal értesítette a katasztrófavédelmi szolgálatot. A helyszínre érkező tűzszerészek megvizsgálták a tárgyat, és megállapították, hogy egy F–1 típusú kézigránátról van szó, amely még a második világháborúból maradt vissza.

A robbanószerkezetet biztonságosan elszállították egy kijelölt gyakorlótérre, ahol a vonatkozó előírásoknak megfelelően megsemmisítették.

A katasztrófavédelem ismét arra figyelmezteti a lakosságot, hogy gyanús vagy robbanóeszköznek tűnő tárgy észlelése esetén ne érintsék meg azt, hanem távolodjanak el biztonságos távolságra, és haladéktalanul értesítsék a hatóságokat.

Kárpátalja.ma

Nyitókép: korábbi felvétel

The post Második világháborús kézigránátot találtak Császlócon appeared first on Kárpátalja.ma.

Mentőket riasztottak a Huszti járásban található Alsókalocsa (Kolocsava) községbe, miután egy négyéves gyermek égési sérülést szenvedett – közölte a kárpátaljai mentőszolgálat a Facebook-oldalán június 24-én.

Az előzetes információk szerint a kisgyermek egy vízforralóból kiömlő forró vízzel égette meg magát. A helyszínre érkező mentőegység ellátta a sérültet, akinél combtáji égési sérülést állapítottak meg.

Az egészségügyi dolgozók a szükséges elsősegélyt a helyszínen nyújtották, a család azonban nem kérte a gyermek kórházi kezelését.

A mentőszolgálat ismét felhívta a szülők figyelmét arra, hogy a forró folyadékok és háztartási eszközök komoly veszélyt jelenthetnek a kisgyermekekre. Egy pillanatnyi figyelmetlenség is súlyos sérülésekhez vezethet.

A szakemberek azt javasolják, hogy égési sérülés esetén az érintett bőrfelületet azonnal hűtsék folyó, hideg vízzel, ugyanakkor kerüljék az olajok, krémek vagy különféle házi praktikák alkalmazását. Szükség esetén mielőbb orvosi segítséget kell kérni.

Kárpátalja.ma

The post Leforrázta magát egy négyéves gyermek Alsókalocsán appeared first on Kárpátalja.ma.

Először azonosítottak egy ebolás esetet Franciaországban, mégpedig egy orvosnál, aki a Kongói Demokratikus Köztársaságból tért vissza, ahol öt hete járvány tört ki – jelentették be szerdán a francia egészségügyi hatóságok.

Az egészségügyi minisztérium „megerősíti, hogy ma azonosították a vírusos ebolabetegség első pozitív esetét az ország területen” – közölte közleményében a tárca.

Az AFP hírügynökség kérdésére a minisztérium hozzátette, hogy az esetet Franciaország európai területén azonosították.

A helyzetet „nagyon közelről” követi a miniszterelnök a környezete szerint.

Forrás: MTI

The post Európát is elérte az ebola appeared first on Kárpátalja.ma.

A Magyarországi Református Egyház 2018 óta szervezi meg a legnagyobb esélyteremtő programját, a Bárka tábort.  Idén a tábor Kárpátaljára is ellátogatott, hogy a helyi gyerekek is különleges nyári élményekben részesülhessenek. A kárpátaljai Bárka tábornak a Nagyberegi Református Líceum adott otthon június 15-20 között.

A tábor életre hívásáról és a kárpátaljai hétről Pálfalvi J. Viola, a Bárka vezető lelkipásztorával beszélgettünk.

– Honnan jött a Bárka tábor ötlete? Miért tartották fontosnak a tábor megvalósítását?

– A Bárka tábor a Magyarországi Református Egyház egyik legnagyobb esélyteremtő táboroztatási programja, amely 2018-ban jött létre. A tábort olyan gyermekek számára szervezzük, akik hátrányos helyzetűek, kevés élményhez jutnak. A kezdeti cél tehát az volt, hogy a gyerekek közösen táborozzanak, élményeket szerezzenek a Balatonnál és találkozzanak az élő Isten Igéjével. Fontosnak tartjuk, hogy a nehéz körülmények között élő gyerekek is megtapasztalják, hogy közösségben lenni jó és önfeledten játszhatnak a hét folyamán.

– Mi a tábor különlegessége? Miben különbözik ez a tábor a többi magyarországi gyerektábortól?

– A Bárka tábor módszertani alapját az élménypedagógia adja, melynek elemeit a délelőtti programsávba építjük be. Az ilyen foglakozásokon a hangsúly a tapasztalati tanuláson van, vagyis a gyerekek játékos módszerekkel tapasztalják meg, milyen közösen megvalósítani egy feladatot, közösen megélni az Istentől kapott ajándékainkat, milyen közösen célokat kitűzni és ezekért a célokért közösen küzdeni. Ezek a játékos feladatok nagyban hozzájárulnak a gyerekek fejlődéséhez. A tábor érdekessége, hogy ötvözzük az élménypedagógiát és a református lelkiségünket, hisz az önfeledt játék mellett áhítatok is szolgálják a gyerekek lelki fejlődését. Ez a kettős cél teszi különlegessé a Bárka tábort más táborokhoz képest.

