Határon túli magyar portálok összesített hírei

Támadásokkal zárták és indították az évet az oroszok Ukrajnában.

Szilveszter éjszakáján az orosz erők több hullámban támadták Odesszát csapásmérő drónokkal és ballisztikus rakétákkal – közölte Szerhij Liszak, a városi katonai közigazgatás vezetője. Drónok és roncsdarabok zuhantak le, tüzek keletkeztek infrastruktúrális létesítmények, valamint lakóépületek rongálódtak meg.

Luckban szintén támadás érte a várost – erről Ihor Poliscsuk polgármester számolt be. A közösségi oldalakon közzétett beszámolója szerint a város felett robbanások hallatszottak, és működésbe lépett a légvédelem. A lakosságot arra kérték, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

Volinyban a kritikus infrastruktúrát érte találat.

Tart a kárfelmérés, az esetleges áldozatokról egyelőre nem közöltek hivatalos adatokat.

TSZN/Kárpátalja.ma

Nyitókép: Telegram/Ihor Poliscsuk

The post Dróntámadások érték Odesszát és Luckot szilveszter éjjelén appeared first on Kárpátalja.ma.

Az elmúlt hat év hagyományaihoz híven idén is a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Zeneakadémia közös újévi hangversenye nyitja meg a következő évet. Aki személyesen nem tud jelen lenni a koncerten, annak a Duna és a Bartók Rádió közvetítése viszi otthonába az ünnepi muzsikát.

Idén is különleges ünnepi pillanatokkal várja a közönséget az új év első napján a közmédia. Január 1-jén 18 órától a Zeneakadémián kezdődik az Újévi nyitány a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával varázslatos koncertje. Az eseményt élőben követhetik a Bartók Rádió hallgatói, a Duna 18:50-től tűzi műsorára a koncertet így otthonából bárki részese lehet az újévi zenés ünnepnek, amelyet idén is telt ház előtt tartanak.

A 2026-os év első dallamait Farkas Róbert vezényletével hallhatják, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem fiatal tehetségeivel közösen gondoskodik a pezsdítő hangulatról. „Óriási öröm és megtiszteltetés, hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát 2026-os Újévi Nyitány koncertjén vezényelhetem. A Zeneakadémia hallgatóinak muzsikái és sok csodálatos tánczene szolgáljon pezsdítő felütésként egy egészségben, sikerekben és zenei élményekben gazdag új évhez. Mindenkinek boldog új esztendőt kívánok!” – mondta Farkas Róbert karmester.

A műsorban népszerű zeneszerzők olyan műveiből válogatott a karmester, amely dallamokat a tánc köti össze: Hacsaturján Álarcos bál szvit keringője, Dvořák g-moll Rondója és 8. szláv tánca, Bartók Béla Román népi táncai, Kodály Zoltán Háry János intermezzo-ja, Manuel De Falla: Tűztánca, Cécile Chaminade Concertino-ja, Csajkovszkij Diótörőjéből a Virágkeringő és Charles Gounod Rómeó és Júlia darabjának részletét hallhatja majd a közönség.

Az elmúlt évek során olyan elismert művészek irányították az együttest, mint Vásáry Tamás, Kovács János, Medveczky Ádám, Oliver von Dohnányi, Káli Gábor és Héja Domonkos.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara nyolc évtizedes fennállása óta számtalan hazai és külföldi hangversennyel vívta ki rangját a nagyzenekarok élmezőnyében. A világ vezető kritikusai egybehangzóan méltatják kiegyenlített hangzását, hajlékonyságát és azt a mecénási tevékenységet, amelyet a magyar kortárs zene népszerűsítésével és rögzítésével végez. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarához immár egy olyan nagyszerű hagyomány megteremtése is a nevéhez fűződik, mint az Újévi Nyitány, ahol a zenekedvelő közönség nagyszabású koncerten köszöntheti közösen az új esztendőt.

A Rádiózenekar hangzását ezen a különleges estén a Zeneakadémia ifjú tehetségei, Forgó Boglárka csellóművész, Csapó Boglárka fuvolaművész és Dolhai Luca énekesnő egészíti ki, akik érzelemgazdag játékkal és egyedi, Orsolya Darchi ruhakölteményekkel is elkápráztatják majd a közönséget.

Újévi Nyitány – január 1-jén 18 órától a Zeneakadémián, valamint élőben a Bartók Rádión és 18:50-től a Dunán.

Fotó: MTVA

The post Újévi Nyitány 2026 appeared first on Kárpátalja.ma.

Nem indul zökkenőmentesen az új esztendő Kárpátalján: áramszünetekkel kezdődik 2026 első napja. A Zakarpattyaoblenerho áramszolgáltató közzétette a január 1-jére vonatkozó tervezett áramszünetek menetrendjét, amely szerint a régió több településén is hosszabb kimaradásokra kell számítani.

A szolgáltató tájékoztatása szerint 8–10 órás áramszünetek várhatók, amelyek elsősorban az energiahálózat túlterheltsége és a háborús körülmények miatt szükségessé vált korlátozások következményei. Az érintett lakosokat arra kérik, hogy előre készüljenek fel: töltsék fel elektronikai eszközeiket, gondoskodjanak világításról és fűtési alternatívákról.

Ukrajnában immár több mint három éve tart a háború, amely nemcsak a frontvonalakon, hanem a mindennapi életben is komoly megpróbáltatások elé állítja az embereket. Az energetikai infrastruktúra ismételt támadások és a folyamatos terhelés miatt sérülékeny, így az áramszünetek sajnos továbbra is a hétköznapok részét képezik.

Bár áramszünettel indul az év, sokan remélik, hogy 2026 mégis kedvezőbb fordulatot hoz: több biztonságot, kiszámíthatóságot és végre békésebb mindennapokat. A kárpátaljai emberek eddig is kitartással és türelemmel viselték a nehézségeket – bíznak benne, hogy az új év már nemcsak kihívásokat, hanem reményt is tartogat számukra.

A részletes áramszüneti menetrend a Zakarpattyaoblenerho hivatalos felületein érhető el.

Kárpátalja.ma

The post Áramszünettel indul a 2026-os év Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.

Bár a legtöbb ukrán optimistán tekint a 2026-os év elé, a társadalmi hangulat az elmúlt évekhez képest némileg pesszimistábbá vált – derül ki a Gallup International nemzetközi szociológiai szervezet „End of Year Survey” (EoY) felméréséből, amelyet Ukrajnában a „Rating” Szociológiai Csoport készített.

A felmérés szerint a válaszadók 39%-a gondolja úgy, hogy a következő év jobb lesz, szemben a 2023-ban mért 51%-kal. Bár az optimizmus csökkent, ez még mindig a leggyakoribb hozzáállás az ukrán társadalomban.

A megkérdezettek 27%-a úgy véli, hogy semmi sem fog változni (2024-ben ez az arány 20% volt), míg a pesszimisták aránya – a 2024-es szinthez hasonlóan – 25%.

Az optimizmus inkább a vidéki lakosságra és az 51 év feletti idősebbekre jellemző, míg a legnagyobb pesszimizmus a fiatal, 18–35 éves férfiak körében mutatkozik.

A felmérés szerint a nyugati és kelet-európai országokban általában a stagnálás és a romló kilátások érzése dominál. Ebben a kontextusban az ukránok még mindig inkább optimistának számítanak.

Az ukránok gazdasági várakozásai nem sokat változtak az elmúlt évhez képest. Körülbelül kétharmaduk nehézségekre számít 2026-ban, 10% gazdasági fellendülésre, míg 20% úgy gondolja, hogy semmi sem változik. A 2023-as évhez képest az ország gazdasági pesszimizmusa nőtt: míg akkor 52%-ot mértek, most 63–64%-on áll.