– Első ízben szervezték meg a tábort Kárpátalján. Miért tartották fontosnak, hogy erre a vidékre is elhozzák a Bárkát?

– Ilyen nagy volumenű tábort még valóban nem szerveztünk Kárpátalján, hisz közel 80 résztvevő és kísérőik, valamint 30 munkatárs látogatott el a Nagyberegi Református Líceum bázisára, hogy közös élményekben legyen részük. Korábban viszont már tettünk rövidebb látogatásokat Kárpátaljára, hisz tavaly ősszel és idén tavasszal egy-egy háromnapos turnust sikerült megvalósítani gyülekezeti közösségben, Mezőkaszonyban. Szerettünk volna adni valamit a kárpátaljai testvéreinknek, és úgy elhozni ide a Bárkát, hogy az tehermentesítse a helyi szolgálattevőket. Fontosnak tartjuk, hogy tábor értékei, élményei minél több gyerekhez eljussanak, és minél több olyan gyereket vonjunk be a programba, akiknek erre szüksége van. Így döntöttünk amellett, hogy ne csak az anyaországon belül szervezzük meg a tábort, hanem vigyük el az élményt a határon túli magyar közösségekhez is.

– Meséljen a kárpátaljai táborról! Hogyan épül fel a hét, milyen programokkal várják a fiatalokat?

– A kárpátaljai Bárka tábor menete megegyezik a balatoni tábor programjával, vagyis hétfőtől szombatig vagyunk a gyerekekkel, és a napi programok is hagyományosan vannak felépítve. Minden tábornak más a keretmeséje, ezen a héten az érzelmek állnak a középpontban, ahol játékok segítésével megtanulják felismerni és kifejezni az érzéseiket, megbarátkozni a saját érzéseikkel. Mivel a Kárpátaljai Református Egyházban idén a Magvetés éve van, ehhez kapcsolódva a lelki alkalmak tematikája az Élet fái címet viselik. A reggeli és az esti áhítatok alkalmával a gyerekek olyan bibliai történetekkel ismerkedhetnek meg, aminek központi része valamilyen fa, általuk juttatjuk el Isten üzenetét a gyerekeknek. 

A tábori napok mindig mozgalmasok. A nap áhítattal kezdődik, majd az animátoraink bemutatják a napi programot egy színpadi jelenet keretein belül, és jöhetnek az élménypedagógiai foglalkozások. A gyerekek nagyjából 15-18 fős csoportokban, úgynevezett fészkekben töltik a délelőttöt, ahol élménypedagógiai szakemberek irányításával vesznek részt a foglakozásokon. Ebéd után szabadidős tevékenységek következnek: kézműveskedés, sportfoglalkozás, mesehallgatás, medencézés, de dicsőítő koncert is van a programok között, melyen a Frigy Band szolgál. A vacsora utáni program áhítattal kezdődik, majd az animátorok vezetésével nagyjátékok következnek, melyben az egész tábornak közösen kell együttműködni, megoldani valamilyen problémát vagy kihívást. Minden napszaknak megvannak a felnőtt felelősei, akik a legjobb tudásuk szerint igyekeznek megszervezni a programelemeket, valamint a csapat tagja két lelkész, szakemberek is, a Kalandok és Álmok Élménypedagógiai Szakmai Műhely turnusvezetője és a Magyarországi Református Egyház Bárka osztályának határon túli programokért felelős munkatársa is, mint táborvezető.

A gyerekek a játékok és jókedv mellett lelki értelemben is egyéni figyelmet kapnak. Ha szeretnének, közösen imádkozhatnak a munkatársakkal, és hála az Úrnak, a gyerekek élnek ezzel a lehetőséggel. Úgy látjuk, hogy a gyerekek a tanév végére testileg és lelkileg is elfáradtak kicsit, megnyugvást és feltöltődést kaphatnak a szolgálattevők által.

Fontosnak tartjuk a mindennapokban, hogy a gyerekek érezzék a kiszámíthatóságot és a biztonságot, valamint eszközöket kapjanak ahhoz, hogy megismerjék önmagukat, környezetüket, az Isten által teremtett világot és a lehetőségeiket ebben a világban.

– Van-e különbség a kárpátaljai és a magyaroroszági Bárka tábor között?

– A tábor alapjai ugyanazok, hisz ugyanaz az élő Isten van jelen a Balaton partján is, mint Nagyberegen, ugyanaz a módszertani keret és az élménypedagógiai program, mint Magyarországon, ugyanaz az odaadó stáb foglalkozik a gyerekekkel nap mint nap. Természetesen vannak különbségek is, hisz míg a Balaton partján 160–200 gyerekkel dolgozunk, addig Nagyberegre 80 gyerek érkezett. Fürdőzni sem a magyar tengerben tudunk, hanem egy medence segítségével alakítottuk ki a strandunkat. A nap végén viszont azt figyelhetjük meg, hogy a felnőttek és a gyerekek is ugyanazokon a folyamatokon mennek keresztül, egy-egy játék ugyanolyan érzéseket vált ki a kárpátaljai gyerekekből, mint a magyarországiakból. Ez ad egy extra összetartozás-élményt nekünk is. Bár különböző országokban élünk, különböző élethelyzetekből jövünk, más-más nehézségekkel küzdünk, de mégis vannak közös céljaink, gondolataink, amik az élő Isten felé vezetnek minket.