A felmérés szerint a nyugati országrészek és a vidéki lakosság valamivel optimistább, míg a fiatal férfiak továbbra is a legnegatívabb gazdasági kilátásokkal rendelkeznek. Ukrajna így a világ öt legpesszimistább gazdasági várakozással rendelkező országa közé tartozik Belgium, Franciaország, Lettország és Németország mellett.

A válaszadók harmada bízik abban, hogy a következő év békésebb lesz a világban, harmaduk szerint ugyanolyan marad, míg harmaduk pesszimistán tekint a jövőre. Ez az arány javulást mutat a 2023 novemberéhez képest, amikor csak a válaszadók 26%-a gondolta úgy, hogy békésebb év várható.

A globális EoY-felmérésben 2025-ben 59 636 embert kérdeztek meg 60 országból. A világ legtöbb országában a válaszadók a biztonsági helyzet romlásától tartanak: Nyugat-Európában 55%, Kelet-Európában 42% gondolja így. Ukrajnában viszont valamivel több az optimista, békés jövőben bízó válaszadó.

Az Ukrinform nyomán.

Kárpátalja.ma

The post Az ukránok többsége óvatosan optimistán tekint 2026-ra appeared first on Kárpátalja.ma.

Dél- és Kelet-Európában több nő él tartós egészségügyi problémákkal, mint Északon.

Mint az Euronews írja, egészségügyi szempontból nem mindegy, melyik országban él egy nő: az egészségi állapotot ugyanis jelentősen befolyásolja az egészségügyi rendszer minősége, a megelőzéshez való hozzáférés és az életkörülmények. Az Euronews 2025-ös elemzése uniós adatokat hasonlított össze.

Észak és dél közti különbségek

Az összehasonlítás figyelembe veszi a krónikus fájdalmat, az önértékelt egészségi állapotot, a mentális jóllétet és az ellátáshoz való hozzáférést. Vagyis a cikk szerint a női egészség javítása nemcsak egyéni életmód kérdése, hanem rendszerszintű döntések eredménye is. A lista azt mutatja, hogy a skandináv országok jellemzően jobban teljesítenek fenti területeken, míg Dél- és Kelet-Európában több nő él tartós egészségügyi problémákkal.

A végső sorrend

Az első három helyen Finnországot, Dániát és Ausztriát találjuk, míg a sereghajtók Ciprus, Görögország és Olaszország. A magyarok a tizenegyedik helyet nyerték el.

Forrás: hazipatika.com

The post Hol élnek Európa legegészségesebb női? appeared first on Kárpátalja.ma.

Jelentős időjárásromlás várható Kárpátalja hegyvidéki térségeiben január 1–2. között – figyelmeztetnek a meteorológusok.

Január 1-jén a reggeli és nappali órákban Kárpátalja hegyvidékén jelentős havazás várható: 12 órán belül 7–19 milliméter csapadék hullhat. A nap második felétől, valamint január 2-án éjszaka megerősödik a szél: a hegyekben 15–20 m/s-os széllökésekre kell számítani, míg a magashegységi területeken a szélsebesség elérheti a 25 m/s-ot is.

Január 1–2. folyamán a hegyvidéken hóviharok alakulhatnak ki, amelyek időtartama meghaladhatja a 3 órát. Az utak mentén továbbra is jegesedés várható, a hegyekben hótorlaszok és hóátfúvások nehezíthetik a közlekedést.

Az előrejelzések szerint a hótakaró vastagsága a hegyvidéken 7–12 centiméterrel, az alföldi területeken pedig 2–6 centiméterrel növekedhet.

A kedvezőtlen időjárási körülmények következtében fennakadások lehetnek az áramszolgáltatásban, a közlekedésben, valamint a kommunális szolgáltatások, a hírközlés, az építőipar és a turisztikai-szabadidős ágazat működésében is.

A hatóságok első fokozatú (sárga) riasztást adtak ki, és fokozott óvatosságra intik a lakosságot, különösen a hegyvidéki térségekben közlekedőket és kirándulókat – áll a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ) kárpátaljai kirendeltségének tájékoztatásában.

Kárpátalja.ma

The post Figyelmeztetés: romlanak az időjárási viszonyok Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.

A Kárpátaljai Református Egyház 2026-os éve a „Magvetés éve” lesz, a KRE Zsinatának jóváhagyásával és a Missziói Bizottság döntése alapján. Az év vezérigéje így hangzik: „Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem.” (Példabeszédek 11, 6a)

A „Magvetés éve” folytatása a 2025-ös „Szolgálat évének”, hiszen a szolgálat legfőbb formája az evangélium hirdetése és Krisztus parancsának való engedelmeskedés. A gyülekezetekben tapasztalható létszámbeli csökkenés ellenére a magvetés szolgálata továbbra is kiemelt feladat marad, hiszen sokan élnek a gyülekezeteken kívül, akiknek ugyancsak szükségük van Isten igéjére.

A 2026-os évben a magvetés témája havi bontásban is megjelenik majd, hangsúlyozva, hogy Isten igéje, mint a jó földbe eső mag, sok gyümölcsöt teremhet, ha rendszeresen és kitartóan hirdetik.

Az egyházmegyék misszióinak bizottságai és az egyházkerületi missziói ágazatok már dolgoznak a konkrét tervek és programok kidolgozásán, hogy a „Magvetés éve” minél szélesebb körben és a mindennapokban is megvalósulhasson.

Pocsai Sándor, a KRE Missziói Bizottságának elnöke hangsúlyozta: „A magvetés szolgálata nemcsak feladat, hanem felelősség is, hiszen Isten igéje minden ember életében gyümölcsöt teremhet.”

A Kárpátaljai Református Egyház hívja mindazokat, akik szeretnének részt venni ebben a küldetésben, hogy csatlakozzanak a helyi gyülekezeti programokhoz, és legyenek aktív részesei a magvetés szolgálatának.

Kárpátalja.ma

The post 2026 a „Magvetés éve” lesz a Kárpátaljai Református Egyházban appeared first on Kárpátalja.ma.

2025-ben az édesanya szót jelölte meg az Év szavaként a közmédia Montágh Testülete. A szép magyar beszéd és a helyes nyelvhasználat felett őrködő szervezet indoklása szerint a kifejezés egyszerre hordoz nyelvi, kulturális, érzelmi és nemzeti jelentéstartalmat, amely a kihívásokkal teli jelenben különös hangsúlyt kap.

A 2025-ös Év szava az anyaságra irányítja a figyelmet, arra az értékre, amely köré a család, mint alapvető közösség felépül, és amely a gondoskodás, a biztonság és az érzelmi kötődés elsődleges forrása.

Magyarország – az államalapító Szent István által Szűz Mária oltalmába ajánlott nemzetként – az édesanya szóban nemcsak a személyes, hanem a nemzeti és kulturális biztonság, bizonyosság és szeretetteli kötődés szimbólumát is felismeri, amely a magyar nyelvben egyedülálló módon egyszerre fejez ki rokoni viszonyt és mély érzelmi tartalmat.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szervezetéhez tartozó tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testület tagjai minden évben kiválasztják azt az egy szót, amely legkifejezőbben utal az adott év történéseire, valamint a változó körülmények és világszintű kihívások között a legfontosabb értékre hívja fel a figyelmet.

A Montágh Testület kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés és értékteremtés támogatása. Az Év szavát 2020-tól minden év decemberében hirdeti ki a közszolgálati média a testület tagjainak szavazata alapján; 2020-ban az egymás, 2021-ben a család, 2022-ben a béke, 2023-ban a gyermek, 2024-ben a hit kifejezést választották.

Forrás: hirado.hu

The post Az édesanya lett az év szava appeared first on Kárpátalja.ma.