– Milyenek a visszajelzések a táborral kapcsolatban? Terveznek-e visszajönni Kárpátaljára a jövőben?

– A legfontosabb visszajelzéseket mindig a gyerekektől és az őket kísérő felnőttektől kapjuk, de már most látjuk, hogy milyen jó érzés együtt lenni, együtt mosolyogni és közösen fejlődni. A felnőttek részéről azt látjuk, örülnek, hogy tehermentesítve vannak, mert ez volt a tábor egyik célja is. A gyerekeken látszik nap végén a jóleső fáradtság, ami azt jelenti, hogy az energiáik le vannak kötve, sikerül őket megmozgatni és nem unatkoznak. A munkatársak részéről újdonság a tábor helyszíne, hiszen itt még nem táboroztunk, így új utakat kell találnunk magunkhoz és a feladatokhoz is, ami inspirálóan hat a munkatársakra és személyesen rám is. Ha Isten engedi, mindenképpen szeretnénk visszatérni Kárpátaljára akár a háromnapos programmal, akár a nyári nagy táborral. Hisszük azt, hogy van küldetésünk egymás felé, ami nemcsak egyoldalú adást jelent, hanem mi magunk is sokat kapunk a tábortól, a Szentírás szavai szerint „aki mást felüdít, maga is felüdül” (Péld.11:25).

– Köszönöm szépen a beszélgetést és áldott szolgálatot kívánok!

Horváth Gabriella

Kárpátalja.ma

The post Első egyhetes Bárka tábor Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.

Idén 23. alkalommal rendezik meg a Csombordi Rózsafesztivált, amelynek fénypontja a Wagner István emlékére emelt szobor felavatása lesz. Június 27-28-án a csombordi dendrológiai parkban az érdeklődőket könnyűzenei és népzenei előadások, illetve műhelytevékenységek is várják. Az esemény bevétele jótékony célt szolgál: az összeget a nagyenyedi kórház felújítására szánják. Wagner Istvánról és a környékbeli rózsatermesztés történelméről beszélgettünk […]

Articolul A Rózsakirály szobrát avatják az idei Rózsanapokon apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Döntő házként megszavazta a szenátus az RMDSZ törvénymódosító javaslatát, amely szerint az új tanévtől ismét alkalmazni lehetne az iskolákban kisegítő és adminisztratív személyzetet – közölte a szövetség. Az intézkedés életbe lép, amint a törvénymódosítást az államelnök kihirdeti, és az megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Az RMDSZ a közleményében emlékeztetett, hogy a 2025 júliusában elfogadott megszorító intézkedések […]

Articolul Jövő tanévtől ismét lehet kisegítő személyzetet alkalmazni apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

A szociáldemokratákkal alkotott kisebbségi kormány alakulhat a parlamentben. A PSD Sorin Grindeanu pártelnököt javasolja miniszterelnöknek – döntöttek róla az alakulat mai országos elnökségén. Az államfő szerint egy pártközi megállapodáson alapuló kisebbségi kormánya lehet Romániának. Ennek megalakulását pedig fel kell gyorsítani. Az X-en közzétett bejegyzésében az államfő arra kérte a parlamenti pártokat, hogy kezdjenek egyeztetéseket a […]

Articolul Kisebbségi kormány körvonalazódik? apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

2,25 milliárd lej érkezett Románia számlájára tegnap, ez a PNRR-s alap negyedik részlete. Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy Románia teljesítette az összeg lehívásához szükséges vállalásait és maradéktalanul hozzájuthat a pénzhez. Ezzel együtt az ország rendelkezésére álló teljes összeg 61 százalékát sikerült lehívni. A gond az, hogy a még függőben levő közel 40 százalékot […]

Articolul Megérkezett egy újabb PNRR-részlet apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

„A mai napnak egyetlen egy nyertese van. Gratulálok, George Simion, sakk-mattot adtál” – ez a kijelentés Kelemen Hunor szövetségi elnök szájából hangzott el a héten, a Veștea-kabinetről szóló parlamenti szavazást megelőző vitán. A sajtóban és az online térben nagyon sokan felkapták a fejüket, különböző módon értelmezték, hogy mit is akart mondani a költő. És ebben […]

Articolul Miért „gratulált” Kelemen Hunor George Simionnak? apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Tanulságok garmadája maradt ránk a június 22-i kormányalakítási kudarc után: egyre erőtlenebb államfő, erodált szocdem nimbusz, számbelileg karcsúbb, ám dacos liberális frakciók a parlamentben, Kelemen intelmei, meg a helyzetet maximálisan kihasználó szélsőjobb. És persze a szorgos szolgálatok, meg az elengedhetetlen tömbösödés – de most kicsit másként. Cseke Péter jött el a Tetőteraszra. Házigazda: Rostás-Péter István

Articolul Káosz folyt. köv.? apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.