Bár Ukrajnában immár negyedik éve tart a háború, vannak hagyományok, amelyek kitörölhetetlenek. Tűzijátékot gyújtani már évek óta nem lehet, ám számos olyan újévi szokás él tovább, amelyeket az ukrán családok ma is megtartanak, hiszen ezek elengedhetetlen részei az ünnepnek. Az újév itt nem pusztán egy naptári forduló, hanem mély gyökerekkel rendelkező hagyományrendszer, amelyben az ősi pogány szokások, a keresztény ünnepkör és a 20. század öröksége fonódik össze.

Ősi hagyományok és hitvilág

Őseink az új esztendőt gondosan feldíszített otthonban várták, ahol a karácsonyfa vagy – a tehetősebb családoknál – a diduh, a gabonából készült szimbolikus kéve kapott helyet. A hiedelem szerint az eljövendő év sorsa nagyban függött az előző évben tanúsított viselkedéstől, ezért nemcsak az ünnepi asztalra, hanem a lélekre és a testre is készültek: imával és negyvennapos böjttel.

Az újévet megelőző estét „bőséges, gazdag estének” nevezték. Az asztal roskadozott a húsételektől: kolbász, kocsonya, sült húsok, párolt káposzta, sült hal és különféle piték kerültek az asztalra.

Scsedruválás, vetés és népi játékok

Az újévi időszak elmaradhatatlan része volt a scsedruválás (újévi köszöntés) és a vetés szokása. Egykor felnőtt férfiakból álló csoportok jártak házról házra énekelve, jó termést és szerencsét kívánva. A földeken jelképes barázdát húztak, gabonát szórtak, majd január 1-jén a házakban is vetettek – a bőség reményében.

Különösen népszerűek voltak a népi színjátékok, mint a „Kecske” és a „Malanka”. A termékenységet jelképező kecskét egy kifordított bundát viselő legény alakította, fából faragott fejjel. A játék szereplői – az Öreg, az Öregasszony, az Orvos, a Katona vagy a Kereskedő – humoros jelenetekkel szórakoztatták a közönséget. Malankát, az ügyetlen háziasszonyt szintén férfi játszotta női ruhába öltözve.

Fontos hiedelem kapcsolódott ahhoz is, ki lép be elsőként a házba újév napján. A hagyomány szerint férfinak kellett elsőként érkeznie – ő volt a polaznik, aki szerencsét hozott a családnak.

Újév a szovjet korszakban és napjainkban

A szovjet időszakban az újév vált a legfontosabb családi ünneppé. Ekkor terjedt el a karácsonyfa, Gyed Moroz és Hóleány alakja, valamint a közös televíziós műsorok hagyománya. Ezek az elemek máig részei az ünneplésnek, bár egyre inkább keverednek az ősi, nemzeti hagyományokkal.

Kárpátalján ma is jellemző a családi körben való ünneplés. A csendes, békés együttlét sokak számára fontosabb, mint a fényűző lakomák. A nagyobb városokban – például Munkácson – egyre népszerűbbek a könnyű saláták és italok, míg a hagyományos, bőséges asztalok fokozatosan háttérbe szorulnak.

Sokan az ünnepi vacsora után sétára indulnak a város főterére, a központi karácsonyfához. A mondás ma is él: „Ahogyan az újévet kezded, olyan lesz az egész éved.” A családias ünneplés ezért a béke, az egyetértés és a jólét jelképe marad.

Újév a Kárpátokban

Az újévet a Kárpátokban tölteni különleges élményt jelent. Míg a karácsony inkább a hagyományokról szól, az újév a vidámság és az aktív kikapcsolódás ideje.

A térségben a legnépszerűbb programok:

• újévi gasztrotúrák a hegyvidéki éttermekben,
• síelés és snowboardozás,
• gyors szánkópályák, garantált nevetéssel,
• óriáskerék, ahonnan ünnepi fényben láthatók a Kárpátok,
• lovas vagy husky szánkózás hagyományos díszítésű fogatokkal,
• hószánozás és hegyi túrák a téli erdőkben.

Szilveszteri és újévi hiedelmek

Az újévi–szilveszteri szokások célja hagyományosan a szerencse bevonzása és a balszerencse elűzése.

Szilveszteri zajkeltés:

• harangozás, kolompolás – a rossz szellemek elűzésére.

Ételek jelentése:

• sertéshús – „kitúrja” a szerencsét,
• lencse – a pénzt és a bőséget jelképezi,
• kalács, rétes – hosszú életet szimbolizál,
• szárnyas – „elkaparja” a szerencsét,
• hal – „elúszik” a szerencse (vidékenként eltér).

Tiltások újév napján:

• nem szabad mosni,
• nem szabad takarítani,
• nem szabad kölcsönadni.

Az újrakezdés ünnepe

A szilveszter mindig is átmeneti időszak volt: lezárásra, számvetésre és újrakezdésre ad alkalmat. Ezért a szokások célja a „régi év elengedése” és egy reményteljesebb, békésebb új esztendő megalapozása.

Kárpátalja.ma

The post Újév Ukrajnában és Kárpátalján – hagyományok, hiedelmek és modern ünneplés appeared first on Kárpátalja.ma.

A 2026-os év számos pénzügyi változást hoz Ukrajnában, ezek közül az egyik legjelentősebb a béremelés, amely több szakmát is érint. A tervek szerint 2026. január 1-jétől emelkedik a lakás- és kommunális gazdaságban dolgozók bére.

A döntés értelmében a lakás- és kommunális szféra dolgozóinak I. bérkategóriába tartozó minimális tarifabére legalább a megélhetési minimum 260 százalékára emelkedik. Amennyiben 2026-ban a munkaképes lakosság számára megállapított létminimum 3328 hrivnya lesz, úgy a közműszektor dolgozóinak minimálbére legalább 8653 hrivnyát tesz majd ki. Ez közel 40 százalékos béremelést jelent a jelenlegi szinthez képest.

A lakás- és kommunális gazdaság munkatársai kulcsszerepet töltenek be a kritikus infrastruktúra zavartalan működtetésében, különösen a hadiállapot idején. A Közösségek és Területek Fejlesztéséért Felelős Minisztérium szerint a béremelés logikus és indokolt lépés, amely a szektorban dolgozók támogatását szolgálja.

A minisztérium tájékoztatása szerint nemcsak az alapbérek emelkednek, hanem a járművezetők bérszorzói is növekednek a kommunális ágazatban. Ez az alábbi gépjárművezetőket érinti:

• autóbuszvezetők,
• tehergépjármű-vezetők,
• személygépkocsi-vezetők.

Emellett külön bérkategóriát vezetnek be az elektromos járműveket vezető sofőrök számára.

További változás, hogy az idegennyelv-ismeretért járó pótlék mértéke 15 százalékra emelkedik, míg a hadiállapot idején végzett kiemelten fontos munkáért járó juttatás elérheti akár a 100 százalékát is az alapilletménynek.

A tervezett intézkedések célja, hogy javítsák a kommunális szféra dolgozóinak anyagi megbecsülését, és biztosítsák a létfontosságú szolgáltatások folyamatos működését az ország egész területén.

A TSZN nyomán.

Kárpátalja.ma

The post Közel 40 százalékkal nőhet a bér: kik kapnak magasabb fizetést 2026 januárjától? appeared first on Kárpátalja.ma.

TASR: Gyümölcsfákat ültettek Érsekújvárban. 28 gyümölcsfát – cseresznyét, körtét, szilvát, naspolyát és berkenyét – ültettek el a Juraj Meliš parkban. A projekt célja a közterületek revitalizálása, a városi biodiverzitás elősegítése és egy kellemes közösségi tér kialakítása – tájékoztatott a városi hivatal. Az önkormányzat a Tipsport Alapítvány 1.150 eurós támogatásával végezte a faültetést.

TASR: Katasztrofális és kaotikus a kormány külpolitikája, és veszélyes a nemzeti érdekekre. Fico úgynevezett szuverén külpolitikája, a négy világtáj politika valójában a Nyugattól való elfordulást jelenti – állítja az Igor Matovič által vezetett Slovensko mozgalom.

Szerbiában az „Írd ki a győzelmet!” jelszóval meghirdetett vasárnapi országos aláírásgyűjtés olyan sikeresnek bizonyult, hogy még magukat a szervezőket is meglepte, és végül Aleksandar Vučić államfőt is lépésre kényszerítette: az elnök bejelentette, hogy rövidesen előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szerbiában – írta a Kontroll.hu.

Egész éjszaka dolgoztak a hóágyúk, hogy újra élet költözzön a komáromi víztorony dombjára. Mára virradóra elkészült a szánkózásra alkalmas pálya, amely immár harmadik éve csal mosolyt a gyerekek arcára.

Hirado.hu: A tajvani parti őrség szerdán közölte, hogy a hét elején Tajvan környékén gyakorlatozó kínai hadihajók, valamint a kínai parti őrség hajói visszavonulnak a sziget környékéről. „A hadihajók és a parti őrség hajói visszavonulnak, de néhányuk még mindig a 24 tengeri mérföldes (44,5 km) vonalon túl tartózkodik” – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek Hszieh Csing-csin, a tajvani parti őrség helyettes főigazgatója, hozzátéve, hogy a manőverek valószínűleg befejeződtek.

TASR: Az év 52. hetében 56,2 százalékkal csökkent az előző héthez képest a légúti megbetegedésben szenvedők száma. 65,3 százalékkal csökkent az influenzások és az influenzaszerű megbetegedésben szenvedők száma is – tájékoztatta a TASR-t a közegészségügyi hivatal (ÚVZ) kommunikációs osztálya.

Eperjes- és Besztercebánya megyében csonttollút láttak idén télen. Ez a madár az északi tűlevelű erdőkben él, Szlovákiában csak néhány télen figyelhető meg – közölte a Facebookon a Szlovák Ornitológiai Társaság (SOS/BirdLife Slovensko).

Hirado.hu: Műszaki hiba miatt szenvedett balesetet egy drótkötélpályás felvonó kedden az olasz Alpokban, a svájci határ közelében található Macugnaga község határában. A helyi hegyimentő szolgálat tájékoztatás szerint a felvonó egyik kabinja nagy sebességgel nekicsapódott a mintegy 2800 méteres magasságban található Monte Moro hegyi állomás korlátjának. A balesetben négyen könnyebben megsérültek, őket mentőhelikopterrel szállították kórházba. (MTI)

A nagyszabású újévi koncert helyszíne a Gheorghe Dima Zeneakadémia nemrég átadott, ezer férőhelyes Héritage terme, és magáért beszél a műsor gazdag és változatos összetétele is: Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Erkel, Brahms, Csajkovszkij, Sarasate és Strauss művei mellett magyar nóták és operettrészletek is felcsendülnek az est folyamán. A szervezőcsapat képviseletében György Róbert Vilmos nagybőgőművész, az est […]

Articolul Újévi koncert sokszínű műsorral és a 100 Tagú Cigányzenekarral apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Ha az ember hazamegy az ünnepekre Székelyföldre, és történetesen disznóvágásra is meghívják, akkor lehetőségei szerint ott segítsen, ahol tud! Ilyesmi gondolatok jártak Ferencz Zsolt kollégánk fejében, amikor a jeles eseményre menet a felvevőt is kézügyébe tette. Amit megígérhetünk: kisriportjában, amely az alábbi lejátszóra kattintva meghallgatható, nem lesz visítás vagy kolbász- és vérestöltés egyenes adásban, de […]

Articolul Hozzuk a kóstolót – disznóvágáson segédkeztünk Csíkdelnén apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.